Az Országgyűlés újraszabályozta a zálogjogra vonatkozó rendelkezéseket. Az erről szóló 2000. évi CXXXVII. törvény – csekély kivétellel – szeptember 1-jétől lép hatályba. A törvénymódosítás alapján cikkünkben áttekintjük a zálogjogi előírásokat, együtt tárgyalva a változatlanul maradt, illetve az új szabályokat.
A zálogjog az egyik legfontosabb a szerződéses kötelezettségek teljesítését biztosító mellékkötelezettségek között. A zálogjog alapján a jogosult a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból ugyanis főszabályként más követeléseket megelőző sorrendben kereshet kielégítést a követelésére, ha a kötelezett nem teljesít. Előnye a zálogjognak, hogy jövőbeli vagy feltételes követelés biztosítására is alapítható. Megjegyezzük azonban, hogy a bírósági úton nem érvényesíthető követelést nem lehet érvényesen zálogjoggal biztosítani.
Zálogba adható minden birtokba vehető dolog, átruházható jog vagy követelés. A felek úgy is megállapodhatnak, hogy a zálogjog kiterjed a zálogtárgy hasznaira is. Ha azonban a zálogtárgy nincs a jogosult birtokában (vagyis ha nem kézizálogról van szó, a zálogjog nem terjed ki az elvált termésre, kivéve ha a zálogtárgyat már a termés elválása előtt végrehajtás alá vonták.
Ha a zálogtárgyat károsodás elhárítása érdekében értékesítik, a vételár a zálogtárgy helyébe lép. Az értékesítéshez – ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs – a tulajdonos beleegyezése szükséges.
A zálogkötelezett felelősségének terjedelme ahhoz a követeléshez igazodik, amelynek biztosítására a zálogtárgy szolgál. Kiterjed a kamatokra, a követelés és a zálogjog érvényesítésének költségeire, továbbá a zálogtárgyra fordított szükséges költségekre is. A mellékkötelezettség-jellegből adódóan a követelés átszállásával az azt biztosító zálogjog is átszáll az új jogosultra. A zálogjogot főszabályként csak a követeléssel együtt lehet átruházni.
Ha a zálogjog ugyanannak a követelésnek biztosítására több zálogtárgyat terhel, kétség esetén minden zálogtárgy az egész követelés biztosítására szolgál. Amennyiben a zálogtárgyak több személy tulajdonában vannak (és jogviszonyukból más nem következik), az egymás közti viszonyukban a zálogtárgyak értékének arányában kötelesek helytállni. Akinek terhére ezt az arányt meghaladó kielégítés történik, a többi tulajdonostól a többlet arányos megtérítését követelheti. Mindez természetesen a zálogjogosult szempontjából irreleváns, hiszen vele szemben minden tulajdonos az egész követelésért áll helyt a tulajdonában álló zálogtárggyal.
A zálogjog érvényesítése
A zálogjogosult főszabályként bírósági határozaton alapuló végrehajtás útján tudja érvényesíteni a zálogjogát. A felek azonban – a legalacsonyabb eladási ár, illetve ennek számítási módja és a zálogjogosult kielégítési jogának megnyíltától számított határidő meghatározásával – írásban, a kielégítési jog megnyílta előtt is megállapodhatnak a zálogtárgy közös értékesítésében. Ha a megállapodásban meghatározott határidő alatt, illetve feltételek mellett a zálogtárgyat nem sikerült értékesíteni, a közös értékesítésre irányuló megállapodás hatályát veszti.
Ha a zálogtárgynak hivatalosan jegyzett piaci ára van, vagy ha a jogosult üzletszerűen foglalkozik záloghitelezéssel – a zálogjoggal biztosított követelései tekintetében ideértve minden hitelintézetet –, a felek abban is megállapodhatnak, hogy a jogosult a zálogtárgyat bírósági végrehajtás mellőzésével maga is értékesítheti. A felek megállapodhatnak abban is, hogy a jogosult megbízást adhat a zálogtárgy értékesítésére záloghitelezéssel, illetve árverés szervezésével üzletszerűen vagy hivatalból foglalkozó személynek. (A felszámoló és az önálló bírósági végrehajtó árverés szervezésével hivatalból foglalkozó személynek minősül.)
