Egy vidéki fórumon a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter elismerte: a bor- és a hegyközségi törvény úgy rossz, ahogy van. A jövedéki törvény kiterjesztése a borra nem hozott egyértelmű sikert, amit az is mutat, hogy a jogszabályt tavaly módosítani kellett. A legtöbb borgazdaság alig ér el jövedelmet. Békéről és nyugalomról ebben az agrárágazatban sem lehet beszélni, akkor sem, ha az állami értékelés sikeresnek minősítette a bortermelést (is).
A bor jövedéki termékké válásától a szakemberek egyebek mellett a szakma megtisztulását is várták, ám mivel még nagyon rövid idő telt el az új regula bevezetésétől, generális változások még nem következtek be. Az viszont tény, hogy egyre több borhamisítót lepleznek le. Ez persze azt is mutatja, hogy a szőlőt soha nem látott italok előállítása a törvény hatálybalépésével nem szűnt meg. De mutatkoznak kedvező változások is: 2000 őszén a belföldi bor forgalmazása felgyorsult, a szőlőből készült termékek értékesítésekor jobb lehetőségek nyíltak a becsületes termelők előtt, a belpiacon 10-15 százalékkal magasabb áron lehetett eladni a nemes nedűket. Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára biztos abban, hogy a kereskedelemben – a borkóstolókban, vendéglőkben, kocsmákban – lefolytatott vizsgálatok is óvatosabb ténykedésre intették a hamisítókat. Az ellenőrzések során mintegy 60 borozót, kocsmát záratott be határozott időre a pénzügyőrség, s 50-60 millió forint bírságot szedtek be a kereskedőktől a szabálytalanságok miatt.
Növekvő adóbevételek
A szakemberek sem tudnak egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy jót tett-e az ágazatnak, hogy jövedéki termékké vált a bor. Ez a nedű ugyanis kevésbé illeszkedik a jelenlegi szabályozásba. A bor előállítási módja, beltartalma, szerkezete" jelentősen eltér például a pálinkáétól, a sörétől és más, tömény szeszes italétól, ebből adódóan a szabályozása, az ellenőrzése bonyolultabb, sokkal több szereplőt igényel. Urbán András szerint a jelenlegi szabályozás alapján rossz jövedéki termék a bor, még akkor is, ha a törvény paragrafusait módosították. Adófizetés szempontjából viszont – ha az ellenőrzés, a jogkövető magatartás a termelők részéről megfelelő lesz – jó jövedéki termék a bor, hiszen a korábbi államkincstári bevételhez képest innen háromszor, négyszer több adó is befolyik majd a költségvetésbe.
A borágazat 1,5 milliárd forint fogyasztási adót fizetett be a jövedékiség" előtt, míg az átutalandó áfa ennek többszöröse, azaz akár 3,5-4 milliárd forintra tehető. Ha 3 millió hektoliter bor belföldi forgalmazását vesszük alapul, akkor 1,5 milliárd forint körüli jövedéki adót szedhet be az állam, az áfafizetők körébe pedig lényegesen többen kerülnek be a szigorú ellenőrzések következtében. A beszedhető többletáfa nagyságát ma még megbecsülni sem lehet, miként azt sem, hogy a fináncoknak mennyibe fog kerülni a bor és a bortermelők fokozott ellenőrzése.
