Rendszeres kereskedelmi kapcsolatokat a világ mintegy 160 országával tartunk fenn, közülük Németország a legnagyobb partnerünk. Az exportszállítások több mint 38 százalékát német megrendelésekre indítjuk útnak, külföldi vásárlásainknak pedig megközelítően 30 százaléka Németországból származik.
Németország meghatározó szerepet játszik a magyar gazdaságban, s ezen belül a külkereskedelemben. A tavalyi áruforgalmat a korábbi öt esztendőben kialakult pozitív – folyamatosan erősödő – tendenciák jellemezték. Számunkra fontos tényező, hogy bár a német partner az uniós csatlakozásra váró 12 országgal (és Törökországgal) folytatott kereskedelmében évi 15 milliárd forintos többletet ért el, hazánk évek óta jelentős aktívummal zár. Az is kapcsolataink erősségét jellemzi, hogy a kelet-közép-európai régióban a német befektetések harmada országunkban landolt, így a mintegy 7 milliárd dollárnyi invesztícióval Németország az első a nálunk befektető államok sorában is.
| A magyar-német áruforgalom alakulása 1996-2000 között (M USD) | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Export | Import | Forgalom | Egyenleg | ||||
| értéke | % | értéke | % | értéke | % | ||
|
1996 |
5302,1 |
121,7 |
4875,9 |
115,6 |
10 178,0 |
118,7 |
426,2 |
|
1997 |
7107,2 |
134,0 |
5721,1 |
117,3 |
12 828,3 |
126,0 |
1385,8 |
|
1998 |
8419,5 |
118,5 |
7248,8 |
126,7 |
15 668,3 |
122,1 |
1171,1 |
|
1999 |
9600,1 |
114,0 |
8188,8 |
113,0 |
17 788,9 |
113,5 |
1411,3 |
|
2000. I-X. |
8573,9 |
111,1 |
6680,8 |
99,2 |
15 254,7 |
105,6 |
1893,1 |
| Forrás: Külügyminisztérium | |||||||
Kétmilliárdos aktívum
Kivitelünk az utóbbi öt év alatt csaknem két és félszeresére, 5,3 milliárd dollárról több mint 12 milliárdra nőtt, miközben behozatalunk 4,2 milliárdról 10 milliárd dollárra bővült. Exportőreink jól kihasználták a lehetőségeket, többletünk tavaly már megközelítette a 2 milliárd dollárt.
A kétoldalú szállítások értéke 2000-ben elérte a 40 milliárd márkát. Hasonló ütemű növekedésre aligha van példa. Érdemes összehasonlításként megemlíteni, hogy a német-lengyel forgalom 60 milliárd, a Franciaországgal lebonyolított pedig 80 milliárd márkát tett ki. Csakhogy Lengyelország lakossága négyszerese, Franciaországé pedig hatszorosa Magyarországénak – hangsúlyozta Jürgen Illing, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara ügyvezető igazgatója. Ez a tendencia várhatóan a jövőben is folytatódik, hiszen a Magyarországon működő német cégek több mint 70 százaléka bizakodó, és további beruházásokat tervez.
Hazánk súlya a német külkereskedelemben évről évre nőtt, és mindkét irányban elérte a 2 százalékot. Németország exportpartnerei sorában országunk a 14., az importban pedig a 15. helyet foglalja el. Mind a kivitelben, mind a behozatalban meghatározó a feldolgozott késztermékek aránya: 95, illetve 97,3 százalék. Ebben kiemelt szerepet játszanak a nálunk megtelepedett német cégek visszaszállításai (például járműipar, elektronika) – mutatott rá Takács Ferenc, a Külügyminisztérium szakfőtanácsosa. Kivitelünkben sajnálatos módon tovább csökkent a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek aránya (2000-ben 370 millió dollárral 3,1 százalékot képviseltek). 1,1 százalékot tettek ki a nyersanyagok, 0,8 százalékot pedig az energiahordozók.
