Javító-karbantartó szolgáltatások

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 36. számában (2001. április 1.)

A vállalkozások a 16/1976. (VI. 4.) MT rendeletben foglaltak szerint kötelesek jótállást vállalni az általuk végzett következő javító-karbantartó szolgáltatásokért:

  1. Elektromos háztartási gépek (az ITJ 43-1. és 43-8. csoportjába tartozó termékek: mosógépek, centrifugák, hűtőgépek, porszívók stb.) javítása, karbantartása, üzembe helyezése.
  2. Híradás-technikai és elektroakusztikai cikkek (rádió, színes és fekete-fehér televízió, magnetofon, videotechnikai berendezés, lemezjátszó, hangszóró, mikrofon, erősítő, diktafon, fülhallgató, hallókészülék, távbeszélő-készülék, személyi számítógép, CB rádióberendezés, URH rádiótelefon berendezés, antenna és kaputelefon stb.) javítása, karbantartása, üzembe helyezése.
  3. Lakóépületen, épületrészen, lakáson, hétvégi házon, garázson, üdülőn végzett, továbbá lakóépületben levő felvonó karbantartása végett szükséges építési-szerelési munkák közül a javító-karbantartó munka – ide nem értve a felújítási és fenntartási tevékenységet – abban az esetben, ha

a) mindkét fél jogi személy, 25 000 forintot meg nem haladó vállalkozási díj határáig,
b) a megrendelő vagy a vállalkozó magánszemély, a vállalkozási díj összegére tekintet nélkül.

  1. Személygépkocsi, motorkerékpár, segédmotoros kerékpár és könnyű pótkocsi javítása, karbantartása és ápolása (könnyű pótkocsinak minősül a személygépkocsival vontatható lakó-kemping és áruszállító pótkocsi). Vízi járművek közül a belvízi kishajó és csónak javítása, karbantartása.
  2. Bútorjavítás és kárpitosipari javítás.
  3. Finommechanikai javítások (varrógép, kerékpár, zsebszámológép, írógép, óra, hangszer, optikai és fotócikkek stb. javítása, karbantartása).
  4. Háztartási barkácsgépek (fúró, gyalu, csiszoló- és fűrészgépek stb.) javítása és karbantartása.
  5. Mezőgazdasági kisgépek (rotációs kapák, szivattyúk, permetezőgépek stb.) javítása és karbantartása.
  6. Könnyűipari szolgáltatások (textiltisztítás, méreteslábbeli-készítés és lábbelijavítás, fotó-, fodrász-, kozmetikai szolgáltatások, méretesruházat- és ruhajavítás stb.).
  7. Olajjal vagy gázzal működő tüzelőberendezés, gázhűtőszekrény javítása, karbantartása, üzembe helyezése.
  8. Esernyő, gumiabroncs, játék, sportszer javítása.

A rendelet előírásai nem vonatkoznak az átalánydíjas szolgáltatásokra. Nem kell alkalmazni a rendelet szabályait akkor sem, ha a termékre vonatkozó szavatosság vagy jótállás alapján teljesítették a szolgáltatást.

A munka elvégzésekor tájékoztatni kell a megrendelőt arról, hogy minőségi kifogását hol és hogyan jelentheti be.

A megrendelő jótálláson alapuló igényét a vállalkozóval szemben a számla (nyugta, blokk, kísérőjegyzék), vagy ha a vállalkozó jótállási jegyet adott, ennek alapján, a rendelet előírásainak megsértése esetén pedig közvetlenül a rendelet alapján érvényesítheti.

A szolgáltatás elvállalásának feltételei

Jótállási kikötés

A vállalkozó nem zárhatja ki és nem korlátozhatja a felelősségét a fentebb felsorolt szolgáltatások minőségéért. Annak azonban nincsen akadálya, hogy a rendeletben meghatározottaknál a megrendelőre kedvezőbb feltételekkel vállaljon jótállást. Természetesen a vállalkozó a fentebb nem említett szolgáltatásokra is vállalhat jótállást.

A kötelező jótállás kikötésének elmulasztásakor a felek megállapodása kiegészül a rendeletben meghatározott jótállási feltételekkel. A felek által kikötött – a megrendelőre hátrányosabb – jótállási feltétel érvénytelen, helyébe a rendelet előírásai lépnek.