AZ ÉV BORÁSZA Figula Mihályt (Csopak) választották az év borászának 2000-ben. A nagy munkabírású, újító borász már többször szerepelt az élmezőnyben a korábbi évek szavazásain. Olyan fajtákból készít cuvée-ket, amelyek korántsem megszokottak: például a chardonnayt muscat ottonellel, az olaszrizlinget muscat ottonellel, a chardonnayt sauvignon blanc-kal, vagy a semiont chardonnayval házasítja össze. |
Eltérő adatbázisok
A jövedéki törvény szerint az 1500 négyzetméternél nagyobb szőlőterülettel rendelkezőknek regisztráltatni kell magukat. A lajstromba kerültek száma azonban eltér a VPOP és a HNT adatbázisában. A pénzügyőrség listáján 54-55 ezren szerepelnek. Az adóraktári tevékenységet folytatni kívánók száma több száz, 10 ezer körül vannak olyanok, akik egyszerűsített adóraktárt működtetnek. A HNT adatait azért nehéz összevetni a VPOP számaival, mert számos gazda úgy reagált a jövedéki törvény bevezetésére, hogy szétíratta" a szőlőterületét, mások kivágatták a szőlőjük egy részét, hogy a határérték alá csökkenjen a területük. A HNT adatbázisában egy személy akár többször is szerepelhet, miután a törvény úgy rendelkezik, hogy a kereskedőknek, felvásárlóknak adott esetben 5-15-25 hegyközségben is tagsági jogviszonyt kell létesíteniük, ha 700 kilogrammnál több szőlőt vagy 500 liternél több bort vesznek az adott területről. E duplikációk kiszűrését még nem sikerült megoldani. Ugyanakkor a jövedéki törvény módosítása miatt 2001-ben tovább bővül a regisztrációra kötelezettek köre. Az új szabályozás értelmében az 1500 négyzetméternél kisebb szőlőterületet művelő gazdának is kötelessége adminisztráltatnia magát, ha egyszerűsített adóraktárnak vagy adóraktárnak akarja értékesíteni borszőlőjét. (Egyébként a szőlőtermesztőket is ellenőrizték a pénzügyőrök: elsősorban az elmulasztott regisztráció, illetve az árukísérő okmányok hibás kitöltése miatt szabtak ki rájuk bírságot.) Míg korábban a szőlőfelvásárlással foglalkozó (magán vagy jogi) személynek egyszerűsített adóraktári engedélyt kellett kérnie, az új szabályozás szerint köteles bejelentkezni a lakhelye/székhelye szerint illetékes vámhivatalnál, ahol nyilvántartásba veszik. Korábban az egyszerűsített adóraktári engedély elegendő volt, ha a termelő (vagy családtagok) nem állítottak elő évente összesen 1000 liternél több bort. A jövőben ellenben, ha az előállított bor több mint egynegyed részét vásárolt szőlőből készítik, akkor is adóraktári engedélyt kell beszerezni, ha annak mennyisége nem éri el az 1000 litert.
Mobil palackozó
A jogszabály módosításával bevezették a mobil palackozó" fogalmát, rögzítve annak igénybevételi módját is. A mobil palackozó önjáró vagy vontatott közúti járműre szerelt, zárt rendszerű technológiai berendezés. A palackozó üzemeltetéséhez nem kell adóraktári engedély, birtoklását és alkalmankénti használatát a vámhatóságnál kell bejelenteni. A palackozó üzemeltetéséhez viszont szükségesek a szakhatósági – például ÁNTSZ – engedélyek. A mobil palackozó szolgáltatását adóraktár-engedélyes vagy adómentes bor kiszerelésére lehet igénybe venni.
A jogszabály korábban nem tette lehetővé, hogy az adóraktárban, a legszigorúbban ellenőrzött és nagyobb forgalmú borászati üzemben úgynevezett termelőibor-kimérés működhessen, megengedte viszont az egyszerűsített adóraktáraknak. Januártól változás van ebben is: a nagyüzemi pincészetekben sem kell naponta vezetni a fogyasztást.
A borszakma sérelmezi, hogy a módosítással törölték azt a jövedéki előírást, hogy a borkimérőknek, kocsmáknak, vendéglátóhelyeknek naponta el kell számolniuk a fogyasztással, pontosan nyilvántartva, hogy mi fogyott el, és mi maradt a raktáron. A borászok egyetértettek azzal, hogy szigorú az előírás, de betartásával a hamisított italok könnyen kiszűrhetők. Sőt, azt szorgalmazták, hogy ezt az adminisztratív kötelezettséget a sörre és minden más szeszes italra is terjesszék ki. A javaslatot azonban a törvényalkotók elvetették.
