A jó hírnév védelme

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 37. számában (2001. május 1.)

 

Írásunkban a bíróságok gyakorlatán keresztül mutatjuk be a jogi személyek, vállalkozások személyiségi jogi védelmére irányuló szabályozás sajátosságait, az igényérvényesítés lehetőségeit, különös tekintettel a sajtó-helyreigazításra.

 

A személyhez fűződő jogok érvényesítésének jogi lehetőségei a jogszabályok szintjén több évtizede adottak a magyar polgári jogban, de az ehhez kapcsolódó rendelkezések csak a politikai-gazdasági rendszerváltozást követően teltek meg élettel, és azóta alakult ki érdemi bírói gyakorlat is. A plurális sajtóviszonyok létrejötte, a korábban legfeljebb hírből ismert jelenségek (bulvársajtó, pletykalapok, kereskedelmi televíziózás stb.) feltűnése a jogalkalmazó számára is új helyzetet teremtett. Ehhez járult az is, hogy a nagyközönség számára szintén ezt követően tudatosult az állampolgári jogok jelentősége, illetve az ezzel kapcsolatos bírósági jogérvényesítés lehetősége. Napjainkban viszont gyakran úgy ítélik meg, hogy a személyiségi jogok védelme politikusok, közéleti szereplők magamentésére vagy különböző személyek "tisztázására" szolgál. A valóság ennél jóval sokrétűbb, meggyőződésem szerint folyamatosan fejlődő jogterületről van szó.

A jogi szabályozás területei

Alkotmány

A személyiségvédelemmel kapcsolatos jogterület szabályozása több szinten valósul meg. A Magyar Köztársaság Alkotmánya tartalmazza az alapvető állampolgári jogok felsorolását, deklarálja a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot (61. §), illetve a személyhez fűződő jogok védelmét (54. §).

Nemzetközi egyezmények

Magyarország részese több olyan nemzetközi egyezménynek, amely tételesen felsorolja az alapvető emberi (állampolgári) jogokat és lehetséges korlátozásuk elvi határait. Ezek az egyezmények törvények formájában a magyar belső jog részévé váltak, de közvetlen alkalmazásuk elenyésző.

Az Alkotmánybíróság határozatai

Az Alkotmánybíróság több határozata igen fontos segítséget nyújt a bíróságok számára, ezekről a későbbiekben lesz majd szó.

Polgári Törvénykönyv

A személyiségvédelem területén a közvetlenül alkalmazott jogszabály a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.).

Sajtó- és médiatörvény

Az újságíró jogait, illetve kötelezettségeit átfogóan a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény, valamint a médiatörvényként ismert 1996. évi I. törvény tartalmazza.

A peres eljárás szabályai

A bírósági eljárásra a Polgári Perrendtartástól szóló 1952. évi III. törvényt (Pp.) kell alkalmazni.

Irányelvek

A bíróságok számára kötelezőek a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának állásfoglalásai, ezek gyakorlatilag a jogszabály erejével bírnak. Miután maga a tételes joganyag viszonylag szerény terjedelmű, igen nagy szerepe van a bírói gyakorlatnak, amelynek úgynevezett irányadó döntéseit a Legfelsőbb Bíróság által kiadott Bírósági Határozatok című hivatalos kiadványban teszik közzé.

Munkáltatói vélemény A gazdasági vállalkozásokat, a munkáltatókat közvetlenül érinti, hogy a jó hírnévhez való jog sérelmének megállapításához vezethet a hamis munkáltatói vélemény is. A munkaviszony keretében a munkavállaló munkájának értékelése, a munkaköréhez szükséges képzettségének és képességének a megítélése, munkájával és munkakörével kapcsolatos emberi magatartásának az elbírálása munkáltatói jog és egyben feladat. Ez kívül esik a polgári jog körén, általánosságban a munkáltató jogosult meghatározni, hogy milyen követelményeket támaszt az alkalmazottaival, a dolgozóival szemben, és hogy ők ezeknek mennyiben felelnek meg, hiszen ezzel döntései során a munkáltató a munkaviszonyból eredő jogait gyakorolja. A joggyakorlás azonban nem lehet önkényes, nem sértheti a munkajog szabályain kívül a dolgozó személyiségi jogait sem. A személyiségi jogok sérelme esetében a munkavállaló a munkaviszonytól függetlenül, a polgári jog szabályai szerint kereshet orvoslást. Hírnévrontás Személyiségi jogot sért a munkavállalóra vonatkozó, a jó hírnév vagy a becsület sérelmére alkalmas bármiféle közlés, akár írásban, akár szóban, akár ráutaló magatartással történik. A munkaviszonnyal kapcsolatos valótlan vagy a valós tényeket hamis színben feltüntető közlés általában hírnévrontásnak minősül. Ez megvalósulhat rejtett célzásokkal, utalásokkal vagy elhallgatással is. Erre példa lehet az, hogy a minősítés csak a hátrányos adatokat tartalmazza, de a minősített személy megítélése szempontjából előnyös tényeket, körülményeket elhallgatja. A munkáltatót is objektív felelősség terheli, ebből következően a jogsértés megállapítása tekintetében nincs jelentősége annak, hogy a jogsértő információ honnan származik, hogy a munkáltató jóhiszemű volt-e vagy sem. (Ennek az esetleges kártérítés mértékénél lehet majd jelentősége.) Peres eljárás esetén általában a dolgozót minősítő munkáltató köteles bizonyítani a vitatott közlések valósságát. Természetesen itt is érvényesülnek az általános szabályok, így nem minden értékelés, bírálat, jellemzés, minősítés jelent jogsértést csak azért, mert az nem felel meg a munkavállaló érdekeinek. A valós tényeken alapuló értékelés, vélemény nem jelenthet jogsértést. Fegyelmi büntetés Fegyelmi büntetés is sérthet személyiségi jogot, ha az valótlan tényállításokon alapul. Igényérvényesítés A személyhez fűződő jogokat a munkahelyi sérelmek esetén is személyesen kell érvényesíteni, azaz a jogsértés megállapítását és az esetleges további jogkövetkezményeket a jogaiban sértett fél igényelheti. A munkafegyelmet is sértő, de a munkáltatói jogkör gyakorlásától független jogsértésért (például sértő tartalmú munkahelyi pletyka) közvetlenül a jogsértő személy felel, a munkáltatói jogkörben elkövetett jogsértésért viszont a munkáltató, hiszen a jogsértő személy ilyenkor a munkáltató nevében jár el. Munkaviszonyon túli sérelem A jogsértés bekövetkezhet a munkaviszony megszűnése után is, ha például a volt munkáltató ezt követően tesz olyan adatközlést, értékelést (esetleg egy új munkáltató felé), amely személyiségi jogot sért.