Ha a zálogkötelezettel szemben felszámolási eljárás vagy a zálogtárgyra is kiterjedő bírósági végrehajtás folyik, a jogosult – felszámolási eljárás esetében a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől, bírósági végrehajtásnál pedig a zálogtárgy lefoglalásától kezdve – nem gyakorolhatja a megállapodásban foglalt jogait, kielégítést a felszámolási eljárás, illetve a bírósági végrehajtás körében és annak szabályai szerint kaphat.
Ha a zálogjog a felszámolási vagy végrehajtási eljárás keretében történő értékesítéssel szűnik meg, a zálogjogosult az adott eljárásra irányadó szabályok szerint az értékesítés során befolyt vételárra gyakorolhatja kielégítési jogát.
Lakóingatlan elzálogosítása esetén – ha a felek eltérően nem állapodnak meg – a zálogjogosult az ingatlan kiürített állapotban való értékesítését követelheti a zálogjog érvényesítése során.
A zálogtárgy értékesítésére vagy az erre irányuló megbízás kiadására feljogosított személy – a zálogtárgy tulajdonosa helyett és nevében eljárva – jogosult a zálogtárgy tulajdonjogának átruházására. Ha a zálogtárgy nincs a birtokában, az értékesítés céljából annak kiadását kérheti. A zálogtárgy értékesítése előtt a kötelezettet értesíteni kell az értékesítés módjáról, helyéről és idejéről.
A zálogtárgy értékesítésének bevétele a jogosultat illeti meg, de köteles a kötelezettel elszámolni, és a követelését, annak járulékait, valamint az értékesítéssel kapcsolatos költségeket meghaladó bevételt kiadni. Semmis a zálogjog megszűnése előtt kötött az a megállapodás, amely a jogosultat az elszámolási kötelezettség alól mentesíti.
A kielégítési jog megnyílta előtt létrejött olyan megállapodás, amely szerint a jogosult a kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát, semmis.
Rangsor
A kielégítési jogot nem érintik a zálogtárgyra az elzálogosítás után szerzett jogok. Ha ugyanazt a zálogtárgyat több zálogjog terheli, a kielégítés joga a jogosultakat a zálogjoguk keletkezésének sorrendjében (rangsor) illeti meg. A több dolgot terhelő zálogjognál a jogosult határozhatja meg a kielégítési jog érvényesítésének sorrendjét. Az értékesítés azonban csak annyi zálogtárgyra terjedhet ki, amennyi a kielégítéshez szükséges.
Amennyiben a zálogjog a felszámolási eljárás megindításának időpontja előtt legalább egy évvel keletkezett, és az erre irányuló szerződéssel kapcsolatban egyébként nem kell vélelmezni a fedezet elvonásának rosszhiszeműségét, illetve ingyenességét, a felszámoló a zálogtárgy értékesítése során befolyt és az értékesítés költségeivel csökkentett vételár 50 százalékát kizárólag az értékesített zálogtárgyat terhelő zálogjoggal biztosított követelések kielégítésére fordítja, a biztosított követelés erejéig. A követelések kiegyenlítetlenül maradt részének kielégítésére, valamint a vételár fennmaradó legalább 50 százalékának felosztására a felszámolás körébe tartozó vagyonból történő kielégítés szabályai az irányadók.