| Németország gazdaságstatisztikai mutatói | ||||
|---|---|---|---|---|
| 1996 | 1997 | 1998 | 1999 | |
|
Lakosság (millió fő) |
82,0 |
82,1 |
82,06 |
82,1 |
|
GDP értéke folyó áron (Mrd USD) |
2 352 |
2 095 |
2 249 |
2 280 |
|
GDP növekedésének üteme változatlan áron (%) |
1,4 |
2,2 |
2,8 |
1,4 |
|
Egy főre eső GDP folyó áron (USD) |
28 680 |
25 653 |
27 403 |
27 771 |
|
Infláció (%) |
1,5 |
1,8 |
0,9 |
0,9 |
|
Munkanélküliség (ezer fő) |
3 965 |
4 380 |
4 280 |
4 050 |
|
Munkanélküliségi ráta (%) |
10,4 |
11,4 |
11,2 |
10,2 |
|
Export (Mrd USD) |
523,8 |
513,6 |
567,7 |
583,7 |
|
(Mrd DEM) |
788,9 |
888,6 |
955,1 |
992,3 |
|
Exportnövekedés (%) |
5,3 |
12,6 |
6,9 |
3,9 |
|
Import (Mrd USD) |
458,4 |
446,3 |
490,8 |
514,3 |
| (Mrd DEM) |
690,4 |
772,2 |
827,9 |
867,7 |
|
Importnövekedés (%) |
3,9 |
11,8 |
6,3 |
4,8 |
|
Folyó fizetési mérleg egyenlege (Mrd USD) |
–13,74 |
–4,1 |
–9,44 |
–16,8 |
|
Valutatartalék (Mrd USD) |
48,1 |
44,3 |
60,0 |
93,0 |
|
Árfolyam (USD/DEM) |
1,506 |
1,730 |
1,673 |
1,950 |
| (euró/DEM) | 1,96913 |
1,95583 |
||
| Forrás: Külügyminisztérium | ||||
Tartományi kapcsolatok
Cégeinknek érdemes külön figyelmet fordítaniuk az egyes német tartományokra, amelyek esetenként más-más lehetőséget kínálnak a kapcsolatok bővítésére – hívta fel a figyelmet Biacs Tamás, a Külügyminisztérium főtanácsosa. A legnagyobb forgalmat Bajorországgal, Baden-Württemberggel és Észak-Rajna-Vesztfáliával bonyolítjuk le. A 16 tartomány közül e háromra jut teljes németországi kereskedelmünk mintegy kétharmada. A tartományok többsége közvetlen támogatást adott a kis- és középvállalkozásoknak magyarországi tevékenységük beindításához, s egyes tartományokban még fennáll ez a lehetőség. Szászországban például a Wirtschaftsförderung Sachsen a kisebb szász cégek magyarországi próbálkozásait ösztönzi, az ugyancsak szász Management Akademie pedig a magyar kis- és középvállalkozók németországi továbbképzését támogatja. Ez azért is figyelemre méltó, mert a keleti tartományokban a gazdaság állapota – minden fejlődés ellenére – még mindig közelebb áll a magyar viszonyokhoz.
Az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. egyedül Németországban tart fenn három irodát (Berlinben, Münchenben és Frankfurtban), adatbankjaikkal a magyar és a német érdeklődőknek díjmentesen állnak a rendelkezésére. Érdemes cégeinknek felvétetni magukat az adatbázisba, mert például a müncheni irodánál tavaly több mint ezer német vállalkozó érdeklődött magyarországi befektetési lehetőség, kereskedelmi vagy kooperációs partner iránt – fűzi hozzá Esz Anna, az ITDH német nyelvterületi igazgatóhelyettese. A helyi üzleti kapcsolatok súlyát jelzi, hogy például a frankfurti kereskedelmi szolgálathoz tartozó öt tartomány a teljes magyar-német kereskedelemnek mintegy harmadát adja. Ebben a térségben a Rajna-vidék-Pfalz tartománnyal bővült legdinamikusabban (30 százalékkal) kereskedelmünk, és tavaly meghaladta a 3 milliárd dollárt. A Saar-vidékre, a legkisebb tartományba irányuló kivitelünk is több mint 300 millió dollár, és hasonló a helyzet Türingiával, ahol különösen érdeklődnek a magyar kapcsolatok iránt. Tavaly több mint 200 millió dollár értékben sikerült exporttermékeinkre itt vevőt találni.
