BERUHÁZÁSI KEDVEZMÉNYEK

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 37. számában (2001. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A kis- és középvállalkozások megerősödését, gazdasági szerepük növekedését várják a társasági adóban és a személyi jövedelemadóban idén bevezetett adókedvezményektől, amelyek a cégek, az egyéni vállalkozók beruházásaihoz kapcsolódnak.

 

KEDVEZMÉNYEK A TÁRSASÁGI ADÓBAN

2001-től kétféle új kedvezmény létezik a társasági adózásban a kis- és középvállalkozások számára. A közös jellemzőjük, hogy nem automatikusan, alanyi jogon jár minden kis- vagy középvállalkozásnak, hanem beruházáshoz kötődnek, és a kedvezményhez teljesülniük kell a törvényben meghatározott feltételeknek is.

Az új ösztönzők egyike adókedvezmény, azaz a fizetendő adó mérsékelhető vele, míg a második a "10 milliós kedvezményként" ismertté vált adóalap-kedvezmény. Az adókedvezmény a kis- és középvállalkozások által beruházási célra felvett hitelek kamatterhének mérséklését teszi lehetővé, ugyanis az ilyen kamat meghatározott hányada levonható a fizetendő adóból. Az adóalap-kedvezmény a saját forrásból megvalósított beruházásokhoz is igénybe vehető, viszont csak egy szűkebb kör számára elérhető, ugyanis kedvezményezettjei kizárólag a mikro- és a kisvállalkozások.

Adóalap-kedvezmény

Kis- és középvállalkozások

A társaságiadó-törvény a kis- és középvállalkozások által igénybe vehető kedvezményeket a kis- és középvállalkozásokról és fejlődésük támogatásáról szóló 1999. évi XCV. törvény által definiált cégek részére biztosítja. A törvény szerint a következő három mutatószámot kell vizsgálni annak eldöntéséhez, hogy egy társaság kis- vagy középvállalkozásnak tekinthető-e. Ezek a mutatószámok:

  • a mérlegfőösszeg,
  • az éves árbevétel és
  • az alkalmazottak száma.

Középvállalkozásnál

  • a mérlegfőösszeg nem haladhatja meg a 2,7 milliárd forintot, vagy
  • az árbevétel legfeljebb 4 milliárd forint lehet, illetve
  • az alkalmazottak száma kevesebb, mint 250 fő.

Kisvállalkozásoknál

  • a mérlegfőösszegre 500 millió, illetve
  • az árbevételre 700 millió forintos korlát érvényesül,
  • a foglalkoztatottak létszáma pedig nem érheti el az 50 főt.

Mikrovállalkozás

Mikrovállalkozás az a cég, amely a kisvállalkozásra forintban meghatározott mutatóknak megfelel, és kevesebb mint 10 embernek ad munkát.

Mérlegfőösszeg, árbevétel

A törvény mindegyik korláttal kapcsolatban "a kisebb egyenlő" számtani relációnak megfelelő megfogalmazást tartalmaz, tehát például a pontosan 700 milliós árbevétel még alkalmas a kisvállalkozói státus megállapítására. Fontos, hogy a mérlegfőösszegre és az árbevételre vonatkozó előírás vagylagos, azaz a kis- vagy középvállalkozási státushoz elég, ha az egyik teljesül, például ha a mérlegfőösszeg 4 milliárd forint vagy annál kevesebb, az árbevétel bármekkora lehet.

Alkalmazottak

Az alkalmazottak számát a Központi Statisztikai Hivatal Munkaügyi Statisztikai Fogalmak Módszertani Segédlete alapján kell meghatározni, amelyben megtalálható, hogyan kell például figyelembe venni a részmunkaidőben vagy nem a teljes naptári évben foglalkoztatottakat.

Bázisadatok

Annak eldöntéséhez, hogy egy adott cég kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e, ezeket a mutatókat mindig a rendelkezésre álló utolsó beszámoló alapján kell megállapítani. A 2001-es adóév első napján tehát még az 1999-es beszámolót kellett elővenni, a 2000-es beszámoló elkészülte után viszont már az abban szereplő adatok válnak irányadóvá. Amennyiben az az év, amelyről az utolsó beszámoló rendelkezésre áll, nem volt teljes naptári év, úgy az adatokat évesíteni kell, az induló vállalkozásoknak pedig a beszámoló helyett az üzleti tervükből kell kiindulniuk.

Tulajdonosi korlátozás

A statisztikák szerint a fenti mutatószámok alapján a magyar vállalkozások 98 százaléka kis- vagy középvállalkozásnak nevezhető, azonban van egy további kritérium, amely némileg szűkíti ezt a kört. A kis- és középvállalkozásokban ugyanis az állam, az önkormányzat vagy valamely nagyvállalkozás együttes tulajdoni részesedése sem lehet több huszonöt százaléknál. (Nagyvállalkozásnak minősül ebből a szempontból minden cég, amely a törvény szerint nem tekinthető kis- és középvállalkozásnak.)

Ez a megkötés nem vonatkozik azokra az intézményi befektetőkre mint tulajdonosokra, amelyek nem rendelkeznek többségi irányítást biztosító befolyással, azaz 50 százalékosnál nagyobb szavazati joggal az adott vállalkozásban. A kis- és középvállalkozásokról szóló törvény alkalmazásában intézményi befektetőnek minősülnek a bankok, a szakosított hitelintézetek, a befektetési társaságok, a kockázati tőketársaságok, a biztosító részvénytársaságok, a befektetési alapok, a kockázati tőkealapok, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak és a magánnyugdíjpénztárak.

