Aligha kétséges, hogy amennyiben egy széles körű felmérést végeznének a világ vállalatvezetői körében arról, vajon az elmúlt évtizedben mi befolyásolta leginkább a gazdasági folyamatokat, a legtöbb válasz tartalmazná az információ felértékelődését. A megfelelő helyen, megfelelő részletességgel és gyorsan megszerezhető üzleti információ nélkül ma már nemcsak a nagyvállalatoké, de a legtöbb kis- és középvállalkozás üzletmenete sem képzelhető el. A folyamat még korántsem ért véget, csak más szinteken folytatódik. A haladás sebességével nem mindenki elégedett, sőt erőteljesebb rásegítést sürgetnek. Összeállításunkban arra keressük a választ, hogy a hazai vállalkozások mennyire fogékonyak e megoldásokra, illetve a különböző vállalati szegmensekben milyen választékban, milyen megoldások érhetők el.
Az informatika ma már stratégiai jelentőségű. Amit egy évtizede még sokan kétkedéssel fogadtak, mára valóság: informatikai támogatás, jelenlét nélkül nincs jól működő szervezet. Egyértelműen elismerik ezt a cégvezetők, más kérdés, hogy mennyire képesek alkalmazkodni, mindenesetre a fejekben már ott van az igény a fejlődésre. "Magyarországon végre túljutottak azon a vállalkozások, hogy számítógépet vegyenek, s azon is, hogy elismerjék a számítástechnika létjogosultságát. A hazai informatikai viszonyok azonban még nagyon messze vannak a világétól. Bár idehaza a hardvert illetően, a technológiák átvételében néha előbbre is tartunk, mint azt a gazdasági fejlettségünk indokolná" – mondta Gyurós Tibor, a Synergon Rt., valamint az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöke.
A hazai bejegyzett társaságok száma megközelíti a négyszázezret, ennek azonban talán 1 százalékáról állítható, hogy komolyan vehető a szerepük az információs társadalomban. Ez alapján nem csoda, hogy az információs társadalmak rangsorában eléggé hátul kullogunk. A legfrissebb adatok alapján Svédország továbbra is a világ vezető információs gazdasága, míg az Egyesült Államok a második helyről a negyedikre csúszott a listán, Norvégia pedig felkerült a második helyre. Finnország továbbra is a harmadik az IDC/World Times Információs Társadalmi Index listáján, amely az információs technológiák elérhetősége és elterjedtsége szerint rangsorolja az országokat. A besorolást négy kategória alapján végzik: számítógépek, információ, internet- és társadalmi infrastruktúrák.
Amit Gyurós Tibor, a teljes informatikai rendszertervezésre átállt cég vezetője számon kér a vállalatokon, az nem más, mint az informatikai gondolkodás hiánya. A vállalati informatikai szemléletet tekintve – állítása szerint – négy Magyarországot kell megkülönböztetnünk:
- Főváros és vidék – a helyet tekintve.
- Profitorientált és állami, a piaci ösztönzők alapján megkülönböztetett csoportok.
A kettő kombinációja adja hazánk négyes felosztását.
A főváros-központúságot többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült felszámolni, bár számos kísérlet volt rá az elmúlt egy évtizedben. A gazdaságban továbbra is minden a fővárosi cégközpont, ahol az informatikai ellátottság is a legjobb. Mindez nem igaz viszont a vidéki leányvállalatokra vagy telephelyekre, vagyis vezetőik sem kezelik a vállalatot egységes egészként, s informatikai szempontból nem tekintik teljes rendszernek.
Magyarországon az informatikai fejlesztésekben – talán a túl gyors fejlődésnek is köszönhetően – a vállalatvezetők nem éppen a következetességről tettek tanúbizonyságot. Az elmúlt tíz év során a beruházások a következőképpen alakultak: kezdetben volt a...
- vegyünk PC-t korszak, azután jött a
- vegyünk szervert idő, majd
- a legyen Network nálunk világ következett, azután a
- levelezőrendszer is kell,
- majd a legyen vállalati informatikánk,
- nemrégiben a front-office dívott,
- most tartunk a SAP-alapú menedzsment elvnél.
Addig azért eljutottunk, hogy nem úgy gondolunk az informatikára, mint csodaszerre, s éppen azt várjuk, hogy az informatikai szemlélet végre elterjedjen a fejekben. A szakemberek szerint a gyorsítás elengedhetetlen, mert hamarosan a gazdasági fejlődés, a hatékonyságjavulás komoly fékezőjévé válik az elmaradott informatikai felfogás.
