Jótállás

Jótállás alapján a kötelezett a szavatosságnál szigorúbb felelősséggel tartozik a szerződésszerű teljesítésért. Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért jótállásra köteles, ennek időtartama alatt csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Kötelező jótállás esetén a jótállási idő alatt felmerülő szavatossági jogokat a jótállásra vonatkozó jogszabály szerint kell elbírálni.

Jótállási kötelezettséget jogszabály írhat elő, és meghatározhatja annak legkisebb kötelező mértékét is. Természetesen annak sincs akadálya, hogy a felek szerződésben vállaljanak jótállást az általuk teljesített szolgáltatásért.

A szabványban előírt tartóssági követelmény – ellenkező megállapodás hiányában – jótállási kötelezettséget nem hoz létre. Ha a szolgáltatás tárgya a tartóssági követelménynek nem felel meg, a hibás teljesítés következményeit kell alkalmazni.

A jótállás kikötése esetén a jogosult – jótállás helyett – szavatosságra is alapíthatja a jogait, illetőleg a szavatossági jogait is gyakorolhatja azokra a hibákra, amelyekre egyébként a jótállás nem terjed ki. Jogszabály vagy a szerződés eltérő rendelkezése hiányában

• a jogosult a választott jótállási jogról áttérhet más jótállási jogra;
• a jótállási idő a tényleges teljesítéssel kezdődik;
• a jótállási időnek a javítás időtartamával való meghosszabbodása szempontjából a hiba közlésétől számított annyi napot kell figyelembe venni, ahány napig a hiba miatt a rendeltetésszerű használat szünetelt. A felek megállapodása azonban, amellyel a szavatossági határidőt – bármely okból, legfeljebb egy évre – meghosszabbíthatja, jótállási kötelezettséget nem hoz létre.

(A külgazdasági kapcsolatokban jótállás esetén a kötelezett az általános szabályok szerint mentheti ki magát a kártérítési felelősség alól.)

Tartós használatra szolgáló termékek

Az egyes tartós használatra rendelt termékek jótállási kötelezettségéről szól a 117/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet. Ennek melléklete tartalmazza azokat a belföldi gyártmányú (belföldön előállított) vagy importból származó – belföldön kereskedelmi forgalomba hozott új termékeket, amelyekre jótállási kötelezettség vonatkozik.

A rendelet csak a kötelező jótállást szabályozza, így a kereskedő az abban foglaltaknál a vásárlóra nézve kedvezőbb jótállási feltételeket is vállalhat. (A kötelező jótállás szempontjából kereskedőnek minősül, aki a terméket üzletszerűen értékesíti a vásárlónak.) Semmis ellenben az olyan megállapodás, amely a vásárló hátrányára tér el a rendelet előírásaitól. Az érvénytelen megállapodás helyébe a rendelet vonatkozó szabályai lépnek.

Ha a termékre a gyártó (importáló) a rendeletben foglaltaknál kedvezőbb jótállási feltételeket vállal, ezt a jogot a kereskedő köteles átruházni a vásárlóra.

Jótállási idő

12 hónapos jótállás vonatkozik a következő termékekre:

• mezőgazdasági traktorra szerelhető porozó- és permetezőberendezés,
• takarmány-előkészítő gép,
• silóürítő berendezés,
• mezőgazdasági termékek összecsukható tárolóberendezése,
• egyéb erdészeti, mezőgazdasági, állattenyésztési és méhészeti berendezés,
• körfűrész (nem fémanyag megmunkálására),
• láncfűrész (nem fémanyag megmunkálására),
• villamos motoros kéziszerszám,
• egyéb villamos felülethevítő és hegesztő-, forrasztóberendezés,
• fémek ívhegesztő (plazmahegesztő) berendezése (teljesen vagy részben automatizált),
• ívhegesztő berendezés,
• adalékanyagot előkészítő berendezés,
• körkötőgép, -hurkológép,
• síkkötőgép, -hurkológép,
• háztartási varrógép (komplett),
• egyéb háztartási léghűtő, meleg levegőt elosztó, nem villamos készülék,
• automata írógép, szövegszerkesztő gép,
• egyéb írógép,
• számológép, zsebszámológép (2000 forint felett),
• számítógép,
• statikus áramátalakító, akkumulátortöltő, automatikus adatfeldolgozó gép áramellátó egysége,
• invertek,
• egyéb egyenirányító berendezés,
• személygépkocsi-betörést, tüzet jelző villamos riasztókészülék,
• lakás-, ház- és hasonló építménybetörést, tüzet jelző készülék, villamos riasztóberendezés,
• egyéb villamos hang- és vizuális jelzőkészülék, -berendezés,
• rádió és televízió adó-vevő berendezések, televíziókamera,
• vevőkészüléket is tartalmazó egyéb adóberendezés,
• villamos vezetékes hírközlő (telefon, távíró) berendezés,
• rádió- és televízióműsor-vevő készülékek, egyéb rádió-vevőkészülékek, hang- és videotechnikai készülékek (3000 forint felett),
• orvosi sebészeti, ortopédiai készülékek, eszközök (3000 forint felett),
• távcső (3000 forint felett),
• fegyvertávcsövek – célzótávcső – (3000 forint felett),
• periszkóp (3000 forint felett),
• nagyító (3000 forint felett),
• fényképészeti eszközök és alkatrészei (3000 forint felett),
• órák (3000 forint felett),
• új személygépkocsi (Otto- és dízelmotorral),
• máshova nem sorolt egyéb személygépkocsi (személygépkocsi a személyszállítás céljára készült olyan gépkocsi, amelyben – a vezetőt is beleértve – legfeljebb 9 állandó ülőhely van),
• autóbusz (személyszállítás céljára készült, elektromos vezetékhez nem kötött olyan gépkocsi, amelyben – a vezető ülését is beleértve – 9-nél több állandó ülőhely van),
• új tehergépkocsi,
• pótkocsi és félpótkocsi típusú lakókocsi,
• egytengelyes pótkocsi áruszállítási célra,
• motorkerékpár, segédmotoros kerékpár,
• kerékpár,
• bútorok (3000 forint felett),
• hangszerek (3000 forint felett).

24 hónapos a jótállási ideje a következő termékeknek:

• kívül felszerelhető, szikragyújtású, belső égésű hajtómotor,
• kazán, központi fűtéshez,
• folyadékszivattyú,
• folyadékszivattyú, folyadék-emelőmű alkatrésze,
• légállapot-szabályozó berendezés,
• egytengelyes kerti traktor,
• gyephasogató borona, kultivátor (fogas, hajtott típusok),
• egyéb borona, gyephasogató borona és kultivátor,
• fűkaszáló gép (sportpálya, park nyírására),
• építőanyag-előkészítő gép,
• beton-, habarcskeverő gép,
• háztartási hűtő-, fagyasztógép,
• háztartási gázsütő vasból, acélból,
• háztartási gáztűzhely és hasonló készülék vasból, acélból,
• gázzal működő háztartási fűtőkészülék,
• háztartási gázüzemű hűtőszekrény,
• gázfűtésű háztartási vízmelegítő, forróvíz-tároló,
• áramfejlesztő gépcsoport, forgógépes áramátalakító,
• vitorlás, sporthajó, hajó (szabadidőcélra és különleges rendeltetéssel).

A jótállási határidő a vevő részére történő átadás, vagy ha az üzembe helyezést a jótállásra kötelezett végzi, az üzembe helyezés (beszabályozás) napjával kezdődik. A termék kijavításakor – a hiba közlésének napjától kezdve – a jótállás időtartama meghosszabbodik azzal az idővel, amely alatt a vásárló a terméket a hiba miatt nem használhatta rendeltetésszerűen.