A javító-karbantartó szolgáltatás elvállalásakor meg kell határozni, hogy a vállalkozó milyen szolgáltatást teljesít, illetve mire vállalkozik. Meg kell határozni továbbá a munka elvégzésének határidejét, díját és a vállalkozás egyéb lényeges feltételeit. A megrendelővel közölni kell a jótállási feltételeket, és azokat a felvevőhelyen is ki kell függeszteni.

Munka- és díjmeghatározás

Ha a szolgáltatás elvállalásakor nem állapítható meg pontosan, hogy milyen munkák elvégzésére van szükség, a vállalkozó a várható legmagasabb díj összegét köteles a megrendelővel közölni. Az előre nem látott és a szolgáltatás elvállalásakor figyelembe nem vett hibákat a vállalkozó külön megrendelés nélkül is köteles kijavítani, ha a javítás díja nem haladja meg azt az összeget, amit a megállapodásban, a szolgáltatás várható legmagasabb díjaként meghatároztak.

Árajánlat

Ha a szolgáltatás díja előreláthatólag meghaladja a 200 forintot, és műszeres hibamegállapításra van lehetőség, a megrendelő erre tekintettel árajánlatot kérhet. Ha az árajánlat után a szolgáltatást nem rendelik meg, az elvégzett műszeres vizsgálat díját a megrendelő viseli. Ha a megállapodás létrejön, a műszeres vizsgálattal érintett körben a munka során felfedezett és az árajánlatban figyelembe nem vett hibát a vállalkozó köteles díjtalanul kijavítani.

Tájékoztatási kötelezettség

Ha az elvégzendő munka előreláthatóan befolyásolja a dolog további használhatóságát, teljesítőképességét vagy használatának módját, illetőleg ennek időtartamát, a megrendelőt erről előzetesen tájékoztatni kell. A tájékoztatási kötelezettség – amennyiben feltételei csupán ekkor állapíthatók meg – a munka elvégzése után is terheli a vállalkozót.

Ha a munka végzése során a vállalkozó olyan előre nem látott hibát fedez fel, amelynek kijavítására a felek nem állapodtak meg, illetve amelynek kijavításával emelkedne a szolgáltatás várható legmagasabb díjaként meghatározott összeg, köteles a hiba felfedezéséről és az ezzel kapcsolatos munka díjáról haladéktalanul értesíteni a megrendelőt. Ezt a munkát csak külön megrendelésre lehet elvégezni.

Begyűjtőhálózat

A begyűjtőhálózat útján történő szolgáltatás feltételeiről a vállalási szabályzatban kell rendelkezni.

Vállalási szabályzat

A vállalkozók vállalási szabályzatot kötelesek készíteni. A vállalási szabályzatban meg kell határozni a számlázás és minőségtanúsítás módját. Jogi személyeknél a vállalási szabályzat tartalmazza a minőségi kifogások elintézésének rendjét is.

A vállalási szabályzat kivonatát – és az arról szóló tájékoztatást, hogy a megrendelő hogyan érvényesítheti a vállalkozó által el nem ismert minőségi kifogását vagy más igényét – a felvevőhelyen (begyűjtőhálózatnál) ki kell függeszteni.

Számla, nyugta

A vállalkozó a szolgáltatás elvégzése után köteles számlát adni a megrendelőnek, ha a szolgáltatás díja eléri vagy meghaladja az 1000 forintot. 1000 forint alatt is számlát kell adnia, ha a megrendelő jogi személy, vagy ha a megrendelő számlát kér.

A számlában röviden, közérthetően fel kell tüntetni:

  • az elvégzett munkát,
  • a személygépkocsi, motorkerékpár és segédmotoros kerékpár javításánál a kilométeróra állását a vállalkozónak történő átadás időpontjában,
  • a felhasznált alkatrészeket és anyagokat,
  • a szolgáltatás díjának összegét.

A számlán a vállalkozónak tanúsítania kell, hogy az elvégzett munka megfelelő, a felhasznált anyag és alkatrész rendeltetésszerű használatra alkalmas. Ha a díjat jelentős mértékben a munkával töltött idő határozza meg, a számlán fel kell tüntetni ezt az időt is.

