Ajánló

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 35. számában (2001. március 1.)

 

Könyv

Eszményi tervek

Zsolnai László: A döntéshozatal etikája
Kossuth, 2000. 129 oldal, 2300 Ft

Nem csak tanulságos információkkal szolgál Zsolnai László könyve a hazai gazdaság etikai állapotáról. Az 1998-as kutatómunkának ez a summázata a nemzetközi versenyképességet is befolyásoló erkölcsi tényezőkről azért látszik hitelesnek, mert kiszűrték belőle a szubjektív elemeket, és komplex rendszer alapján dolgozták fel a húsz jelentős vállalatot vezérlő, morális megfontolások jelenlétét, illetve azok gyengéit.

Az értékelés rendjét azok a tudományos kiindulópontok határozták meg, amelyekről a nemzetközi hírű közgazdász a lényeges közlésekre szorítkozó, tömör kötet első hét fejezetében számol be – imponáló logikával. A (gazdasági) következményekkel járó elhatározások akkor kezdték el érdekelni, amikor rájött, hogy a pusztán racionális döntéseket alátámasztó elméletek – a homo oeconomicus modellben megtestesülve – mindenekelőtt ökológiai nézőpontból elborzasztóak. Ezután, majd' negyed százada megismerkedett Hans Jonas munkásságával. Ő azt fogalmazta meg: ha valamit eldöntünk, nem kerülhetjük el azt sem, hogy ne törődjünk azokkal az érintettekkel (stakeholders), akik egy cselekvéssorozat szenvedő alanyai. A felelősség vállalása egyoldalú kötelességet ró a döntéshozókra "a természeti lények és jövendőbeli embertársaink" iránt is.

Aki elfogadja a Jonaséhoz hasonló gondolatmeneteket, szembekerül azokkal, akik – jóllehet tisztában vannak döntéseik negatív folyományaival – a megvalósításban kizárólag önérdekük érvényesítését tartják szem előtt. Számos – nemegyszer Nobel-díjas – közgazdász utasította el ezt a magatartást és gyakorlatot. Valamennyiük útmutatásait integrálva hozta létre szerzőnk a felelős döntéshozatal (matematikailag is leírt) modelljét.

Végkövetkeztetése – leegyszerűsítve – úgy hangzik: a helyes, tehát az egyformán észszerű és etikus döntés adódó változatai közül azokat kell kiválasztani, amelyek legrosszabb értéke jobb az összes felmerült döntésváltozat legrosszabb értékénél. Ehhez érdemes hozzátenni: a többi a mérlegelőképességtől és a lelkiismeretességtől függ.

Iszlai Zoltán

Tanácsok vezetőknek

dr. Poór József (és szerzői kollektívája): Menedzsment tanácsadási kézikönyv
KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, 2000.
524 oldal, 5200 Ft + áfa

A vezetési tanácsadás, amely az egész világon évtizedek óta létező, fejlődő szolgáltatás, hazánkban az utóbbi évtizedben bontakozott ki. A fokozódó versenyben egyre több vállalatnak van szüksége jól képzett külső szakértőkre, akik segítenek a célok elérésében, a problémák megoldásában, az új lehetőségek felkutatásában s a szükséges változtatások megvalósításában. A tanácsadók megismerik az ügyfél problémáit, kívánságait, megoldásokat kínálnak a lehető legmagasabb színvonalon, adott időre és tisztességes anyagi keretek között. Az e területen dolgozók bevált módszereket alkalmaznak, kellő szakmai háttérrel rendelkeznek, s közreműködnek javaslataik megvalósításában is.

A népes szerzőgárda jóvoltából első ízben jelent meg olyan mű, amely a szakma hazai tapasztalatait összegzi. A vaskos kötet áttekintést nyújt a vezetési tanácsadás működésének elveiről, módszereiről, fejlődésének irányairól. Nincs a magyar gazdasági életnek olyan része, amellyel kapcsolatban ne alakult volna ki valamilyen tanácsadói üzletág. A vezetési tanácsadás számos szakterülete – stratégiai, szervezetfejlesztési, pénzügyi, marketing, termelési, emberierőforrás-menedzselési, informatikai stb. – közül az utóbbi napjainkra az egyik legdinamikusabban fejlődő üzletággá nőtte ki magát, miközben például a minőségügy és a minőségügyi tanácsadás stratégiai kérdéssé vált. A kötet kitér a szakma határterületeire is, majd áttekintést nyújt a tanácsadók hazai és nemzetközi szövetségeiről.

