Az évek óta mindig "jövőre" jósolt informatikai boom az idén a várakozások szerint végre valóban eléri a magyar számítástechnikai piacot. A "robbanás" minden bizonnyal kisebb lesz a vártnál – a húzóágazatnak tekinthető internetezés terjedése továbbra is lassú -, kiugró növekedés várható viszont egyes részterületeken, például a tenyérszámítógépek szegmensében. Kérdés persze, hogyan befolyásolja az előrejelzések teljesülését az új gazdasággal kapcsolatos pesszimizmus, amely az internet és a távközlés mellett az információtechnológiai szektor más területeire is könnyen átterjedhet.
Kelet-Európa nagy befektetési és növekedési lehetőségeket ígér a nyugati internetes szolgáltatóknak, ugyanakkor a kockázat is igen jelentős – állapította meg a közelmúltban a The Wall Street Journal Europe térségünkkel foglalkozó elemzése. A cikk – amelyet az egyik iparági óriás, a Siemens szakértője jegyzett – a nyugati befektetők figyelmébe ajánlotta, hogy a következő évek minden bizonnyal az internetes üzlet robbanásszerű fejlődését hozzák a régióban. Mivel a kiélezett piaci verseny folytán Nyugat-Európában és Amerikában aligha számíthatnak átlagot meghaladó hozamokra, a globális befektetők számára most mindenekelőtt Lengyelország, Csehország és Magyarország piacai kínálnak vonzó lehetőségeket.
Imponáló piacbővülés
A térség hátrányait sorolva az elemzés rámutatott a személyi számítógépek csekély elterjedtségére, az internetes kereskedelemhez nélkülözhetetlen hitelkártyás fizetés fejletlenségére, valamint a távközlési szolgáltatások drágaságára. Biztató jelként említette ugyanakkor, hogy ez év végén Csehországban és Magyarországon is megszűnik a monopólium a távközlési piacon, ami a telefónia mellett az internetezésben is forradalmi változásokat indíthat el.
Az International Data Corporation (IDC) friss megállapításai is biztatóak. Az IDC helyzetképe szerint egyre kisebb különbség van Nyugat- és Kelet-Európa között az információtechnológia területén. A közép- és kelet-európai IT-piac – melynek értéke az idén körülbelül 10 milliárd dollár – a közeljövőben évente mintegy 15 százalékkal fog növekedni, s hasonló mértékben bővül a kommunikációs piac is, amely jelenleg 25 milliárd dollárt "ér".
A magyar számítástechnikai piac fejlődésének üteme meghaladja az európaiét – állapították meg (a fenti összegzésekkel párhuzamosan) az Országos Német Számítástechnikai, Távközlési és Új Médiák Szövetségének képviselői tavaly év végi budapesti tanácskozásukon. Becsléseik szerint a 2000-es 3,5 milliárd euróról 2001-re 4 milliárd euróra emelkedik a magyar számítástechnikai és távközlési piac forgalma.
A tavalyi, 13,8 százalékos piacbővülés meghaladta az európában regisztrált 11,3 százalékos mértéket, s ez a különbség várhatóan az idén is megmarad: 2001-ben a magyar piac 11,6 százalékos, az európai 9,5 százalékos növekedését prognosztizálják a német szakértők. Az európai számítástechnikai és távközlési vállalatok forgalma egyébként ebben az esztendőben elérheti az 571 milliárd eurót, szemben a tavalyi 522 milliárddal.
A világon 1,8 billió euró körül alakult a számítás- és kommunikációtechnikai piac szereplőinek tavalyi árbevétele. Kismértékű átrendeződés történt: az Egyesült Államok részesedése – 1 százalékkal – 35 százalékra mérséklődött, míg Európáé ugyanennyivel, 31 százalékra növekedett, a bevételek 11 százalékát Japán könyvelhette el, a maradék 23 százalékon pedig a világ többi országa osztozott.
