Módosuló KRESZ
Május 1-jétől személygépkocsival és motorkerékpárral autópályán 130 km/óra, autóúton 110 km/óra, lakott területen kívül egyéb úton 90 km/óra sebességgel lehet haladni. Lakott területen a sebességkorlát továbbra is 50 km/óra.
Új közúti jelzőtáblákkal is találkozunk majd májustól az utak mentén.
A biztonsági gyermekülés kötelező használatát 2002. január 1-jétől írta elő a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet.
(Magyar Közlöny, 2001/17. szám)SAPARD Hivatal
SAPARD Hivatalt létesítettek Budapesten a SAPARD előcsatlakozási program szervezésével és a támogatási rendszer működtetésével összefüggő feladatok ellátására február 15-i hatállyal.
A hivatal elkészíti és közzéteszi, majd értékeli a pályázati felhívásokat; szerződést köt a kedvezményezettel; helyszíni ellenőrzéseket végez; beszámolót készít a támogatásból megvalósuló intézkedésekről és a program teljesítésének előrehaladásáról.
Ellenőrzi a támogatás kifizetése iránti igényeket; engedélyezi és teljesíti a kifizetéseket; nyilvántartja és könyveli a vállalt pénzügyi kötelezettségeket és a teljesített kifizetéseket.
A hivatal jogállását és feladatkörét a 12/2001. (II. 15.) FVM rendelet szabályozza.
(Magyar Közlöny, 2001/17. szám)Nemzetközi egyezmény
Az Országgyűlés megerősítette a Magyarország és Lengyelország között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és vagyonadók területén aláírt jegyzőkönyvet a 3/2001. (II. 15.) OGY határozattal.
(Magyar Közlöny, 2001/17. szám)Képesítési követelmények
Megjelent az élelmiszer-ipari menedzsment szakirányú továbbképzési szak képesítési követelménye az 5/ 2001. (II. 16.) OM rendeletben.
(Magyar Közlöny, 2001/18. szám)Adónyomozók
Február 16-tól az APEH Bűnügyi Igazgatóság igazgatója, bűnügyi igazgatóhelyettese és a bűnügyi igazgatóság területi nyomozó hivatalának vezetője terjesztheti elő a bírói engedélyhez kötött különleges eszközök és módszerek alkalmazása iránti kérelmet. Ezek a vezetők jogosultak a különleges eszközök sürgősségi elrendelésére is a 4/2001. (II. 16.) PM rendelet alapján.
Adónyomozók
Szabályozták az adónyomozók tevékenységét és magatartási normáit. Az adónyomozó intézkedéseit az állampolgári és emberi jogok sérelme nélkül, az alkotmányos jogok tiszteletben tartásával foganatosíthatja. Az intézkedő adónyomozónak igazolnia kell a szolgálati igazolványa és azonosító jelvénye felmutatásával az APEH Bűnügyi Igazgatósághoz tartozását és intézkedési jogosultságát. Az adónyomozó magánlakásba nem léphet be bebocsátás vagy hatósági határozat nélkül. Ha a birtokos távollétében behatolnak a magánlakásba, az APEH Bűnügyi Igazgatóság köteles a birtokost tájékoztatni, és a vagyonvédelemről gondoskodni. Meghatározott esetben az adónyomozó kényszerítő eszközöket alkalmazhat.
Az igazoltatás
Az igazoltatás során az adónyomozó elkérheti a személyi igazolványt vagy egyéb személyazonosságot igazoló okmányt. Ha az okmány valódisága kétséges, az adónyomozó ellenőrző kérdéseket tehet fel. Ha a körülmények indokolják, körözési nyilvántartásban is ellenőrizheti az igazoltatott személy adatait.
Az áruvizsgálat
Az adónyomozó ellenőrizheti az áruszállításhoz szükséges menetokmányok meglétét, alaki és tartalmi megfelelőségét; megvizsgálhatja az áruk fajtáját és mennyiségét.
