A rendszerváltozást követően gyakorlatilag összeomlott a keleti – benne a kiemelten nagy felvevőképességű orosz – piac, aminek hiányát és fontosságát igen korán felismerte a magyar kormányzat. Már a kilencvenes évek elején nyilvánvaló volt: nem szabad veszni hagyni a kapcsolatokat.
Nincs ez másként most sem: az Orbán-kormány többször kinyilvánította szándékát az orosz gazdasági-üzleti kapcsolatok – természetesen új, a kölcsönös előnyökre és egyenrangú partneri viszony alapjaira helyezett – fejlesztésére. Magyarországnak ugyanis továbbra is érdeke fűződik az elmúlt években komoly versenytereppé átalakult piac megtartásához. Onnan szerezzük be energiaszükségletünk zömét, s nem mindegy, hogy milyen pozíciókat foglalunk el.
Az évtizedes erőfeszítések ellenére Oroszország szerepe a magyar külkereskedelemben alaposan visszaszorult. Külkereskedelmünket – teljes viszonylati átstrukturálódása nyomán – ma már nem a Szovjetunióval és a KGST-vel, hanem az Európai Unióval kiépített kapcsolatok túlsúlya jellemzi. (Megjegyzendő: a magyar külkereskedelem soha nem kötődött olyan mértékben a Szovjetunióhoz, mint ma az EU-hoz: az előbbi aránya 50 százalék körüli volt, míg ma az Unióé kétharmad körüli.) A kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére irányuló erőfeszítések nyomán 1997-re közel egymilliárd dollárnyi árut exportáltunk, ám az azt követő orosz pénzügyi-gazdasági válság ismét visszavetette a kedvezően alakuló folyamatokat.
Csökkenés, válság
A magyar-orosz gazdasági reláció részaránya Magyarország külgazdasági kapcsolataiban az exportot illetően 1997-ben még 5,1 százalékot ért el, míg az 1998-as oroszországi gazdasági-pénzügyi válság miatt csökkenés következett be, s 1998-ban már csak 3, 1999-ben pedig mindössze 1,4 százalékos volt. A teljes magyar importból az orosz részesedés 1997-ben 9,25, 1998-ban 6,5, 1999-ben 5,8 százalékot tett ki. 2000 első kilenc hónapjában a teljes magyar export 1,5 százaléka irányult Oroszországba, és az import 7,7 százaléka származott onnan.
Miközben politikai síkon komolyabb problémák jelentkeztek, gazdasági téren a két fél folyamatosan igyekezett rendezni a nyitott kérdéseket, bár esetenként hosszabb-rövidebb időre lehűltek ezek a kapcsolatok is.
Sokatmondó tény, hogy Oroszország – a volt Szovjetuniótól átvállalt – állami adósságának rendezéséről először Magyarországgal állapodott meg, s az évtized közepén számottevően csökkent az eredetileg 1,7 milliárd dolláros tartozás – katonai és polgári áruk ellentételezésével. (Az elmúlt két-három évben szinte teljesen megtorpant ez a folyamat, aminek következtében még félmilliárd dollár Magyarország orosz kintlevősége.)
Az üzleti szféra hagyományosan kiváló kapcsolatai sem mentek teljesen veszendőbe. Számos tényező segített – és segít ma is – ebben, kezdve az üzletemberek helyismeretétől a nyelvtudáson át esetenként a személyes ismeretségig, amely nemegyszer a közös egyetemi évekre nyúlik vissza. Emellett érezhető hatása van annak is, hogy az orosz piacon máig fennmaradt az az évtizedes beidegződés, hogy a magyar áruk jók, a lakosság kedveli és keresi azokat.