A személyhez fűződő jogokról általában

A személyhez fűződő jogok főbb típusait a Ptk. felsorolja ugyan, de a jogintézmény jellegénél és a lehetséges jogsértések módozatainál fogva nem lehetséges teljes leltár készítése.

Általános tilalom

A Ptk. személyhez fűződő jogokat szabályozó része (Ptk. 75-87. §-ai) általános klauzulával kezdődik, amely általában tiltja meg a személyiségi jogok megsértését. A Ptk. 75. §-ának (1) bekezdése szerint a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani, ezek a jogok a törvény védelme alatt állnak. Az említett szakasz (2) bekezdése rögzíti, hogy a személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó szabályokat alkalmazni kell a jogi személyekre is, kivéve ha a védelem – jellegénél fogva – csak a magánszemélyeket illeti meg.

Abszolút szerkezetű jogviszony

Az általános szabályt tekinthetjük a személyiségi jog anyajogának, de egyben szubszidiárius szabálynak is. Ez annyit jelent, hogy amennyiben egy adott magatartás nem ütközik külön tételes jogszabályba, azonban mégis történt jogsértés, az általános szabályt kell alkalmazni. A személyhez fűződő jogok abszolút szerkezetűek, azaz a jogszabály mindenkit ezeknek a jogoknak a tiszteletben tartására kötelez, ebből pedig következik minden jogsértő magatartás tilalma és egyben a magatartások jogellenessé nyilvánítása is.

Feltétel a jogképesség

Fontos szempont a jogi személyek esetében is, hogy a személyhez fűződő jogok alanya kizárólag jogképes személy lehet.

A természetes személy jogképessége

A természetes személy (ember) jogképessége az élve születéstől függően a fogantatással kezdődik, és a halállal ér véget.

Jogképesség a szervezeteknél

A jogi személy és a jogalanyisággal rendelkező egyéb szervezet a megalakulásától kezdve a megszűnéséig jogképes. A megalakulás, illetve megszűnés időpontjának megállapításánál az adott jogi személyre vonatkozó szabályokat kell figyelembe venni.

NEVESÍTETT SZEMÉLYISÉGI JOGOK

A hátrányos megkülönbözetés tilalma

A tételes szabályok közül az első a Ptk. 76. §-a, amely részben szintén általános szabályokat tartalmaz, emellett döntő mértékben magánszemélyek (természetes személyek) esetében alkalmazható, ugyanis alapvetően bármilyen hátrányos megkülönböztetésüket tiltja, például nemük, fajuk, nemzetiségük vagy felekezetük szerint, de ezen túlmenően tilalom alá esik a lelkiismereti szabadság sérelme, a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése is. Ez utóbbi tulajdonképpen a becsületsértés, illetve a rágalmazás polgári jogi változata.

A jogosult hozzájárulása

Itt kell megjegyezni – és ez a jogi személyekre is érvényes –, hogy a személyhez fűződő jogokat nem sérti az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult. Ilyen eset például, ha egy sportoló aláveti magát az adott sportág szabályainak, hiszen például egy bokszoló esetében aligha vitatható, hogy ellenfele rendszeresen megsérti testi épségét, sőt a szemben álló felek ilyenkor kölcsönösen erre törekednek.

Hátrányos megkülönböztetés a gyakorlatban

Az Alkotmánybíróság az emberi méltósághoz való jogot tekinti a személyhez fűződő jogok anyajogának. A bírói gyakorlat ettől némileg eltér, amikor az emberi méltóság sérelmét látja megállapíthatónak, ha emberhez méltatlan jelzőkkel, minősítésekkel illetnek valakit, például általában undorítónak, visszataszítónak tartott állathoz hasonlítják.

