Sajátos fogyasztóvédelmi szabályok vonatkoznak az úgynevezett távollevők közötti szerződésekre. Ilyennek minősülnek azok a szerződések, amelyeket – a gazdálkodó szervezet áruértékesítő, illetve szolgáltatótevékenységi körében – kizárólag távközlő eszköz útján köt egymással a gazdálkodó szervezet vagy magyarországi fióktelepe útján a külföldi székhelyű vállalkozás és fogyasztó. A távollevők között kötött szerződéseket a 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet szabályozza, amely akkor alkalmazható, ha külön jogszabály eltérően nem rendelkezik az ilyen jellegű szerződésről.
A rendelet hatálya nem terjed ki:
- a pénzügyi szolgáltatási és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, a biztosítási és a biztosításközvetítői, a befektetési szolgáltatási és a kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos szerződésre, valamint az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári és a nyugdíjpénztári szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződésre;
- az automatából történő értékesítésre;
- a nyilvános távbeszélő-állomás igénybevétele útján a távbeszélő-szolgáltatást végző szervezettel kötött szerződésre;
- az építési szerződésre;
- az ingatlan tulajdonjogának vagy ingatlanra vonatkozó más jog megszerzésére irányuló szerződésekre, kivéve a bérleti szerződést;
- az árverésen kötött szerződésre.
A rendeletben foglaltaktól csak a fogyasztó javára lehet eltérni. A fogyasztó a rendeletben meghatározott jogáról érvényesen nem mondhat le.
A gazdálkodó szervezet nem követelhet ellenszolgáltatást a fogyasztótól, ha olyan árut értékesít, illetve olyan szolgáltatást nyújt, amelyet korábban a fogyasztó nem rendelt meg. A fogyasztó nyilatkozatának elmulasztása esetén sem lehet vélelmezni a gazdálkodó szervezet ajánlatának – hallgatólagos – elfogadását.
Távközlő eszköz
Távközlő eszköznek tekintendő bármely eszköz, amely alkalmas arra, hogy a felek egymástól távol tegyenek szerződési nyilatkozatot. Ilyen eszköz különösen a címzett vagy a címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlappal, a katalógus, a telefon, az automata hívókészülék, a rádió, a videotelefon, videotex (mikroszámítógép képernyővel) billentyűzettel vagy érintőképernyővel, az elektronikus levél (e-mail), a távmásoló (telefax) és a televízió.
A fogyasztó kifejezett hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötés céljából automata hívókészüléket, illetve távmásolót (telefaxot) használjon. (A gazdálkodó szervet terheli annak bizonyítása, hogy a hozzájáruló nyilatkozatot beszerezte.) Egyéb eszközt csak akkor tilos használni, ha az ellen a fogyasztó kifejezetten tiltakozik.
A fogyasztó tájékoztatása
A gazdálkodó szervezet a szerződés megkötése előtt kellő időben köteles tájékoztatni a fogyasztót:
- a gazdálkodó szervezet cégnevéről (nevéről), székhelyéről (lakóhelyéről), a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartásba vételi számáról, adószámáról és telefonszámáról;
- a szerződés tárgyának lényeges tulajdonságairól;
- az ellenszolgáltatásról, beleértve az ellenszolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb fizetési kötelezettséget is;
- szükség szerint a szállítás költségéről;
- a fizetés, a szállítás vagy a teljesítés egyéb feltételeiről;
- az elállás jogáról;
- a távközlő eszköz használatának díjáról, ha azt az alapdíjtól eltérően állapítják meg;
- az ajánlati kötöttség idejéről;
- a szerződés legrövidebb időtartamáról olyan esetben, amikor a szerződésben foglaltak teljesítésére folyamatosan vagy ismétlődően kerül sor.
A tájékoztatási kötelezettségnek egyértelműen, közérthetően és pontosan, az igénybe vett távközlő eszköznek megfelelő módon kell eleget tenni.
Telefonos ajánlat
Ha a gazdálkodó szervezet telefonon tesz ajánlatot a fogyasztónak a szerződéskötésre, annak kezdetekor köteles közölni legalább cégnevét (nevét), székhelyét (lakóhelyét) és telefonszámát. Ilyenkor a fogyasztó figyelmét kifejezetten fel kell hívni szerződéskötésre irányuló szándékra.
Írásbeli tájékoztató
A gazdálkodó szervezet köteles a szerződés megkötése előtt kellő időben, de legkésőbb a szerződés megkötésekor írásbeli tájékoztatóval vagy más, a szóbeli tájékoztatást megerősítő dokumentummal ellátni a fogyasztót.
Az írásbeli tájékoztatónak tartalmaznia kell:
- a gazdálkodó szervezet cégnevét (nevét), székhelyét (lakóhelyét), a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartásba vételi számát, adószámát és telefonszámát;
- a szerződés tárgyának lényeges tulajdonságait;
- az ellenszolgáltatást, beleértve az ellenszolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb fizetési kötelezettséget is;
- szükség szerint a szállítás költségét;
- a fizetés, a szállítás vagy a teljesítés egyéb feltételeit;
- az elállás jogát, annak feltételeit, módját és következményeit, továbbá azt az esetet is, amikor a fogyasztót az elállás joga nem illeti meg;
- a gazdálkodó szervezet azon telephelye (fiókja) vagy egyéb szervezeti egysége címét, ahol a fogyasztó kifogásait érvényesítheti;
- a szavatosság, illetve a jótállás feltételeit, valamint a teljesítést követően igénybe vehető kiegészítő szolgáltatás (alkatrészellátás, javítószolgálat) biztosítását;
- a szerződés megszüntetésének lehetőségét, ha az határozatlan időre szól, vagy tartama az egy évet meghaladja.