Az adóalap-kedvezmény meghatározása

A beruházási adóalap-kedvezmény kihasználásához az alábbi három feltételnek kell együttesen teljesülnie:

  • az adózó az adóév utolsó napján mikro- vagy kisvállalkozásnak minősül,
  • tulajdonosai az adóév egészében kizárólag magánszemélyek, és
  • a vállalkozás az adótörvényben meghatározott beruházásokat valósít meg.

A naptári évvel azonos üzleti év szerint működő adózóknál tehát 2001-ben a kedvezményre jogosító mikro- vagy kisvállalkozási státusnak a 2000-es beszámoló alapján kell teljesülnie, mivel a 2001-es adóév utolsó napján csak ez áll rendelkezésre. A tulajdonosi szerkezettel kapcsolatban az adótörvény még a kis- és középvállalkozásokról szóló törvénynél is szigorúbb megkötést tartalmaz, ugyanis kizárólag az adóév egészében természetes személyek kezében lévő társaságokat kedvezményezi. 2001-ben az ilyen címen adóalap-csökkentésre aspiráló cégeknek tehát már január 1-jén magánszemélyek tulajdonában kellett lennie, és ennek a körülménynek az év folyamán folyamatosan fenn kell állnia.

A bemutatóra szóló részvényt kibocsátó részvénytársaság nem részesülhet az adóalap-kedvezményben, mivel nem követhető nyomon a részvényesek személye.

Mindezeken túlmenően a beruházásra vonatkozó kritériummal kapcsolatban is számos korlátozó tényezőre kell figyelni.

Új tárgyi eszközök

Általános érvényű előírás, hogy kizárólag új, korábban még használatba nem vett eszközökre, tehát csak a vállalkozás által saját kivitelezésben megvalósított, vagy újonnan vásárolt tárgyi eszközökre érvényesül a kedvezmény.

Immateriális javak, ingatlanok

Az immateriális jószágokra egyáltalán nem vonatkozik a kedvezmény, míg az ingatlanok közül is kizártak az úgynevezett üzemkörön kívüli ingatlanok, amelyek nincsenek közvetlen összefüggésben a vállalkozási tevékenységgel (ilyen különösen a lakóépület, valamint az elsődlegesen jóléti célt szolgáló épület, építmény).

Számviteli besorolás

Más eszközöknél a számviteli besorolás irányadó abból a szempontból, hogy figyelembe vehetők-e a kedvezmény érvényesítésekor. (Ez kizárólag a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolt tárgyi eszközökre vonatkozik, a tenyészállatok viszont minden esetben a kedvezményezetti körbe tartoznak.)

A számviteli törvény szerint a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló gépek, berendezések, járművek tartoznak a kedvezményezett kategóriába, míg a vállalkozás tevékenységéhez csak közvetetten kapcsolható eszközöket az egyéb gépek, berendezések, járművek elnevezésű mérlegsoron kell nyilvántartani.

A járműveket illetően fontos hangsúlyozni, hogy műszaki berendezések, gépek, járművek mérlegsorra a tevékenységi profilt meghatározó vasúti, közúti, vízi és légi közlekedési járműveket lehet sorolni. A személyautó gyakorlatilag tehát csak a személyszállító és a gépjárművezetés-oktatást végző vállalkozások által tekinthető ilyennek. (Ez lényeges különbség a személyi jövedelemadózásban az egyéni vállalkozók által igénybe vehető kisvállalkozói kedvezményhez képest, amely az egyéni vállalkozó tevékenységi körétől függetlenül akkor érvényesíthető, ha a vállalkozó a személygépkocsira megfizeti a cégautóadót.)

A kedvezmény lényege

A mikro- és kisvállalkozások adóalapja a fent felsorolt eszközökre az adóévben beruházásként elszámolt összeggel, de legfeljebb 10 millió forinttal és legfeljebb az adózás előtti eredménnyel csökkenthető. Ezeknél a vállalkozásoknál tehát az első 10 millió forint nyereség csak akkor mentes a társasági adó alól, ha az adott adóévben legalább 10 millió forintot az adótörvényben meghatározott beruházásokra fordít. Az adózás előtti eredményre vonatkozó korlát jelentősége abban rejlik, hogy a kedvezmény nem vihető át az elhatárolt veszteség részeként a későbbi adóévekre.

A korábban megvalósított beruházások üzembe helyezésének elhalasztásával nem lehet jogot szerezni a kedvezményre. A beruházás üzembe helyezése viszont egyáltalán nem feltétel, azaz például egy 40 milliós fejlesztés 4 évi, 10 milliós lépcsőkben történő megvalósításával aknázható ki maximálisan az adóalap mérséklésének lehetősége. Más adókedvezményekkel összehasonlítva, az új ösztönzőben rendkívül előnyös, hogy nem kizárólag valamely, a törvényben meghatározott időpont után megkezdett beruházásokra vonatkozik, hanem bármely, korábban elindított - a követelményeknek egyébként megfelelő - beruházásra az adott adóévben költött összeg alapján is érvényesíthető.