A névviselés joga

A Ptk. 77. §-ának (1) bekezdése értelmében mindenkinek joga van a névviseléshez. Ez a szabály egyaránt vonatkozik a természetes, valamint a jogi személyekre (egyéb szervezetekre) is.

A jogi személy "névviselése"

A Ptk. 77. §-ának (3) bekezdése szerint a jogi személy nevének különböznie kell azoknak a korábban nyilvántartásba vett jogi személyeknek a nevétől, amelyek hasonló működési körben és azonos területen tevékenykednek. Ezt a kérdést a társasági jog tölti ki tartalommal, az üzleti név védelmének egyes vonatkozásai pedig az iparjogvédelem területére tartoznak.

Jogorvoslat

A Ptk. lehetővé teszi általános személyiségi jogi per indítását jogi személyek (egyéb szervezetek) részére is. Ennek keretében a bíróságtól kérni lehet a jogsértő fél eltiltását a további jogsértéstől, emellett kérhető a jogsértés megállapítása és az is, hogy a bíróság kötelezze a jogsértő felet nevének megváltoztatására. Ha a jogsértés súlyos jogsérelemmel jár, ideiglenes intézkedést is lehet kérelmezni a bíróságtól.

Nem vagyoni kár a gyakorlatban Az Alkotmánybíróság a 34/1992. (VI. 1.) AB számú határozatának indokolásában úgy foglalt állást, hogy a személyiségi jogi jogsértés megállapítása önmagában megalapozza a nem vagyoni kártérítés megítélését. A kialakult bírói gyakorlat nem ismert el ilyen automatizmust, a Legfelsőbb Bíróság azt az álláspontot foglalta el, hogy a nem vagyoni kártérítés jogintézménye nem szakítható ki a kártérítés általános szabályai közül. Ez azt jelenti, hogy a kártérítés megítéléséhez a jogsértés bekövetkezésén kívül szükséges az is, hogy azzal okozati összefüggésben kár, hátrány keletkezzen, vagy fennálljon a bekövetkezés objektív lehetősége. A valószínűsítés kötelezettsége A nyilvánvaló, köztudomású tényeket, következményeket nem kell bizonyítani, ezt meghaladóan azonban a hátrányokat bizonyítani, de legalább valószínűsíteni kell. Lehetséges olyan eset, hogy a jogsértést a bíróság megállapítja, de a jogosult semmilyen társadalmilag méltányolható hatályos következményt nem tud igazolni. A bírói vizsgálat irányai A nem vagyoni kár mértékének megállapításánál a bíróságnak az eset összes körülményeit kell figyelembe vennie, különös tekintettel a jogsértés tárgyi súlyára, a tényleges következményekre és az összegszerűséggel kapcsolatban kialakult bírói gyakorlatra. A tárgyi súly azt jelenti, hogy milyen nagyságrendű a jogsértés (ez a pontatlanságtól, rosszul sikerült tréfától egészen a mértéktelen gyalázkodásig terjedhet). Itt értékelheti a bíróság azt is, hogy a jogsértő fél mennyiben járt el szándékosan, vagy esetleg gondatlan volt-e, avagy tett-e kísérletet az ellentétes álláspontok bemutatására. A tényleges következmények köre ugyancsak széles lehet. A kár összege Az összegszerűség kapcsán kialakult bírói gyakorlat magánszemélyek esetén – kizárólag személyiségi jogi perben – néhány tízezer forinttól 2 millió forintig terjed jelenleg. Gazdálkodó szervezeteknél, ha az okozott nem vagyoni kár az üzleti élettel is összefüggésbe hozható, ennél nagyságrendileg nagyobb összeg megítélése is előfordulhat, ha valóban súlyos jogsértés történt.

A jó hírnév sérelme

A Ptk. személyiségi jogi fejezetének központi részét képezi a jó hírnév védelmének szabályozása. Jogi személyek, gazdálkodó szervezetek esetén természetesen a jó hírnév egyben az üzleti jó hírnevet is jelenti.

Igen elterjedt félreértés, miszerint a jó hírnév azt jelenti, hogy valakiről vagy valamiről csak "jót", vagyis pozitívat lehetne állítani, híresztelni, ez azonban nem felel meg a valóságnak. A jó hírnév tiszteletben tartása nem jelent egyebet, minthogy a közölteknek objektíve valósnak kell lenniük, mert csak az ilyen információk alkalmasak arra, hogy a jogosultról a társadalomban valós kép alakuljon ki. Az objektív valóságosság azt jelenti, hogy itt külső, objektív mércének kell érvényesülnie, nem pedig az érintett személy vagy a szervezet vezetőinek személyes, természetes, szubjektív érzéseinek.

A jogsértés megállapításának feltételei

A jogszabály nem sorolja fel a lehetséges "elkövetési magatartásokat", a Ptk. 78. §-ának (2) bekezdése ugyanis úgy fogalmaz, hogy a jó hírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki másról azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. A jogszabály megfogalmazásából következik, hogy a jogsértés megállapíthatóságának több együttes (konjunktív) feltétele van. Egyrészt objektíve valótlan tény állítása (híreszelése) szükséges, másrészt pedig az, hogy ugyancsak objektív mérce szerint ez egyben sértő is legyen a jogosultra nézve. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy az állításnak érdeminek kell lennie, lényegtelen pontatlanságokkal, apróbb tévedésekkel a bíróság nem foglalkozhat.