| KELETI DILEMMA Az 1998 végén megalakult német kormány (az SPD és a Zöldek koalíciója) többéves programjában nehéz feladatokat tűzött a német gazdaság elé: a legnagyobb társadalmi problémának, a munkanélküliségnek csökkentését, az államháztartás stabilizálását, az adórendszer széles körű reformját, a társadalom szociális helyzetének javítását, végül, de nem utolsósorban a gazdaság növekedésének újraindítását. A korábban dinamikusan bővülő német gazdaság növekedése ugyanis lelassult – a GDP az 1998-as 2,8 százalék után 1999-ben 1,4 százalék volt, de 2000-ben már ismét 3 százalékkal nőtt –, ezzel az uniós átlaghoz képest Németország a mezőny közepén foglal helyet. A növekedési ütem mérséklődése kétségtelenül a német újraegyesülés óta figyelhető meg. Régóta fennálló probléma, hogy a jelentős pénzügyi támogatások ellenére (az elmúlt évtizedben 1250 milliárd márkát fektettek be a keleti tartományokba) sem sikerült kiegyenlíteni a keleti és a nyugati országrészek közötti gazdasági különbséget. Az egy főre jutó GDP és a termelékenység keleten évente alig 1-2 százalékkal közelít a nyugatihoz, és annak még mindig csak körülbelül 60 százaléka. Az egy főre jutó jövedelem viszont eléri a nyugati tartományokénak 75 százalékát, így az úgynevezett darabbér (az egy munkaegységre kifizetett bér) 25 százalékkal több, mint nyugaton. Szakértők szerint az is gond, hogy elszaladtak a bérek. Egy munkás átlagos órabére a feldolgozóiparban 27 márka, ami jobb szakmunkások esetében 45-50 márkára is felmegy. Ez, a társadalmi juttatásokat is hozzávéve, messze meghaladja a francia vagy a japán kereseteket. A német gazdaság jellemzője, hogy töretlenül fejlődik a külkereskedelem, az export értéke tavaly meghaladta a 600 milliárd dollárt. Az import ugyan a kivitelnél nagyobb ütemben bővült, de a kereskedelmi mérleg így is mintegy 50 milliárd dollár aktívumot mutatott. A növekedés hajtóereje az elmúlt két évben a 2,6 százalékkal nagyobb belföldi kereslet volt. A beruházások 5,1 százalékkal bővültek, miközben az állami fogyasztás mindössze 0,3 százalékkal emelkedett. A szigorú fiskális politika eredményeként a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 2 százalékát sem érte el, jóval kedvezőbb tehát a 3 százalékos maastrichti referenciaértéknél. Az infláció is kedvezően alakult: az utóbbi három évben – ha csak egy-két tizeddel is – 1 százalék alatt maradt. Továbbra is gond azonban a munkanélküliek nagy tábora, amely tavaly ugyan ismét mintegy 200 ezer fővel csökkent, de még mindig eléri a 4 millió főt. Eredmény, hogy az 1997-1998-as, 11 százalék fölötti munkanélküliségi ráta az utóbbi két évben 10 százalék közelébe süllyedt. |
Nagyok után a kicsik
Az ITDH-irodák munkatársai a magyar vállalkozók piacra jutásának támogatásához címeket, információkat adnak a potenciális partnerekről, a helyi vállalkozásokról, a cégalapítás feltételeiről, eligazítanak a vásárokon való részvételben, sőt igény esetén akár ügyvédet, tolmácsot vagy adószakértőt is ajánlanak. Közreműködésükkel jelennek meg a magyar cégek üzleti ajánlatai a német kamarai újságokban.