| A zálogjog keletkezése és megszűnése A zálogjog szerződés, jogszabály vagy bírósági, illetve más hatósági határozat alapján keletkezhet. A zálogszerződés csak írásban érvényes. Ha a zálogtárgy tulajdonosa (a zálogkötelezett), valamint a követelés kötelezettje (személyes kötelezett) különböző személy, és a jogosult a zálogtárgyból kielégítést kapott, a zálogjog megszűnik, a követelés pedig egyéb biztosítékaival együtt a kielégítés erejéig a tulajdonosra száll át. Ha a jogosultat egyébként nem a személyes kötelezett elégíti ki, a zálogjog a követelés, illetőleg a kielégítés alapján keletkező megtérítési igény erejéig a kielégítő személyre száll át. Ez a személy követelheti a zálogtárgy átadását, illetőleg a zálogjognak javára való bejegyzéséhez szükséges nyilatkozat kiadását. A követelés megszűnése A zálogjog megszűnik, ha a követelés megszűnik, vagy a zálogjog átruházása nélkül átszáll, kivéve ha a törvény rendelkezése értelmében a zálogjog a megtérítési követelés biztosítására fennmarad. Konfúzió Megszűnik a zálogjog abban az esetben is, ha a zálogjogosult megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát. Ugyanez az eredménye annak, ha a zálogtárgy tulajdonosa megszerzi a zálogjoggal biztosított követelést. A zálogjog azonban mindkét esetben – ha a követelést megszerző tulajdonos nem személyes kötelezett – a rangsorban hátrább álló zálogjogosultak irányában fennmarad. A zálogtárgy elpusztulása, értékének csökkenése A zálogjog megszűnik akkor is, ha a zálogtárgy elpusztul. Ha a zálogtárgy elpusztulásáért vagy értékcsökkenéséért a tulajdonos felelős, továbbá ha a zálogtárgyat biztosítékadási kötelezettség alapján kötötték le, és a kárért a jogosult nem felelős, a zálogjogosult a tulajdonostól, illetőleg a biztosítékadásra kötelezett személytől megfelelő új zálogtárgyat vagy az értékcsökkenésnek megfelelő további fedezetet követelhet. A zálogtárgy elpusztulásának, illetőleg értékcsökkenésének pótlására szolgáló biztosítási összeg, kártérítés vagy más érték a zálogtárgy helyébe lép, illetőleg a zálogfedezet kiegészítésére szolgál. Jelzálogjog esetében mind a tulajdonos, mind a jogosult ennek az értéknek a zálogtárgy helyreállítására fordítását követelheti. Jelzálogjog megszűnése A zálogjogi nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjog megszűnik, ha a zálogtárgyat kereskedelmi forgalomban vagy rendes gazdálkodás körében jóhiszemű vevő részére értékesítik. Megszűnik továbbá abban az esetben is, ha a jóhiszemű vevő visszterhesen szerzi meg a mindennapi élet szokásos tárgyai körébe tartozó zálogtárgy tulajdonjogát. A jelzálogjog megszűnik akkor is, ha a követelés elévül. A tulajdonos a megszűnő jelzálogjog ranghelyén és a megszűnés terjedelmében a bejegyzett zálogjog törlésével egyidejűleg, annál nem terhesebb új jelzálogjogot alapíthat, vagy a törölt bejegyzés ranghelyét egy év tartamára fenntarthatja. A tulajdonos erről a jogáról harmadik személlyel vagy a lemondással érintett ranghelyet követő ranghelyen bejegyzett zálogjogosulttal szemben mondhat le. Ilyen esetben a tulajdonos a ranghellyel kapcsolatos jogait csak annak hozzájárulásával gyakorolhatja, akivel szemben arról lemondott. A kézizálogjog megszűnése A kézizálogjog megszűnik, ha a zálogjogjogosult visszaadja a zálogtárgyat a tulajdonosnak. Megszűnik a zálogjog akkor is, ha a jogosult egy éven belül nem szerzi vissza a birtokából akaratán kívül kikerült zálogtárgyat, és ez iránt bírósághoz sem fordul. A vagyont terhelő zálogjog megszűnése Megszűnik a zálogjog arra a vagyontárgyra, amely a kötelezett elzálogosított vagyonából kikerül. |
Jelzálogjog
Jelzálogjogról akkor beszélünk, ha a zálogtárgy a zálogkötelezett birtokában marad, aki jogosult a dolog rendeltetésszerű használatára, hasznosítására.
Nem lehet jelzálogjogot alapítani a dolog egy részén. A közös tulajdonban álló dolognak a kötelezett tulajdonában lévő egész tulajdoni illetősége azonban zálogba adható. Ingatlanra csak az ingatlan-nyilvántartásban önálló egységként nyilvántartott egész ingatlanra, illetőleg annak a kötelezett tulajdonában lévő egész tulajdoni illetőségére létesíthető jelzálogjog. Itt jegyezzük meg, hogy ingatlant csak jelzálogjog alapítása útján lehet elzálogosítani. Az ingatlanra vonatkozó jelzálogjog alapításához az erre irányuló szerződésen felül az is szükséges, hogy a jelzálogjogot bejegyezzék az ingatlan-nyilvántartásba.