A tavaly összesen 925 milliárd eurós számítástechnikai világpiacon az Egyesült Államok 44 százalékos részesedéssel vezetett, majd Európa következik 29, Japán 11, a többi ország pedig 16 százalékkal. A 875 milliárd eurós távközlési piacon ugyanekkor az európai cégek a piacvezetők 34 százalékos részesedéssel, a második helyen 31 százalékkal az Egyesült Államok vállalatai állnak. Az adatokból – legalábbis a németek olvasatában – az következik, hogy Európa kilátásai továbbra is biztatóak, a magyar (és a cseh meg a lengyel) piac pedig különösen ígéretes.
Bírálat után bizakodás
Többé-kevésbé osztja a messziről jött elemzők optimizmusát Beck György, az Informatikai Érdekegyeztető Fórum (Infórum) elnöke, a Compaq Magyarország igazgatója is. Beck jelenleg igen biztatónak ítéli a jövőt, holott nemrég még aggasztónak tartotta azt (2000 első felében csökkentek a hazai számítógép-eladások, s bírálta a kormányt, amiért főleg csak a retorikában törődik az informatikával, és a piacbővülés gátjaként említette a számítástechnikai eszközök vámját, ami az amúgy is izmos feketepiac további erősödésével fenyeget). Beck György szerint 2000-ben a teljes hazai informatikai piac teljesítménye 1,2-1,3 milliárd dollár volt, tehát fejenként 120-130 dollárt költöttünk informatikára (Ausztriában ez 500 dollár/év/fő, Svédországban ezer dollár körül volt). A vezérigazgató úgy véli, hogy a 2001-es év meghozhatja a rég várt áttörést a magyar piacon. Az internet terjed, az informatikai piac nekilódult, s a fejlődésnek az olyan jogszabályváltozások is lökést adhatnak, mint például – az e-kereskedés alapfeltételének tekinthető – elektronikus aláírás törvényi hátterének megteremtése. Ugyanakkor további előrelépést vár a kormányzati kommunikáció és hozzáállás megváltoztatásától, mondván: nemcsak akkor kellene szólni az internetről, amikor feltörik mondjuk egy bank biztonsági rendszerét, hanem arról is beszélni lehetne néha, hogy ma már a banki átutalásokat, a pénzügyeket is lehet interneten intézni.
Az eddig nyilvánosságra hozott cégadatok alapján a legális piac ellentmondásoktól sem mentes, ám összességében mindenképpen optimizmusra okot adó esztendőt zárt. A legnagyobbak egyike, a KFKI Számítástechnikai Csoport árbevétele 2000-ben 53 százalékkal haladta meg az 1999. évit, azaz a befektetési tevékenység nélkül 15,8 milliárd forint, az adózás előtti eredmény pedig 1,35 milliárd forint. Erre az évre a KFKI Számítástechnikai Csoport további minimum 15-20 százalékos, illetve ennél nagyobb ütemű fejlődést vár. A 2001-re előirányzott bevétel 19,9 milliárd forint.
A Synergon vezetősége 200 millió forintos üzemi veszteséget valószínűsít 2000-re az 1999-es 482 milliós üzemi eredmény után.
"A Humansoft Kft. teljesítette tavalyi üzleti tervét, mivel 2000-ben a számítástechnikai eszközök és szolgáltatások eladásából származó forgalma meghaladta a 3,75 milliárd forintot" – közölte Stemler Balázs, a társaság marketingigazgatója. A társaság tavaly az előzetes adatok alapján mintegy 300 millió forint adózás előtti nyereséget ért el. (A Humansoft 1999-ben 2,753 milliárd forint árbevételre tett szert, míg adózás előtti nyeresége 241,8 millió forint volt.)
A Compaq Magyarországnak sok jót hozott a 2000-es esztendő: a cég 40 milliárd forintos rekordforgalmat ért el, úgy hogy bevételeinek 70 százaléka immár nem a klasszikus számítógép-eladásból, hanem nagyvállalati technológiák és rendszerintegrációs szolgáltatások értékesítéséből származott. (Ennek ellenére minden ötödik eladott gép a Compaq logóját viseli.)
