Az értékesítés sajátos formája az úgynevezett házalókereskedés, amelyet a 44/1998. (III. 11.) Korm. rendelet szabályoz. Házalókereskedésnek minősül az a tevékenység, amelynek során az eladó vásáron, piacon vagy vásárcsarnokon, az eladó üzletén, telephelyén kívül, illetőleg annak hiányában, így különösen a fogyasztó lakásán vagy munkahelyén megkötött szerződés alapján értékesít árut a fogyasztónak, avagy végez szolgáltatást. (Házalókereskedés – a rendeletben meghatározott eltérésekkel – a kereskedelmi, illetve a szolgáltatótevékenység gyakorlására vonatkozó szabályok szerint folytatható.)
Nem terjed ki a rendelet hatálya:
- az építési szerződésre;
- az ingatlan tulajdonjogának, ingatlanra vonatkozó más jog megszerzésére irányuló szerződésre;
- a biztosítási szerződésre;
- az értékpapír átruházására;
- a közúti személyszállítás, taxiszolgáltatás igénybevételére irányuló szerződésre.
A fogyasztó az a természetes személy, aki gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül köti a rendelet hatálya alá tartozó szerződést, illetve tesz szerződéskötésre ajánlatot az eladónak. Eladónak minősül az a természetes személy, aki mint egyéni vállalkozó saját nevében vagy gazdálkodó szervezet képviselőjeként, megbízottjaként, illetve munkavállalójaként köti meg a rendelet hatálya alá tartozó, áru értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtására irányuló szerződést.
Házalókereskedés céljából a fogyasztó a lakásán 20 óra és 8 óra között nem kereshető fel, kivéve ha ehhez előzetesen hozzájárult. Az eladó köteles a fogyasztónak felmutatni az egyéni vállalkozói igazolványát, illetve a képviseleti jogát, megbízását igazoló okiratot.
Forgalmazható termékek
A házalókereskedés során csak olyan áru forgalmazható a fogyasztó részére, amely közismert rendeltetésű, bontatlan ipari csomagolású árunak minősül. Házalókereskedés során nem forgalmazható:
- jövedéki termék;
- vetőmag és növényi szaporítóanyag;
- kábítószer és pszichotróp anyag, illetve annak minősülő áru;
- gyógyszer, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag vagy készítmény, veszélyesnek minősülő anyag és készítmény, továbbá növényvédő szer, növényvédelmi célú és termelésnövelő anyag, valamint állatgyógyászati készítmény;
- fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, illetve tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag;
- veszélyes hulladék, veszélyes komponenseket tartalmazó maradvány és leválasztott anyag;
- nemesfém, drágakő és az abból készült ékszer, díszműáru;
- élelmiszer (ideértve a gombát is) a zöldség és a gyümölcs kivételével;
- olyan áru, amelynek értékesítését külön jogszabály előzetes engedélyhez köti vagy tiltja, illetve csak üzletben (piacon) történő értékesítését engedi.
A fogyasztó tájékoztatása
Az eladó köteles legkésőbb a szerződés megkötésekor vagy a fogyasztó ajánlatának megtételekor írásban tájékoztatni a fogyasztót az elállási jogáról, valamint annak a személynek a nevéről és székhelyéről (lakóhelyéről), akivel szemben az elállás gyakorolható, továbbá a szerződés azonosításához szükséges adatokról. A tájékoztatással egy időben jótállási jegyet vagy a jótállásról szóló tájékoztatást, valamint magyar nyelvű használati, kezelési útmutatót kell adni a fogyasztónak.
E kötelezettség megszegése a szerződés megszegésével jár, illetve – amennyiben a fogyasztó tett ajánlatot a szerződéskötésre – azzal jár, hogy a fogyasztót nem köti az ajánlata.
Elállás
A fogyasztó a szerződéskötéstől számított nyolc munkanapon belül elállhat a szerződéstől. Ha a szerződést már teljesítették, a fogyasztó a szerződéskötéstől számított nyolc munkanapon belül követelheti a vételár, illetve a szolgáltatás még igénybe nem vett részére arányosan járó díjat. Az árut természetesen vissza kell adnia az eladónak.
Nincs helye elállásnak, ha a fogyasztó nem, vagy csak tetemesen csökkent értékben tudja visszaszolgáltatni a megkapott hibátlan árut, illetőleg ha a szolgáltatást már teljes egészében igénybe vette.
Az elállási jogáról a fogyasztó érvényesen nem mondhat le.
Felelősség
A fogyasztóval szemben a szerződésből és a rendeletből eredő kötelezettségek teljesítéséért egyetemlegesen felel az is, aki házalókereskedés céljára átadta az árut az eladónak. A fogyasztóval szemben azonban a gazdálkodó szervezet felel a házalókereskedés végzésével megbízott munkavállalója által kötött szerződés vagy a rendeletből eredő kötelezettségek megszegésével okozott kárért. (Ha az eladó megszegi a rendeletben előírt kötelezettségeit, vele szemben a kereskedelmi, illetve a szolgáltatótevékenység gyakorlására és ellenőrzésére vonatkozó jogszabályokban meghatározott jogkövetkezményeket is alkalmazni kell.)