A terméknek vagy jelentős részének kicserélésekor a jótállási idő a kicserélt termék (annak kicserélt része) tekintetében újra kezdődik. Így van ez akkor is, ha a modulokból összeállított termék hibás moduljának cseréjére került sor. A termék jelentős részeit a jótállási jegyen kell feltüntetni.

Jótállási jogok

A jótállási felelősség alapján a jogosult a polgári jog szavatossági igényeit érvényesítheti. Ha a vásárló a termék kijavítását kéri, a javítási határidő 15 nap. Amennyiben azonban a kötelezett a javítás idejére kölcsönkészüléket (kölcsönjárművet) ajánl fel a vásárlónak, a 15 napos határidő 30 napra hosszabbodik meg.

A vásárló kívánságára azonos típusú új termékre kell kicserélni azt a terméket, amely – a beépített biztonsági elemek (pl. elektromos biztosíték) hibáját kivéve – a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított 3 napon belül meghibásodott. Ha a cserére nincs lehetőség, a vásárló választhat: vagy visszaadja a terméket s megkapja érte a vételárat, vagy az esetleges vételár-különbözet elszámolása mellett más típusú termékre cseréli a hibás árut. (Ez a lehetőség nem áll fenn a személygépkocsira vonatkozó jótállásnál.) A 3 napos határidőbe nem számít bele az az időtartam, amely alatt a kereskedő üzlete bármely okból nem tartott nyitva.

A vásárló a jótálláson alapuló igények érvényesítésével kapcsolatos nyilatkozatait a kereskedőhöz, vagy a jótállás keretébe tartozó javításokat rendeltetésszerűen végző javítószolgálathoz (szervizhez) intézheti. A kereskedő a vásárlóval szembeni kötelezettségek teljesítését nem kötheti a termelő (importáló) vele szemben fennálló kötelezettségeinek előzetes teljesítéséhez. A vásárlóval szemben tehát a kereskedő, illetve a javítószolgálat köteles jótállni. A jótállási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek – a jótállási kötelezettség teljesítésének módjától függetlenül –, ha a kereskedő és a termelő (importáló) ettől eltérően nem állapodik meg, a termelőt (importálót) terhelik.

Minőségvizsgálat

Ha vita merül fel a hiba jellegével (a termék kijavíthatósága, a javítás módja, az értékcsökkentés mértéke stb.) kapcsolatban, a jótállásra kötelezettnek be kell szereznie az erre feljogosított minőségvizsgáló szerv(ek) szakvéleményét. Ennek elmulasztásakor a jogosult maga fordulhat a minőségvizsgáló szervekhez.

A szakvélemény beszerzésére irányuló megbízásban fel kell tüntetni mind a jótállásra kötelezett, mind a vásárló álláspontját és nyilatkozatait (a hiba jellege, a hiba keletkezésének lehetséges okaira vonatkozó eltérő vélemény). A megbízást mindkét félnek alá kell írnia. (A vásárló nyilatkozatát a megbízáshoz csatolt és a vásárló által észlelt hibákat felsoroló feljegyzés is pótolhatja.)

A jótállásra kötelezettnek – a járművek kivételével – a felek nyilatkozatát követő 3 munkanapon belül be kell szállítania a terméket a kijelölt minőségvizsgáló szervhez.

Javítás

A termelő (importáló) a kereskedővel a termék forgalomba hozatala előtt kötött megállapodás szerint köteles gondoskodni a jótállási kötelezettség keretébe tartozó javítások elvégzéséről, az alkatrészellátásról. Ilyen megállapodás hiányában a termék nem hozható forgalomba. A javítás során csak új alkatrészt szabad beépíteni a termékbe.