A jövedéki törvény kidolgozása a borászati szakma szerint nem úgy sikeredett, ahogy azt eredetileg elképzelték és javasolták. A HNT szorgalmazta ugyan a bor jövedéki termékkörbe vonását, ám azzal a kitétellel, hogy a törvény bevezetése ne okozzon plusz anyagi terhet és adminisztrációt. Ez a kérés viszont csak óhaj maradt – állítják a szakma gyakorlati képviselői.
A jövedéki törvény hatálybalépése előtt a HNT már jelezte a kormányzatnak, hogy az egész országra – s nem csak a borvidékekre – kellene kiterjeszteni a hegyközségi törvényt. A jogszabály hatálybalépése után valamennyi 500 négyzetméternyi szőlőt birtokló termelőnek regisztráltatnia kellene magát a hegyközségnél, így egységessé és országossá válna a nyilvántartás. A gazdáknak nem kellene vezetniük a szőlő-pince könyvet. A hegyközségi nyilvántartással pontosan nyomon lehetne követni, hogy ki hol, mennyi szőlőt értékesített, illetve dolgozott fel a pincéjében. Az adminisztráció így tényleg csökkent volna.
Pinceszövetkezetek
Az Európai Unió országaiban a kisebb, családi borgazdaságok jól megférnek a nagyobbakkal. A családi gazdaságoknak meghatározó szerepük van és lesz a magyar bortermelésben is: a magas minőséget képviselő boraik könnyen eladhatók a szállodáknak, vendéglátóhelyeknek, benzinkutaknak, szakboltoknak, de bőven jut belőle exportra is, emelvén a magyar italok rangját. Tőlük származik az évi 4-4,5 millió hektoliteres magyarországi bortermés 20 százaléka. A többit, 3-3,5 millió hektolitert a családi méreteknél nagyobb kis- és közepes borgazdaságok állítják elő. Nem éppen ideális körülmények között; gazdálkodásukra a tőkeszegénység, a gyenge technikai ellátottság, az alacsony, gyakran nulla jövedelmezőségi szint a jellemző.
A kis- és közepes üzemek koncentrációja elkerülhetetlen. A HNT vezetői évek óta szorgalmazzák, hogy a feldolgozásra és értékesítésre társuló HNT-tagok kapjanak kiemelt támogatást a beruházáshoz, a forgóalap-feltöltéshez, a felvett hitelekhez. A legtöbb nyugat-európai országban pinceszövetkezetek forgalmazzák a bortermés 25-40, de akad hely, ahol 70 százalékát. Az összefogással nagy tételben tudnak azonos minőségű italokat a kereskedelmi hálózatoknak szállítani. Ha ez a koncentráció hazánkban késik vagy elmarad, kiszorulunk a nemzetközi kereskedelmi hálózatok alkotta jelentős piacról, a helyünkre azonnal belépnek az Újvilág termelői.
Csökkent a borfogyasztás
Az elmúlt 18 évben 25 százalékkal csökkent a világ borfogyasztása, jelenleg évente mintegy 260 millió hektoliter bor talál vevőre. (Ugyanakkor a minőségi borok, ezen belül a vörösborok iránt jelentősen megnőtt a kereslet.) A fogyasztás a legjelentősebb európai szőlő- és bortermelő államokban (Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban) és Dél-Amerikában (Argentínában, Chilében) esett vissza. Több fogyott viszont az Egyesült Királyságban, a skandináv országokban, az Egyesült Államokban, s az utóbbi években Japánban és más távol-keleti államokban.