Fejlesztőbázisok és technológiaugrások
Eddig főként a kereskedelemről beszéltünk, érdemes azonban néhány szót ejteni a hazai számítástechnikai iparról is. Bár a hazai hardvergyártás a kilencvenes évek elejére gyakorlatilag megszűnt, a magyar cégek nem vonultak ki teljesen erről a területről, hanem kevésbé látványos, de profitábilisnak tűnő tevékenységeket kerestek: az alkatrészekre, kiegészítő szolgáltatásokra, a hazai viszonyokhoz adaptálásra és a szoftverfejlesztésre szakosodtak. Az alkalmazkodási folyamat sikerét jelzi, hogy ez a szektor a magyar ipar egyik "húzóágazata", és a külföldi tőkebefektetésekben is kiemelkedő helyet foglal el. Az ipari ágazatok összes kibocsátásából a számítógépgyártással összefüggő termelés csupán 1 százalékot képvisel, viszont az iroda- és számítógépiparon belül gyakorlatilag 100 százalékot, és a gépiparon belül is csaknem 20 százalékot ez a terület ad.
A fejlődés motorja – a fejlődőképesnek ítélt magyar és kelet-európai piac mellett – a képzett hazai munkaerő. Elsősorban ennek köszönhető, hogy az utóbbi években a külföldi befektetők már nemcsak az összeszerelő jellegű, hanem a fejlesztőtevékenységet is szívesen telepítik Magyarországra (gondoljunk csak az Ericsson, a Nokia, vagy legutóbb az idén márciusban a Philips infokommunikációs fejlesztőrészlegének budapesti letelepedésére). Ezek a beruházások természetesen csak hosszabb távon gyakorolhatnak hatást a hazai számítástechnikai piacra, rövid távon elsősorban a technológiai modernizáció iránti igény vezérli a fejlődést. A 90-es években elsősorban a PC-üzlet volt az ágazat fő húzóereje, ma mindenki az internet terjedésétől várja a számítástechnikai piac felélénkülését. Nem véletlenül: olyan technológiáról van ugyanis szó, amely a legtöbb számítógép-tulajdonosnál a szoftver- és hardverháttér felújítását vagy cseréjét igényli. 2000 végén Magyarországon elméletileg 1 240 000 embernek volt lehetősége az internet használatára. Valójában azonban csak 800 ezren interneteztek rendszeresen, vagyis havonta legalább egy alkalommal. Ez az aktívabb csoport képezi a hazai internetfelhasználók nem túl népes táborát, s ők számítanak a számítástechnikai piac fő mozgatórugójának.
A konvergenciának nevezett folyamat – a számítástechnikai és mobil telekommunikációs eszközök "közeledése" – lehet az a másik tényező, amely tartós lendületet adhat a piacnak. A szakemberek elsősorban a tenyérszámítógépek, illetve a kommunikátorok (egyes számítógépes funkciókkal, például betűbillentyűzettel és szövegszerkesztővel kiegészített mobiltelefonok) területén számítanak kiugró fejlődésre. Dés Tamás, a palmtopok piacán 50 százalék körüli részesedéssel a legnagyobbnak számító Psion Rendszerház vezetője szerint ennek első jelei már tavaly megmutatkoztak: 40 százalékkal nőtt a forgalom. A cég tavaly mintegy 1800 palmkészüléket értékesített, a bevétel 600 millió forint körül alakult. Az idei első hónapokban a növekedés kissé megtorpant, ám ez Dés Tamás szerint annak tudható be, hogy az idei nagy beszerzéseket meghatározó tenderek ilyenkor még csak a kiírás fázisában vannak. A szakember új piacokat remél a "kommunikációfüggő" foglalkozási ágak – például az ügyvédek, orvosok – megnyerésétől. Ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet: a mostanában várható sorozatos technológiaváltás – a GPRS, majd az UMTS-szabványok belépése – várhatóan óvatossá teszi a fogyasztókat, hiszen senki sem szeret bizonytalan jövőjű technikákba százezreket beruházni. Példaként az internetes tartalmakat mobiltelefonon elérhetővé tevő WAP nyögvenyelős startját, a szakmai körökben "wapátiának" nevezett jelenség kialakulását említette. A WAP-on tulajdonképpen még egyetlen szolgáltató sem keresett egy fillért sem, pedig a technológia elérhető, a készülékek árával sincs baj. Lendületet vártak a már 2000-ben elterjeszteni ígért GPRS-technológiától is, ám a csomagkapcsolt adatátvitelt nyújtó szolgáltatás szerte Európában még ma is csak kísérleti stádiumban van. Ezek a példák is azt bizonyítják: nehezen megjósolható, hogy egy új technológia mennyire képes gyökeret verni.