Az üzemeltetés helyén kell megjavítani a rögzített bekötésű, valamint – a járművek kivételével – a 10 kg-nál súlyosabb, vagy a helyi közúti közlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható terméket. Ha a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a jótállásra kötelezettnek kell gondoskodnia a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról. E körön kívül a vásárlónak kell beszállítania a terméket a lakóhelyén lévő javítószolgálathoz, szervizhez. A szállítás költségei a jótállásra kötelezettet terhelik, csakúgy, mint a vásárló indokolt utazási költségei.

Ha a lakóhelyén ilyen nem működik, akkor a jótállási jegyen feltüntetett legközelebbi javítószolgálathoz, vagy ahhoz a kereskedőhöz kell bevinni a terméket, akinél azt vásárolta. A díjmentes visszaszállítás – a járművek kivételével – a jótállásra kötelezett feladata. A vásárló indokolt utazási és szállítási (visszaszállítási) költségeit a jótállásra kötelezettnek kell viselnie.

A javítószolgálat a vásárlóval köteles egyeztetni a helyszínre kiszállást. A vásárló választhat, hogy az egyeztetett nap délelőttjén, vagy délutánján történjen-e a helyszíni javítás.

Jótállási jegy

A vásárló a jótállási jeggyel érvényesítheti jótállási igényét, a vásárláskor kapott fizetési bizonylat egyidejű bemutatásával. A termék forgalomba hozatalát megelőző minőségvizsgálat a jótállási jegy tartalmára is kiterjed. A jótállási jegyen a termelő (importáló) köteles feltüntetni:

• a termék, valamint a gyártó és külföldről származó termék esetén az importáló nevét;
• a gyártmány típusát, a gyártási számát, jelentős részeinek meghatározását;
• a vevőt a jótállás alapján megillető jogokat és azok határideit, a jótállási igény érvényesítésének kizáró feltételeit, valamint a jótállással kapcsolatos jogorvoslat módját;
• a javítószolgálat nevét és címét;
• az alkatrész-utánpótlás – jogszabályban megállapított – kötelező időtartamát;
• a javítószolgálat biztosításának – jogszabályban megállapított – kötelező időtartamát.

A kereskedő a termék eladásakor köteles egyeztetni a jótállási jegy és a készülék számát, az eladás (üzembe helyezés) keltének feltüntetésével hitelesíteni a jótállási jegyet, és azt átadni a vásárlónak. (A szabálytalanul kiállított jótállási jegy alapján érvényesített igények teljesítése a kereskedőt terheli, aki az ezzel kapcsolatos költségeit nem háríthatja másra.)

A jótállás keretébe tartozó javításnál a javítószolgálat, illetve a kereskedő köteles feltüntetni a jótállási jegyen:

• a javítási igény bejelentésének és a javított termék a vevő részére történő visszaadásának az időpontját;
• a hiba okát és a javítás módját, valamint a javítási munkalap számát;
• gépjárműnél a kilométeróra állását az átvételkor és a visszaadáskor;
• a jótállás új határidejét.

A 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet szerint, aki nem állítja, illetőleg adja ki a jótállási jegyet a vevő, a fogyasztó vagy a megrendelő részére, szabálysértés miatt ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A szabálysértési eljárást a fogyasztóvédelmi felügyelőség folytatja le.

Jótállás lakásoknál

A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállást az 53/1987. (X. 24.) MT rendelet szabályozza. Az építési tevékenységre jogosult vállalkozót jótállási kötelezettség terheli az általa épített új lakóépületben levő lakások és lakóépületek következő épületszerkezeteire, berendezéseire:

• a lakóépület alapjai és szerkezetei,
• a lakások burkolatai (ideértve a festést, a mázolást, tapétázást is) és nyílászáró szerkezetei,
• a lakóépület nyílászáró szerkezetei, korlátjai és mellvédjei,
• a lakóépület kéményei,
• a lakóépület tetőzete és az azon levő tetőfelépítmények,
• a lakóépületen levő ereszcsatornák és esővízlefolyó vezetékek,
• a főzőkészülék (tűzhely, főzőlap stb.),
• a fűtőberendezés (egyedi kályha, konvektor, elektromos hőtároló kályha stb.),
• a melegvíz-ellátó berendezés (gáz-víz melegítő, villanybojler, fürdőkályha),
• az épületgépészeti és egészségügyi berendezések (falikút, mosogató, fürdőkád, zuhanyozó, mosdó, WC-tartály, WC-csésze stb. a hozzá tartozó szerelvényekkel),
• a szellőztetőberendezés (páraelszívó stb.),
• a beépített bútor (beépített ruhásszekrény, konyhaszekrény stb.),
• a redőny, vászonroló, napvédő függöny,
• a csengő és a kaputelefonnak a lakásban levő készüléke, valamint a kaputelefon és felcsengetőberendezés a vezetékhálózattal,
• a központi fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezés a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és fűtőtesteket (radiátor stb.) is, kivéve a közüzemi szolgáltató által jóváírással vagy üzemeltetésre átvett vezetékeket és berendezési tárgyakat,
• a víz-, szennycsatorna- és gázvezeték a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt is a hozzá tartozó szerelvényekkel; gázvezeték esetén a közüzemi szolgáltató által jóváírással vagy üzemeltetésre átvett vezetékek és berendezési tárgyak kivételével,
• az elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszere a lakásban levő vezetékszakaszt és szerelvényeket is ideértve, kivéve a közüzemi szolgáltató által jóváírással vagy üzemeltetésre átvett méretlen készüléket és fogyasztásmérőt,
• a lakást szolgáló szellőztetőberendezés,
• a központi antenna és erősítőberendezései, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és csatlakozóaljat is,
• a személy- és teherfelvonó,
• a házi szemét gyűjtésére szolgáló berendezés,
• a lakást szolgáló kút a hozzá tartozó szerelvényekkel,
• a lakásban keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló berendezés.

A jótállási kötelezettség kiterjed a vállalkozó által épített új lakóépületnek a lakásokat kiszolgáló következő helyiségeire és részeire is:

• tetőterasz,
• pince- és padlástérség vagy tüzelőtároló,
• kapualj,
• lépcsőház,
• folyosók és függőfolyosók,
• központi berendezések helyiségei,
• mosókonyha,
• szárítóhelyiség,
• gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség,
• szeméttároló helyiség.

A rendeletben meghatározott feltételeknél a megrendelőre kedvezőbb feltételekkel is lehet jótállást vállalni. A felek által kikötött – a megrendelőre hátrányosabb – jótállási feltétel azonban érvénytelen, helyébe a rendelet szabályai lépnek. Ha a felek nem kötöttek ki a szerződésben kötelező jótállást, megállapodásuk kiegészül a rendeletben meghatározott jótállási feltételekkel.

Szállító, alvállalkozó

A vállalkozó szállítóját és alvállalkozóját a rendelet szerinti jótállási kötelezettség terheli a vállalkozóval szemben azokra az általuk szolgáltatott termékekre és az elvégzett munkákra, amelyek felhasználásra kerültek a lakóépület olyan részeiben, amelyekre a vállalkozót jótállási kötelezettség terheli.

A szállítót és az alvállalkozót az általuk nyújtott szolgáltatás átadás-átvétel befejezésének napjától addig terheli a jótállási kötelezettség, amíg a vállalkozó a jogosulttal szemben jótállása alapján helytállni tartozik.

Jótállási idő

A jótállás kötelező időtartama három év, amely a lakóépület, illetőleg a lakás átadás-átvétel befejezésének napján kezdődik.

A jótállási idő a hibás dolog tekintetében kijavításnál meghosszabbodik a hiba közlésétől számított azzal az idővel, amíg a hibás dolog a rendeltetésszerű használatra nem volt alkalmas, cserénél pedig újra kezdődik.

Jótállási jogok

A jogosult – a jótállási időn belül – követelheti a hiba kijavítását, a vételár megfelelő leszállítását, a hibás dolog kicserélését, illetőleg a hibás munka újbóli elvégzését.