Az ingóságot terhelő jelzálogjog alapításához a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása és az szükséges, hogy a jelzálogjogot bejegyezzék a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett nyilvántartásba (zálogjogi nyilvántartás). Ha a zálogjog több zálogtárgyat terhel, továbbá ha a zálogtárgy egyedi megjelölése nem lehetséges, a zálogtárgy, illetve a zálogtárgyak köre fajta és mennyiség szerint vagy körülírással is meghatározható.
A zálogjogi nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjog tárgya lehet – a rendelkezési jog megszerzésétől függő hatállyal – olyan dolog is, amelyre a zálogkötelezett a zálogszerződés megkötése után szerez rendelkezési jogot. Az ilyen zálogjog ranghelyét a bejegyzésének időpontja határozza meg. Erre azonban nem lehet hivatkozni azzal szemben, akinek javára a rendelkezési jog korábbi jogosultja alapított zálogjogot.
A zálogtárgy épsége
A zálogkötelezett köteles megőrizni a zálogtárgy épségét. Amennyiben vagy ő, vagy harmadik személy veszélyezteti az elzálogosított dolgot, a jogosult kérheti a veszélyeztető cselekmény megtiltását és a veszély elhárításához szükséges intézkedések elrendelését.
Ha a zálogtárgy állagának romlása a követelés kielégítését veszélyezteti, a jogosult kérheti a zálogtárgy helyreállítását vagy azt, hogy a zálogkötelezett a veszélyeztetés mértékének megfelelő biztosítékot adjon. Ha a kötelezett – megfelelő határidőn belül – nem tesz eleget a jogosult felhívásának, a lejárattól függetlenül a jogosult azonnal érvényesítheti a zálogjogát.
Nyilvántartások
Az ingatlan-nyilvántartásban, illetve a zálogjogi nyilvántartásban feltüntetik a követelés összegét (jövőbeli követelések esetén a biztosítani kívánt legmagasabb összeget), valamint annak járulékait. Ez utóbbiak megjelölhetők a zálogszerződés tartalmára utalással is. A követelés csökkenése vagy megszűnése természetesen a bejegyzés tartalmára tekintet nélkül kihat a zálogjogra.
A tulajdonos az ingatlan-nyilvántartásban azt is feljegyeztetheti, hogy az ingatlant egy éven belül a feljegyzésben meghatározott összegnél nem nagyobb összeg erejéig jelzálogjoggal kívánja megterhelni. Ha a feljegyzésben meghatározott határidő alatt kérik a jelzálogjog bejegyzését, a bejegyzett jelzálogjog a feljegyzés rangsorban elfoglalt helyéhez (ranghely) igazodó ranghelyet kap.
Keretbiztosítéki jelzálogjog
Ha a felek olyan követeléseket biztosítanak jelzálogjoggal, amelyek a zálogszerződésben meghatározott jogviszonyból vagy jogcímen keletkeznek, illetve keletkezhetnek, a nyilvántartási bejegyzés a jogviszonyt vagy jogcímet és azt a legmagasabb összeget is tartalmazza, amelyen belül a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet.
Ha a jogviszonyba új kötelezett lép, az ilyen, úgynevezett keretbiztosítéki jelzálogjog a jogviszonyból korábban létrejött követeléseken felül azoknak a követeléseknek is biztosítékául szolgál, amelyek a jogviszonyból az új kötelezett terhére keletkeztek.
Amennyiben a zálogszerződésben meghatározott jogviszony megszűnt, és abból eredő, vagy a zálogszerződésben meghatározott jogcímen keletkezett követelésből származó tartozása nem áll fenn, a kötelezett követelheti, hogy a jogosult mondjon le a keretbiztosítéki jelzálogjogáról.
Kézizálogjog
Kézizálogjogról van szó, ha az erre irányuló zálogszerződésen felül a zálogtárgyat átadják a zálogjogosultnak vagy harmadik személynek. Utóbbit nevezzük zálogtartónak. Átadás nélkül a zálogjog nem jön létre. Az ingóság meghatározott részén vagy tulajdoni hányadán nem lehet kézizálogot alapítani.
A kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen akkor is lehet zálogjogot szerezni, ha az, aki a zálogtárgyat adta, nem volt tulajdonos.