A feltartóztatás
A helyszín elhagyásában megakadályozhatja az adónyomozó azt a személyt, aki az igazolásra történő felszólításnak nem engedelmeskedik és a személyazonosságának igazolását megtagadja, valamint akinek a járművét megállítja és áruvizsgálat céljából ellenőrzi.
Az előállítás
Személyes szabadságában korlátozhatja az adónyomozó azt a személyt, akit bűncselekmény elkövetésén tetten érnek, vagy aki bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható, továbbá aki az adónyomozó felszólítására nem igazolja magát hitelt érdemlően. Az ilyen személyt az intézkedés helyszínéről előállítják az APEH nyomozó hatóságához.
Az elfogás
Az adónyomozó elfoghatja azt, akit bűncselekmény elkövetésén tetten ért, valamint azt a személyt is, aki ellen elfogatóparancsot bocsátottak ki, függetlenül attól, hogy az a bűncselekmény, ami miatt a körözést kiadták, az APEH nyomozó hatósága hatáskörébe tartozik-e vagy sem.
Kényszerítő eszközök
Az adónyomozónak előzetes figyelmeztetés után joga van kényszerítő eszközök alkalmazására, de a testi épséghez fűződő jogokat köteles tiszteletben tartani, és a testi épséget csak a legszükségesebb mértékben veszélyeztetheti. Kényszerítő eszközök: a testi kényszer, a vegyi eszköz és az elektromos sokkoló eszköz, a bilincs és az útzár.
Az adónyomozók eljárási és magatartási szabályait a március 7-től hatályos 5/2001. (II. 20.) PM rendelet tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2001/18-19. szám)Egészségügyi szolgáltatások díjai
A magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek díjat kötelesek fizetni, ha kérelmükre az Egészségügyi Minisztérium, az ÁNTSZ, az Orvos- és Kórháztechnikai Intézet, az Országos Laboratóriumi Intézet államigazgatási eljárást vagy igazgatási jellegű szolgáltatást végez. A díjak mértékét a március 2-án életbe lépett 5/2001. (II. 22.) EüM rendeletben tették közzé.
(Magyar Közlöny, 2001/20. szám)Többes biztosítási ügynök
A többes biztosítási ügynök éves jelentése adatszolgáltatási és üzleti jelentésből áll. A jelentés alapjául szolgáló bizonylatoknak alakilag és tartalmilag hiteleseknek, megbízhatóknak és helytállóknak kell lenniük. A bizonylatokat 5 évig, olvasható formában meg kell őrizni.
A jelentés részletes tartalmát a 6/2001. (II. 22.) PM rendelet tartalmazza. A jogszabály március 2-től hatályos, rendelkezéseit első alkalommal a 2001. évre vonatkozó többes biztosítási ügynöki jelentés elkészítése során kell alkalmazni.
(Magyar Közlöny, 2001/20. szám)Tartósítóipari vállalkozások
Újabb kedvezményes hitelt biztosít az állam azoknak a tartósítóipari vállalkozásoknak, amelyek az 1999. évi költségvetési törvényben jóváhagyott tizenhatmilliárd forint összegű agrárhitel keretében kedvezményes hitelt vettek fel.
A kedvezmények azokra a vállalkozásokra terjednek ki, amelyek 2000. december 1-jén még fennálló hitelállománnyal rendelkeztek, és a hitelt
- állami kezességvállalás mellett vették fel, és az eredeti hitel tőkeösszegének legalább 20 százalékát, illetve 50 százalékát,
- állami kezességvállalás nélkül – kizárólag kamattámogatás mellett – vették fel, és az eredeti hitel tőkeösszegének legalább 20 százalékát a 2000. december hóban esedékes lejáratig, a kamatokat pedig legkésőbb a hitel lejáratáig kifizették, valamint rendelkeznek a finanszírozó bank által elfogadott három évre szóló, éves ütemezésű üzleti tervvel.