Nincs szükség írásbeli tájékoztatóra a távközlő eszköz útján egyetlen alkalommal nyújtott olyan szolgáltatás esetében, amelynek ellenértékét a távközlő eszköz üzemeltetője részére kell megfizetni. A fogyasztót azonban ilyen esetben is tájékoztatni kell a gazdálkodó szervezet címéről.
A gazdálkodó szervezetet terheli annak bizonyítása, hogy eleget tett a tájékoztatási kötelezettségének.
Elállás
A fogyasztó nyolc munkanapon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől. Ez a jog attól a naptól kezdve gyakorolható, amikor a fogyasztó átvette az árut, szolgáltatásnál pedig amikor megkötötte a szerződést, feltéve hogy a gazdálkodó szervezet eleget tett a már említett tájékoztatási kötelezettségének.
Ez utóbbi elmulasztása esetén a fogyasztó az áru átvételének napjától, szolgáltatásnál pedig a szerződés megkötésének napjától számított három hónapon belül állhat el a szerződéstől indokolás nélkül. Amennyiben a tájékoztatásra ez alatt a három hónap alatt sor kerül, a fogyasztó számára az elállásra nyitva álló nyolc munkanapos határidő attól a naptól kezdődik, amikor a tájékoztatót kézhez kapta.
A felek eltérő megállapodásának hiányában a fogyasztó nem állhat el
- szolgáltatásra vonatkozó szerződés esetében, ha a nyolc munkanapos elállási határidő lejárta előtt a gazdálkodó szervezet a teljesítést a fogyasztó beleegyezésével megkezdte;
- olyan áru értékesítése, illetve szolgáltatás nyújtása esetében, amelynek ára, illetve díja a pénzpiac gazdálkodó szervezet által nem irányítható ingadozásától függ;
- olyan áru értékesítése esetében, amely a fogyasztó személyéhez kötött, illetve amelyet a fogyasztó utasításai alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy amely természeténél fogva nem szolgáltatható vissza vagy gyorsan romlandó;
- hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépi szoftver példányára vonatkozó szerződés esetében, ha a csomagolást a fogyasztó felbontotta;
- hírlap, folyóirat és időszaki lap terjesztésére vonatkozó szerződésnél;
- szerencsejáték-szerződés esetében.
Fogyasztási kölcsön
Ha az áru árát vagy a szolgáltatás díját részben vagy egészben a gazdálkodó szervezet által nyújtott kölcsön fedezi, a fogyasztó elállása a fogyasztási kölcsönszerződést is felbontja.
Az ár visszafizetése
A gazdálkodó szervezet köteles haladéktalanul, de legkésőbb az elállást követő harminc napon belül visszatéríteni a fogyasztó által kifizetett összeget.
Kár, költség
A fogyasztó viseli az elállási jog gyakorlása miatt az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeket. A fogyasztót ezenfelül egyéb költség nem terheli. A gazdálkodó szervezet azonban követelheti az áru nem rendeltetésszerű használatából eredő kárának megtérítését.
A fogyasztó nem köteles megtéríteni a gazdálkodó szervezetnek a fogyasztási kölcsönszerződés felbontásából eredő kárát, és kamat vagy egyéb költség fizetésére sem köteles. A gazdálkodó szervezet azonban követelheti a fogyasztótól a kölcsönszerződés megkötéséből eredő kárának megtérítését, feltéve hogy a kölcsönszerződésben ezt a kár elemeinek és összegszerűségének meghatározásával kifejezetten kikötötte, és eleget tett tájékoztatási kötelezettségének.
Mindez megfelelően irányadó akkor is, ha az áru árát vagy a szolgáltatás díját részben vagy egészben harmadik személy által nyújtott fogyasztási kölcsön (a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. számú melléklete III. 5. pont) fedezi, feltéve hogy a fogyasztási kölcsönszerződés a pénzügyi intézmény és a gazdálkodó szervezet előzetes megállapodásán alapul. A gazdálkodó szervezet köteles haladéktalanul értesíteni a pénzügyi intézményt a fogyasztó elállásáról.
Ha a gazdálkodó szervezet a szerződésben meghatározott módon helyettesítő áruval, illetve szolgáltatással teljesít, a fogyasztó elállása miatt az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségek a gazdálkodó szervezetet terhelik. (A költségek viseléséről, valamint a megfelelően helyettesítő áruval, illetve szolgáltatással történő teljesítésről a gazdálkodó szervezet egyértelműen és pontosan köteles tájékoztatni a fogyasztót.)
A szerződés teljesítése
A felek eltérő megállapodásának hiányában a gazdálkodó szervezet a fogyasztótól kapott felszólítás kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles teljesíteni a szerződést.
Ha a gazdálkodó szervezet azért nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét, mert a szerződésben meghatározott áru nem áll rendelkezésére, illetve a megrendelt szolgáltatást nem áll módjában elvégezni, köteles erről haladéktalanul tájékoztatni a fogyasztót, valamint haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon belül visszatéríteni a fogyasztó által fizetett összeget. (E kötelezettség teljesítése a gazdálkodó szervezetet nem mentesíti szerződésszegése egyéb következményei alól.)
A gazdálkodó szervezetet terheli annak bizonyítása, hogy betartotta a határidőket.