Míg korábban a befektetők nagy értékű privatizációval vagy zöldmezős beruházással jelentkeztek, addig az utóbbi időkben alaposan megnőtt a kis- és középvállalkozások érdeklődése – közülük sokan a nálunk letelepedett nagy cégek beszállítói. A 100 milliós befektetéseket követően napjainkra inkább a 10-15 millió márkás invesztíciók a jellemzőek.
A német befektetők gazdaságunk minden ágában jelen voltak, a teljes privatizációs bevétel 28 százaléka (megközelítően 300 milliárd forint) tőlük származott. A tőkebefektetések leggyakoribb módja a vegyesvállalat alapítása, ilyen formában 5700 működik a Magyarországon nyilvántartott mintegy 6600 német érdekeltségű vállalkozás közül. Az 50 legnagyobb külföldi befektető között 11 német céget találunk, így az Audit, a Boscht, a Knorr Bremsét, a Siemenst, a Zöllnert, a Bayerische Landesbankot. Német befektetéssel jöttek létre a többi között az Opel Hungaria Kft., az IBM, az Unilever és a Philips magyarországi cégei is.
A német vállalkozók elsősorban a feldolgozóiparban láttak fantáziát. A legtöbben a gép- és berendezésgyártásban, a járműiparban, az elektromos és elektronikai iparban vettek vagy alapítottak céget. Jelentős súlyt képviselnek a német vállalatok a villamosenergia- és gáziparban, továbbá a kereskedelemben, a vendéglátásban és a szállodaiparban. Gyakorlatilag minden német nagybank és biztosítótársaság jelen van a magyar piacon.
A hozzánk ellátogató külföldi turisták statisztikáját is a németek vezetik. Tavaly 3,4 millióan érkeztek, közülük a kereskedelmi szálláshelyeket 900 ezren vették igénybe, összesen 4,5 millió vendégnappal, s mintegy 6 százalékkal többet költöttek, mint egy évvel korábban. Nem érdektelen, hogy folyamatosan nő a német ingatlantulajdonosok köre, akik családjukkal és barátaikkal biztos visszatérő látogatók.
| TÖBB MAGYAR DOLGOZHAT A kétoldalú kapcsolatok egyik érzékeny pontja a magyarok németországi munkavállalása. A német állam legapróbb részletekig kidolgozott szabályozási és engedélyezési rendszere erősen korlátozza a lehetőségeket. Áttörésre nem számíthatunk, hiszen éppen a német kancellár kezdeményezte, hogy az Unió a majdani új tagokkal szemben hét évre korlátozza a szabad munkaerő-áramlást. Újabban azonban kiderült, hogy az informatikusképzés tekintetében Németország alaposan lemaradt az élvonaltól, ezért kénytelen könnyíteni a külföldi munkaerő bevonásán. Elemzők szerint informatikusaink számíthatnak rá, hogy más nációkkal szemben referenciaelőnyük lesz a német munkaerőpiacon. Bár egyesek sok ezer magyar kiáramlását jósolták, eddig alig háromszáz honfitársunk jelentkezett informatikusnak Németországba. A hagyományos munkavállalási formák (egyéni munkavállalás, gyakornoki munkavégzés) mellett vállalkozásaink eddig 96 százalékban kihasználták a vállalkozási szerződések keretében a magyar cégek számára engedélyezett (6430 fő/hónap) keretet. A foglalkoztatottaknak több mint felét az építőiparban alkalmazzák. A csökkenő munkanélküliségi rátával magyarázható, hogy a magyar munkaerő-kontingenst legutóbb 6600 főre emelték. A lehetőségekkel mintegy 200 magyar vállalkozás élt. Tavaly összes bevételük elérte a 400 millió márkát, aminek csaknem felét hazautalták. |
Szimpátia és gazdasági érdek
Hogyan érzik nálunk magukat a német cégek, milyennek ítélik meg a magyarországi gazdasági környezetet? A kérdésre a német kamara ügyvezetője válaszolt a testület tavalyi felmérése alapján. Mint elmondta, az ország iránti szimpátia és a hagyományok legalább annyira közrejátszottak a német cégek idetelepülésében, mint a gazdasági indokok. Számukra fontos szempont az olcsó munkaerő, ám még ennél is lényegesebb a magyarok jó szakmai felkészültsége. A megkérdezett német cégeknek mintegy 70 százaléka egyértelműen a piac miatt jött Magyarországra, tehát eleve bizalmuk volt az ország iránt. A viszonylag alacsony termelési költségek a cégek 65 százalékát motiválták a magyarországi letelepedésre.