Szankció négy évnél rövidebb eszközhasználatnál

A kedvezmény célja, hogy a vállalkozások legalább középtávon használják azokat az eszközöket, amelyekre igénybe vették az adóalap-kedvezményt. A 4 évnél rövidebb használat azzal jár, hogy a korábban figyelembe vett kedvezmény kétszeresével kell növelni az adóalapot.

Ezt a szankciót vonja maga után, ha az adózó a kedvezmény igénybevételét követő negyedik adóév utolsó napjáig

  • nem helyezi üzembe (kivéve, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás miatt marad el),
  • a kedvezményezett számviteli kategóriák helyett az egyéb berendezések, felszerelések, járművek között helyezi üzembe, vagy az ilyen eszközök, illetve a forgóeszközök közé sorolja át (kivéve, ha az átsorolás elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következménye),
  • üzemkörön kívüli ingatlanként is használja, valamint
  • elidegeníti (természetbeni juttatásként átadja, értékesíti, apportálja, térítés nélkül átadja) azt az eszközt, amelyre a kedvezményt érvényesítette.

Amennyiben a vállalkozás az említett 4 adóéven belül átalakul, akkor a fenti esetekben az adóalap-növelési kötelezettség arra a jogutódjára vonatkozik, amely az eszközt az átalakulási vagyonmérleg alapján felvette a könyveibe.

Az adóelőleg-fizetés könnyítése

A társaságiadó-előleg fizetésével kapcsolatban átmeneti rendelkezéseket fogalmaz meg a társaságiadó-törvény, annak érdekében, hogy ezeknek a kedvezményeknek a kedvező hatása már 2001 januárjától érezhető legyen. A kedvezményt ugyanis úgymond megelőlegezik minden mikro- és kisvállalkozás számára, függetlenül attól, hogy terveznek-e beruházásokat vagy sem, illetve attól, hogy milyen jellegű beruházásokat terveznek. Az adóelőleget az első félévben még az 1999-es adóévre fizetett adó alapján, míg a második félévben a 2000-es adóévre fizetett adó alapján teljesítik a vállalkozások, ezért a két időszakra külön átmeneti rendelkezések biztosítják az előlegfizetés könnyítését. (A bemutatóra szóló részvényeket kibocsátó részvénytársaság ebből a körből is ki van zárva.)

Azok az adózók, amelyek az adóelőlegre vonatkozó átmeneti rendelkezések következtében élnek a megelőlegezett kedvezménnyel, viszont nem ruháznak be, vagy valamilyen más körülmény miatt nem jogosultak a kedvezményre, jelentős feltöltési vagy adófizetési kötelezettséggel találhatják szemben magukat (a kettős könyvvitelt vezetők 2001 decemberében, az egyszeres könyvvitelt vezetők pedig 2002 májusában).

Nyilatkozat a vállalkozás jellegéről

Az első félévben az használhatja ki az átmeneti rendelkezéseket, aki 2000. február 15-éig - az éves adóbevallásában vagy az éves különbözeti adóbevallásában - nyilatkozatot tett arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról szóló törvény szerint 2000. december 31-én mikro- vagy kisvállalkozásnak minősült. Lényeges, hogy az átmeneti rendelkezés nem tartalmaz a tulajdonosi szerkezethez kapcsolódó feltételeket, így ilyen nyilatkozatot olyan adózók is tehettek, amelyek nem kizárólag magánszemélyek tulajdonában voltak az adott időpontban, viszont figyelemmel kellett lenni a kis- és középvállalkozásokról szóló törvény tulajdonosokkal kapcsolatos előírásaira.

Azoknál az adózóknál, amelyek ilyen nyilatkozatot tettek, a 2001. január 1-jétől június 30-áig terjedő időszakra a havonta esedékes adóelőleg-fizetési kötelezettség 150 ezer forinttal, a negyedéves előlegfizetési kötelezettség pedig 450 ezer forinttal csökken. A nyilatkozat alapján az adóhatóság az előlegfizetési kötelezettséget az adófolyószámlán könyveli, erről azonban külön értesítést nem küld. Az adózóknak kell tehát tisztában lenniük azzal, hogy a 03-as vagy 05-ös bevallás mikro-, illetve kisvállalkozásokra vonatkozó részének kitöltése feljogosítja őket arra, hogy a fenti összeggel kevesebb adóelőleget fizessenek.

Bevallás a tavalyi adóévről

A 2000-es adóévről szóló 2001. május 31-én esedékes adóbevallás részét képező adóelőleg-bevalláshoz is kapcsolódik egy átmeneti rendelkezés, amelynél szintén érvényesül a beruházási adóalap-kedvezmény. Az a vállalkozás ugyanis, amely a 2000-es adóévről szóló társaságiadó-bevallás benyújtásának napján - azaz már a 2000-es beszámoló alapján - mikro- vagy kisvállalkozásnak minősül, a 2001. július 1-jétől 2002. június 30-áig terjedő időszakra vonatkozó adóelőleg megállapításánál 1,8 millió forinttal csökkentheti a bevallásában szereplő fizetendő adót.