Ha a szolgáltatás díja nem éri el az 1000 forintot, a vállalkozó nyugtát (blokkot, kísérőjegyzéket) köteles adni a megrendelőnek, amelyen fel kell tüntetni az elvégzett munkát és a díj összegét. (Jogszabály 1000 forinton alul is előírhat számlaadási kötelezettséget, ha a vállalkozó jogi személy.)

A jótállási idő kezdete

A jótállási idő a szolgáltatás elvégzése után a dolognak a megrendelő vagy megbízottja részére való átadásával, ha pedig az üzembe helyezést a vállalkozó végzi, az üzembe helyezés (beszabályozás) napjával kezdődik. A szolgáltatás jótállási idejét nem hosszabbítja meg a munka elvégzése során beépített új alkatrész, részegység hosszabb időtartamú saját jótállása.

Jótállási igények

A megrendelő a jótállás alapján követelheti:

  • a hibásan vagy hiányosan végzett munka kijavítását (kiegészítését, ismételt elvégzését), vagy a díj arányos csökkentését,
  • az elvégzett munkával összefüggésben keletkezett hiba díjmentes kijavítását.

Ha a szolgáltatás teljesen alkalmatlan, vagy teljesen célszerűtlen, továbbá ha a vállalkozó megfelelő határidőre nem vállalja vagy nem végzi el a szükséges kijavítást, a megrendelő megtagadhatja a díj kifizetését, illetve visszakövetelheti a már kifizetett díjat. (Nem megfelelő a kijavítás elvégzésére vállalt új határidő, ha az meghaladja a szolgáltatás teljesítésére eredetileg vállalt határidőt.)

Ha a vállalkozó megfelelő határidőre nem vállalja, nem végzi el a kijavítást, vagy ismételten hibásan végzi el, a megrendelő – a vállalkozó költségére – más vállalkozóval is elvégeztetheti a hibás teljesítés miatt szükséges munkát.

Amennyiben a vállalkozó tévesen állapította meg a kijavítandó hibát, nem követelheti a szükségtelenül végzett munka ellenértékét, illetve köteles visszafizetni az ezért kapott díjat.

A kijavítandó dolog el- és visszaszállításáról – járművek kivételével – a vállalkozó köteles gondoskodni. Ha a megrendelő végzi a szállítást, annak költségei a vállalkozót terhelik.

Minőségvizsgálat

A vállalkozó legkésőbb 15 nap alatt köteles megvizsgálni a megrendelő minőségi kifogását, és ha az alapos – a jótállásra, illetve a törvényben meghatározott szavatosságra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően –, eleget tenni a megrendelő igényének.

Ha a szolgáltatás minőségével kapcsolatban – különösen a javítás módjával vagy más, a kifogás elbírálása szempontjából lényeges műszaki kérdésben – vita merül fel, a vállalkozó köteles három napon belül szakvéleményt kérni az illetékes minőségvizsgáló szervezettől.

A terméket – a helyszíni vizsgálat esetét kivéve – elismervény ellenében kell átvenni a megrendelőtől. A minőségvizsgáló szervezettel közölni kell a szolgáltatás időpontját, díját, a megrendelői kifogást, a vállalkozó megállapításait és az egyéb lényeges adatokat (a megrendelő neve, címe, az elvégzett javítások stb.).

A minőségvizsgáló szervezet köteles soron kívül, de legkésőbb tíz napon belül elvégezni a vizsgálatot. Építőipari szolgáltatásnál a vizsgálatot tíz napon belül meg kell kezdeni, de legalább hatvan napon belül be kell fejezni. A vizsgálat eredményéről a minőségvizsgáló szervezet haladéktalanul értesíti a vállalkozót és a megrendelőt. A szakvélemény kötelező a vállalkozóra.

Amennyiben a minőségvizsgáló szervezet alaposnak találta a minőségi kifogást, a vállalkozó díjfizetésre köteles, egyébként a minőségvizsgálat ingyenes.

Minőség-ellenőrzés

Jogi személyeknél a főjegyző, a megyei közgyűlés elnöke, magánszemélyeknél – ideértve a magánszemélyekből álló betéti és közkereseti társaságokat is – a helyi önkormányzat jegyzője ellenőrzi, a minőségvizsgáló intézetek pedig rendszeresen vizsgálják, hogy megtartják-e a javító-karbantartó tevékenységre vonatkozó jótállási kötelezettségeket. Az ellenőrzés kiterjed a szolgáltatás elvállalására, elvégzésére és átadására vonatkozó követelményekre, továbbá a számlázásra, a minőség tanúsítására és a minőségi kifogások intézésére.

