A módosítás viszonylag kismértékben érinti a Tptv. anyagi jogi rendelkezéseit. Ezek közül kiemelendő, hogy szűkül a csekély jelentőségű versenykorlátozások köre. Ez a kedvezmény megszűnik a versenyre nézve súlyosabb, versenytársak közötti versenykorlátozások esetében, úgy, mint az árrögzítés és a piac felosztása. A GVH-nak a jövőben módjában lesz – pro futuro – megállapítani, hogy a versenykorlátozások egy adott csoportját mentesítő kormányrendeletből eredő kedvezmények nem élnek. A vállalkozások közötti összefonódásokra vonatkozó rendelkezések – így például az irányítás megszerzésének szabályai – a gyakorlati tapasztalatokra támaszkodva számos ponton finomodtak.
Garanciális elemként értékelendő a kiszabható bírság legmagasabb összegének meghatározása.
Fontos annak a világossá tétele, hogy a védekezéshez fűződő alapjog gyakorlása érdekében mikor, milyen információt köteles a Gazdasági Versenyhivatal megadni az ügyfélnek.
A jogi erővel ugyan nem rendelkező közlemények jól felhasználhatók lesznek arra, hogy a vállalkozók számára a hivatal tisztázza az egyes főbb jogalkalmazási kérdéseket.
A helyszíni vizsgálatok kapcsán pedig kodifikálták azt az alapelvet, amely szerint senkit nem lehet kötelezni olyan kérdés megválaszolására, amellyel elismerné a jogsértést.
Írásunk következő részében a legfontosabb módosításokat tekintjük át, három címre osztva mondandónkat, követve a Tptv. szerkezeti felépítését. Ennek megfelelően először az anyagi jogi szabályokat ismertetjük, ezen belül is különválasztva a versenykorlátozó megállapodások, az erőfölénnyel való visszaélés és a fúziókontroll témáit. Ezt követően megvizsgáljuk a GVH szervezetét érintő változásokat, itt kitérve a közlemény és az ágazati vizsgálat jogintézményeire is. Végül az eljárási szabályokban bekövetkezett módosulásokkal zárjuk az áttekintést.