Őrzés, használat
A zálogjogjogosult a zálogtárgyat köteles épségben megőrizni, és a zálogjog megszűnésekor visszaadni a zálogkötelezettnek.
Erre vonatkozó külön rendelkezés hiányában a jogosult nem használhatja a birtokába került zálogtárgyat, és nem is hasznosíthatja. Ez azonban nem érinti, hogy jogosult és köteles beszedni a zálogtárgy természetes hasznait. A jogosult elszámolni köteles a hasznokról. A hasznok elsősorban a szükséges költségek fedezésére szolgálnak.
Amennyiben a zálogtárgy állagának romlásától vagy értékének lényeges csökkenésétől lehet tartani, a kötelezett vagy a tulajdonos más megfelelő biztosíték felajánlása mellett kérheti a zálogtárgy visszaadását.
Vagyont terhelő zálogjog
Vagyont terhelő zálogjog alapítható a jogi személy, illetve a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagyonának egészén vagy annak önálló gazdasági egységként működtethető részén (vagyis vagyonon) az ezt alkotó dolgok, jogok és követelések (más szóval a vagyontárgyak) meghatározása nélkül. Az ilyen zálogjog létrejöttéhez a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása és a zálogjognak a zálogjogi nyilvántartásba vétele szükséges.
A vagyont terhelő zálogjog – attól az időponttól kezdve, hogy azon a kötelezett rendelkezési jogot szerez – kiterjed arra a vagyontárgyra is, amely a zálogszerződés megkötése után kerül a zálogkötelezett vagyonába.
Kielégítés, átalakítás
A vagyont terhelő zálogjog jogosultja a kielégítési jog megnyíltával a vagyon egységének fenntartása mellett kereshet kielégítést a zálogkötelezett vagyonából. Megilleti az a jog is, hogy a zálogkötelezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal az abban meghatározott vagyontárgyakat terhelő zálogjoggá alakítsa át a vagyont terhelő zálogjogot. (Az átalakító jognyilatkozat azonban nem pótolja a zálogjogok létrejöttéhez a zálogszerződésen felül szükséges további feltételeket.) Amennyiben az elzálogosított vagyon a jogosult kielégítését veszélyeztető mértékben csökken, a zálogjogosult az átalakító jognyilatkozatot a kielégítési jogának megnyílta előtt is megteheti. (A zálogszerződésben a felek meghatározhatják a vagyon csökkenésének kielégítést veszélyeztető mértékét. Megállapodhatnak abban is, hogy a zálogjogosult ellenőrizheti a kötelezett gazdálkodását.) A vagyon ilyetén csökkenéséről a kötelezett köteles értesíteni a jogosultat.
A vagyont terhelő zálogjog, illetve az átalakító jognyilatkozattal létesített zálogjog alapján a jogosult a vagyont terhelő zálogjog bejegyzésének időpontja szerinti ranghelyen gyakorolhatja a kielégítési jogát. Nem hivatkozhat erre azonban azzal szemben, aki a vagyonba tartozó valamely vagyontárgyon a vagyonba kerülését megelőzően zálogjogot, a zálogjogi nyilvántartáson kívüli más nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjogot, kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen kézizálogjogot, illetve jogot vagy követelést terhelő zálogjogot szerzett.
A vagyont terhelő zálogjogra a fent írtakon kívül a jelzálogjognál ismertetett szabályokat kell alkalmazni.
Zálogjog jogon és követelésen
Zálogjogot jogon vagy követelésen is lehet alapítani. Az ilyen zálogjog a zálogkötelezett javára jövőben keletkező jogokra és követelésekre is kiterjedhet. A zálogszerződésben a zálogjog tárgyát képező jogok vagy követelések körülírással is meghatározhatók.
A zálogkötelezett – a zálogjogra kiterjedő hatállyal – csak a jogosult hozzájárulásával tehet olyan jognyilatkozatot, amely megszünteti vagy hátrányosan megváltoztatja a jogosult kielégítési alapját. A bankszámlaszerződés alapján fennálló számlakövetelés elzálogosításakor ez a számlatulajdonos bankszámla feletti rendelkezési joga tekintetében csak akkor irányadó, ha azt a felek a zálogszerződésben kifejezetten kikötötték.