Az elektromos, híradástechnikai és elektroakusztikai cikkekkel kapcsolatos javító szolgáltatásoknál a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet Korlátolt Felelősségű Társaság, az építőipari javító szolgáltatásoknál az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet, a gépjárműjavítás és -karbantartás tekintetében a Közlekedési Főfelügyelet, a fővárosi, megyei közlekedési főfelügyelet, a Transinnov Műszaki Fejlesztő Leányvállalat, a bútorjavítás és -karbantartás területén a Faipari Minőségellenőrző Intézet, az egyéb ipari szolgáltatásoknál a Szolgáltató Fejlesztő és Tanácsadó Vállalat, az egyéb javító-karbantartó szolgáltatásoknál pedig a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet végez rendszeres vizsgálatot a jegyző megbízása alapján.

Jótállási idő A jótállásból eredő igényeket a következő időtartamon belül lehet érvényesíteni:
a) járműjavításon kívüli szolgáltatásoknál
A vállalkozási díj összege A jótállás legrövidebb időtartama
500 forint alatt 3 hónap
500-5000 forint között 6 hónap
5000 forint felett 12 hónap
b) Közúti jármű javítása esetén a jótállás időtartama:
Javítási, karbantartási művelet megnevezése A jótállás legkisebb mértéke
I. Személygépkocsi
1. A személygépkocsi fő- és részegységeinek beszabályozása, illetve gyári paramétereinek visszaállítása
– a működést befolyásoló alkatrészek cseréje nélkül 3 hónap, de ezen belül 3000 km
– a működést befolyásoló alkatrészek cseréjével 6 hónap, de ezen belül 6000 km
2. Szerkezeti hiba miatt üzemképtelen személygépkocsi javítása a hibás alkatrészek javítása vagy cseréje után
– 500 Ft javítási díj alatt 3000 km
– 500-5000 Ft javítási díj között 6000 km
– 5000 Ft javítási díj felett 10 000 km
3. Sérült, de korróziós károsodástól mentes személygépkocsik helyreállítása a sérült elemek és alkatrészek javítása vagy cseréje után
– 500-5000 Ft javítási díj között 6 hónap, de ezen belül 6000 km
– 5000 Ft javítási díj felett 12 hónap, de ezen belül 10 000 km
4. Korróziós károsodású személygépkocsik javítása, a korrodált részek pótlása, illetve cseréje után
– 500-5000 Ft javítási díj között 3 hónap
– 5000-10 000 Ft javítási díj között 6 hónap
– 10 000 Ft javítási díj felett 12 hónap
5. Személygépkocsik részleges vagy teljes újrafényezése
– 500-5000 Ft javítási díj között 6 hónap
– 5000 Ft javítási díj felett 12 hónap
II. Motorkerékpároknál és segédmotoros kerékpároknál
1. 50 cm3 hengerűrtartalmú és annál nagyobb motorkerékpárok javítása
– 500 Ft javítási díj alatt 3 hónap, de ezen belül 2500 km
– 500-2000 Ft javítási díj között 6 hónap, de ezen belül 5000 km
– 2000 Ft javítási díj felett 10 hónap, de ezen belül 8000 km
2. 50 cm3 hengerűrtartalmú és annál kisebb segédmotoros kerékpárok javítása
– 500 Ft javítási díj alatt 3 hónap, de ezen belül 2500 km
– 500 Ft javítási díj felett 6 hónap, de ezen belül 5000 km
III. Személygépkocsival vontatható lakó-, kemping- és áruszállító pótkocsiknál
– 1000 Ft javítási díj alatt 3 hónap
– 1000 Ft javítási díj felett 6 hónap
IV. Belvízi kishajó és csónak javítása, karbantartása
– 5000 Ft javítási díj alatt 3 hónap
– 5000-25 000 Ft javítási díj között 6 hónap
– 25 000 Ft javítási díj felett 12 hónap

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. április 1.) vegye figyelembe!