Gyorsuló adattovábbítás

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 37. számában (2001. május 1.)

A cégek számára ma már mindennapi munkaeszköz az internet, ami felértékeli az internetszolgáltatók szerepét is. A vállalkozások egyre nagyobb adatátviteli sebességet várnak el, s nem elégednek meg pusztán a hozzáféréssel, hanem saját problémáikra komplett, egyénre szabott megoldásokat kívánnak.

Az elmúlt időszakban az interneten elérhető adatátviteli sebesség megsokszorozódott. Megváltást hozhatnak az úgynevezett széles sávú, 144 kilobit/másodperc (kbps), illetve ennél gyorsabb technológiák, melyek egyre inkább terjednek, és immáron Magyarországon is találkozhatunk velük. Ma három fő megoldás létezik ilyen nagy sebességű, gazdaságos adatátviteli hálózat kiépítésére: a kábeltévé-hálózat, a különböző xDSL-technológiák és a műholdas adattovábbítás.

Bevált kábelek

Az első – és egyelőre a legelterjedtebb – ilyen kapcsolat a kábeltévé-szolgáltatók által nyújtott internetelérési lehetőség. Ehhez nincs másra szükség, mint egy megfelelő szolgáltatóra csillagpontos hálózattal és a számítógépet a világgal összekötő kábelmodemre. Természetesen a belépési és havi költségek magasabbak, mint egy hagyományos, telefonos elérés esetében, de ezért cserébe állandó kapcsolatot nyerünk, nincs telefonszámla – a sávszélesség pedig elérheti a 10 megabit/másodpercet (Mbps) is, ami közel 200-szorosa a hagyományos 56 kbps-os modemekkel elérhető sebességnek.

A kábelmodem nevű szerkezet, mely mindezt lehetővé teszi, egy külső doboz, emellett szükség van még egy Ethernet hálózati kártyára a számítógépen belül. A kábelmodemekre még nem dolgoztak ki egységes szabványt, így általában a szolgáltatótól függ, hogy milyen típust ír elő. (Ez vélhetően hamarosan megváltozik a mostanában elfogadott DOCSIS szabványnak köszönhetően.) Leggyakrabban a belépési költség tartalmazza a modem árát is.

Az ilyen elérés által nyújtott sávszélesség aszimmetrikus, azaz a már említett 10 Mbps a letöltés irányában értendő. Felfelé lényegesen kisebb értékkel számolhatunk, tipikusan 200 kbps és 2 Mbps között. Mivel ez a fajta hálózat ugyanúgy működik, mint a már ismert Ethernet-alapú helyi hálózat (LAN), így tartalmazza azok hátrányait is. Az első és legfontosabb, hogy az előzőekben említett sávszélességet a felhasználók megosztva kapják – ha tehát sokan vannak fent a neten, akkor bizony komolyabb sebességcsökkenésre számíthatnak. A másik, talán kevésbé nyilvánvaló gond lehet a biztonság kérdése. Mivel a helyi hálózatok eredeti szerepe az, hogy megkönnyítsék a munkatársak közötti információcserét, így előfordulhat, hogy illetéktelenek is bepillanthatnak a merevlemezek tartalmába, különösen abban az esetben, ha az állományok megosztását (sharing) is engedélyezzük.

Digitális vonalak

Egyelőre ugyan kevéssé elterjedt, de a legnagyobb jövő a digitális vonal, a DSL (Digital Subscriber Line) előtt áll. Ez általában a már meglévő, hagyományos kéteres telefonvezetékek segítségével működik, így nincs installálási költség. A DSL az adatátvitelhez olyan frekvenciatartományt használ, amely kívül esik a hagyományos hangátvitelhez szükséges sávon. Így például az internetezés közben is lehet telefonálni! További nagy előnye, hogy a már meglévő berendezéseket sem kell lecserélni, így megmaradhatnak a régi telefonvonalat használó telefonok, faxok és így tovább. Az xDSL gyűjtőnév alatt több hasonló szabvány bújik meg, talán legfontosabb ezek közül az ADSL – Asymmetric DSL. Ez elsősorban végfelhasználók számára lehet alternatíva. Mint a nevéből is látszik, aszimmetrikus sávszélességgel rendelkezik, a letöltés sebessége 8 Mbps, míg a másik irányban 1,5 Mbps-os sávszélességet nyújt. Az ADSL típusú kapcsolatok azon tulajdonsága, hogy – miközben ugyanazt a vezetéket használja – nem akadályozza a hagyományos telefonszolgáltatást, külön előnyt jelenthet a telefontársaságok számára. Így az internetes hívások nem foglalják a közönséges telefonhálózatot, hanem úgynevezett leválasztószűrővel különválasztva a hangsávtól, egyenesen a csomagkapcsolt adatátviteli hálózatra lehet irányítani.