R. I.

Egyiptom kincsei

A kairói Egyiptomi Múzeum gyűjteményéből
Officina '96 Kiadó, 2000. 416 oldal, 10 000 Ft

Különleges tárlatlátogatásra repíti az album az olvasót. Kairóba, amelynek múzeuma az ókori Egyiptom alkotásainak csodás szépségű és páratlan gazdagságú gyűjteményét őrzi. Az ilyen műkincsek látványa "élőben" – ha egyáltalán eljut oda az ember – gyakorta akkor élvezhető a legteljesebben, az élmény akkor csorbítatlan, ha nem zavar a sok tolongó látogató és a tudat, hogy az illem szabályai szerint tovább kell mennünk, átengedve a helyet másoknak. Az albumot lapozgatva azonban nincs efféle gondja az olvasónak.

A bemutatott anyag gazdagsága alapján nyilvánvaló: napokra lenne szükség ahhoz, hogy az érdeklődő minden tárgyat zavartalanul tanulmányozhasson, csodálhasson, átérezhesse a kor szellemét, és legyen ideje a részletek felfedezésére is. Ehhez nélkülözhetetlen a szakavatott vezetés. Az album fejezeteit kiváló egyiptológusok írták, akik kiemelkedő tudósai az egyes tárgyköröknek. Magyarázataik sokkal többet adnak a legjobb múzeumi tárlatvezetőkénél. A kép tökéletességéről a műtárgy-fényképezés nemzetközileg elismert szakembere gondoskodik. Ugyancsak kiemelésre érdemes Varga Edith fordítása, aki maga is képzett egyiptológus. Tolmácsolása hozzásegít az alkotások, a mögöttük álló kultúra és hitélet megértéséhez, magyarázatai minden részletükben ezt szolgálják.

O. P.

Színház

Törékeny Nóra

Ibsen: Nóra
A Vígszínház előadása
Rendező: Marton László

Henrik Ibsen – 1878-ban írt, eredetileg Babaotthon című – színműve tagadhatatlanul tézisdarab; egy zseniálisan sokoldalú drámaíró tanító szándékú véleményét is magában foglalja az asszonyok családbeli helyzetéről a 19. század végén. Szűkebb mondanivalója elavult. Mára az emancipáció nem azonosságkeresés dolga, hanem karrierépítési feladat, ezen belül siker- vagy kudarcélmény kérdése. A darab mégis feléleszthető, mert érdekes a cselekményvezetése, a címszerep megformálása pedig valódi kihívás a színésznők számára. Nálunk olyan nagyságok játszották a női főszerepet, mint Márkus Emília, Bajor Gizi, Tolnay Klári (1954-ben, negyvenévesen) vagy Takács Katalin, akinek 1989-es alakítása a Radnóti Színházban nagyobb kritikusi figyelmet érdemelt volna.

A Vígszínház előadásában Eszenyi Enikő a főhős. Törékeny, csupa ideg alkatából következően, valamint Marton László rendezői elképzelése szerint, kissé szétszórt fiatalasszonyt hoz színre, aki valamiért ártatlan torkoskodással, rejtett kacérkodással, apró kilengésekkel vigasztalja magát. Hajlamát a dekoncentráltságra kényszerű önfegyelemmel zabolázza.

Külső fegyelmezését az öntelten korlátolt, atyásan basáskodó férj-diktátor – Hegedűs D. Géza nagyszerűen visszataszító megjelenítésében – az elviselhetetlenségig srófolja. Páni félelme attól, hogy kiderül: aláírást hamisított egy adóslevélen, a végsőkig csigázza Nóra rettegését. E mélyen megélt űzöttség kiváló ábrázolása Eszenyi Enikő (technikailag is tökéletes) tarantellatánca, amely megindítóan fejezi ki hisztériás lelkiállapotát. Amivel adós marad, az a közben lezajló benső meggyőződés érzékeltetése. Az ő Nórája úgy jut el a szakításig, úgy "változtatja meg életét", mintha új (bár ezúttal mindennél komolyabb, visszavonhatatlan) énjének engedelmeskedne.

Befolyásolja a színpadi erőviszonyokat a három fontos férfiszerep alakítójának minőségi teljesítménye. Hegedűs D. Gézán kívül a zsaroló ügyvédet megszemélyesítő Gálffi László szakmailag mostanában ért a csúcsra, Benedek Miklós pedig doktor Rank figuráját tölti fel – halálos – életerővel, tűnékenyen és tüneményesen. Külön elemzést érdemelne az a feszült közönségreagálás, amely a darab pénzügyi hátterének magyarázatát fogadta a pisszenetlen nézőtéren. Napjainkra meglehetősen komikus lehet, hogy a kapitalizmust csak hírből ismerő publikum a "működő szocializmus" viszonyai között az adóslevéllel való manipulálást a kilencvenes évekig lényegében mellékesnek érezhette...

