A nagy átfogó (szaknyelven tranzakciós) vállalatirányítási rendszerek hatékonyan támogatják a napi operatív feladatokat, ugyanakkor a felsővezetőknek ennél részletesebb igényei is lehetnek. A DSS (Decision Support Systems – döntéstámogató rendszerek) szintén az alaprendszerekből táplálkoznak, ugyanakkor gyors, többdimenziójú, összesítésekre képesek, valamint informatikai ismeretek nélkül is segítik a kontrollingfeladatokat, így az elemzést, tervezést és az ellenőrzést.
A vezetők (végfelhasználók) magukkal az eszközökkel találkoznak, amelyek azonban az úgynevezett adattárház (data warehouse) megoldásokra támaszkodnak, melyek egységesen gyűjtik a maximális részletességig visszakereshető adatokat.
Modern kontrolling
A vállalatirányítási alaprendszerek – úgynevezett tranzakciós rendszerek – az ügyintézők egyedi, rekordszintű tételeket helyeznek a rendszerbe, illetve egyedi eszközöket is keresnek vissza. Ezek az eszközök általában az ügyviteli részleg munkáját segítik.
A közép- és felsővezetők, illetve a modern kontrolling igényei azonban mások. A felsővezetők nem egyedi számokra kíváncsiak, hanem összesített adatokat keresnek, ebben segítenek a DSS döntéstámogató programok. A kontrolling modern irányzatában szintén egyre inkább a teljes vállalati folyamatot kezelő szemlélet nyer teret.
Egy nagykereskedelmi cégnél a vezetők az ügyfélszolgálatos kisasszonnyal ellentétben nem azt akarják kikeresni a rendszerből, hogy egy konkrét vevő aznap mennyi üdítőitalt rendelt, hanem azt, hogy mennyi üdítő fogyott összesen. A teljesen aggregált kimutatás mellett lényeges lehet, hogy valamilyen szempont alapján, miként lehet csoportosítani az adott napi forgalmat, ilyen szempont lehet az idő (mennyi fogyott délelőtt?), a termék (hány liter tonik fogyott?), a terület (Zala megyéből mennyien rendeltek?), vagy éppen az ügyféltípus (mennyit rendeltek a kiskereskedelmi láncok, a vendéglősök?) stb.
Szintén kiemelt jelentőségű a lekérdezés rugalmassága, az ügyintéző számára előnyösebb lehet egy rutin jellegű folyamat (ugyanolyan sorrendben érkezzenek az adatok), míg a vezetők új szempontokat kereshetnek.
Felhasználóbarát megoldások
A felhasználók különböző jogokkal is bírhatnak, az ügyintézők csak egy adott rendszer bizonyos információihoz juthatnak hozzá, míg a felsővezetők döntéseiket már úgy hozzák meg, hogy az eltérő forrásokból (szigetrendszerekből) gyűjtenek és integrálnak információkat, vagy pedig maga a rendszer már integrált, ekkor a nem illetékesektől jelszavakkal kell védeni az átfogóbb adatokat.
Az informatikában a két rendszertípushoz más-más technológiát kell alkalmazni, a tranzakciós rendszerek az OLTP (on-line tranzakciós) feldolgozáson, míg a döntéstámogató eszközök az OLAP (on-line analitikai) feldolgozáson alapulnak.
A kontrollingosztályok hagyományos feladatrendszere, az elemzés-tervezés-ellenőrzés funkcióhármas szintén fejlett informatikát és részletes, nívós adatokat igényel, ugyanakkor a kontrolling munkatársai alapvetően pénzügyesek, nem pedig informatikusok, így elsődleges igény, hogy a funkciókat felhasználóbarát módon, informatikai tudás nélkül lehessen paraméterezni.
A döntéstámogató rendszerek hatékony felhasználásához rendkívül fontos az egységes ügyféltörzs létrehozása, vagyis egy mindentudó, nagy adatbázis. Gondoljuk csak el azt a bankcsoportot, ahol egy adott ügyfél külön szerepel, mondjuk a hitel és a betétosztályon, a bankcsoporthoz kapcsolódó lízingcégnél és nyugdíjpénztárnál, a bank leányvállalataként működő alapkezelőnél és brókercégnél, végül annál a kisebb pénzintézetnél, amit a bank éppen most készül megvenni. Ebben a szélsőséges esetben akár az is előfordulhat, hogy a hónap végén ugyanaz az ügyfél hétféle elszámolást, számlakivonatot kap, noha voltaképpen egyetlen csoporttal állt szembe. Az integrált adatkezelés ezzel kapcsolatban, időt, papírmunkát, postai költséget takarít meg a banknak, amelynek azután a remélhetően alacsonyabb díjakon keresztül az ügyfél is nyertese lehet.
Végül érdemes megemlíteni, hogy a döntéstámogató rendszerek egyik legmodernebb irányában olyan – az üzleti intelligencia témakörébe tartozó – megoldások jelennek meg, ahol már a rendszerek funkciós területre vagy adott ágazatra történő szakosodása jellemző.