A xDSL további tagjai a nagyobb adatforgalmú vállalatok számára jelenthetnek olcsó és gyors kapcsolatot. A VDSL például 52 Mbps le-, illetve 13 Mbps felöltési sávszélességet nyújt. Hátránya, hogy csak rövidebb távon működik – pontosan 1200 méteres maximális távolságon belül a szolgáltató központjától. Hasonló korláttal kell megküzdeni az ADSL esetében is, ahol a távolság körülbelül kilenc kilométer lehet.

Drót nélkül

Mit tehet az, aki nincs elég közel egyetlen központhoz sem, és a kábeltévé-szolgáltató sem akar új szolgáltatást bevezetni? Ilyen esetben a műholdas kapcsolat adhat megoldást. E technológia legnagyobb előnye a könnyű hozzáférhetőség. Tulajdonképpen ez egyszerre hasonlít a parabolaantennás műholdvevőhöz és a kábelmodemes eléréshez. A jelenlegi technológia inkább csak egyirányú kommunikációt tesz lehetővé, azaz a feltöltéshez valamilyen egyéb kapcsolat is szükséges, például egy hagyományos analóg vagy ISDN-modem.

A hazánkban jelenleg elérthető szolgáltatások általában 2 Mbps-os letöltési sebességet ígérnek az ASTRA műhold használatával, a feltöltés pedig a modem típusától függ. A rendszer működése a következő: a webes (html), ftp vagy más jellegű kéréseket a modemen keresztül továbbítja a szolgáltatónak, majd az a kért oldalakat, fájlokat a szatelliten keresztül küldi az előfizetőhöz. Egy érdekes következménye ennek a viszonylag hosszú útnak a késlekedés (latency).

Szolgáltatók, szolgáltatások

A modemes internet-hozzáférés egyik legkézenfekvőbb változata a kábeles kapcsolat, hiszen Magyarországon is egyre több háztartásban megjelenik a kábeltelevízió. Ennek legnagyobb előnye, hogy az internetezés költsége átalánydíjas, így kiszámítható, azaz a szolgáltató szerverével nem a telefonvonalon keresztül vagyunk összeköttetésben, tehát külön telefondíjat nem kell fizetni. A kábel másik pozitívuma, hogy miután létrejött a kapcsolat, a szolgáltató nem szakíthatja meg azt, ráadásul a szolgáltató és a felhasználó közötti távolság a szolgáltatás szempontjából nem mérvadó.

A szolgáltatók közül a Chello egy zárt portált is kínál, amelyen speciális, elsősorban a széles sávú lehetőségekre optimalizált tartalom található. Ez elsősorban a multimédiás anyagokat helyezi előtérbe, amelyeket a keskeny sávú környezetben csak nagyon komplikáltan, vagy időrabló módon lehet megjeleníteni.

A legnagyobb hazai kábelszolgáltató, a UPC Broadband néven kínálja internet-hozzáférését. A három csomag, a Privát, Profi, Max, Soho, illetve Business, 1, 3 és 5, valamint 15 GB adatforgalmat tartalmaz, 7, 9, illetve 12 ezer forint havidíj ellenében, míg az utolsó, üzleti csomag az egyedi igényeknek megfelelően van összeállítva.

Az egységcsomagok egyszeri letéti díja 10 ezer forint, amit a szükséges kábelmodem kihelyezéséért kell fizetni, ám ezt az összeget szerződésbontáskor a cég visszaadja. A kábeles internetszolgáltatás hazai úttörője, a Tvnet idő- és forgalomkorlát nélküli hozzáférést kínál havi nettó 10 ezer forintért Budapest néhány kerületében. A Tvnet Kft. szolgáltatásának 48 ezer forintos belépési díja a szükséges kábelmodem árát is magában foglalja, míg a szörfözés havidíja 10 ezer forint, azaz az első évben 168 ezer forintot kell kifizetni – installálás nélkül –, míg a további években 120 ezer forint a kiadás.

A UPC Chello szolgáltatásánál az év végéig nincs belépési díj, míg a havonta fizetendő összeg 10 900 forint, ami egy év alatt 130 800 forint kiadást jelent. A Chellónál nincs meghatározott minimális sávszélesség, mivel ezt a többitől eltérő technológia nem teszi lehetővé, de a cég munkatársai szerint hirtelen terhelés esetén is legfeljebb másodpercekre lassul le az adatforgalom.

Az ADSL ár/teljesítmény arányának kiszámításakor nem elhanyagolható szempont, hogy a szolgáltató és a felhasználó közvetlen kapcsolatban van, így a sebessége nem függ a felhasználók számától. Az ADSL-t elméletben jelenleg minden digitális vagy akár analóg vonallal rendelkező budapestinek kínálják. A szolgáltatást azonban csak azon a területen tudják nyújtani, ahol újabb digitális központ, illetve jó minőségű telefonvonal él. A technológia velejárója, hogy az előfizető lakásában lévő telefonvonali végpont és a telefonközpont közötti távolság nem lehet nagyobb kilenc kilométernél, ellenkező esetben már nem garantálható a táblázatban szereplő sebesség, ezért egyelőre csak a fővárosban lakók élvezhetik az újdonság előnyeit.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. május 1.) vegye figyelembe!