Híresztelés

A híresztelés – jogi értelemben – nem jelent egyebet, mint a mástól származó értesülés továbbadását.

A sajtószervek felelőssége

A sajtószervek objektív felelősségéből következik, hogy a mástól származó értesülés közléséért ugyanolyan felelősség terheli őket, mintha saját szerzőjük állítana valamit. Hatástalan tehát jogi szempontból az a védekezés, hogy a sajtószerv részéről csak közzétették más személy vagy szervezet nyilatkozatát. Azzal sem védekezhet a sajtószerv, ha csupán feltételezésként, bizonytalan lehetőségként közli a sértő tartalmú valótlanságot.

Tényállítás vagy vélemény?

A perekben a leggyakrabban azt kell eldönteni, hogy az adott ügyben valóban tényállításról vagy pedig véleménynyilvánításról van-e szó. Ez utóbbi esetben ugyanis nincs helye jogsértés megállapításának. Az elhatárolásról mindig a konkrét szöveg tartalma alapján kell dönteni, mert a tényállításra lehetőség van véleménynek álcázva is, önmagában a "véleményem szerint" kifejezés sűrű használata nem zárja ki, hogy burkolt tényállításról van szó.

Véleménynyilvánítás az Alkotmánybíróság gyakorlatában

A sajtószervek alperesként természetesen – más alperesekkel együtt – a sajtószabadságra, a véleménynyilvánításhoz való jog szabadságára hivatkoznak, és ezt sok esetben helytálló módon teszik.

Az Alkotmánybíróság 36/1994. (VI. 24.) AB számú határozatának indokolása tartalmazza azt az alapelvet, hogy a szabad véleménynyilvánításhoz való jog olyan kiemelt fontosságú alkotmányos alapjog, amely csak kivételesen indokolt esetben korlátozható. Ennek elsődleges indoka, hogy egy demokratikus társadalomban biztosítani kell a vélemények sokszínűségét, ezáltal is előmozdítva a demokratikus ellenőrzés lehetőségét. A jogilag elfogadott és védelmezett vélemény igen éles megfogalmazású is lehet, akár meghökkenést is kelthet, megengedett lehet tehát az úgynevezett sarkos megfogalmazás is.

Ez az alapjog magát a véleménynyilvánítás lehetőségét védi, függetlenül a kifejtett vélemény érték- és valóságtartalmától, függetlenül tehát attól is, hogy a kifejtett vélemény értékes, vagy értéktelen, tartalma valós vagy valótlan. Ha tehát a bíróság egy-egy kitételt véleményként értékel, nem vizsgálhatja annak érték- és valóságtartalmát, mert ilyenkor ez nem tartozik a hatáskörébe.

A szakmai vita megítélése

Lényeges általános alapelv az is, hogy a személyiségi jogi perek bármely típusa teljességgel alkalmatlan szakmai viták, vagy akár más jogterületre tartozó jogviták eldöntésére vagy akár véleményezésére is. Ha tehát valaki egy ilyen vitát tesz közzé, teret adva ezzel az ellentétes álláspontok ütköztetésének, ez személyiségi jogi szempontból nem kifogásolható.

A jogsértő véleménynyilvánítás

Az állandó bírói gyakorlat ugyanakkor következetes abban, hogy a véleménynyilvánítás is lehet jogsértő, ha kifejezésmódjában indokolatlanul sértő, bántó, megalázó, burkoltan valótlan tényállítást fejez ki, vagy nyilvánvalóan ellentétes a véleményalkotás elemi szabályaival. Ez azt is jelenti, hogy véleménynyilvánítással sem lehet "takarózni", ha valaki egyszerűen gyalázkodik, lealacsonyító kifejezéseket használ.

Visszaélés képmással, hangfelvétellel

A kereskedelmi televíziózás térhódításával, a fokozott hírversennyel összefüggésben egyre jelentősebbé válik a Ptk. 80. §-ának az a rendelkezése, amely tilalmazza a képmással (fénykép- és filmfelvétel) és a hangfelvétellel való bármiféle visszaélést. A visszaélés a gyakorlatban leginkább a felvételek engedély nélküli elkészítésében, illetve felhasználásában jelentkezik.

Kettős hozzájárulás

A jogi szabályozás szerint a nyilvános közszereplés kivételével – ez általában politikusok nyilvános szerepléseit, a tömegrendezvényeket jelenti, de többen a nyilvános tárgyalásokat vezető bírákat is közszereplőnek tekintik – mind a felvétel elkészítéséhez, mind pedig felhasználásához külön-külön hozzájárulás, engedély szükséges azzal, hogy a hozzájárulás szóban, továbbá ráutaló magatartással is megadható. Aki például kamerákkal, mikrofonokkal, magnetofonokkal találja magát szemközt, aligha hivatkozhat rá, hogy nem volt fogalma arról, hogy nyilatkozatáról felvétel készül.