A hibás dolog kicserélésének vagy a munka újbóli elvégzésének akkor van helye, ha a hiba megfelelő határidő alatt értékcsökkenés nélkül nem javítható ki, és a kijavítás a jogosult érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges.

Amennyiben a vállalkozó a kijavítást megfelelő határidőre nem vállalja, illetőleg nem végzi el, vagy ismételten hibásan végzi el, a jogosult – a vállalkozó költségére – mással is elvégeztetheti a hibás teljesítés folytán szükséges munkát. Ha az említett feltételek hiányában javítja vagy javíttatja ki a hibát, megszűnik a jótállási kötelezettség a hibás dologra vagy annak részére.

A javítást, a cserét, a munka újbóli elvégzését úgy kell megoldani, hogy az lehetőség szerint ne akadályozza a lakóépület, illetőleg a lakás használatát.

Igényérvényesítés

A jótállási jogokat a lakás (lakóépület) tulajdonosa, kezelője, a lakás tulajdonba adásáig pedig a megrendelője érvényesítheti a vállalkozóval vagy az általa javításra kijelölt szervezettel szemben. A vállalkozó a bejelentett jótállási igény alapján tizenöt napon belül köteles a hibát megvizsgálni, és a jogosult igényéről nyilatkozni. (Amennyiben a jogosult a karbantartási, kárenyhítési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy késedelmesen jelenti be a jótállási igényét, az ebből eredő kárt maga viseli.)

Jótállási jegy

A jótállási igényt jótállási jeggyel lehet érvényesíteni, amelyet a vállalkozónak – lakásonként külön-külön – kell kiállítania, és az átadás-átvételi eljárás során átadnia a jogosultnak. (Itt is utalunk rá, hogy a jótállási jegy kiállításának vagy átadásának elmulasztása ötvenezer forintig terjedő szabálysértési bírságot von maga után.)

A jótállási jegynek tartalmaznia kell a jótállás körébe tartozó lakás, a lakást kiszolgáló helyiségek és épületrészek, valamint épületszerkezetek és berendezések, illetve a jótállás időtartamának meghatározását.

Jótállási szabályzat

A vállalkozónak jótállási szabályzatot kell készítenie, amely tartalmazza a jótállással kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, valamint a jótállási igény érvényesítésének módját. A jótállási szabályzatot a jótállási jeggyel egyidejűleg át kell adni a jogosultnak.

Minőség-ellenőrzés

A minőség-ellenőrző intézetek ellenőrzik az ipari áruk és szolgáltatások minőségére vonatkozó állami előírások (jogszabályok, szabványok, jótállási feltételek, tanúsítási és tájékoztatási előírások stb.) megtartását.

Vevőszolgálat

A vevőszolgálati szerződés alapján a megbízott a szerződésben meghatározott termékek rendeltetésszerű használhatóságának fenntartása érdekében, saját költségére köteles a felhasználók számára a megbízó jótállási kötelezettsége alá eső, valamint azon kívüli javítások és karbantartási munkák szakszerű elvégzésére. A megbízónak mindezért díjat kell fizetnie. A megbízó jótállási kötelezettsége alá eső javítások díjazása átalányösszegben is történhet, amelynek ellenében a megbízott magára vállalja a megbízót a felhasználókkal szemben terhelő jótállási kötelezettség teljesítését.

A vevőszolgálati szerződésben meg kell határozni azt a területet, illetőleg a személyeknek azt a körét, amelyen belül a megbízott köteles ellátni a vevőszolgálatot.

A vevőszolgálati szerződés erre irányuló rendelkezésének hiányában a külgazdasági kapcsolatokban a vevőszolgálat területének annak az államnak a területét kell tekinteni, amelyben a megbízott székhelye (telephelye) van.