A piaci szereplők továbbra is az internetet tekintik az ágazati fejlődés lelkének. Ezen a területen mozgásról még nem igazán lehet beszélni, egyelőre – immár két éve – inkább a stagnálás jellemző. A Netsurvey minden félévben 12 500 fős, személyes megkérdezésen alapuló, reprezentatív felmérést készít az internethasználat alakulásáról, s legutóbbi vizsgálatuk szerint fél év alatt mindössze tíz százalékkal nőtt a hazai felhasználók száma. Ezek szerint nem sok hatása volt a számokra az ingyenes hozzáférést biztosító szolgáltatók (Kiwwi, Freestart) megjelenésének.
Az információs társadalom stratégiája
Máth András, a Netsurvey ügyvezető igazgatója szerint két probléma hátráltatja a fejlődést. A legtöbben, akik megfelelő felkészültség és a legszükségesebb alapinformációk nélkül megpróbálkoztak az internet használatával, nem találták túlzottan élvezetesnek azt, mások pedig nem látnak okot arra, hogy rendszeresen szörfözzenek. Vagyis, dacára a rengeteg új tartalomszolgáltatásnak, még mindig csak egy igen szűk (főleg fiatal és értelmiségi) réteget érdeklő weboldalak dominálnak a hálón. A másik – a hiányos tartalomhoz képest egyébként kevésbé súlyos – fékező tényező, hogy változatlanul magas az internetezés költsége. Az idei évvel kapcsolatban nagyon vegyesek a jóslatok. Akár nagy bővülés is elképzelhető, ennek feltétele azonban a megfelelő tartalom és az alternatív, olcsóbb hozzáférési lehetőségek megjelenése. Nem kizárt viszont, hogy tovább tart a két éve tartó stagnálás. Jelentősen változtatna a jelenlegi helyzeten, ha volna megfelelő kormányzati szerepvállalás, indulnának új képzési programok, illetve megjelennének új, tőkeerős tartalomszolgáltatók. A három tényezőből egyelőre az első megvalósulására mutatkozik némi esély.
Szemerei Péter, a Miniszterelnöki Hivatal informatikai kormánybiztosságának főcsoportvezetője szerint a kormányzat a Széchenyi-terv alapján az információs társadalom fejlesztésére 2001-ben 15 milliárd forintot, jövőre pedig 28,9 milliárd forintot különített el, ezekre áprilistól lehet pályázni. Az információs társadalom és gazdaságfejlesztési program egyrészt a számítástechnika oktatását és a számítógéphátteret, másrészt pedig a komputeren hozzáférhető adatbázisokat, azaz az internetes tartalmat hivatott erősíteni. "A két évre rendelkezésre álló összegből közbeszerzéses és pályázati úton nyerhető támogatás, amelyből főleg gépbeszerzési, oktatási, távmunka, valamint tartalomszolgáltatói projektek finanszírozhatók" – mondta a főcsoportvezető. Hozzátette: a Széchenyi-terv csak az információs társadalom fejlesztésének irányelveit fekteti le, a pontos célokat a néhány hónapon belül elkészülő nemzeti információs társadalmi stratégia határozza majd meg.
| INFO 2001 Az informatika és a telekommunikáció fejlődésével nehéz lépést tartani, szinte naponta jelenik meg valami újdonság. A Budapesti Vásárközpontban május 8-12. közt rendezik meg a nemzetközi informatikai és kommunikációtechnikai szakkiállítást. A rendezvényre a szakemberek mellett várják mindazokat, akik érdeklődnek a számítástechnika és a telekommunikáció legfrissebb eredményei iránt is. A kiállításhoz kapcsolódik egy úgynevezett ICT-fórum, amely kizárólag a szakmának szól; e B2B típusú rendezvénynek a B pavilon ad otthont, itt a bemutatók mellett szakmai konferenciákat is tartanak. Ez a kísérőrendezvény csak meghívóval látogatható. |