Az Európai Unió nyolc országában művelik a Föld szőlőültetvényeinek 45 százalékát (3,4 millió hektárt), innen származik az összbortermelés 60 százaléka (150-160 millió hektoliter). A világpiacon viszont egyre élesebb a küzdelem az EU és az Újvilág országai (Ausztrália, Chile, Új-Zéland, Dél-afrikai Köztársaság, Argentína és az USA fő bortermelő állama, Kalifornia) között. Tizenegy évvel ezelőtt a szőlő és bor nemzetközi kereskedelméből Európa 84,8 százalékot tudhatott magáénak az Újvilág országainak 4,4 százalékával szemben. Hét-nyolc évvel később az EU-országok részaránya 72,3 százalékra csökkent, az Újvilágé 16 százalékra növekedett. Előretörésüket azzal magyarázzák, hogy az érintett országokban kedvezőek az ökológiai adottságok, a szőlőtermesztés programozható, engedélyezik az öntözést, nem korlátozzák a termés mennyiségét, ezért a befektetett tőke gyorsan megtérülhet. Jelentős összegeket áldoztak a marketingre. Az Újvilág boraival komolyan számolni kell Európában, így nálunk is. Ezt a tavalyi londoni borverseny is igazolta: a megmérettetésre 9300 bort neveztek be, s a legjobb eredményt – a mustrára vitt italok és az aranyérmek arányait tekintve – Chile érte el, 48 százalékkal az élen végzett. Franciaország lett a második 44, Olaszország a harmadik 39 százalékkal, Ausztrália 30 százalékkal a negyedik, Portugália 25 százalékkal az ötödik.
Egydolláros átlagár
A magyar borexport – összevetve a világkereskedelem számaival – nem jelentős. Évente körülbelül 1 millió hektoliter bort értékesítünk külföldön, az átlagáraink ma még nem érik el literenként az egy dollárt. Különleges minőségű borokért (tokaji aszú) ennél sokkal többet kap néhány családi borászat és néhány nagyüzem, ám az export jelentős hányadát ma is tartályokban, és nem palackozva szállítjuk ki. A szakma szerint hathatósabb marketinggel lényegesen több nemes italt lehetne külföldön értékesíteni.
Az elmúlt évi szüret az évtized (mások szerint az évszázad) legjobb minőségű termését hozta. A mennyiséggel sem volt baj. Mégis, a borászatok többsége súlyos anyagi gondokkal küszködik. A technológia megújítására, új eszközök megvételére nincs elegendő forgótőke, sokan tehát a gyors s jó bevétel reményében az újbort gyorsan el akarják majd adni. Az ágazat jövedelmezőségi szintje továbbra is alacsony, az a borász, akinek nincs saját szőlőterülete, egyre nehezebb helyzetbe kerül. Javíthatna ezen, ha egyre több gazdálkodó tudna teljes vertikumot kialakítani (szőlőbirtok, pincészet, palackozó, esetleg kereskedelmi részleg), ám megvalósításához a jelenleginél sokkal több állami támogatásra volna szükség.
Magyarországi szőlészeti és borászati adatok | ||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Évek | Import | Export | ||||||||
Hordós bor | Palackos bor | Pezsgő | Must | Összesen | Szőlő és szőlőmust | Hordós bor | Palackos bor | Pezsgő | Összesen | |