Iszlai Zoltán

Muzsika

Bachtól Ligetiig

Ünnepi hangverseny Kurtág tiszteletére
Zeneakadémia, 2001. március 22.

Kurtág György 75. születésnapját köszönti a koncert, amelynek kiemelkedő voltát jelzi, hogy hazajön és a Zeneakadémia pódiumára lép a két kitűnő pályatárs, Ligeti György és Eötvös Péter.

Pierre Boulez, a modern – most már múlt századi – zene pápája több nyilatkozatában erősítette meg: miként az előző "zenei" századfordulót Bartók, Kodály és Lajtha munkássága jelentősen meghatározta, a XX. és XXI. század fordulóját a három magyar komponista: Eötvös, Kurtág és Ligeti tevékenysége minősíti. Különös egybeesés, hogy mindhárman Erdélyben születtek. Kurtág, a világhírű zeneszerző, zongoraművész és művésztanár 1926-ban, Lugoson. Ők hárman a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián diplomáztak – Kurtág és Ligeti abban az időben, amikor ott Farkas Ferenc, Veress Sándor, Weiner Leó és Kadosa Pál tanított. A fiatal Kurtág elnyert egy ösztöndíjat, és 1957-58-ban Milhaud-val és Messiaennel dolgozott Párizsban. 1971-ben Berlinben DAAD- ösztöndíjasként vett részt egy kortárs művészeti programban, s azóta gyakorlatilag külföldön él. Feleségével, Kurtág Márta zongoraművésszel rendszeresen tart külföldön kurzusokat, ezek, valamint a szombathelyi Bartók Szemináriumon adott órái világhírűek. Művei minden komoly fesztiválon, hangversenyprogramban szerepelnek. Kurtág 1997-ben elnyerte az Ernst Siemens Alapítvány díját.

A születésnapi koncerten az "ősatya" Bach A fúga művészete című művéből hangzanak el részletek, Ligeti bemutatja a Síppal, dobbal, nádi hegedűvel című kompozíciót. Föllép Kocsis Zoltán (zongora) és Perényi Miklós (gordonka), az Amadinda Ütőegyüttes, Ittzés Gergely (fuvola), az egyre híresebb, fiatalokból álló Auer Kvartett és az UMZE Kamaraegyüttes is. Bemutatkozik egy ifjú énekesnő, Károlyi Katalin, aki Párizsban, a Versailles Opéra stúdióban tanult. Dolgozik az Ensemble InterContamporainnel, az Amadindával, a Soliste de Lyonnal és a Budapesti Fesztiválzenekarral is.

Albert Mária

Kiállítás

Symphonia Hungarorum

Kiállítás a budavári Történeti Múzeumban
2001. március 19-től augusztus 31-ig

"Történt pedig, hogy Gellért püspök csodálkozva fordult kísérőjéhez: Walther, hallod a magyarok szimfóniáját, miképpen zeng...?" – ez a legendaidézet a nagyszabású kiállítás mottója. Az átfogó, a Magyar Zenei Tanács által két éve szorgalmazott tárlat a magyar zenekultúra ezeréves történetét mutatja be mintegy félezer négyzetméteren a budavári Történeti Múzeumban, eredeti dokumentumok, tárgyi emlékek, képek, plasztikák és hangzó illusztrációk segítségével. A szervezők nem titkolják, hogy e kiállítás elképzeléséhez példaként (sajnos csak vágyott, elérhetetlen mintaként) szolgált az 1996-ban, a bécsi Harrach-palotában megrendezett Die Botschaft der Musik – 1000 Jahre Musik in Österreich című nagyszerű – interaktív – kiállítás. Ausztria ezzel köszöntötte a maga millenniumát. (Nyitva tartását sikere okán kétszer hosszabbították meg, csaknem másfél évig élvezhette a publikum.)

A magyar zene történetének első módszeres kutatása Szabolcsi Bence nevéhez fűződik, aki e história nagyívű vonalát rajzolta meg: a Volga menti őshazától a históriás énekeken keresztül a XIX. századi "magyar romantikáig" és a XX. századi nagy kiteljesedésig. Magyarországnak van ezeréves zenetörténete – az új kutatások, az új tudósnemzedék munkái, egyebek között a magyar gregoriánumhoz kapcsolódó Musica Danubiana projekt, mind ezt bizonyítja.