| Az új világ új kifejezései | ||
|---|---|---|
|
ERP |
Enterprise Resource Planning |
Vállalatirányítási rendszer (VIR) |
|
BPR |
Business Process Reengineering |
Üzletifolyamat-átalakítás |
|
EDI |
Electronic Data Interchange |
Elektronikus adatcsere |
|
SCM |
Supply Chain Management |
Szállítóilánc-kezelés |
|
B2B |
Business-to-Business |
Vállalatközi forgalom |
|
ASP |
Application Service Provider |
Alkalmazásszolgáltató |
|
Outsourcing |
Erőforrás-kihelyezés |
|
|
Marketplace |
Elektronikus piactér |
|
|
CRM |
Costumer Relationship Management |
Ügyfélkapcsolat-kezelés |
|
Call center |
Telefonos ügyfélszolgálat |
|
Változó vezetői szemlélet
Ebből a szempontból érdekes volt a Compaq (a Fortune Magazin rangsorában a világ 100 legnagyobb vállalatának egyike) és a Teylor Nelson Sofres Modus (ma már a 380 millió fontos bevételt felmutató TNS-csoport tagja) tavaly készített felmérése az 500 legnagyobb magyar cég vezetőinek körében. Megállapításuk szerint a cégvezetők ma a korábbiaknál sokkal fontosabbnak tartják a vállalat eredményességéhez az informatika és az internet alkalmazását. Áttörés tapasztalható abban is, hogy már jövedelmező befektetésnek tartják a korszerű informatikai rendszerek, megoldások kialakítását, fejlesztését. A megkérdezett felső- és középvezetők úgy nyilatkoztak, hogy pozitívan ítélik meg az informatikai beruházásokat, szinte mindannyian elfogadják, hogy a fejlett IT-háttér feltétlen versenyelőnyt jelent, illetve növeli a vállalatuk működésének hatékonyságát. Nemrég még e vezető nagyvállalatok körében is csupán kiszolgálóeszköznek tekintették az informatikai beruházásokat, s megtérülésükkel nem is kalkuláltak. A felmérés szerint meghatározó az a vélemény is, hogy az informatikai fejlesztéseket a technológiai fejlődés kényszeríti ki, és az informatika meghatározza az ügyfelekkel és a beszállítókkal fenntartott kapcsolatokat. Vagyis az informatika valóban a vállalat hatékony működését, versenyképességét és üzleti eredményeit alapvetően befolyásoló tényező, és a technológiai újítások innovatív alkalmazása az üzleti kapcsolatokban döntő jelentőségű sikertényező. Ami az informatikai befektetések más befektetésekhez viszonyított megtérülését illeti, a válaszadók 44 százaléka szerint az informatikai beruházások jobb megtérülést eredményeznek. A megkérdezettek 29 százaléka gondolta úgy, hogy ugyanolyan a befektetések hatékonysága, s csak 16 százalék vélte azt, hogy az informatikai fejlesztések megtérülése elmarad más befektetésektől. E szemléletváltást jelzi, hogy 2000-ben a cégek 24 százalékánál az inflációnál nagyobb mértékben növekszik az IT-költségvetés, 31 százalékánál pedig az inflációval megegyező mértékben. Stagnálást vagy visszaesést csupán 39 százalék jelzett.
| A magyar ERP-piac legfontosabb résztvevői | |
|---|---|
| Cég | Termék |
|
SAP |
MySAP, R/3 |
|
Megatrend |
Infosys |
|
Oracle |
Oracle Applications |
|
Mikro Volán Elektronika |
Libra |
|
a PLUS, Intentia |
Movex |
|
JDEdwards |
One World |
|
IFS |
IFS Applications |
|
SSA |
BPCS |
|
Baan |
Baan IV |
Rendszert építők
Hogyan is épüljön ki a vállalatnál az informatikai hálózat, hogy az rendszerként legyen képes funkcionálni? Ezt az aktuális kérdést kell ma föltenni a cégek életében döntő szerepet játszó embereknek.
Első lépés:
– Legyenek meg az alapok – vagyis első lépésben az iroda köré kell szervezni az informatikai rendszert. Meg kell tervezni, terveztetni a hálózatot, a későbbi fejlesztési lehetőségekre is gondolva. Célszerű, ha a (strukturált) kábelezést szakértő cég végzi, s bővíthető hálózati eszközöket telepít.
Ezen a szakaszon a nagyvállalatok ma már túl vannak, de a fontos lépéseket megtették a közép- és kisvállalatok is. Az eszközök beszerzése megtörtént, de hogy azokat mire használják, az még gyakran kérdéses. A régi vállalati belső folyamatokat ugyanis át kell szervezni, ha csakugyan élni szeretne a cég az informatika lehetőségeivel. Jól mutatja ezt az egyik hazai vezető számítástechnikai vállalkozás felmérése. Megkérdezték azokat a cégeket, amelyek úgy ítélték meg, hogy az informatikai fejlesztéssel professzionális vállalatot kell megbízni: miért is adnak ilyen megbízást? 31 százalékuk válaszolta azt, hogy így akarja egyszerűsíteni a standard ügyvitelt. 41 százalékuk a szervezet hatékonyságát akarta javítani. 82 százalék vélte úgy, hogy erre a rendszer fejlesztése, korszerűsítése készteti.