Havi vagy negyedéves adóelőleg-fizetés

A havi és a negyedéves adóelőleg-fizetés közötti vízválasztó a korábbi 3 millió forintról 5 millió forintra változott (az átmeneti rendelkezés alapján a mikro- és kisvállalkozásoknál gyakorlatilag 6,8 millió forint), tehát ennél magasabb összegű 2000. évi fizetendő adónál kell havi előleget fizetni. Ezzel az előírással kapcsolatban is érdemes odafigyelni arra, hogy nemcsak a kizárólag magánszemélyek kezében lévő vállalkozásokat kedvezményezi, de a mikro- és kisvállalkozások tulajdonosi szerkezetével kapcsolatos megkötések itt is érvényesülnek.

Szankciók nélkül

Még egyszer hangsúlyozzuk, hogy azok az adózók, amelyek élnek az átmeneti rendelkezések nyújtotta kedvezményekkel, de nem végeznek 10 milliós nagyságrendű beruházásokat, illetve nem kedvezményezett kategóriákba tartozó beruházásokat valósítanak meg, avagy az adóév egészében nem kizárólag magánszemélyek tulajdonában vannak, elvesztik a kedvezményt. Az átmeneti rendelkezések kihasználásának viszont nincs szankciója, így azok az adózók, amelyek nem válnak jogosulttá a kedvezményre, legalább likviditási előnyre tehetnek szert.

Példa a "10 milliós" kedvezményre Egy kft. 2001-ben a társaságiadó-előleg fizetésénél élt az átmeneti rendelkezések nyújtotta lehetőségekkel, és ezáltal egyáltalán nem fizetett adóelőleget. Az adóévben egy 12 millió forint értékű új gépsort vásárolt, és az eredménykimutatása szerint az adózás előtti eredménye 16 millió forint. A 2001. évi fizetendő adó számszerűsítése (ezer forintban) erre tekintettel a következő:

Adózás előtti eredmény

16 000

Beruházási adóalap-kedvezmény (adóévi beruházások, de maximum az adózás előtti eredmény)

-10 000

Egyéb adóalap-csökkentő tételek

-3400

Egyéb adóalap-növelő tételek

+3700

Társaságiadó-alap

6300

Fizetendő társasági adó (6300*0,18)

1134

December 20-áig legalább befizetendő adóelőleg (1134*0,9)

1021

Beruházási hitelhez kapcsolódó adókedvezmény

A beruházási hitelhez kapcsolódó adókedvezményre azok a cégek jogosultak, amelyek az előzőekben írtak szerint az 1999. évi XCV. törvény alapján kis- és középvállalkozásoknak minősülnek. A tulajdonosi szerkezetre vonatkozó előírás ellenőrizhetősége miatt e kedvezményből is kizárták a bemutatóra szóló részvényeket kibocsátó részvénytársaságokat.

A hitelszerződés megkötésének teljes adóévében kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozások adókedvezményt érvényesíthetnek a 2000. december 31-ét követően megkötött hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől (azaz hitelintézettől vagy pénzügyi vállalkozástól) felvett hitel kamata után. A kedvezményre való jog a hitelszerződés megkötésének adóévében szerezhető meg, és a visszafizetés időtartamára vonatkozik, tehát a későbbi években már nem kell vizsgálni a kis- és középvállalkozói státust.

Az előzőek szerinti hitelekre fizetett kamat 40 százalékával, de legfeljebb adóévenként 5 millió forinttal csökkenthető a fizetendő adó, azzal, hogy a kedvezmény csak a pénzügyileg is teljesített kamatra vonatkozik.

Korlátok

A kedvezmény érvényesíthetősége némileg korlátozott azáltal, hogy a kedvezmény utoljára abban az adóévben jár, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetni, tehát a tartozás átütemezése nem nyújtja meg a kedvezményezett időszakot.

Az adókedvezmény utoljára abban az adóévben vehető igénybe, amelynek utolsó napján a hitellel finanszírozott eszköz az adózó nyilvántartásaiban szerepel, azaz például az eszköz megsemmisülése, selejtezése lezárja a jogosultságot.

A kedvezmény a társasági adó mértékéig igénybe vehető kedvezményekkel csökkentett társasági adó legfeljebb 70 százalékáig érvényesíthető.

Visszafizetési kötelezettség

A mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi pótlékkal kell visszafizetni a kedvezményt, ha az adózó a hitelszerződés megkötését követő négy naptári éven belül nem helyezi üzembe, illetve ha a használatbavétel adóévében, avagy az azt követő három évben elidegeníti azt a tárgyi eszközt, amelyhez a hitelt felvette (kivéve, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok vagy megrongálódás miatt marad el).

A kedvezmények együttes érvényesítése

Kifejezett tiltó rendelkezés hiányában akár együtt is igénybe vehetők a különféle társaságiadó-kedvezmények. Az új adó- és adóalap-kedvezményt tehát ugyanarra a beruházásra egyszerre is lehet érvényesíteni, sőt mindez nem befolyásolja az értékcsökkenés elszámolását sem az adott eszközre, ugyanis ettől függetlenül alkalmazható a társasági adóról szóló törvény, így bizonyos esetekben a leírás akár gyorsítottan vagy egy összegben is megtörténhet.

Az egyetlen korlátozás, hogy ugyanarra a tárgyi eszközre nem vehető együttesen igénybe a mikro- és kisvállalkozások adóalap-mérséklési lehetősége és a vállalkozási övezetekben, kiemelt térségekben érvényesíthető úgynevezett "6 százalékos" adókedvezmény.

AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓK KEDVEZMÉNYEI

A vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozók, a társas vállalkozásokhoz hasonlóan, 2001-től kétféle új kedvezményt érvényesíthetnek a megvalósított beruházásaikkal összefüggésben. A kedvezmények egyike az úgynevezett "kisvállalkozói kedvezmény", amely a vállalkozói személyi jövedelemadó-alap meghatározásánál érvényesíthető bevételcsökkentő tételként, a másik pedig az adókedvezmény, amellyel a fizetendő 18 százalékos adó mérsékelhető. Az adóalap-kedvezmény a saját és idegen forrásból megvalósított beruházásokhoz egyaránt igénybe vehető. Az adókedvezmény a beruházási célra felvett hitelek kamatterhének mérséklését teszi lehetővé.

Az átalányadózást választó egyéni vállalkozó más, egyéb beruházáshoz kapcsolódó kedvezményhez hasonlóan nem érvényesítheti az említett beruházási kedvezményeket az általa fizetendő átalányadóval összefüggésben.

Kisvállalkozói kedvezmény

A kedvezmény jogosultja

Erre a kedvezményre az az egyéni vállalkozó jogosult, aki kisvállalkozónak minősül. A társas vállalkozásoktól eltérően, az egyéni vállalkozónál nem külön törvény, hanem a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) határozza meg, hogy ki minősül kisvállalkozónak. Ennek megfelelően a kisvállalkozói kedvezményt az az egyéni vállalkozó veheti igénybe, aki 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat.

A kedvezmény mértéke

A beruházáshoz kapcsolódó kedvezmény a vállalkozói bevételnek a vállalkozói költséget meghaladó része erejéig, de legfeljebb tízmillió forintig érvényesíthető. A kisvállalkozói kedvezményt az éves adómegállapítás alkalmával lehet igénybe venni. A kedvezmény vállalkozói bevételt csökkentő tételként vehető figyelembe, legfeljebb a bevételt növelő tételekkel megemelt mértékéig.

Az adóévben (amely az egyéni vállalkozó esetében megegyezik a naptári évvel) foglalkoztatottak létszámát úgy kell meghatározni, hogy az egyes foglalkoztatottak munkaviszonyának kezdetétől annak megszűnéséig eltelt naptárinapok összegét elosztjuk 365-tel. Tört hányados esetén lefelé kell kerekíteni.

Kedvezményezett beruházások

A kisvállalkozói kedvezményt csak a korábban még használatba nem vett, kizárólag új beszerzésű vagy saját előállítású, a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló beruházással összefüggésben lehet érvényesíteni. A kedvezmény figyelembevétele szempontjából a 2001 előtt megkezdett beruházásból is számításba vehető a tárgyévi beruházási költség értéke. A kedvezmény kizárólag üzemi célú ingatlan (ide nem értve az üzemkörön kívüli ingatlant), tenyészállat, valamint a korábban még használatba nem vett, kizárólag üzemi célú, a gépek, berendezések, felszerelések, járművek közé sorolt, a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök után érvényesíthető.

Mivel az egyéni vállalkozók nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá, az szja-törvény tartalmaz fogalmi meghatározást a kedvezményre jogosító beruházások fogalmára vonatkozóan. Így a törvény szerint kedvezményre jogosító ingatlannak minősül a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, tulajdoni hányad és az egyéb építmény, de hangsúlyozandó, hogy ezek közül csak a korábban még használatba nem vett eszköz beszerzése alapján vehető igénybe a kedvezmény. A kedvezményből kizárt, üzemkörön kívülinek számít az az ingatlan, amely nincs közvetlen összefüggésben az adózó vállalkozási tevékenységével. (Ilyen lehet különösen az üzemen belüli lakóépület, valamint az elsődlegesen jóléti célt szolgáló épület, építmény.)

Tenyészállatok

A tenyészállatok közül azok az állatok tartoznak a kedvezményezett körbe, amelyek a tenyésztés, a tartás időszakában leválasztható terméket termelnek. Leválasztható termék elsősorban a szaporulat, de idetartozik például a tej, a gyapjú stb. Lényeges, hogy ezeknek a termékeknek az értékesítéséből vagy az állattal összefüggő egyéb hasznosításból (például igavonás, kutyák esetében őrzési feladat, lovaknál a lovagoltatás) megtérüljenek a tartási költségek, függetlenül attól, hogy ezek a tenyészállatok meddig szolgálják az adott tevékenységet. (A tenyészállat értékének megállapítása a számviteli törvényben szereplő meghatározások alapján vezethető le.)

Kedvezményezett gépek

A kedvezmény szempontjából azok a gépek, berendezések, felszerelések, járművek vehetők figyelembe, amelyeket az szja-törvény 11. számú melléklete II. fejezete 3. pontjának d) alpontjában felsoroltak. Ezek a következők:

33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:

  • a HR 8456-8465, 8479 vtsz.-okból a programvezérlésű, számvezérlésű gépek, berendezések;
  • a HR 8471, 8530, 8537 vtsz.-okból az irányítástechnikai és általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések;
  • a HR 84. és 85. árucsoportból az ipari robotok;
  • a HR 9012, 9014-9017, 9024-9032 vtsz.-okból az átviteltechnikai, az ipari különleges vizsgálóműszerek és a komplex elven működő különleges mérő- és vizsgálóberendezések;
  • a HR 8469, 8470, 8472, 9009 vtsz.-ok, valamint a HR 8443 5100 00 vtsz.-alszám;
  • a HR 8419 11 00 00, 8419 00 00, 8541 40 91 00 vtsz.-alszámok;
  • a HR 8402, 8403, 8416, 8417 vtsz.-okból a fluidágyas szénportüzelésű berendezések, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdasági nedves melléktermékek elégetésével üzemelő hőfejlesztő berendezések;
  • a HR 8417 80 10 00 vtsz.-alszám, valamint a 8514 vtsz.-ból a hulladékmegsemmisítő, -feldolgozó, -hatástalanító és -hasznosító berendezések;
  • a HR 8421 21 vtsz.-alszámok;
  • a HR 8419, 8421 vtsz.-okból a szennyező anyag leválasztását, szűrését szolgáló berendezések;
  • a HR 8421 31 és a 8421 39 vtsz.-alszámok;
  • a HR 8419 20 00 00 vtsz.-alszám, továbbá a HR 9018-9022 vtsz.-okból az orvosi gyógyászati laboratóriumi eszközök.

20 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök: a HR 8701 vtsz.-ból a járművek, valamint a HR 8702-8705, valamint a HR 8710, 8711 vtsz.-ok.

14,5 százalékos kulcs alá tartozik minden egyéb - a fentiekben fel nem sorolt - tárgyi eszköz.

Beruházási költség

A kisvállalkozói kedvezmény szempontjából figyelembe vehető az előzőekben felsorolt tárgyi eszközök beruházási költségének, valamint a feltételeknek megfelelő (korábban még használatba nem vett, a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, kizárólag üzemi célú), 50 ezer forint alatti egyedi értékű tárgyi eszközre fordított kiadásoknak az együttes összege, de legfeljebb a vállalkozói bevételeknek és a vállalkozói költségeknek a különbözete, legfeljebb azonban 10 millió forint. Kiemeljük, hogy a kedvezmény a beruházási költségre vonatkozik, ez azonban nem zárja ki, hogy az egyéni vállalkozó a beruházást aktiválja.

Beruházási költség az üzembe helyezésig felmerült kiadások nyilvántartásba vétele alapján: a tárgyi eszköz beszerzési ára, saját előállítás esetén pedig az anyagkiadások és a mások által végzett munka számlával/számlákkal igazolt összege. A számbavétel során a vonatkozó számlában (okmányban) szereplő és levonható áfa összegét figyelmen kívül kell hagyni. A le nem vonható áfa a beruházási költség értékébe beszámít.

A tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg kapcsolódó járulékos kiadás (szállítási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, valamint a beszerzéssel összefüggő közvetítői kiadások, a bizományi díj, a vám, az adók - az áfa kivételével -, az illeték, a hitel igénybevételével kapcsolatos kiadások az üzembe helyezés napjáig felmerült kamat, biztosítás díja stb.) mind a beszerzési ár részét képezi.

Az épület, építmény beszerzési áraként az szja-törvénynek az ingatlanszerzésre fordított összegre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezt az összeget növelni kell az értéknövelő beruházásra fordított, számlával igazolt kiadással, feltéve hogy azt az adózó korábban költségként nem számolta el.

Annak ellenére, hogy az egyéni vállalkozónál a személygépkocsi nem minősül kizárólag üzemi célú tárgyi eszköznek, a személygépkocsi-beszerzésnél is érvényesíthető a kedvezmény, ha

  • a személygépkocsi az egyéni vállalkozói tevékenység tárgyát képezi, és
  • az egyéni vállalkozó sem személyes munkavégzésével, sem pedig személyes használattal összefüggésben nem üzemelteti azt (ha például személygépkocsi-bérbeadási tevékenységgel foglalkozik az egyéni vállalkozó).

Bármely (más) személygépkocsinál akkor vehető igénybe a kedvezmény, ha a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítését követő négy adóévben a személygépkocsi után cégautóadót fizetnek.

A kedvezmény elszámolása

A vállalkozót megillető kedvezmények - így a kisvállalkozói kedvezmény is - az év végén, a személyi jövedelemadó megállapításánál számolhatók el. Ezek figyelembevételével kell a vállalkozónak az adóévet követő február 15-éig megfizetnie az adót az egyéni vállalkozói adóbevallása alapján. A fizetendő adó és az adóévi jövedelem után befizetett adóelőleg összege közötti különbséget az egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadó-bevallásában az adófizetésre vonatkozó rendelkezések szerint számolja el.

Adózás utáni jövedelem

A kisvállalkozói kedvezmény bevezetésével összefüggésben változik az adózás utáni jövedelem megállapításának szabálya is. Az adózás utáni jövedelem eszerint a vállalkozói adóalapnak a vállalkozói személyi jövedelemadóval csökkentett része, növelve a kisvállalkozói kedvezménnyel.

A kedvezmény igénybevételének korlátja

Fontos előírás az szja-törvényben, hogy az azonos beruházáshoz kapcsolódó, több kedvezményből az egyéni vállalkozó csak egyet érvényesíthet. E szabály vonatkozik a kisvállalkozói kedvezményre is. (Megjegyezzük azonban, hogy a közeljövőben megvalósuló, a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvénymódosítás alapján változni fog az előzőekben említett rendelkezés, és a kisvállalkozói kedvezmény a beruházási hitelhez kapcsolódó adókedvezménnyel együtt is érvényesíthető lesz ugyanarra a beruházásra. Az új rendelkezést a tervek szerint 2001. január 1-jére visszamenőleg lehet majd érvényesíteni.)