A kiválasztásnak több más indítéka is volt, mindenekelőtt az, hogy itt kiemelkedő a termelékenység. A megkérdezett német érdekeltségű vállalatok termelékenységének szintje átlagosan 75-100 százaléka a németországinak. Figyelemre méltó azonban, hogy Budapesten ez a mutató csak alig több mint 40 százalék, sőt egyes főváros környéki vállalatoknál ennél is alacsonyabb. Ugyanakkor vidéken eléri, sok esetben meg is haladja a 80 százalékot.
A felmérés során az is kiderült, hogy Magyarországon már nincs elegendő képzett munkaerő. A kelet-magyarországi német érdekeltségű vállalatoknak a fele ítéli meg így a helyzetet, de ugyanezt kifogásolta a dél-magyarországi cégek harmada is. Ez gond lehet azért is, mert a német cégek mintegy 70 százaléka bővíteni akarja a termelést, és növelni szeretné a képzett munkaerő számát. A tartalékok hiánya miatt a fejlesztésbe fogó vállalatok többsége a termelés intenzívebbé tételével kénytelen megoldani a problémákat. A német befektetők egyhangú véleménye, hogy kiválóan felkészült a magyar menedzsment, csakhogy egy vállalat hatékony működtetéséhez nemcsak "törzsfőnökökre", de "indiánokra" is szükség van.
Előítéletek és kényszerek
A nagyvállalatok után egyre jönnek a többségükben beszállító kis- és közepes vállalkozók, miközben a magyar cégek panaszkodnak, hogy nehezen tudnak helyet szorítani maguknak a nagy német cégek holdudvarában. – Ezzel a problémával tisztában vagyunk – mondta Jürgen Illing –, keressük a megoldást, hiszen cégeink nem azért települtek ide, hogy meghódítsák az országot, hanem azért, hogy integrálódjanak a magyar gazdaságba és társadalomba. Élnek még – és talán nem ok nélkül – az előítéletek is, hogy a németek túlzottan igényesek, pontosak, mindig tökéletes megoldást várnak el, viszont nem mindig kellően rugalmasak. Biztosan van ebben sok igazság, csakhogy a követelmények nem a németek jelleméből, hanem a munkamegosztáson alapuló kényszerekből fakadnak. A megrendelt termékeket az előírások szerint, időre kell szállítani. A beszállítókat foglalkoztató nagy cégek számára az is gond, hogy a legtöbb magyar vállalkozásnak még nincs ISO minősítése.
A magyar kis- és középvállalatok többségének nincs kellő tőkéje, a hatékony technológiát kézi megmunkálással próbálják helyettesíteni, s nem képesek nagy sorozatok gyártására sem. A probléma megoldását a külföldi cégek – ha segítenek is – nemigen vállalhatják magukra. Ezért is üdvözöljük a Széchenyi-terv által kínált új lehetőségeket, a kis- és középvállalkozások hathatósabb támogatását, és azt a törekvést, amely kiemelten kezeli a beszállítói programokat – jelentette ki a német kamara ügyvezetője.
| Külgazdasági képviseletek |
|---|
|
Berlin
Karl-Liebknecht-Strasse 34. D-10178 Berlin Frankfurt am Main Falkensteinerstr. 32/a D-60322 Frankfurt am Main München Dom-Pedro-Str. 17 D-80637 München |