A változást e téren az is mutatja, hogy régebben még a vállalatok rendeltek: kérünk 15 PC-t, ide viszont egy szervert stb... Ma terjedőben van, hogy a cég az informatikai szolgáltatót azzal keresi meg: megnövekedett az ügyfélforgalom, vagy gondjai vannak a raktárkészlet gyors mozgatásával. Erre épül a...
Második lépés:
– Ki kell építeni a back-office-t, vagyis az irodai hátteret. Tehát informatikai útra kell terelni a könyvelést, a logisztikát, az adminisztrációt, az ügyviteli és belső vállalati folyamatok egészét. Ez már rendszerben való gondolkodást igényel a vállalatvezetéstől, s ezen a ponton még messze nincsenek túl a cégek. Jól mutatja ezt az is, milyen nehezen indul be Magyarországon az e-business, s menynyire kicsi forgalom regisztrálható e területen. Ezen a szinten túljutva jöhet a...
Harmadik lépés:
– Megkezdhető a front-office informatikai kiépítése: vagyis az ügyfélkapcsolat is átterelhető – elsősorban az internetalkalmazással – informatikai útra. A tárgyalástól, a szerződéskötésen át, a számlázásig, illetve vevő-gyártó-szállító kapcsolatig ily módon intézhetők az ügyek, de idesorolható az internetes kereskedés is.
Az informatikai rendszerek kiépítéséhez tulajdonképpen készen áll minden, és a vállalati alkalmazásokban is komoly tapasztalatokkal rendelkeznek a hazai cégek. A fejlődés azonban az utóbbi két évben lelassult. A kilencvenes évek közepén-végén úgy gondolták, hogy a vállalati rendszerek, hálózatok iránti igény minden évben meg fog duplázódni, de nem ez történt. Az internetfelhasználás sem fejlődött úgy – részben a hazai telekommunikációs költségek miatt –, amint az kívánatos lett volna, s a belső, bérelt vonali rendszerek gyarapodása is elmaradt a várakozásoktól. Előbbit a biztonságérzet hiánya is visszavetette. A védelem ugyanis megnöveli az alkalmazások költségét, s lefékezi az informatikai szemlélet terjedését. A kitörési pontok keresése közben mind többen kérdezik: előremegyünk, vagy egy helyben topogunk?
| SZÁMVITEL 2001 – A SZOFTVERBÖRZE SZAKKIÁLLÍTÁS KIÁLLÍTÓI | |
|---|---|
|
Cégnév |
Honlap |
|
ADAMANT '92 Kft. |
www.adamant92.hu |
|
BIENKO Cégszerviz |
www.kamado.hu |
|
BOLSOFT 2000 Kft. |
|
|
COBRA Computer Kft. |
www.cobra.hu |
|
COMMIT Kft. |
www.commit.hu |
|
COMPLOG-MRC Kft. |
www.complog.hu |
|
CONTACT PLUS |
|
|
Hungary Kft. |
www.contactplus.hu |
|
CONTORG Kft. |
www.contorg.hu |
|
DATALOGIC Kft. |
www.datalogic.hu |
|
EBS Kft. |
www.ebs.hu |
|
ENIAC Computing Kft. |
www.eniac.hu |
|
EUROSOFT Kft. |
www.eurosoft.hu |
|
EXACT Hungary Kft. |
www.exact.hu |
|
GRIFFSOFT |
|
|
HOSTLOGIC Kft. |
www.hostlopic.hu |
|
INTERSOFT Consulting Kft. |
www.intersoft.hu |
|
INTERSOFT-Hungary Kft. |
|
|
KULCS-SOFT Kft. |
www.kulcs-soft.hu |
|
L-SOFT Kft. |
www.lsoft.hu |
|
MEGATREND 2000 Rt |
www.megatrend.hu |
|
MÓDUSZ Rt. |
www.modusz.hu |
|
MULTI Kft. |
www.multi.hu |
|
MULTISOFT Kft. |
www.multisoft.hu |
|
NEXON Kft. |
www.nexon.hu |
|
OPTIMUM-JUNIOR Kft. |
www.optjun.hu |
|
PROGEN Kft. |
www.progen.hu |
|
rEVOLUTION Software Kft. |
www.revolution.hu |
|
ROLL-SOFT Kft. |
www.rollsoft.hu |
|
SALDO Rt. |
www.saldo.hu |
|
SCALA ECE Hungary Kft. |
www.scala.hu |
|
SERSZOFT Kft. |
www.serszoft.hu |
|
SIMPLETECH Rt. |
www.simpletech.hu |
|
SUMMIT Informatikai Kft. |
|
|
SZÜV Rt. |
www.szuv.hu |
|
TRENGER és Társai Kft. |
|
|
UPDATE Consulting Kft. |
www.update.hu |
|
VECTOR Kft. |
www.vector.hu |
|
VT-SOFT Kft. |
www.vtsoft.hu |
|
XAPT Hungary Kft. |
www.xapt.hu |
| Forrás: Trainex | |