|
A LEGFONTOSABB KÉTOLDALÚ EGYEZMÉNYEK
1991 – Szerződés a Magyar Köztársaság és az OSZSZSZK közötti baráti kapcsolatokról és együttműködésről (alapszerződés, kihirdetve 1997 májusában)
Korábban kötött, jelenleg is érvényben lévő egyezmények: 1958 – Egyezmény a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről Forrás: Külügyminisztérium |
Állami "rásegítés"
A magyar exportnak gátat szab az is, hogy a világ óriási lehetőséget lát a hatalmas orosz piacban. Exportőreinknek igencsak kiéleződött nemzetközi versenyben kell helytállniuk, amihez esetenként számottevő állami segítséget is igényelnek. Ilyet kínál az Eximbank Rt. és a Mehib Rt. E két állami tulajdonú pénzintézet kedvezményes hitel- és biztosítási, garanciális konstrukciókkal igyekszik – ésszerű keretek között – a magyar export mögé állni. Támogatásukkal valósulhat(ott) meg például az Ikarus több jelentős üzlete Oroszországban. Az ITDH ugyancsak a támogatók közé tartozik: elsősorban a kisebb vállalkozásokat segíti abban, hogy be tudjanak törni az orosz piacra. Állami szerepvállalást feltételezett az a megállapodás is, amelyet a Gazdasági Minisztérium kötött a Gazprommal: a többletimportgáz fejében az orosz óriáscég Magyarországról vásárol dolgozói ellátásához szükséges termékeket – élelmiszereket, gyógyszereket – "barterben".
Nemzetközileg elismert normák
Az orosz piacon érdekelt magyar üzletemberek egyébként a másutt megszokott feltételek között tevékenykedhetnek. A külgazdaság szabályozása ugyanis Oroszországban is az ismert nemzetközi jogi normákra és dokumentumokra épül. Folyamatban van a piacgazdaság kialakulásának kezdetén, 1993-ban összeállított, ám mára már elavult vámkódex felváltása újjal; központosítottan folyik a vámkezelés, ami 2000 januárjától a vámbrókerszervezet feladata; hatékonyabbá vált a vámellenőrzés, s egyben meg is szigorították azt, kiváltképp a FÁK-on kívüli országokból érkező áruk esetében. Az exportőröknek tudniuk kell: ha akárcsak egyetlen szabálytalanságot is felfedeznek a vámkezelés során (például javítást a kísérő okmányokban vagy ha felmerül a túlságosan alacsony vámérték gyanúja), akkor az egész rakományt kirakatják, tételesen ellenőrzik és leméretik.
| A magyar-orosz áruforgalom szerkezete | |||||
|---|---|---|---|---|---|
|
EXPORT |
1999. I-IX. |
2000. I-IX. | '00/99 % |
||
| M USD | % | M USD | % | ||
|
Élelmiszer, ital, dohány |
78,6 |
31,0 |
101,6 |
33,3 |
129,3 |
|
Nyersanyagok |
24,4 |
9,6 |
17,7 |
5,8 |
72,5 |
|
Energiahordozók |
4,4 |
1,8 |
0,9 |
0,3 |
21,0 |
|
Feldolgozott termékek |
104,8 |
41,3 |
141,5 |
46,4 |
135,1 |
|
Gépek, gépi berendezések |
41,4 |
16,3 |
43,1 |
14,2 |
104,3 |
|
Összesen |
253,6 |
100,0 |
304,9 |
100,0 |
120,2 |
|
IMPORT |
1999. I-IX. |
2000. I-IX. | '00/99 % |
||
| M USD | % | M USD | % | ||
|
Élelmiszer, ital, dohány |
1,9 |
0,2 |
3,4 |
0,2 |
178,0 |
|
Nyersanyagok |
74,5 |
7,0 |
82,4 |
4,6 |
110,5 |
|
Energiahordozók |
697,3 |
66,0 |
1287,8 |
72,4 |
184,7 |
|
Feldolgozott termékek |
215,5 |
20,4 |
290,6 |
16,3 |
134,8 |
|
Gépek, gépi berendezések |
67,6 |
6,4 |
115,3 |
6,5 |
170,5 |
|
Összesen |
1056,9 |
100,0 |
1779,4 |
100,0 |
168,4 |
| Forrás: KüM | |||||
Az import túlsúlya
"Laikusok" körében elterjedt nézet szerint elfogadhatatlan az import túlsúlya a magyar-orosz külkereskedelmi forgalomban. Szakértők ugyanakkor nem győzik hangoztatni, hogy ennek természetes, kikerülhetetlen okai vannak. Magyarország energiaigényét szinte teljes egészében importból kénytelen fedezni. A történelmi hagyományok és a földrajzi adottságok miatt pedig a szükséges energiamennyiséget a legkézenfekvőbb Oroszországból beszerezni. Részben hasonló okokra vezethető vissza más nyersanyagok importja is. Az ezekből keletkező számlákat pedig szinte lehetetlen exporttal ellentételezni. Ha nem orosz viszonylatban, akkor máshol jelentkezne ez az import; azaz a teljes külkereskedelmi forgalomban mindenképpen rontaná a szaldót.