A kiállítás nagyszerű lehetőség arra, hogy a magyar zenetudomány nemzetközi méretekben jelentős eredményeit megismerhesse a laikus közönség. "Míg ezzel az ide látogató külföldieknek érdekes szellemi kalandot kínálunk, nemzeti kötelességet teljesítünk, mert lehetővé tesszük, hogy a szűk szakmai körön túl közfelfogásunk is magáévá tegye Magyarország zenetörténetének ezt a teljesebb, összetettebb képét. A magyar zenetörténet nem érthető meg a magyar történelem nélkül, de nemzeti történetünk ismerete sem teljes zeneéletünk és muzsikusaink ismerete nélkül" – véli a kiállítás koordinátora, Kárpáti János, az MTA doktora, Erkel-díjas zenetörténész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Központi Könyvtárának igazgatója.

A témák csupán felsorolásszerűen: A Kárpát-medence a honfoglalás előtt, Magyar gregoriánum, A királyi udvarok zenéjének emlékei 1526-ig, A török hódoltság krónikásai, Az első híres magyar virtuóz: Bakfark Bálint, A reformáció és az ellenreformáció zenéje Magyarországon, A magyarországi városok zenéje (XVII-XVIII. sz.), Ungaresca és hajdútánc Európában, Az Esterházy hercegi udvar zenéje, Nemzeti színház – nemzeti opera, Liszt Ferenc a magyar zene útján, Fővárosi zeneélet a kiegyezés után, Cigányzenészek – magyar népies zene, A kiegyezés operettje, A magyar jazz nagy alakjai, A parasztmuzsika felfedezése, A XX. század legnagyobbjai között: Bartók Béla, Magyar népzene – magyar történelem: Kodály Zoltán, Magyar művészek a nagyvilágban.

A kiállításhoz kapcsolódva hangversenyeket is terveznek a Budapesti Történeti Múzeum barokk udvarában. A kiállítás színes katalógusa – remélhetően – méltó formában fogja "hazavihetővé" tenni a kiállításon szerzett élményeket és információkat.

A. M.

Film

Angol humorral

Blöff
Színes, feliratos angol-amerikai krimi
Rendezte: Guy Ritchie
Szereplők: Dennis Farina, Vinnie Jones, Mike Reid, Brad Pitt, Benicio Del Toro
Forgalmazza az Intercom

Guy Ritchie filmrendező, a kortárs angol filmművészet fenegyereke mindent megtesz azért, hogy az utókor ne csupán Madonna férjeként emlékezzen rá. Már első filmje, a Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső is siker volt, de akkor még sokan vélték úgy, hogy Ritchie csupán az amerikai kultuszteremtő, Quentin Tarantino egyik tehetséges utánzója. A Blöff után viszont senkinek nem lehet kétsége afelől, hogy egyéni, erőteljes és hagyományteremtő, magabiztos, új stílus született.

A Blöff nélkülözi az amerikai akciófilm sablonjait, mégsem jellemző rá az európai művészfilmeket sokszor nehezen emészthetővé tevő vontatottság. A történet igazi, klasszikus-csavaros gengsztertörténet – a cselekmény egy hatalmas, lopott gyémánt körül bonyolódik –, amelynek minden jelenetét hamisítatlan, angol fekete humor fűszerezi. A régies gengszterfilmekre jellemző színvilág és világítástechnika, az eseményeket és helyszíneket pergően váltakoztató vágások és a nagyon is modern, lendületes kameramozgás teremti meg a film sajátos hangulatát.

Mint sok nagy sikerű kortárs angol filmben, Ritchie alkotásában sem szerepelnek sztárok. Új és majdnem új, de mindenképpen nagyon karakteres arcok illusztrálják a történetet, példa erre Vinnie Jones, az egykori futballista, aki első szerepét éppen Ritchie-től kapta A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső című filmben. Hiába van a szereplők közt a világsztárnak számító Brad Pitt is (aki egyébként ez alkalommal inkább eltekintett szokásos, többmilliós sztárgázsijától, és jelképes összegért vállalta a szerepet), ezt a filmet nem neki írták. A 6 millió dollárból készült, ezért alacsony költségvetésűnek számító film már az angliai bemutató második hetére behozta az árát.

A Blöff másfél óra garantált szórakozás, a könnyedebb filmek kedvelőinek ugyanúgy, mint azoknak, akik ragaszkodnak egyfajta kulturális és intellektuális színvonalhoz.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. március 1.) vegye figyelembe!