A zálogjog érvényesítéséhez értesíteni kell a jog vagy követelés kötelezettjét a zálogjog megalapításáról. A zálogjogosult követelheti a zálogkötelezettől a zálogjog érvényesítéséhez szükséges okiratok átadását is.
A követelés esedékessége
Amennyiben az elzálogosított követelés a zálogtárgyból való kielégítési jog megnyílta előtt válik esedékessé, az elzálogosított követelést – a zálogszerződés eltérő rendelkezése hiányában – csak a zálogjogosult és a követelés jogosultja kezéhez együttesen lehet teljesíteni. A pénzkövetelést mindkét jogosult javára bírósági letétbe helyezéssel kell teljesíteni, ha bármelyikük ezt kívánja. A dolog szolgáltatására irányuló elzálogosított követelésnél a felek megállapodása szerint a zálogjogosultat megilleti a szolgáltatandó dolog birtoklásának joga, a követelés kötelezettje pedig csak a zálogjogosultnak teljesíthet.
Amennyiben az elzálogosított követelés a zálogtárgyból való kielégítési jog megnyílta után válik esedékessé, és azt a zálogjog érvényesítése során nem értékesítették, a követelést – a zálogszerződés eltérő rendelkezése hiányában – csak a zálogjogosult számára lehet teljesíteni.
Abban az esetben, ha az elzálogosított követelés esedékessége vagy a jog gyakorlása a követelés jogosultjának jognyilatkozatától vagy az általa teljesíthető feltételtől függ, a kielégítési jog megnyílta után e jognyilatkozatot a zálogjogosult is megteheti, illetve teljesítheti az esedékesség bekövetkezéséhez szükséges feltételt.
A teljesített pénzkövetelésre az óvadékra irányadó szabályokat, a teljesítés egyéb tárgyára pedig a kézizálogjog szabályait kell alkalmazni, ha – a törvény, avagy a felek megállapodása alapján – a zálogjogosult kezéhez kell teljesíteni az elzálogosított követelést.
Önálló zálogjog
Zálogjog személyes követelés nélkül is alapítható a zálogtárgyon. Ez az önálló zálogjog, amelynél nincs olyan főkövetelés, amelynek biztosítékául szolgál a zálogjog. Ilyen esetben a zálogjogosult – a zálogszerződésben meghatározott összeg, valamint annak járulékai erejéig – kizárólag a zálogjoggal terhelt zálogtárgyból kereshet kielégítést.
Eltérő megállapodás hiányában a zálogjogosult kielégítéséhez az kell, hogy a zálogkötelezett vagy a zálogjogosult felmondja az önálló zálogjogot. A felmondás ideje hat hónap. A felek ettől eltérő felmondási időben is megállapodhatnak.
Átruházás
Az önálló zálogjog átruházható. A zálogkötelezett az önálló zálogjog alapjául szolgáló jogviszonyból eredő jogait és kifogásait csak az önálló zálogjog közvetlen megszerzője vagy ennek olyan jogutódja ellen érvényesítheti, aki az önálló zálogjogot ingyenesen szerezte, vagy a szerzéskor az annak alapjául szolgáló jogviszonyt ismerte.
Átváltoztatás
A felek erre irányuló megállapodásával az önálló zálogjog – ranghelyének megtartása mellett – átváltoztatható követelést biztosító zálogjoggá, ez utóbbi pedig önálló zálogjoggá. Az átváltoztatáshoz nincs szükség a rangsorban azonos vagy hátrább álló zálogjogosultak hozzájárulására.
Bankhitelt biztosító zálogjog
1997. április 30-áig volt hatályban a Polgári Törvénykönyvnek az a rendelkezése, amely szerint a bankhitel biztosítására szolgáló zálogjog a bankhitel folyósítása által a zálogtárgy átadása nélkül is létrejött. A zálogjog kielégítési elsőbbséget biztosított. Az e szabály alapján létrejött, s idén szeptember 1-jén még fennálló, bankhitelt biztosító zálogjog jogosultja december 1-jéig köteles a közjegyzőnél bejelenteni a bankhitelt biztosító zálogjogának fennállását a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett zálogjogi nyilvántartásba vétel végett. A bejelentésben meg kell jelölni a jogosult és a kötelezett azonosítására alkalmas adatokat, a még fennálló hiteltartozás összegét. A bejelentéshez csatolni kell a bankhitelt biztosító zálogjogot alapító szerződésről készült okiratot. A közjegyző a bankhitelt biztosító zálogjog fennállására irányuló bejelentést az adós neve alatt nyilvántartásba veszi, és erről az érintett feleket értesíti.