Az energiaimport ráadásul időnként a szokásosnál is jobban "ránehezedik" a magyar-orosz mérlegre. Erre példa a 2000-es év, amikor a világpiaci árak miatt az energiaszámla jócskán megugrott, ami aztán tükröződött a magyar-orosz kereskedelmi forgalom alakulásában.
A kölcsönös áruforgalom 2000 első kilenc havában 59 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának forgalmát. Az adat azonban csalóka. A kivitel ugyan – elsősorban az alacsony bázisnak köszönhetően – a teljes magyar export dinamikáját meghaladóan, 20,2 százalékkal (51,3 millió dollárral) nőtt, a behozatal pedig 68,4 százalékkal (722,5 millió dollárral) volt több, mint egy évvel korábban, mégis kivitelünk több mint 50 százalékkal volt kevesebb, mint az oroszországi válságot megelőző időszakban.
Az Oroszországból származó import értékének kiugró növekedését mindenekelőtt a kőolaj (és a földgáz) árának drasztikus emelkedése okozta. Emellett számottevően több nyersalumínium, vasérc és atomerőművi fűtőelem behozatalára került sor, mint egy évvel korábban. (Továbbá közel 30 millió dollár értékkel szerepelnek az adatokban az adósságtörlesztésre beérkezett Niva terepjárók és metrókocsik.)
2000 első kilenc hónapjában összességében 1474,5 millió dolláros forgalmi passzívum keletkezett. Emiatt az adatok végleges feldolgozását követően könnyen kiderülhet, hogy tavaly passzívumunk rekordnagyságot ért el.
Az 1998-as oroszországi gazdasági-pénzügyi válságot követő visszaesés után az utóbbi időszakban az élelmiszerek, italok részaránya kismértékben ismét nőtt, egyharmadát teszi ki a teljes exportnak. Az átlagosnál jobban bővült a feldolgozott termékek kivitele is, részarányuk (46,4 százalék) folyamatosan emelkedik, őrzik vezető helyüket az exporton belül. A gépek és berendezések kivitele továbbra is csökken. Mindezek eredményeként összességében a magyar export mintegy 80 százaléka élelmiszer-ipari (33,3 százalék) és feldolgozott termék (46,4 százalék).
Az import áruszerkezete hasonló az elmúlt évekéhez. Dominálnak az energiahordozók és a nyersanyagok, a behozatal több mint háromnegyedét teszik ki. A gépek és berendezések részarányának alakulása döntően az atomreaktori fűtőelem-behozatal és az adósságtörlesztésre történő szállítások ütemétől függ.
| A magyar-orosz kétoldalú áruforgalom alakulása (M USD) | ||||
|---|---|---|---|---|
| Export |
Import |
Forgalom |
Egyenleg |
|
|
1997. I-IX. hó |
679,0 |
1456,5 |
2135,5 |
–777,5 |
|
1998. I-IX. hó |
578,5 |
1261,9 |
1840,4 |
–683,4 |
|
1999. I-IX. hó |
253,6 |
1056,9 |
1310,5 |
–803,3 |
|
2000. I-IX. hó |
304,9 |
1779,4 |
2084,3 |
–1474,5 |
|
2000/1997 (%) |
44,9 |
122,2 |
97,6 |
|
|
2000/1998 (%) |
52,7 |
141,0 |
113,2 |
|
|
2000/1999 (%) |
120,2 |
168,4 |
159,0 |
|
| Forrás: KüM | ||||