Feltétel még, hogy a vállalkozás:
- legalább három hitelintézet ajánlatával és megfelelő hitelszerződéssel rendelkezzen,
- vállalja, hogy az újonnan felvett hitelből az új hitelszerződés megkötésekor a hitelből fennálló tartozás tőkeösszegét egy összegben törleszti,
- vállalja, hogy az új tartozását a hitelintézettel kötött szerződésben foglalt ütemezésben, de legalább évente törleszti,
- az újonnan felvett hitel futamideje alatt a hitel visszafizetésének biztosítékaként legalább évenként árbevétel-engedményezési megállapodást köt.
A kedvezmények: készfizető állami kezességvállalás és kamattámogatás. A készfizető állami kezességvállalás mértéke legfeljebb az újonnan felvett hitel tőkeösszegének 70 százaléka. A kezességvállalási díj megfizetésétől az állam eltekint.
A kezességvállalásra, valamint a kamattámogatás alapjául szolgáló tőkeösszeg igazolására a kérelmet április 22-ig lehet benyújtani a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárrendtartási Hivatalához. A minisztérium igazolást állít ki, amelynek egy-egy példányát megküldi a vállalkozásnak és a finanszírozó hitelintézetnek. A kamattámogatást a székhelye szerint illetékes adóhatóságtól igényelheti a vállalkozás az 10032000-01905616 számú APEH Agrárfinanszírozás támogatása folyósítási számláról a 0111 számú "Bevallás az államháztartással szemben egyes juttatások igényléséhez" nyomtatvány felhasználásával. A nyomtatványhoz csatolni kell a hitelintézet kamatbefizetési igazolását és a minisztérium igazolását.
A támogatás további feltételeit a 14/2001. (II. 23.) FVM rendelet tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2001/21. szám)Bányaüzemek
Közzétették az Általános Bányabiztonsági Szabályzatot. A föld alatti művelésű bányaüzemekben, a kőolaj- és földgáztermelő bányaüzemekben, valamint az olyan külszíni bányaüzemekben, amelyekben az évenként kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége meghaladja az 500 ezer tonnát, 2002. december 31-ig biztonsági és egészségvédelmi irányítási rendszert kell bevezetni.
A rendelet előírja, hogy a bányaüzemekben a munkáltatóknak 2001. december 31-ig el kell készíteni és naprakész állapotban kell tartani a biztonsági és egészségügyi dokumentumot.
A bányaüzemek biztonsági és egészségvédelmi követelményeit a 4/2001. (II. 23.) GM rendelet szabályozza. A rendelet március 25-étől hatályos.
(Magyar Közlöny, 2001/21. szám)Hulladékolajok kezelése
Március 1-jétől rendelet szabályozza az eredeti rendeltetési céljára már nem használható, hulladékká vált ásványolaj alapú kenőolajok, ipari olajok, motorolajok, sebességváltó-olajok, turbinaolajok és hidraulikaolajok kezelését. A jogszabály szerint kötelesek eljárni azok a természetes személyek, gazdálkodó szervezetek, külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepei, akiknél veszélyes hulladékolajok keletkeznek.
Tilos a hulladékolajokat a talajba, a felszíni és felszín alatti vizekbe és a csatornarendszerekbe juttatni. A hulladékolajokat begyűjteni, hasznosítani és ártalmatlanítani csak azok a gazdálkodó szervezetek jogosultak, akiknek környezetvédelmi hatósági engedélyük van.
A munkahelyi és az üzemi gyűjtés, tárolás, begyűjtés és szállítás során a hulladékolajat nem lehet összekeverni poliklórozott bifenilekkel és poliklórozott terfenilekkel, illetve más veszélyes hulladékokkal. A hulladékolajokat elsősorban regenerálással kell hasznosítani. Ha erre nincs lehetőség, akkor égetéssel ártalmatlanítani kell.
A hulladékolajok kezelésének részletes szabályait a 4/2001. (II. 23.) KöM rendelet állapította meg.