A kedvezmény figyelembevétele adóelőleg-fizetésnél

Az egyéni vállalkozó a társas vállalkozásoktól eltérően nem az előző évben fizetett adó, hanem az adott időszakban realizált eredmény alapján fizeti az adóelőleget. Így a kedvezmény érvényesítése az adóelőlegnél nem a fizetendő adóelőleg törvény által meghatározott mértékű csökkentéseként, hanem a ténylegesen megvalósított beruházás alapján, adott negyedévben fizetendő adóelőleg kiszámításánál vehető figyelembe.

A vállalkozói jövedelem után negyedévente, a negyedévet követő 12-éig kell megfizetni az adóelőleget. A vállalkozói személyi jövedelemadó-előleg összege legalább az év elejétől keletkezett, a kisvállalkozói kedvezmény figyelembevételével megállapított vállalkozói adóalap utáni adó és az adóévi jövedelem után már befizetett adóelőleg különbözete. Az év elejétől keletkezett vállalkozói adóalap kiszámításánál a kisvállalkozói kedvezményen túlmenően figyelembe vehető az adóévben esedékes értékcsökkenési leírásnak az adott negyedév szerinti időarányos része és az adóévre áthozott veszteség időarányos része is.

A fizetendő adó és az adóévi jövedelem után befizetett adóelőleg összege közötti különbséget az egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadó-bevallásában az adófizetésre vonatkozó rendelkezések szerint számolja el.

A kisvállalkozói kedvezmény visszafizetése

Ha a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének évét követő negyedik adóév utolsó napjáig a kedvezményre nem jogosító, a törvényben külön nevesített esetek bármelyike bekövetkezik, a bevételt csökkentő - a feltételeknek meg nem felelő tárgyi eszköz beruházási költségével (50 ezer forint alatti tárgyi eszköz esetében beszerzési értékével) azonos összeg kétszeresének 18 százaléka növeli a tárgyévi adót. Ez a szabály is eltér a társas vállalkozásoknál érvényesülő hasonló előírástól, mivel itt az adó utólagos megfizetéséről, nem pedig az adóalap növeléséről van szó.

A négy adóéven belül a következő esetekben kell a szankciót alkalmazni:

  1. Amennyiben valamely tárgyi eszköz üzembe helyezése nem történik meg (kivéve az elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódást), az ehhez a tárgyi eszközhöz kapcsolódó beruházási költséget (a beszerzésre fordított igazolt kiadást) a kedvezmény érvényesítését követő negyedik adóévre vonatkozó adókötelezettség megállapításakor kell figyelembe venni. Ezt a szabályt személygépkocsi esetében akkor is alkalmazni kell, ha a kedvezmény miatt a vállalkozó megfizette a cégautóadót (és az egészségügyi hozzájárulást).
  2. Ha az üzembe helyezéskor a tárgyi eszköz nem közvetlenül a vállalkozási tevékenységet szolgálja, vagy nem kizárólag üzleti célú, úgy az ehhez a tárgyi eszközhöz kapcsolódó részt az üzembe helyezés évére vonatkozó adókötelezettség megállapításakor kell figyelembe venni.
  3. Ha utóbb az egyéni vállalkozó nem közvetlenül a vállalkozási tevékenységéhez használ valamely üzembe helyezett tárgyi eszközt, vagy azt nem kizárólag üzleti célra használja, akkor a kisvállalkozói kedvezményből az ehhez a tárgyi eszközhöz kapcsolódó részt az átsorolás évére vonatkozó adókötelezettség megállapításakor kell figyelembe venni.
    Az utóbbi két szabályt személygépkocsinál csak akkor kell alkalmazni, ha eredetileg - azaz a beszerzéskor - az egyéni vállalkozói tevékenység tárgyává minősítették a járművet. (Egyéb esetben a gépkocsi rendeltetésétől függetlenül négy éven át meg kell fizetni a cégautóadót.)
  4. Ha az egyéni vállalkozó akár az üzembe helyezés előtt, akár azt követően a kedvezmény érvényesítését követő negyedik adóév utolsó napjáig elidegeníti a tárgyi eszközt (elidegenítésnek számít a természetbeni juttatás formájában történő átadás, az ellenszolgáltatás nélküli átadás is), a kisvállalkozói kedvezményből a tárgyi eszközhöz kapcsolódó részt az elidegenítés évére vonatkozó adókötelezettség megállapításakor kell figyelembe venni.
  5. Amennyiben az egyéni vállalkozó a vállalkozási tevékenységét megszünteti (kivéve, ha a megszűnés oka az egyéni vállalkozó halála), úgy a kisvállalkozói kedvezmény egészét, illetőleg az előzőekben felsorolt esetek valamelyikének bekövetkezése esetében annak egy részét a megszűnésre vonatkozó adókötelezettség megállapításakor kell figyelembe venni.

(Ha a tárgyi eszköz személygépkocsi, az utóbbi két esetben a cégautóadó-fizetési kötelezettség megszűnik.)