A megbízott köteles felállítani és fenntartani a vevőszolgálat ellátásához szükséges alkatrészraktárt és javítóműhelyeket, beszerezni és raktáron tartani a javításokhoz szükséges alkatrészeket, valamint megfelelően kiképzett szakszemélyzetet alkalmazni.

A megbízónak meg kell adnia a megbízott számára a vevőszolgálat ellátásához szükséges tájékoztatást és műszaki útmutatást, így át kell adnia a szükséges tervrajzokat, műszaki leírásokat, valamint folyamatosan leszállítani azokat az alkatrészeket, amelyeket maga állít elő.

A megbízó jogosult ellenőrizni a vevőszolgálat ellátását, ebből a célból betekinthet a megbízott erre vonatkozó irataiba.

A szerződésben megállapított idő elteltével vagy a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével a szerződés megszűnik. A határozatlan időre kötött szerződést a naptári év végére, legalább három hónapra fel lehet mondani. Azonnali hatályú felmondásnak van helye, ha a másik fél súlyosan megszegte a szerződésből fakadó kötelezettségét.

A Legfelsőbb Bíróság gyakorlatából Nem ütközik a keresetváltoztatás tilalmába, ha a jogosult az eredetileg választott szavatossági elállás helyett utóbb árleszállítást követel a kötelezett hibás teljesítése miatt. (BH 1994. 46.) A kötelezett szavatossági felelősségét csak a hiba tényleges ismerete zárja ki; az a körülmény, hogy a jogosult a hibát a teljesítéskor kellő körültekintéssel felismerhette volna, a kötelezettet a hibás teljesítésének következményei alól nem mentesíti. (BH 2000. 543.) Nem ütközik a szerződésszegésért való felelősség kizárásának és korlátozásának tilalmába, ha a jogi személy a teljesítést követően – a hibás teljesítés jellegének ismeretében – a szerződésszegés következményeinek rendezésére vonatkozó megállapodással lemond az őt megillető szavatossági jogok érvényesítéséről. (BH 1993. 567.) A szavatossági kijavítás alapvető követelménye, hogy mindegyik vállalkozó a saját tevékenységének hibáit maga köteles kijavítani, kivéve ha arra valamilyen rajta kívül álló ok miatt képtelen. (BH 1986. 288.) Ha a szolgáltatás értéke és ellenértéke közötti egyensúly csak több szavatossági jog együttes gyakorlásával állítható helyre, a jogosult a kijavítás mellett ár-, illetőleg díjleszállítást is követelhet. (BH 1985. 320. I.) A hibás teljesítésen alapuló kártérítési követelés érvényesítésének nem előfeltétele az, hogy a jogosult a minőségi hibát a szavatossági jogok érvényesítésére előírt határidőn belül bejelentse. (BH 1985. 196.) Használt dolog adásvétele esetén az eladót – külön kikötés hiányában – nem terheli szavatossági felelősség a dolog olyan hibáiért, amelyek a természetes elhasználódással általában együtt járnak, illetve amelyek a megtekintéskor vagy a kipróbáláskor felismerhetők voltak. (BH 1984. 490. II.) Ha lakóépület vételekor ismert is az, hogy az épület elhanyagolt állapotban van és javításra szorul, az épület lényeges elemeinek használhatóságáért, az épület lakás céljára való alkalmasságáért az eladó felelős. Ha az épületnek – az épület építési idejének és állapotának megfelelő elhasználódásán túlmenően – olyan további hibája is van, amely meghaladja a szokásos elhasználódás fokát és az épület általános állapotához képest is rendkívülinek tekinthető, különösen pedig, ha a hiba folytán az épület használhatatlanná vált, ezért az eladó szavatossággal tartozik. (BH 1981. 453. I.) A díjleszállításon alapuló – a szavatossági felelősség körébe tartozó – fizetési kötelezettség a kötelezettek (kivitelező, tervező stb.) között nem osztható meg. (BH 1980. 395.)