(Magyar Közlöny, 2001/21. szám)Poliklórozott bifenilek és terfenilek kezelése
A poliklórozott bifenileket és terfenileket (PCB) tartalmazó transzformátorokat csak addig lehet működtetni, amíg a bennük levő PCB eleget tesz a dielektromos követelményekre vonatkozó szabványoknak. Tilos az új transzformátorokat PCB-vel, illetve PCB-t tartalmazó folyadékkal feltölteni, a használatban levőket utánatölteni vagy újratölteni.
A korábban nyilvántartásba vett PCB-t tartalmazó berendezéseket 2010. június 30-ig szabad üzemeltetni. 2010. december 31-ig kell elvégezni a hulladékká vált berendezések megtisztítását és az eltávolított PCB-k ártalmatlanítását.
Az 5/2001. (II. 23.) KöM rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítését az illetékes környezetvédelmi felügyelőség ellenőrzi. A rendelet 2001. március 1-jétől hatályos.
(Magyar Közlöny, 2001/21. szám)Céginformációs Szolgálat
Március 8-tól módosult a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat útján történő közzététel módja.
Amikor a cég a beszámolóját a szolgálatnak megküldi, átutalási megbízás visszaigazolásával kell igazolnia, hogy az Igazságügyi Minisztérium 10032000-01483305-00000000 számlaszámára 3000 forint költségtérítést befizetett. A befizető egyértelmű azonosítása érdekében az átutalási megbízás "közlemény" rovatában fel kell tüntetni a befizetés jogcímét és a befizető cég cégjegyzékszámát is.
Más esetben is, ha valaki céginformációt kér a szolgálattól, a kérelemhez csatolni kell a szolgálat igénybevételével felmerült költségtérítés megfizetésének igazolását. A befizető azonosítása érdekében itt is fel kell tüntetni a készpénz-befizetési utalvány vagy átutalási megbízás "közlemény" rovatában a befizetés jogcímét (céginformáció költségtérítés), valamint a befizető cég cégjegyzékszámát is.
A cégeknek a 4/2001. (II. 28.) IM rendelet szerint kell céginformációt kérni, vagy beszámolót közzétenni március 8-át követően.
(Magyar Közlöny, 2001/22. szám)Agrártámogatások
Március 6-tól módosultak az agrártámogatások igénybevételének általános feltételei.
A változásokat a 30/2001. (III. 3.) Korm. rendelet iktatta be.
Új rendelet szabályozza az agrárgazdasági célok 2001. évi költségvetési támogatását. A 15/2001. (III. 3.) FVM rendelet alapján
- a vállalkozásokhoz, az agrártermelés költségeinek csökkentéséhez és a piacra jutás elősegítéséhez,
- az agrárgazdasági beruházásokhoz,
- az erdővédelemhez és az erdőgazdálkodási tevékenységhez,
- a termőföld minőségi védelméhez és hasznosításához,
- az állattenyésztési és tenyésztésszervezési feladatokhoz,
- a halgazdálkodási tevékenységekhez,
- a vadgazdálkodási tevékenységekhez,
- az agrárinformatikához, a farm- és egyéb szakmai gyakorlatokhoz, valamint
- a fentiekhez kapcsolódó agrárgazdasági célok megvalósítását segítő feladatokhoz támogatást lehet igénybe venni.
Szövetkezeti üzletrész
Március 3-tól hatályos a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészek megvásárlásának részletes szabályairól szóló rendelet. A jogszabály alapján az alanyi jogú kívülálló üzletrész-tulajdonos az üzletrésze megvásárlása iránti igényét 2001. április 15-ig jelentheti be az üzletrészt kibocsátó szövetkezet székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalhoz. A hivatal határozattal dönt az igény megalapozottságáról. Nem akadályozza a többi igényjogosult jogszerűen elbírált igényének kielégítését az egyedi ügyben folyó eljárás felfüggesztése vagy a jogorvoslati eljárás megindulása.