A bejelentési határidő elmulasztása – a nyilvántartásba vétel tekintetében – jogvesztő, s azzal jár, hogy a zálogjog jogosultja a zálogjogi nyilvántartásba bejegyzett más jogosultakkal szemben nem hivatkozhat a zálogjogából eredő kielégítési elsőbbségére.
Baktai Erika| Zálogjogi nyilvántartás A Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett zálogjogi nyilvántartás közhitelűen tartalmazza az oda bejegyzett, ingó dolgot, illetve vagyont terhelő zálogjogot alapító zálogszerződés létrejöttét. A nyilvántartásba bárki betekinthet. Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a zálogjogi nyilvántartásban bízva ellenérték fejében szerez jogot. A zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzés alapjául a közjegyzői okiratba foglalt zálogszerződés, vagy a zálogjogviszony létesítésére irányuló bírósági vagy más hatósági határozat szolgál. A nyilvántartás az okirat adatai közül tartalmazza: a zálogkötelezett, továbbá a személyes kötelezett és a zálogjogosult családi és utónevét, előző nevét, születési idejét és – hozzájárulásával – lakcímét, jogi személynél, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnál az elnevezést, a székhelyt, a cégjegyzékszámot, ennek hiányában az adószámot, egyéb szervezetnél az azonosító adatokat; a zálogtárgy megjelölését; a biztosított követelés jogcímét, pénznemét, lejáratát, összegét, illetve legmagasabb összegét; a bejegyzés alapjául szolgáló okirat megnevezését, kiállítóját, keltét, ügyszámát, valamint a bejegyző közjegyző nevét, székhelyét és törzsszámát; a zálogjog keletkezésének és módosulásának időpontját, ha ez a bejegyzés napjától eltér; a törölt zálogjog ranghelyének fenntartását, illetve a ranghellyel való rendelkezés jogáról történő lemondást; a zálogjog érvényesítésére irányuló, illetve a zálogkötelezettséget egyébként érintő bírósági vagy más hatósági eljárás megindításának időpontját, az eljárást elrendelő vagy azt folytató hatóság megnevezését és ügyszámát; a vagyont terhelő zálogjog átalakítását. A bejegyzés megtörténtéről és a bejegyzett adatokról a közjegyző a jelen lévő félnek azonnal, erre vonatkozó külön kérelem nélkül tanúsítványt ad. A nyilvántartásból az adatokat a zálogjog megszűnését követően haladéktalanul törölni kell. A bejegyzésre, illetve a bejegyzett adatok törlésére közjegyzői okirat alapján az okiratszerkesztő közjegyző, egyéb esetben bármely közjegyző illetékes. Ha valamely bejegyzés alapjául a jogszabály szerint közokiratba nem foglalt jognyilatkozat is elegendő, azt olyan teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, amelyen a nyilatkozattevő fél aláírásának valódiságát közjegyző tanúsítja. Nem jegyezhető be a változás, ha az ilyen okiratnak olyan alaki vagy tartalmi hiányossága van, amely miatt az abban foglalt jognyilatkozat nyilvánvalóan érvénytelen, vagy a bejegyzési kérelem az annak tartalmát meghatározó jogszabály rendelkezéseinek egyéb okból nem felel meg. Ha nem a zálogkötelezett kéri a zálogjog alapítására vonatkozó bejegyzés törlését, erről a zálogkötelezettet a közjegyző azzal értesíti, hogy az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a törölt zálogjog ranghelyén a közjegyzőnél új zálogjogot alapíthat, vagy a törléstől számított egyévi időtartamra a ranghely fenntartásának bejegyzését kérheti. Ha a zálogkötelezett ilyen kérelmet határidőn belül nem terjeszt elő, vagy bejelenti, hogy e jogával nem él, a közjegyző törli a bejegyzést. A bejegyzési, törlési kérelemnek helyt adó közjegyzői határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A közjegyző a végzéssel együtt kézbesíti a feleknek a nyilvántartás megváltozott tartalmáról szóló tanúsítványt. |