A hozzájárulás visszavonása

A felhasználás előtt az ahhoz korábban megadott hozzájárulást indokolás nélkül vissza lehet vonni. Adott esetben azonban a visszavonás elszámolási vagy kártérítési perhez vezethet. Ilyen helyzet lehet, ha például valaki hozzájárul a felvételhez, majd annak felhasználását utóbb minden érdemi indok nélkül megtiltja.

Előzetes bemutatás

A jogosult kérheti, hogy a felhasználás (sugárzás) előtt a vágott, szerkesztett felvételt részére mutassák be.

Hozzájárulás a gazdálkodó szervezeteknél

A gazdálkodó szervezetek székhelyén, telephelyén, irodáiban végzendő forgatáshoz az azzal érintett szervezet arra jogosult vezetőjének a hozzájárulása szükséges azzal, hogy döntését – bármilyen tartalmú legyen is az – nem köteles indokolni. Ezekben az esetekben a felhasználáshoz adott külön engedély azért szükséges, mert nyilvánvalóan nem mindegy, hogy egy bizonyos szakmai körnek szánt felvétel vagy megnyilatkozás a későbbiekben esetleg egy teljesen más célú riport illusztrációjaként tűnik fel.

Titokvédelem

A Ptk. 81. §-a alapján személyhez fűződő jogot sért, aki a levéltitkot megsérti, továbbá aki magántitok, üzemi vagy üzleti titok birtokába jut, és azt jogosulatlanul felhasználja. A titok fogalmát külön jogszabályok határozzák meg, például az üzemi vagy üzleti titok fogalmáról a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény rendelkezik, de a titok vonatkozásában fontos szabályokat tartalmaz a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény is.

Mindebből következik, hogy a titokvédelem tekintetében a személyiségi jogi – polgári jogi – szabályozás inkább kiegészítő jellegű a speciális szabályok (például postatörvény, az adózás rendjéről szóló törvény, az ügyvédségről szóló törvény, egészségügyi törvény stb.) mellett.

A magántitok fogalma

A magántitok fogalmát egyetlen jogszabály sem határozza meg, azt a gyakorlat alakította ki. Eszerint a magántitok minden olyan információt felölelhet, amelynek titokban tartásához nyomósabb érdek fűződik, mint a nyilvánosságra hozatalhoz. Így a magántitkok köre gyakorlatilag felleltározhatatlan.

A jogsértés megállapításának feltételei

A jogszabály szövegéből egyértelmű, hogy önmagában a titok birtoklása (ismerete) még nem jelent jogsértést, ahhoz az is szükséges, hogy a titkot jogosulatlanul nyilvánosságra hozzák, vagy azzal egyéb módon visszaéljenek.

A titok megsértését jelenti például, ha valaki egy adott cégnél birtokába jutott üzleti, szervezeti vagy egyéb információt "átviszi" a konkurens céghez. Ezt persze általában elég nehéz bizonyítani, és hatékonyabb védelmet jelent a vonatkozó általános szabálynál, ha a felek például a munkaszerződésben rendelkeznek – konkrét szankciók (például kártérítés) kilátásba helyezése mellett – a titoktartás kötelezettségéről.

Elhunyt személyhez, megszűnt jogi személyhez fűződő személyiségi jogok

A természetes személyhez fűződő személyiségi jogok éppen a személyes jogérvényesítés kötelezettségéből adódóan a halállal megszűnnek. Ezért amennyiben a meghalt személy emlékét, jó hírnevét, képmását, hangfelvételének védelmét megsértik, nevével visszaélnek, ő mindezek ellen már nem tud fellépni.

Az igényérvényesítésre jogosultak

A Ptk. 85. §-ának (3) bekezdése azonban mégsem hagyja megtorlatlanul ezeket a jogsértéseket. Lehetőséget biztosít ugyanis az elhunyt személy meghatározott hozzátartozói (például gyermeke), valamint a végrendeletében juttatásban részesültek számára, hogy az elhunyt emlékéhez fűződő saját kegyeleti joguk megsértése miatt a jogsértővel szemben fellépjenek, illetve annak sikertelensége esetén bírósághoz forduljanak.

Kegyeleti igények

Az ilyen módon jogosultak követelhetik, hogy az elhunyt személyről a valóságnak megfelelő információk jelenjenek meg, hogy ne jelenjen meg emberhez méltatlan ábrázolás vagy felvétel, hogy az elhunytról a bennük élő képet őrizzék meg. Téves tehát az az álláspont, hogy az elhunyt személyről, bűncselekmény vagy baleset áldozatáról szabadon lehet felvételt készíteni, ugyanis azt megelőzően meg kell szerezni a kegyeleti jog jogosultjának a hozzájárulását. Ezzel szemben jogilag nem helytálló az az érvelés, hogy a közzétételt a közönség érdeklődése kötelezővé teszi. Régi alapelv ugyanis, hogy a szenzációéhes kíváncsiság kielégítése nem minősül közérdeknek.