A földművelésügyi hivatal folyamatosan kimutatást küld az igényekről a szövetkezetnek, és nyilatkozattételre szólítja fel, hogy állami segítséggel történik-e az üzletrészvásárlás. A szövetkezet legkésőbb 2001. április 30-ig köteles e felszólításra nyilatkozni. Ha a szövetkezet a vételár fedezetét nem biztosítja, és elmulasztja az állami kölcsön igénybevételére irányuló nyilatkozattételt, a földművelésügyi hivatal pótolhatja a nyilatkozatát.
A nyilatkozattétel után a hivatal az állami kölcsönnel történő üzletrészvásárlásra vonatkozó adásvételi szerződés összes példányát és az azok alapján kifizetendő vételárak tételes jegyzékét szövetkezetenként csoportosítva megküldi az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságnak. Az ÁPV Rt. a szerződéseket záradékolja, visszaküldi a földművelésügyi hivatalnak, és a vételárat átutalja. A vételár átutalásával a szövetkezet és az ÁPV Rt. közötti kölcsönszerződés létrejön. A szövetkezet egy éven belül köteles visszafizetni a kölcsönt az ÁPV Rt.-nek A földművelésügyi hivatal a vételárat az ÁPV Rt. átutalását követően postai úton, vagy a jogosult bankszámlája javára történő átutalással fizeti ki. Ha az üzletrész-tulajdonos átutalással kéri a vételár kifizetését, erről nyilatkoznia kell az igénybejelentéssel egyidejűleg, bankszámlája számának megjelölésével.
További részletes szabályokat tartalmaz a 31/2001. (III. 3.) Korm. rendelet.
(Magyar Közlöny, 2001/25. szám)Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat
Kiadták a Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzatot. Hatálya a szervezett munkavégzés keretében végzett mezőgazdasági, vadgazdálkodási, halászati és térképészeti tevékenységre, ezen tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatásokra, a szolgáltatásokat végzőkre és az ennek során használt munkaeszközökre terjed ki.
A 16/2001. (III. 3.) FVM rendelet szeptember 1-jén lép hatályba.
(Magyar Közlöny, 2001/25. szám)Magyar Élelmiszerkönyv
Módosították a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásait. A 17/2001. (III. 5.) FVM rendelet március 13-ától hatályos, a mellékletében felsorolt előírásait az ott megjelölt határidőktől kell alkalmazni.
(Magyar Közlöny, 2001/26. szám)2001. évi termésű takarmánykukorica felvásárlása
Az állam garantált áron felvásárolja az Országos Gabona Terméktanács tagjaitól az MSZ 12540 szabvány minőségi követelményeinek megfelelő, általuk megtermelt takarmánykukoricát (vámtarifaszám: 1005 90 00 00).
A felvásárlásban azok a mezőgazdasági termelők vehetnek részt, akik az illetékes megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalhoz bejelentik a takarmánykukorica vetésterületének nagyságát az adott év május 31-ei állapotnak megfelelően, legkésőbb augusztus 31-ig. A bejelentést és annak valódiságát a földművelésügyi hivatal a mezőgazdasági termelőnek írásban visszaigazolja. A mezőgazdasági termelő a bejelentett területéről származó termésből legfeljebb 3,2 tonna/ha mennyiséget ajánlhat fel a garantált áron történő állami felvásárlásra. A garantált ár mértéke 14 000 Ft/tonna. A garantált ár magában foglalja a szállítási költséget is, ha a kukoricát a vetésterületétől számított 50 km-nél nem távolabbi helyre szállítják. Ha a célszerű szállítási távolság ennél hosszabb, az 50 km-t meghaladó távolságra eső szállítási költség viseléséről a mezőgazdasági termelő és a felvásárló szervezet külön megállapodása rendelkezik. A garantált ár nem tartalmazza az általános forgalmi adót vagy a kompenzációs felárat.
A felvásárlás időszaka 2001. december 1-jétől 2002. március 1-jéig tart. A mezőgazdasági termelő a felvásárlás időpontja előtt legalább két héttel köteles a felvásárló szervezetet írásban értesíteni.