Mennyiségi adatok (hl) | ||||||||||
1980 |
137 987 |
3 493 |
10 678 |
152 158 |
1 117 142 |
975 011 |
214 540 |
2 306 693 |
||
1981 |
397 061 |
6 081 |
17 500 |
420 642 |
1 167 994 |
1 083 412 |
266 110 |
2 517 516 |
||
1982 |
571 380 |
28 950 |
29 152 |
629 482 |
1 154 071 |
1 116 635 |
313 124 |
2 583 830 |
||
1983 |
209 854 |
30 068 |
29 942 |
269 864 |
1 109 010 |
1 476 667 |
429 823 |
30 115 500 |
||
1984 |
234 436 |
2 902 |
20 814 |
258 152 |
1 081 514 |
1 663 333 |
464 095 |
3 208 942 |
||
1985 |
711 212 |
25 236 |
20 620 |
757 068 |
1 121 383 |
1 583 071 |
516 924 |
3 221 378 |
||
1986 |
922 827 |
51 774 |
44 946 |
1 019 547 |
531 309 |
1 213 780 |
355 275 |
2 100 364 |
||
1987 |
402 540 |
16 718 |
83 726 |
502 984 |
551 902 |
1 162 442 |
356 466 |
2 070 810 |
||
1988 |
319 320 |
466 |
51 617 |
371 403 |
601 816 |
1 231 799 |
300 064 |
2 133 679 |
||
1989 |
108 903 |
5 702 |
17 788 |
132 393 |
539 552 |
1 393 984 |
339 759 |
2 273 295 |
||
1990 |
206 787 |
1 961 |
13 657 |
10 350 |
222 405 |
361 423 |
925 587 |
311 101 |
1 598 123 |
|
1991 |
79 991 |
7 660 |
2 680 |
12 990 |
90 331 |
400 |
274 837 |
445 461 |
80 397 |
800 695 |
1992 |
80 503 |
2 340 |
3 304 |
10 050 |
86 147 |
520 |
319 872 |
273 351 |
73 634 |
667 377 |
1993 |
81 502 |
2 230 |
9 163 |
6 410 |
92 895 |
1 400 |
353 725 |
346 936 |
178 482 |
880 543 |
1994 |
58 665 |
2 522 |
6 980 |
6 790 |
68 167 |
81 131 |
348 850 |
358 209 |
152 696 |
940 886 |
1995 |
23 574 |
4 211 |
5 081 |
32 866 |
66 336 |
467 287 |
600 852 |
204 674 |
1 339 149 |
|
1996 |
47 088 |
4 381 |
4 634 |
56 103 |
441 477 |
325 216 |
558 911 |
191 592 |
1 517 196 |
|
1997 |
28 944 |
4 566 |
7 636 |
9 497 |
45 337 |
364 530 |
372 503 |
515 307 |
50 499 |
1 302 839 |
1998 |
14 765 |
6 941 |
2 840 |
7 378 |
31 924 |
288 817 |
541 424 |
461 901 |
19 190 |
1 311 332 |
1999 |
12 024 |
5 801 |
3 296 |
2 737 |
23 858 |
143 285 |
310 224 |
517 040 |
15 835 |
986 384 |
Értékadatok (ezer USD) | ||||||||||
1989* |
3 844 |
256 |
310 |
1 291 |
5 701 |
13 255 |
10 443 |
414 |
24 112 |
|
1990* |
7 845 |
370 |
147 |
1 866 |
10 228 |
10 811 |
15 668 |
1 303 |
||
1991* |
2 857 |
730 |
1 009 |
1 390 |
5 986 |
19 |
16 798 |
32 347 |
6 686 |
55 831 |
1992 |
2 897 |
569 |
532 |
956 |
4 854 |
55 |
18 938 |
34 644 |
12 236 |
65 873 |
1993 |
2 039 |
247 |
885 |
413 |
3 584 |
98 |
15345 |
42 317 |
25 591 |
83 351 |
1994 |
1 722 |
477 |
1 052 |
720 |
3 971 |
2 691 |
18 194 |
49 140 |
24 931 |
94 956 |
1995 |
954 |
343 |
544 |
895 |
2 736 |
24 847 |
75 442 |
25 130 |
128 155 |
|
1996 |
7 449 |
349 |
686 |
3 484 |
17 418 |
18 788 |
58 369 |
18 464 |
113 039 |
|
1997 |
2 251 |
461 |
666 |
1 162 |
4 540 |
11 841 |
20 968 |
67 914 |
6 913 |
107 636 |
1998 |
1 824 |
738 |
821 |
795 |
4 178 |
8 397 |
25 525 |
64 818 |
2 765 |
101 505 |
1999 |
694 |
634 |
922 |
306 |
2 556 |
4 152 |
14 456 |
62 289 |
2 592 |
83 489 |
Forrás: FVM ARH |