Társaságok átalakulása

A fentiektől eltérő a helyzet a jogi személy átalakulása esetében, hiszen azzal a jogi személy nem feltétlenül szűnik meg (például szétválásnál), és az is lehetséges, hogy az ilyen módon megszűnt jogi személy személyiségi jogai a jogutódra szállnak át (például beolvadáskor). Általában akkor van ez így, ha a jogutód folyamatosan veszi át az elődszervezet tevékenységét, azaz átveszi az elődszervezet üzletkörét, tevékenységi körét. Az utódszervezet ilyenkor igényt tarthat az elődje által kialakított hírnév, üzletkör fenntartására, az átvett üzemi vagy üzleti titok megőrzésére, a nevéhez fűződő jog fenntartására, illetve ezeknek a jogoknak a védelmére.

Jogkövetkezmények

A személyhez fűződő jogok megsértésének bíróság által alkalmazható jogkövetkezményeit a Ptk. 84. §-a tartalmazza.

A jogsértés megtörténtének megállapítása

A jogosult követelheti a jogsértés megtörténtének bírói megállapítását, ez a jogsértés bekövetkezésének bírósági deklarálását jelenti.

Eltiltás a jogsértéstől

A jogosult követelheti a jogsértés abbahagyását (ha a jogsértés folyamatosan zajlik), illetve az eltiltást a további jogsértéstől. Ez az eltiltás csak a konkrét, bíróság által megállapított jogsértés megismétlésének tilalmára vonatkozik. Nem azt jelenti tehát, hogy az elmarasztalt fél a továbbiakban nem foglalkozhat a jogosult személyével, nem állíthat, híresztelhet róla valós tényeket – csak a konkrét jogsértés nem ismételhető meg.

Elégtétel

A jogosult kérheti, hogy a jogsértő fél nyilatkozattal adjon részére elégtételt, és szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítanak. Az elégtételadás általában azt jelenti, hogy a jogsértő elismeri a jogsértést, egyfajta önkritikát gyakorol, illetve sajnálkozását fejezi ki. A bíróság ebben a kérdésben nincs szorosan kötve a kereseti kérelemhez, az elégtételadás bármely módját választhatja, gyakran az ítélet rendelkező részének közzétételét rendelik el. Célszerű, ha a jogosult előzetesen megfogalmazza az általa igényelt elégtétel szövegét, az viszont már kevéssé célszerű, ha ez olyan stílusú, amely önmagában is jogsértő lenne.

Az eredeti állapot helyreállítása

A jogosult követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetve jogsértő mivoltától való megfosztását. Ez a szankció akkor jöhet számításba, ha a jogsértés valamilyen formában "tárgyiasul", azaz újságcikk, könyv, filmfelvétel jelenik meg. Ezek a szankciók igen ritkán alkalmazottak, csak igen súlyos jogsértés esetén fordul elő például könyvek zárolása vagy megsemmisítése.

Kártérítés

Az egyik legjelentősebb szankció, hogy a jogosult kártérítést követelhet a kártérítés általános szabályai szerint. Ez adott esetben konkrét vagyoncsökkenést, elmaradt vagyoni előnyt jelenthet. Az igényhez igazolni kell, hogy a személyiségi jogsértéssel konkrét anyagi összefüggésben milyen kár keletkezett – a jogsértés milyen kiadásokat okozott, illetve annak folytán milyen jövedelemtől esett el a sérelmet szenvedett fél. Másrészt a jogosult kérheti nem vagyoni kárának a megtérítését is azzal, hogy a kárnak ezt a típusát sokkal nehezebben lehet meghatározni, hiszen a "nem forintosítható" magyarázkodás kényszeréről, a rosszalló megjegyzésekről, ami akár az egzisztenciális ellehetetlenülésig is terjedhet, mind a természetes személyeknél, mind a gazdasági vállalkozásoknál egyaránt beszélhetünk.

Személyiségi jogi per

A bíróság hatásköre

Amennyiben a személyiségi jog megsértése miatt indult perben igényelt kártérítés összege meghaladja a 10 millió forintot, az eljárásra első fokon a megyei (fővárosi) bíróság rendelkezik hatáskörrel.

Illeték

A személyiségi jogi perek az illetéktörvény rendelkezése szerint úgynevezett tárgyi illetékfeljegyzési jogos perek, azaz a kereset előterjesztésekor nem kell az illetéket előzetesen leróni, annak viseléséről az eljárást befejező határozatában a bíróság – a pernyertesség-pervesztesség függvényében – dönt.

Amennyiben a kereset kizárólag a jogsértés megállapítására irányul, a pertárgy értéke 150 000 forint, egyébként pedig az igényelt vagyoni és nem vagyoni kár értéke. Az eljárási illeték ennek 6 százaléka (az illeték minimuma ennek figyelembevételével 5000 forint, a maximuma pedig 750 ezer forint).

SAJTÓ-HELYREIGAZÍTÁS

A sajtó-helyreigazítás a személyiségi jogok védelmének egyik speciális eszköze. Lehetőséget ad az önkéntes teljesítésre, ennek elmaradása esetén pedig speciális szabályok szerint zajló eljárás következhet. A bírósági eljárás más eljárásokhoz képest jóval gyorsabban lezárulhat, azonban a helyreigazítás iránti igényt csak meghatározott körben lehet érvényesíteni.

A sajtó-helyreigazítás iránti igény

A Ptk. 79. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha valakiről napilap, folyóirat (időszaki lap), rádió, televízió vagy filmhíradó valótlan tényt közöl, híresztel vagy való tényt hamis színben tüntet fel – a törvényben biztosított egyéb igényeken kívül – követelheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlemény mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetőleg melyek a valós tények (helyreigazítás).

Az igény alapja

Az alapvető szabályból eleve több következtetés adódik. Egyrészt a sajtó-helyreigazítás iránti igényt meghatározott helyen megjelent közlemények esetében, meghatározott szervezetekkel szemben lehet érvényesíteni, másrészt azt csak tényállítások vonatkozásában lehet előterjeszteni, azonban akár párhuzamosan is más eljárásokkal. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy ugyanabban az ügyben akár egyidejűleg is indítható helyreigazítási eljárás és általános személyiségi jogi per.

A kérelmezői kör

Sajtó-helyreigazítást az kérhet, akinek személyére a közlemény – nevének megjelölésével vagy egyéb módon – utal, vagy akinek személye a közlemény tartalmából egyébként felismerhető. A felismerhetőség a bírói gyakorlat szerint akkor is megvalósul, ha az érintett természetes vagy jogi személy ugyan név nélkül szerepel a közleményben, de személye legalább néhány személy számára felismerhető.

Jogi személy, vállalkozás esetében annak nevében a vállalkozás képviseletére jogosult személy léphet fel, vagy adhat perbeli képviseletére meghatalmazást ügyvédnek, jogtanácsosnak.

Nincs tehát kizárva a jogi személy jogérvényesítése sem, azonban a jogi személy nem kérhet helyreigazítást akkor, ha a közlemény kizárólag valamely alkalmazottját, tagját, tisztségviselőjét nevezi meg. Ilyenkor az alkalmazottat érintő igényt a munkáltató nem érvényesítheti.

Az alkalmazott (tisztségviselő) akkor is személyesen léphet fel, ha egyébként a kifogásolt kitétel munkakörével, feladatkörével kapcsolatos. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a munkáltató a saját nevében is helyreigazítást kérjen, ha a közlemény a jogi személyt is érinti. Amennyiben a sajtóközlemény a jogi személyt és a képviseletét ellátó tagját egyaránt érinti, a képviselő mind a saját nevében, mind pedig a jogi személy képviselőjeként is felléphet. A perben ilyenkor a jogi személy és a képviseletét ellátó természetes személy is egyaránt felperesként vesz részt.

Az igény címzettje

Helyreigazítást a sajtószervtől (újság szerkesztősége, Magyar Távirati Iroda, a médiatörvény által meghatározott helyi vagy országos műsorszolgáltató) a közléstől (nem pedig a tudomásszerzéstől) számított 30 napon belül lehet kérni. Fontos szabály, hogy a kérelemnek legkésőbb a 30. napon meg is kell érkeznie a címzetthez, mert ha az nem következik be, a sajtó-helyreigazításhoz való jog érdemi vizsgálat nélkül elenyészik, és a határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet sem lehet előterjeszteni.

A kérelem teljesítésének megtagadása

A határidőben érkezett kérelem teljesítése – amennyiben az konkrét igényt tartalmaz, valamint pontosan meghatározza a közölni kért szöveget – csak akkor tagadható meg, ha a kérelem valóságtartalma nyomban cáfolható, azaz az érintett kitételek valósága a sajtószerv részéről bizonyítható. Napilap, rádió, televízió esetében a sajtószervnek 8 napja van – a kérelem beérkezésétől számítva – az önkéntes helyreigazításra. Folyóiratnál a következő számban van lehetőség a helyreigazításra.

Sajtóper

Amennyiben a sajtószerv az önkéntes helyreigazítást nem vállalja, avagy annak módját a jogosult nem találja megfelelőnek, a közlési határidő utolsó napjától számított 15 napon belül keresetet lehet benyújtani a bíróságnál. Az eljárásra jelenleg (a hatályos szabályok szerint 2003. január 1-jéig) a budapesti székhelyű sajtószervek esetében a Pesti Központi Kerületi Bíróság, egyébként pedig a helyi bíróságok rendelkeznek illetékességgel.

Lényeges, hogy a helyreigazítás iránti perben nem kérhető külön elégtétel (bocsánatkérés) és nem igényelhető kártérítés sem, mindezekre az általános személyiségi jogi per alkalmas.

Szakmai, avagy a más jogterületre tartozó viták eldöntése sajtóperben nem kérhető.

Perindítási határidő

A keresetet legkésőbb a közlési határidő utolsó napjától számított 15. napon – ajánlott küldeményként – kell postára adni, mert a határidő elmulasztása esetén szintén nincs helye érdemi tárgyalásnak.

Személyes igényérvényesítés

A sajtó-helyreigazítási eljárás során – ha lehet – még fokozottabban érvényesül a személyes jogérvényesítés kötelezettsége, ezért a bírósági eljárásban vizsgálni kell az úgynevezett kereshetőségi jogot is.

Tárgyalás

A tárgyalást a bíróságnak a kereset beérkezésétől számított rövid határidőn belül ki kell tűznie, és a keresetet lehetőség szerint már az első tárgyaláson érdemben el kell bírálnia.

Bizonyítás

A sajtószervet terheli a bizonyítás kötelezettsége, és ez fennáll a mástól átvett tényállítás híresztelése esetén is. Ha a sajtószerv nem ajánl fel bizonyítást, vagy az nem vezet eredményre, a bíróság ítélettel rendeli el a helyreigazítást. Az országos kereskedelmi televíziós csatornák esetében műsorszolgáltatónak az MTM-SBS Rt. (Tv 2), illetve a Magyar RTL Klub (RTL Klub) minősül.

A bíróság mérlegelési szempontjai

A véleménynyilvánítás esetén ugyanúgy nincs helye helyreigazításnak, mint az általános személyiségi jogi perben jogsértés megállapításának. A bíróság az egész közleményt köteles egészében vizsgálni. A kifogásolt közléseket, kifejezéseket nem formális megjelenésük, hanem valós tartalmuk szerint kell megítélni. A közlemény egymással összetartozó részeit összefüggésükben kell értékelni, és az értékelésnél tekintettel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra is. A jogosult személyének megítélése szempontjából közömbös részletek, pontatlanságok, lényegtelen tévedések nem adnak alapot helyreigazításra. Véleménynyilvánítás, értékelés, bírálat, valamint a társadalmi, gazdasági, politikai, tudományos vagy művészeti vita önmagában ugyancsak nem lehet helyreigazítás alapja (Legfelsőbb Bíróság PK 12. számú állásfoglalása).

A helyreigazítás közzététele

A helyreigazítást a sajtószervnek az eredeti közléssel azonos módon kell közzétennie. Ez alapvetően azt a követelményt jelenti, hogy a helyreigazításnak ugyanolyan nyilvánosságot kell kapnia, mint a sérelmezett közlésnek. A sajtószervnek azonos műsorban vagy napszakban (rádió, televízió), illetve azonos helyen (oldalon) és azonos betűszedéssel kell közölnie (újság) a helyreigazítást. A helyreigazító közlemény nem alakítható úgy, hogy elveszítse helyreigazító jellegét, ezért a sajtószerv nem fűzhet hozzá kommentárt, és nem közölhet cáfolatot sem a helyreigazítással szemben. A jogosult azt is kérheti, hogy a sajtószerv helyreigazításként az ő válaszlevelét közölje. Ha ezt a sajtószerv megtagadja, a jogosult a válaszlevél tartalmi keretei között kérheti a bíróságtól a helyreigazítás elrendelését.

Peren kívüli rendezés

A sajtó-helyreigazításnál is célszerű a peren kívüli megegyezés, mert még optimális esetben is több hét, vagy akár hónap telhet el a perindítástól a jogerős döntés meghozataláig. Emellett – minden irányadó szabály ellenére – a sajtószervek gyakorlata igen változatos a közlés módját illetően, azaz a helyreigazítás szinte szükségszerűen nem kap olyan mértékű nyilvánosságot, mint a jogsértés. Kívánatosabb a peren kívüli megállapodás amiatt is, mert a bíróság csak "hozott" anyagból dolgozhat, ezért, ha a helyreigazítási kérelem nem kellően egzakt vagy egyértelmű, azon a bíróság már nem alakíthat, míg megegyezés esetén a szöveg a felek szándékának megfelelően, tetszés, illetve igény szerint az egyes tárgyalási szakaszok eredményéhez képest megfelelően változtatható.

dr. Pataki Árpád
Perekről szóló sajtóbeszámolók A sajtó objektív felelősségének elve alól némi kivételt jelent az a bírói gyakorlat, amely a büntető- vagy a polgári perekről való sajtóbeszámolókkal kapcsolatban alakult ki. A sajtószerv ugyanis a valóságnak megfelelően beszámolhat a nyilvános bírósági tárgyalásról, a vádirat tartalmáról, akár még a nem jogerős ítéletről is (Legfelsőbb Bíróság PK 14. számú állásfoglalása). Ezt az iránymutatást a gyakorlat úgy tágította ki, hogy a büntetőeljárás korábbi szakaszáról (például a nyomozásról) is be lehet számolni. Ilyenkor csak az a követelmény a sajtószervvel szemben, hogy a közöltek összhangban legyenek az adott eljárás hivatalos állásával, a közlemény tehát nem mondhat előre ítéletet, továbbá tiszteletben kell tartani az ártatlanság vélelmét is. Lényeges, hogy amennyiben a sajtó által nyilvánosságra hozott eljárás nem eredményez – részben vagy egészben – elmarasztalást, az érintett személy a sajtószervtől kérheti rehabilitációjának közlését. Amennyiben ez elmarad, igényét általános személyiségi jogi perben érvényesítheti. A gyakorlati engedékenység egyik indoka az lehet, hogy a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanújától a vádirat elkészültéig akár hónapok is eltelhetnek, így a tájékoztatás elmaradásával az időszerűség teljesen háttérbe szorulna. A mindennapi hírversenyben azonban még a fentiek szerinti, úgynevezett "leszállított" igényeknek sem felelnek meg a közlések, hiszen a szalagcímek gyakran nem túlzottan visszafogottak.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. május 1.) vegye figyelembe!