A kvótának megfelelő terménymennyiség felvásárlását, tárolását, értékesítését a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által megbízott szervezet végzi. A felvásárlással megbízott szervezet nevét, címét, a felvásárlás lebonyolításának módját a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárrendtartási Hivatala a szakmai lapokban és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben közzéteszi. A felvásárlást végző szervezet köteles kifizetni a mezőgazdasági termelőnek a termék ellenértékét az átvételtől számított 30 napon belül.
A 18/2001. (III. 9.) FVM rendelet március 17-től hatályos, azzal, hogy a 2000. évi kukoricatermésből garantált áron állami felvásárlásra kerülő takarmánykukorica mennyiségi és minőségi követelményeit, a felvásárlási időszakot, valamint a garantált árat a korábbi jogszabályban meghatározott időpontig kell alkalmazni.
(Magyar Közlöny, 2001/28. szám)Cukorrépa és kristálycukor 2001. évi irányára
A 16 százalék cukortartalmú, utánfejelt és az MSZ 1745:1985 szabványban előírt minőségi követelményeknek megfelelő cukorrépa első értékesítéskori irányára 8100 Ft/tonna. Az 50 kg-os kiszerelésű, belföldi értékesítésű és a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak (MÉ 1-3-73/437) megfelelő kristálycukor gyártelepi paritáson számított első értékesítéskori irányára 133 000 Ft/tonna. Az irányár az általános forgalmi adót vagy a kompenzációs felárat nem tartalmazza.
A 19/2001. (III. 9.) FVM rendelet hatálya azokra a termelőkre terjed ki, akik ipari feldolgozás céljára cukorrépát (vámtarifaszáma: 1212 91) termesztenek, valamint azokra a cukorgyárakra, amelyek kristálycukrot (vámtarifaszáma: 1701 99) állítanak elő és tagjai a Cukor Terméktanácsnak. Az irányárak március 17-től december 31-ig érvényesek.
(Magyar Közlöny, 2001/28. szám)Növényvédelem
A megyei és a fővárosi növény-egészségügyi és talajvédelmi állomások hivatalos elnevezése március 17-től növény- és talajvédelmi szolgálatra változik. Az országos hatósági feladatok ellátására és a szolgálatok szakmai tevékenységének szervezésére és összehangolására Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálatot létesítettek.
A szolgálatok feladatait a 21/2001. (III. 9.) FVM rendelet mellékletei tartalmazzák.
(Magyar Közlöny, 2001/28. szám)Tőkemegfelelési mutató
Új rendelet szabályozza április 1-jétől a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások tőkemegfelelési mutatójának számítását.
A 13/2001. (III. 9.) PM rendelet alapján az elfogadott elszámolóházak jegyzékét a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé az MNB. A Pénzügyi Közlönyben és a Magyar Tőkepiacban teszik közzé az elfogadott tőzsdék jegyzékét, valamint országonként azon tételeket és a súlyozás mértékét, amelyek esetében a rendeletben foglaltaknál magasabb kockázati súlyozást kell alkalmazni.
(Magyar Közlöny, 2001/28. szám)Deviza nyitott pozíció
Módosították a deviza nyitott pozíció számításának módját. A napi deviza nyitott pozíció számításánál a könyv szerinti érték helyett a 14/2001. (III. 9.) PM rendeletben meghatározott bruttó könyv szerinti értéket is lehet alkalmazni szeptember 30-ig.
A 15/2001. (III. 9.) PM rendelet előírásai április 1-jétől hatályosak.
(Magyar Közlöny, 2001/28. szám)Közerkölcs megsértése
Március 14-től szabálysértést követ el, aki "erőszakot öncélúan bemutató reklámot tesz közzé". Öncélú bemutatásnak minősül, ha az erőszak bemutatását a reklám tárgya vagy témája nem teszi feltétlenül indokolttá. A közerkölcs megsértése miatt a szabálysértő 100 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Az új szabálysértési tényállást a 42/2001. (III. 14.) Korm. rendelet tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2001/30. szám)