A beruházási hitel kedvezménye

Az szja-törvény "kisvállalkozások adókedvezménye"-ként nevesíti a 13. számú mellékletében a beruházási hitel kedvezményét. Erre a könnyítésre azonban már a nagyobb egyéni vállalkozók is jogosultak, mivel itt a kedvezmény érvényesítésének feltétele a 250 főnél kevesebb alkalmazott foglalkoztatása.

Az adókedvezmény a 2000. december 31-ét követően megkötött hitelszerződés szerint valamely tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett hitel kamata után érvényesíthető. A 2001 előtt megkezdett beruházásnál is érvényesíthető a kedvezmény, ha a hitelszerződést 2001-ben kötik meg. Az adókedvezmény nem függ a beruházással érintett tárgyi eszköz jellegétől, típusától.

Az adókedvezmény mértéke

Az adókedvezmény az adóévben a hitelre fizetett kamat 40 százaléka. Az igénybe vett adókedvezmény összege adóévenként nem haladhatja meg az 5 millió forintot. Az adókedvezmény igénybevételének további korlátja, hogy a kedvezmény figyelembevétele mellett is meg kell fizetni az egyébként fizetendő vállalkozói személyi jövedelemadó legalább 30 százalékát.

Jogosultság

Az adókedvezményre jogosultság és az adókedvezmény mértékének meghatározása szempontjából a hitelszerződés megkötésének időpontja az irányadó. Az egyéni vállalkozó az adókedvezményt abban az adóévben veheti igénybe utoljára, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetnie, feltéve hogy időközben a tárgyi eszközt nem idegeníti el, azaz a tárgyi eszköz szerepel a nyilvántartásában.

Visszafizetés

Az egyéni vállalkozónak késedelmi pótlékkal növelten kell visszafizetnie az igénybe vett adókedvezményt, ha a hitelszerződés megkötésének évét követő négy éven belül nem helyezi üzembe a beruházást, illetve az üzembe helyezés adóévében, vagy az azt követő három évben elidegeníti a tárgyi eszközt. Ez alól kivételt képeznek azok az esetek, amikor a tárgyi eszköz elháríthatatlan külső ok miatt megsemmisül, megrongálódik.

Lucz Zoltánné, Tóth Krisztina
Példa a kisvállalkozói kedvezményre Egy építőipari kivitelezéssel foglalkozó egyéni vállalkozó bevétele 2001-ben 20 millió forint. Ezzel szemben 13 millió forint kiadást (alkalmazottnak fizetett bér és közterhei, vállalkozói kivét és közterhei, folyó költségek stb.) tud igazolni. Az egyéni vállalkozó 2001. július 1-jén vásárol és üzembe helyez egy tehergépjárművet 6,8 millió forint értékben. A jármű értékcsökkenési leírási kulcsa 20 százalék. A kisvállalkozói kedvezmény érvényesítése és az adó megállapítása a következő:
Bevétel 20 000 000 Ft
Bevételcsökkentő tételek:

kisvállalkozói kedvezmény (az adóévi beruházási költségek összege, de legfeljebb évi 10 millió forint, és nem lehet több, mint a bevétel és a költség különbözete: 6 800 000, de legfeljebb 7 000 000) 6 800 000 Ft

Költség 13 000 000 Ft
Vállalkozói adóalap 200 000 Ft
Vállalkozói személyi jövedelemadó (18%) 36 000 Ft
A vállalkozói osztalékalap meghatározása
Adózás utáni jövedelem
(vállalkozói adóalap + kisvállalkozói kedvezmény - vállalkozói személyi jövedelemadó: 200 000 + 6 800 000 - 36 000)
6 964 000 Ft
Adóévben üzembe helyezett tárgyi eszköz értékcsökkenési leírással el nem számolt értéke1 (6 800 000 - 678 137) 6 121 863 Ft
Vállalkozói osztalékalap 842 137 Ft
A vállalkozói osztalékalap
20 százalékkal adózó része
(a vállalkozói kivét2 és a 2001. január 1-jén érvényes jegybanki alapkamat3 kétszeresének szorzata: 480 000 x 0,18)
86 400 Ft
35 százalékkal adózó része (842 137 - 86 400) 755 737 Ft
A vállalkozói osztalékalap utáni adó (86 400 x 0,2 + 755 737 x 0,35) 281 788 Ft
A vállalkozói kivét adójának meghatározása, ha az egyéni vállalkozónak három gyermeke van, aki után nevelési ellátást folyósítanak.
Vállalkozói kivét 480 000 Ft
Ennek adótábla szerinti adója 96 000 Ft
Nyugdíjjárulék engedménye (480 000 x 0,08 x 0,25) 9 600 Ft
Családi kedvezmény (12 x 3 x 10 000) 360 000 Ft
Fizetendő adó 0 Ft
Összes adó
Vállalkozói személyi jövedelemadó 36 000 Ft
A vállalkozói osztalékalap utáni adó 281 788 Ft
Vállalkozói kivét utáni adó 0 Ft
Összes adó 317 788 Ft
1 Az egyéni vállalkozó a tárgyi eszközt július 1-jén helyezte üzembe, így az értékcsökkenési leírásnál 182 napot vehet figyelembe, azaz [182 x 6 800 000/365 ] x 0,2 = 678 137 forintot.
2
A vállalkozó a minimálbért "vette ki", azaz az adóévi kivét 12 x 40 000 = 480 000 Ft.
3
Feltételezés: a jegybanki alapkamat 2001. január 1-jén 9 százalék.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére