Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. február 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 34. számában (2001. február 1.)

Számvitel

Az új számviteli törvény életbelépését követően több rendelet is született egyes szervezetek évesbeszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól. A 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet a magánnyugdíjpénztárak, a 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet az önkéntes nyugdíjpénztárak, a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet az egyéb szervezetek, a 245/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a közraktárak, a 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások, a 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a befektetési vállalkozások, a 252/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak speciális könyvvezetési szabályait tartalmazzák. Mindegyik rendelet 2001. január 1-jétől hatályos azzal, hogy rendelkezéseiket első ízben a 2001. évi üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2000/125., 130. szám)

Felszámolás, végelszámolás

A felszámolás és a végelszámolás időszaka alatt a gazdálkodó szervezetek könyvelésére sajátos szabályokat kell alkalmazni. A számviteli törvénytől eltérő előírásokat új rendeletben összegezték. A 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 2001. január 1-jétől hatályos, rendelkezéseit a folyamatban lévő felszámolásnál és végelszámolásnál is alkalmazni kell.

A folyamatban lévő végelszámolásnál az eljárás befejezésekor a végelszámoló a számviteli elszámolások, nyilvántartások alapján az egyes naptári évekre külön-külön számviteli beszámolót, az utolsó évről készült beszámolóban kimutatott eredmény felosztása után végelszámolási zárómérleget, zárójelentést, vagyonfelosztási javaslatot, valamint záró adóbevallást készít. A végelszámolási zárómérleget könyvvizsgálóval felül kell vizsgáltatni.

(Magyar Közlöny 2000/125. szám)

Megkülönböztető jelzés

2000. december 27-étől szabálysértést követ el az, aki megkülönböztető fényjelzést vagy hangjelzést jogosulatlanul szerel fel a gépjárműre. Ugyancsak szabálysértés, ha ilyen jelzést közterületen lévő gépjárműben engedély nélkül birtokolnak. A szabálysértés elkövetőjét százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatják. A büntetés ötvenezer forintig terjedő pénzbírság, ha valaki a megkülönböztető jelzés használatára vonatkozó szabályokat megszegi. A rendőrség elkobozza azt a készüléket, amellyel a szabálysértést elkövették.

Az új közlekedésügyi szabálysértést a 226/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet vezette be.

(Magyar Közlöny, 2000/125. szám)

Gazdaságfejlesztési támogatások

Módosították a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzatok felhasználásának és kezelésének szabályait. A célelőirányzat a gazdaságfejlesztési és kereskedelempolitikai célok megvalósításának eszköze. A költségvetési törvényben meghatározott előirányzatból pályázati úton támogatást lehet igényelni. A most megjelent 44/2000. (XII. 19.) GM rendelet tartalmazza azokat a jogcímeket, amelyek alapján pályázni lehet. Az új pályázati feltételek 2000. december 24-én léptek életbe.

(Magyar Közlöny, 2000/125. szám)

Szakképzési hozzájárulás

Tájékoztatót adott ki az Oktatási Minisztérium a 2000. évi szakképzési hozzájárulási kötelezettség elszámolásáról, bevallásáról és befizetéséről.

A gyakorlati képzést szervező kötelezett éves bevallása

A szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezettnek az éves szakképzési hozzájárulásról a tárgyévet követő február 15-éig meg kell küldenie az elszámolást az alapkezelő részére. Ennek a kötelezettségnek az "Éves bevallás a gyakorlati képzést szervezők részére a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítéséről" című nyomtatvány kitöltésével és benyújtásával kell eleget tenni. A nyomtatvány az OM tájékoztató mellékleteként megjelent a Magyar Közlönyben, amely fénymásolható, vagy a www.om.hu internetcímről kinyomtatható.

A tényleges költségek alapján történő évközi visszaigénylésre szintén a tájékoztató mellékleteként megjelent "Adatlap a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből tényleges költség alapján történő visszaigénylés évközi folyósításához ... évre vonatkozóan" nyomtatvány kitöltésével és benyújtásával van mód.

Aki a gyakorlati képzés megszervezésével teljesíti szakképzési hozzájárulási kötelezettségét, és a bruttó kötelezettsége, illetve a kötelezettségcsökkentő tételeinek egyenlegeként – nettó kötelezettségként – befizetési kötelezettsége áll fenn, a tárgyévet követő február 15-éig köteles azt befizetni a Munkaerőpiaci Alap Magyar Államkincstárnál vezetett MPA szakképzési alaprész lebonyolítása 10032000-00282345-70000007 számú számlájára.

A gyakorlati képzést nem szervező kötelezett elszámolása

Az a hozzájárulásra kötelezett, aki nem szervez gyakorlati képzést, köteles a bruttó kötelezettségét az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulás számlára befizetni.

Ezek a kötelezettek az éves bruttó kötelezettségüket és a kötelezettségcsökkentő tételek éves összegét, valamint az éves nettó kötelezettségüket maguk állapítják meg és vallják be az állami adóhatóságnak benyújtandó éves adóbevallás keretében.

Ez azt jelenti, hogy a gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezetteknek a 2000. évi szakképzési hozzájárulási kötelezettségükről a Oktatási Minisztériumhoz nem kell bevallást, elszámolást, tájékoztatást küldeniük, kötelezettségük befizetését az APEH szakképzési hozzájárulás beszedési számla 10032000-06056061 számlájára kell teljesíteniük.

A helytelenül befizetett szakképzési hozzájárulást az OM visszafizeti

Annak, aki tévedésből közvetlenül a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprész pénzügyi lebonyolítási számlájára fizetett a 2000. évre vonatkozóan szakképzési hozzájárulást, az Oktatási Minisztérium kérelemre visszafizeti a befizetett összeget. A kérelmen a befizető azonosítását szolgáló adatokon (pontos név, cím, adószám, pénzforgalmi jelzőszám) kívül fel kell tüntetni azt, hogy a visszafizetést a 2000. évi hozzájárulási kötelezettség téves befizetése miatt kérik. Jelezni kell továbbá a befizetés dátumát és annak a számlának a számát, amelyre a befizetés történt. A kérelem mellékleteként csatolni kell a befizetést igazoló bankkivonat másolatát.

(Magyar Közlöny 2000/125. szám)

Hitelintézetek

2001. január 1-jétől módosult a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény. A korábban már engedéllyel rendelkező, illetve engedélyezési eljárás alatt levő pénzügyi vállalkozások 2001. december 31-éig kötelesek eleget tenni az új előírásoknak. A törvény 2002. december 31-éig adott határidőt arra, hogy saját tőkéjük elérje legalább az ötvenmillió forintot.

Ha a részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő pénzügyi vállalkozás megválasztott, vagy kinevezett ügyvezetője nem felel meg a most beiktatott követelményeknek, határozott idejű megbízatásának, kinevezésének lejártáig még betöltheti a tisztségét.

A már működő önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alap 2001. június 30-áig köteles az új szabályoknak megfelelően módosítani a létesítő okiratát.

A 2000. évi CXXIV. törvény rendelkezései számos helyen módosították az értékpapírtörvényt, a számviteli törvényt, a biztosítóintézetekről szóló törvényt is.

(Magyar Közlöny, 2000/126. szám)

Közúti közlekedés

Típusvizsgálat

Január 1-jétől a közlekedési hatóság a külföldön kiadott típusjóváhagyó okmány honosítása alapján is kiadja a típusbizonyítványt. Egyedi jármű vagy járműsorozat behozatala esetén a típusvizsgálattól és a típusbizonyítvány kiadásától is eltekinthetnek. Az engedélyezett járműtípusok, valamint a jóváhagyott alkatrészek, tartozékok és önálló műszaki egységek típusmeghatározó műszaki adatairól a jövőben nyilvántartást vezetnek.

A változást a 2000. évi CXXVII. törvény iktatta be.

Közlekedési pontrendszer

Január 1-jétől bevezették a közlekedési előéleti pontrendszert. A 2000. évi CXXVIII. törvény melléklete tartalmazza azokat a bűncselekményeket és szabálysértéseket, amelyek elkövetésével a járművezetők büntetőpontot kapnak. A segítségnyújtás elmulasztása és a cserbenhagyás elkövetése esetén például 7 pontot lehet kapni. Az ittas vezetés és a sebességkorlátozás túllépése 1-1 pontot von maga után.

(Magyar Közlöny, 2000/126. szám)

Élelmiszerek

Felülvizsgálták az állatgyógyászati készítmények maradványának megengedhető határértékeit az élelmiszerekben, és az élelmiszerek vegyi szennyezettségének engedélyezett mértékeit. A határértékeket a 39/2000. (XII. 20.) EüM rendelet és a 40/2000. (XII. 20.) EüM rendelet mellékleteiben tették közzé.

(Magyar Közlöny 2000/126. szám)

Veszélyes anyagok

A veszélyes anyagot tartalmazó elemeket és akkumulátorokat január 1-jétől csak meghatározott felirattal lehet forgalomba hozni. A 41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM együttes rendelet melléklete tartalmazza azt a szimbólumot, amelyet el kell helyezni rajtuk.

(Magyar Közlöny, 2000/126. szám)

Árszabályozás

Új árszabályozási mechanizmus lépett életbe 2000. december 21-én, amely a villamos energia hatósági árainak, valamint a közcélú villamosművek és hőtermelő létesítményeik (fűtőműveik) által értékesített melegített víz és gőz árát szabja meg. A rendelet alapján állapítják meg a villamos energia termelői, nagykereskedelmi és fogyasztói árát.

Az árszabályozási rendszer a 2001. január 1-jétől 2004. december 31-éig terjedő időszakra érvényes. A mechanizmus kiindulópontját a 2001. január 1-jei árak, illetve az ezek megállapítását megelőző eszköz- és költségfelülvizsgálatok képezik.

A kiinduló árak megállapításának kereteit és az éves árkorrekciókat a 45/2000. (XII. 21.) GM rendelet mellékletei tartalmazzák.

(Magyar Közlöny, 2000/127. szám)

Villamos energia ára

Közcélú villamosművek

2001. január 1-jétől a közcélú villamosművek villamosenergia-vásárlási árát a 46/2000. (XII. 21.) GM rendelet állapítja meg. A rendeletben közzétett díjakat első alkalommal a január 7. utáni első mérőleolvasást követően vásárolt villamos energia elszámolásánál kell alkalmazni. Január 1-jétől a villamos energia eladója (vagy megbízottja) a felek közötti szerződésben foglaltaktól eltérő időpontban is jogosult egyszeri külön mérőleolvasást végezni vagy kérni. A közzétett árak a rendelet hatálybalépése előtt kötött szerződések részévé válnak, kivéve ha a felek közös megegyezéssel a szerződésben kikötött árat fenntartják, vagy azt a rendelet szerinti legmagasabb hatósági árnál alacsonyabbra változtatják.

Lakossági fogyasztók

Január 1-jétől a lakossági fogyasztók részére szolgáltatott villamos energia legmagasabb díjai forgalmi adó nélkül

Díjszabások Áramdíjak Ft/kWh
"A" (lakossági általános) 21,00
"B" (lakossági vezérelt) 9,70
"C" (villamosenergia-ipari) 5,70

Ezeket a díjakat első alkalommal a január 1-jét követő első mérőleolvasás utáni fogyasztás elszámolásánál kell alkalmazni. Éves számlázás esetén a villamos energia közüzemi szabályzata szerint kell eljárni. Az áramszolgáltató a szerződésben foglaltaktól eltérő időpontban is jogosult az egyszeri külön mérőleolvasásra. Ha a hatálybalépés után tervezett első leolvasást a fogyasztónak felróható okból kétszeri kísérlettel sem lehet végrehajtani, vagy írásbeli fogyasztói bejelentésből nem állapítható meg a mérőállás, a számlázásnál az árváltozás hónapjának utolsó napjával mint osztónappal lehet az árváltozást megelőző és követő leolvasási adatok különbségét áralkalmazás szempontjából időarányosan megosztani.

A díjakat a 49/2000. (XII. 21.) GM rendelet állapította meg.

Egyéb fogyasztók

A lakossági fogyasztókon kívüli egyéb fogyasztók részére szolgáltatott villamos energia ára is változott január 1-jétől. A 48/2000. (XII. 21.) GM rendeletben közzétett árakat legfeljebb kéthavonta történő számlázás esetén első alkalommal a január 1-jét követő első mérőleolvasás utáni fogyasztás elszámolásánál kell alkalmazni. Az áramszolgáltató a szerződésben foglaltaktól eltérő időpontban is jogosult az egyszeri külön mérőleolvasásra. Egyszeri leolvasásnak minősül az is, ha a fogyasztásmérőt előre úgy állítják be, hogy az árváltozás időpontjában regisztrálja a mérőállást, melyet későbbi időpontban a szolgáltató és a fogyasztó képviselője együtt olvasnak le, és írásban rögzítenek.

A megváltozott hatósági árak a január 1-je előtt kötött szerződések részévé válnak, kivéve ha a felek az eredeti szerződés változatlan fenntartásában vagy a rendeletben foglaltaknál alacsonyabb díjak alkalmazásában állapodnak meg.

(Magyar Közlöny, 2000/127. szám)

Gőz és melegített víz ára

A közcélú villamosmű és hőtermelő létesítménye (fűtőműve) által értékesített gőz és melegített víz január 1-jétől érvényes árát a 47/2000. (XII. 21.) GM rendelet mellékletében tették közzé.

(Magyar Közlöny, 2000/127. szám)

Földgáz díja

2001. július 1-jétől a földgáz díjai a következők:

Viszonteladói árszabás

Az 1. árkategóriás éves viszonteladói teljesítménydíj 11,46 Ft/MJ/nap, a viszonteladói gázdíj 0,636 Ft/MJ. A 2. árkategóriás éves viszonteladói teljesítménydíj 11,46 Ft/MJ/nap, a viszonteladói gázdíj 0,981 Ft/MJ, a viszonteladói díjkedvezmény 0,069 Ft/MJ.

Szállítóvezetéki árszabás

Az 1. árkategóriás éves szállítóvezetéki teljesítménydíj 488 Ft/MJ/h, a szállítóvezetéki gázdíj 0,642 Ft/MJ, a 2. árkategóriás éves szállítóvezetéki teljesítménydíj 550 Ft/MJ/h, a szállítóvezetéki gázdíj 0,984 Ft/MJ.

Lakossági fogyasztás árszabása

A 20 m3/h-nál kisebb névleges (össz)teljesítményű gázmérő(k) éves lakossági alapdíja 2256 forint, gázdíja 1,025 Ft/MJ.

A 20 m3/h és az annál nagyobb névleges (össz)teljesítményű gázmérő(k) éves lakossági alapdíja 4224 Ft/(m3)/h, gázdíja 0,934 Ft/MJ.

A mérővel nem rendelkező lakások fogyasztásának egységára 1,068 Ft/MJ.

Nem lakossági árszabás

A 20 m3/h-nál kisebb névleges (össz)teljesítményű gázmérők éves alapdíja 2256 forint, gázdíja 1,025 Ft/MJ. A 20 vagy ennél nagyobb névleges (össz)teljesítményű gázmérők éves alapdíja 4224 Ft/(m3/h), gázdíja 0,934 Ft/MJ.

A 100 m3/h-nál nagyobb (össz)teljesítményű gázmérők éves teljesítménydíja 488 Ft/MJ/h, gázdíja 0,760 Ft/MJ, 101-500 m3/h teljesítménylekötésnél. Az 500 m3/h-nál nagyobb teljesítménylekötés esetén az 1. árkategóriában az éves teljesítménydíj 488 Ft/MJ/h, a gázdíj 0,646 Ft/MJ, a 2. árkategóriában pedig 550 Ft/MJ/h, illetve 0,987 Ft/MJ.

Üzemanyag-árszabás

Az üzemanyagdíj 84,8 Ft/nm3.

Felemelt díj

A felemelt gázdíj 2,5 Ft/MJ.

Fenti árszabást az 50/2000. (XII. 21.) GM rendelet állapította meg, egyúttal hatályon kívül helyezte a januári számunkban közölt díjakat.

(Magyar Közlöny, 2000/127. szám)

Vasúti és autóbusz-menetdíjak

Január 1-jétől emelkedtek a menetrend szerinti vasúti és autóbusz-személyszállítás díjai is. A vasúti menetdíjakat a 30/2000. (XII. 21.) KöViM rendeletben, a távolsági autóbusz díjait a 31/2000. (XII. 21.) KöViM rendeletben tették közzé.

A keletbélyegzés nélkül elővételben váltott vasúti menetjegyeket január 1-jétől csak a régi és az új ár közötti díjkülönbözet megfizetése után érvényesíti a vasút. A felhasználatlan menetjegyeket azonban a szolgáltató kezelési költség felszámítása nélkül március 31-éig visszaváltja. A meghatározott napra elővételben váltott, egy útra szóló menetjegyeket az érvényességi idejükön belül, de legkésőbb március 1-jéig, a menettérti útra szóló jegyeket legkésőbb március 31-ig lehet felhasználni az utazásra.

(Magyar Közlöny 2000/127. szám)

Autópályadíjak

A matrica ára 2001-ben, amely az áfát is tartalmazza, a következő:

A kilencnapos érvényességű D1 kategóriás matrica 1400, a D2 3500, míg a D3 kategóriás 4800 forintba kerül. A havi matricáért a fenti kategóriák szerint 2500, 6400, illetve 8900 forintot kell fizetni. Az éves matrica díja 23 300, 58 300, illetve 81 600 forint.

Az M1-es és M3-as autópálya használati díjait a 32/2000. (XII. 21.) KöViM rendelet állapította meg.

(Magyar Közlöny, 2000/127. szám)

Használt gépjárművek

A használt vagy sérült gépjárművek vámkezelését megelőző vizsgálatért és az engedély kiadásáért 2000. december 29-től a következő igazgatási szolgáltatási díjakat kell fizetni:

  1. motorkerékpár esetében 13 500 Ft,
  2. személygépkocsi esetében 17 000 Ft,
  3. tehergépkocsi, autóbusz, vontató és nyerges vontató esetében 18 000 Ft,
  4. számozott fődarab esetében (fődarabonként) 5 300 Ft.

A 33/2000. (XII. 21.) KöViM- KöM-PM együttes rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően kezdeményezett eljárásokban kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny 2000/127. szám)

Víz- és csatornadíj

A január 1-jtől érvényes ivóvíz- és csatornahasználat legmagasabb díjait a 34/2000. (XII. 21.) KöViM rendeletben tették közzé az alábbiak szerint:

  Ivóvízdíj Ft/m3 Csatornadíj Ft/m3
Duna Menti Regionális Vízmű Rt. (Vác) 146,50 128,20
Dunántúli Regionális Vízmű Rt. (Siófok) 224,40 349,00
Észak-dunántúli Vízmű Rt. (Tatabánya) 190,00 122,00
Észak-magyarországi Regionális Vízművek Rt. (Kazincbarcika) 210,00 230,00
Tiszamenti Vízművek Rt. (Szolnok) 280,00 220,00
(Magyar Közlöny, 2000/127. szám)

Posta díjai

A belföldi postai szolgáltatások legmagasabb hatósági díjai a 3/2000. (XII. 21.) MeHVM rendeletben jelentek meg. Január 1-jétől a szabványlevél helyi díja: 31 forint, a távolsági díj 36 forint. A levelezőlap helyi és távolsági díja 28 forint. A további díjakat a rendelet melléklete sorolja fel.

(Magyar Közlöny, 2000/127. szám)

Devizaárfolyam

A Magyar Nemzeti Bank közzétette a hivatalos deviza-árfolyamlapján nem szereplő külföldi pénznemek USA-dollárra átszámított árfolyamait.

(Magyar Közlöny, 2000/127. szám)

Költségvetés

Az Országgyűlés a 2000. évi CXXXIII. törvényben elfogadta a 2001. és 2002. évi költségvetést, amely egyúttal módosította a következő törvényeket:

  • az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény,
  • a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény,
  • az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény,
  • a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény,
  • a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény,
  • a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény,
  • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,
  • a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény,
  • a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény,
  • a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény,
  • az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény,
  • az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény,
  • a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény,
  • a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény,
  • a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény,
  • a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény,
  • az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény,
  • a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény,
  • az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény,
  • az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény,
  • a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény,
  • az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény,
  • a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény,
  • a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CLIII. törvény,
  • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény,
  • az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvény.
(Magyar Közlöny, 2000/128. szám)

Bírósági végrehajtás

Módosították a bírósági végrehajtásról szóló törvényt. A 2000. évi CXXXVI. törvény 2001. szeptember 1-jén lép életbe, és rendelkezéseit alkalmazni kell a hatálybalépéskor folyamatban lévő eljárásokban is. (A megváltozott szabályokkal következő számunk Mozgástér rovatában foglalkozunk.)

(Magyar Közlöny, 2000/129. szám)

Cégjegyzék

2001. szeptember 1-jétől a cégjegyzék tartalmazni fogja a cégek valamennyi pénzforgalmi számláját és az azokat vezető pénzügyi intézmények nevét és székhelyét. Feltüntetik majd a cég elleni végrehajtás elrendelését és a cég tagja vagy részvényese vagyoni részesedésének lefoglalását is. A már bejegyzett cégek pénzforgalmi számlájára vonatkozó adatokat a cégbíróság számítógépes rendszer útján, 2001. december 31-éig fogja beszerezni az adóhatóságtól.

(Magyar Közlöny 2000/129. szám)

Zálogjog

2001. szeptember 1-jétől megváltoznak a zálogjog szabályai. A módosításokat a 2000. évi CXXXVII. törvény tartalmazza, melyeket lapunkban rövidesen részletesen ismertetünk.

(Magyar Közlöny, 2000/129. szám)

Kartelljog

Február 1-jétől módosul a versenytörvény. Az egyik változás a gazdasági versenyt korlátozó megállapodások tilalmát érinti. A jövőben nem minősül a gazdasági versenyt korlátozó magatartásnak, ha egymástól nem független vállalkozások között jön létre a megállapodás.

Nem esik tilalom alá a megállapodás akkor sem, ha csekély jelentőségű. Csekély jelentőségű a megállapodás, ha a megállapodást kötő feleknek és az azoktól nem független vállalkozásoknak az együttes részesedése az érintett piacon nem haladja meg a tíz százalékot. Kivétel ez alól, ha a megállapodás a vételi vagy az eladási árak versenytársak közötti közvetlen vagy közvetett meghatározására vagy a piac felosztására vonatkozik. A tíz százalékot meg nem haladó piaci részesedésnek a megállapodás érvényességének időtartama alatt, ha pedig az egy évnél hosszabb, minden naptári évben teljesülnie kell.

További változásokat tartalmaz a 2000. évi CXXXVIII. törvény és a 246/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet. (A módosuló szabályokról A hónap témája rovatunkban bővebben is olvashatnak).

(Magyar Közlöny, 2000/129., 130. szám)

Szövetkezetek

Kihirdették az új szövetkezeti törvényt. A 2001. január 1-jétől hatályos rendelkezéseket az ezen időpontot követően alapított szövetkezetekre kell alkalmazni. A már működő, bejegyzett szövetkezetek választhatnak, hogy kívánják-e alkalmazni az új törvény szabályait. Ha igen, akkor az új szabályoknak megfelelően módosítaniuk kell az alapszabályukat, és a kívülálló üzletrész-tulajdonosok üzletrészét meg kell vásárolniuk és be kell vonniuk. Ha az alapszabályát a szövetkezet most nem módosítja, a korábbi szabályok szerint is működhet tovább, de szövetkezeti üzletrészt nem bocsáthat ki, a már kibocsátott üzletrészeket pedig be kell vonni. A régi jogszabály szerint 2006. december 31-éig működhet a szövetkezet, ezen idő alatt mindenképpen módosítania kell az alapszabályát, és át kell térnie az új szabályokra. Ha ezt nem teszi meg, vagy nem alakul át gazdasági társasággá, jogutód nélkül megszűnik.

Az új szövetkezeti formát a 2000. évi CXLI. törvény vezette be.

(Magyar Közlöny, 2000/129. szám)

Szövetkezeti üzletrész

A mezőgazdasági szövetkezetek legkésőbb 2002. július 1-jéig kötelesek megvásárolni az alanyi jogú kívülálló üzletrészesek üzletrészeit, a vagyonnevesítéskor megállapított névértéken. Az üzletrészek megvásárlásához az állam a szövetkezetnek pénzügyi segítséget biztosít. Az üzletrészek megvásárlásának eljárási szabályait a 2000. évi CXLIV. törvényben szabályozták.

(Magyar Közlöny, 2000/129. szám)

Bortörvény

Borpárlat előállítását és kezelését csak a jövedéki termékekre irányadó törvényi rendelkezéseknek megfelelő szeszfőzde-adóraktár végezheti. Nem állíthat elő és nem kezelhet borpárlatot olyan alkoholtermék-adóraktár, amely alkoholterméket – a gyümölcs kivételével – cukor- vagy keményítőtartalmú mezőgazdasági eredetű termékből állít elő, valamint vegyipari és gyógyszeripari felhasználás során szennyezetté vált alkoholtermék tisztítását végzi.

A bortörvény fenti módosítását a január 23-ától hatályos 2000. évi CXLII. törvény iktatta be.

(Magyar Közlöny, 2000/129. szám)

Ültetvények nyilvántartása

A Magyarország területén fekvő szőlő- és gyümölcsös ültetvényeket a 2001. május 31-ei állapotnak megfelelően összeírják. Az összeírást június 1. és október 15. között folytatják le.

Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki szőlő- vagy gyümölcsös ültetvényt használ, köteles adatot szolgáltatni. Az összeírás alapján a Központi Statisztikai Hivatal nyilvántartást hoz létre.

Az ültetvények nyilvántartását a 2000. évi CXLIII. törvény rendelte el.

(Magyar Közlöny, 2000/129. szám)

Export-import

Közzétették a 2001. évi exportban és importban forgalmiengedély-köteles termékek jegyzékét. A 228/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 2000. december 28-án lépett életbe. A jogszabály kivitellel és behozatallal kapcsolatos rendelkezéseit csak a 2001. január 1-jét követően beadott vámkezelési kérelmekre kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2000/129. szám)

Közlekedési tilalom

A 7,5 tonnát meghaladó megengedett össztömegű tehergépkocsik hétvégi közlekedési tilalma január 1-jétől megváltozott. Az a rakománnyal közlekedő tehergépkocsi, amely június 15. és augusztus 31. közötti időszakban a hétvégi tilalom kezdete előtt érkezik az államhatárnál levő vámterületre, a tilalom ellenére szombaton 8 órától vasárnap 22 óráig is továbbhaladhat a forgalmi engedélybe bejegyzett magyarországi telephelyéig vagy az első lerakóhelyéig. Köteles azonban a lehető legrövidebb útvonalon közlekedni, és nem veheti igénybe a 237/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet mellékletében felsorolt útvonalakat.

(Magyar Közlöny, 2000/129. szám)

Bányatavak hasznosítása

A bányatavak fenntartásának, hasznosításának engedélyezéséhez a bányatóval érintett ingatlan tulajdonosának vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérnie a vízügyi hatóságtól. A bányató vízkészletének használata szintén engedélyezési kötelezettség alá tartozik. Az engedélyezés feltételeit január 7-étől a 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2000/129. szám)

Hulladékkezelés

A települési önkormányzatnak a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos helyi hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására nyílt hulladékkezelési pályázatot kell meghirdetnie. Nem köteles az önkormányzat pályázatot kiírni, ha más önkormányzat által működtetett közszolgáltatáshoz csatlakozik, vagy ha szomszédos önkormányzatokkal közös, legalább többségi önkormányzati tulajdonban levő gazdálkodó szervezetet hoz létre a közszolgáltatás ellátására.

A pályázati feltételeket a 241/2000. (XII. 23.) Korm. rendeletben tették közzé. A pályázatok elbírálására vonatkozó szabályokat a január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

A települési hulladék kezelésére irányuló közszolgáltatás díját az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben határozza meg. A díj meghatározásakor figyelembe kell venni a 242/ 2000. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásait.

(Magyar Közlöny, 2000/129. szám)

Kereskedési könyv

Január 1-jétől hatályos a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam-kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetéséről szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet.

A már működő hitelintézetek 2001. február 15-éig kérhetnek felmentést a kereskedési könyv vezetésének kötelezettsége alól. A kereskedési könyv vezetésének részletes szabályait tartalmazó belső szabályzatot, valamint az alkalmazni kívánt modellek dokumentációját 2001. február 15-éig kell benyújtani a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez. A január 1-jét követően megalakuló hitelintézeteknek a felmentési kérelmet a működési engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűen kell benyújtaniuk a felügyelethez. Ha a hitelintézet kereskedési könyv vezetésére válik kötelezetté, akkor legkésőbb a tárgyévet követő év január 1-jétől köteles eleget tenni a rendeletben foglalt kötelezettségeknek.

(Magyar Közlöny, 2000/130. szám)

Nyugdíjemelés

Nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások

2001. január 1-jétől emelkedik az ezt megelőzően megállapított és folyósított nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások havi összege. 10,3 százalékkal emelik az átmeneti járadék és a havi 54 930 forintot el nem érő egészségkárosodási járadék összegét azzal, hogy ez utóbbi járadék havi összege az emeléssel együttesen sem haladhatja meg a havi 54 930 forintot. A vakok havi 8000 forintot el nem érő összegű személyi járadékát havi 8000 forintra emelik.

A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások közül a rokkantsági járadék összegét havi 4400 forinttal, a rendszeres szociális járadék összegét a 2001. december 31-éig az 59. életévüket betöltő nők, illetve a 62. életévüket betöltő férfiak esetében havi 1550 forinttal, egyéb esetekben havi 1350 forinttal, a központi szociális segély összegét havi 1550 forinttal emelik.

2001. január 1-jétől a házastársi pótlék és a házastársi pótlékhoz járó kiegészítés havi együttes összege 10 700 forint, a házastárs után járó jövedelempótlék havi összege 7400 forint.

Az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelés összegét, továbbá a megszüntetett nyugdíj-kiegészítés helyébe lépett pótlék összegét önállóan 10,3 százalékkal növelik.

A 2000. december 31-ét követően megállapított rokkantsági járadék összege havi 17 700 forint; a rendszeres szociális járadék összege havi 14 250 forint.

Aki több nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül, azt az emelések ellátásonként külön-külön is megilletik.

A január hónapra járó ellátást az érintettek számára a 247/2000. (XII. 24.) Korm. rendelettel megállapított emelt összegben kell folyósítani.

Nyugellátások, baleseti járadék

2001. január 1-jétől 10,3 százalékkal emelik a korábban megállapított öregségi nyugdíjat, rokkantsági nyugdíjat, baleseti rokkantsági nyugdíjat, özvegyi és szülői nyugdíjat, árvaellátást, valamint baleseti hozzátartozói nyugellátásokat. Ha valakinek egyidejűleg több jogcímen folyósítanak nyugellátást, akkor a nyugellátásokat külön-külön emelik 10,3 százalékkal. Ugyanígy emelik a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékot, valamint a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékát is. A 2000. december 31-ét követő, de 2002. január 1-jét megelőző időponttól megállapított öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 18 310 forint, a III. rokkantsági csoportban havi 18 310 forint, a II. rokkantsági csoportban havi 19 220 forint, az I. rokkantsági csoportban havi 19 900 forint.

A baleseti rokkantsági nyugdíj legkisebb összege a III. rokkantsági csoportban havi 18 420 forint, a II. rokkantsági csoportban havi 19 350 forint, az I. rokkantsági csoportban havi 20 020 forint. Az árvaellátás legkisebb összege havi 15 620 forint. Az együttfolyósítási összeghatár 2001-ben havi 34 650 forint.

A 2001. január 1-jét megelőző időponttól megállapított baleseti járadékot 10,3 százalékkal emelik. Azt a baleseti járadékot, amelyet a baleseti rokkantsági nyugdíj megszűnését követő naptól állapítottak meg, a megszüntetett ellátás megállapításának időpontját alapul véve kell emelni.

A nyugellátások emelését a 248/ 2000. (XII. 24.) Korm. rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2000/130. szám)

Okmányirodák

Új rendelet szabályozza az okmányirodák illetékességét. Az önkormányzat jegyzője az okmányiroda útján végzi a hatáskörébe utalt okmányokkal kapcsolatos feladatokat.

A közúti közlekedési igazgatás körében az az okmányiroda illetékes, amelynek területén az ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye vagy meghatalmazottjának lakóhelye van. Az új jármű első forgalomba helyezésére az az okmányiroda is illetékes, amelynek területén a járműforgalmazó telephelye vagy székhelye van. A használt jármű első forgalomba helyezésénél az az okmányiroda is eljárhat, amelynek területén a forgalomba helyezés előtti műszaki megvizsgálást lefolytató közlekedési felügyelet elhelyezkedik.

Az okmányirodák illetékességi területét a 256/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet jelöli ki.

(Magyar Közlöny, 2000/132. szám)

Jelzálog-hitelezés

A jelzálog-hitelezési tevékenységet január 1-jétől csak olyan biztosító folytathatja, amely megfelel a következő feltételeknek:

  • a jelzálog-hitelezési tevékenység megkezdéséhez munkaviszony keretében jelzálog-hitelezési tevékenység vezetőt alkalmaz, aki büntetlen előéletű, szakirányú felsőfokú végzettséggel, meghatározott gyakorlattal, szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik,
  • megfelelő színvonalú, ügyfélszolgálat ellátására alkalmas helyiséggel rendelkezik,
  • folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszert épít ki és működtet,
  • olyan nyilvántartási rendszert vezet, amely lehetővé teszi a kihelyezett hitelek, vállalt kockázatok elkülönített nyilvántartását, ezek megfelelő értékelését, ellenőrzését,
  • rendelkezik az Állami Pénz és Tőkepiaci Felügyelet által elfogadott hitelbiztosítéki értékmegállapítási szabályzattal, adósminősítési és követelésminősítési szabályzattal, kockázatvállalási szabályzattal, fedezetértékelési szabályzattal.

A jelzálog-hitelezési tevékenység feltételeit a 261/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet írta elő.

(Magyar Közlöny, 2000/132. szám)

Üzletikommunikátor-képzés

Közzétették a főiskolai szintű üzleti kommunikáció alapképzési szak képesítési követelményeit. A képzés célja olyan kommunikációs szakemberek képzése, akik a piaci viszonyok között működő nyomtatott és elektronikus média munkaerő-piaci igényeinek megfelelő gazdasági és vezetési ismeretekkel, kommunikációs készségekkel és képességekkel rendelkeznek. Szakképzettségük birtokában képesek a közigazgatásban, az üzleti világban, a különböző vállalatoknál, intézményeknél széles körű kommunikációs feladatok (értékesítés, üzleti levelezés, rendezvények, bemutatók szervezése) ellátására.

A képzés részleteiről a 263/2000. (XII. 26.) Korm. rendeletben olvashatnak.

(Magyar Közlöny, 2000/132. szám)

Pályázat APEH-nyomtatványok gyártására

Az APEH pályázatot ír ki az adókötelezettségek teljesítéséhez kialakított, az adózók által térítés ellenében beszerezhető nyomtatványok gyártására és forgalmazására. A pályázati felhívás nyilvános, melyet az APEH két országos napilapban és a Pénzügyi Közlönyben hirdet meg. A pályázaton olyan belföldi székhelyű, bejegyzett gazdasági társaság vehet részt, amely a pályázat kiírását megelőző legalább két teljes naptári éven át működött, nincs köztartozása, és nem áll végelszámolás, csőd-, illetve felszámolási eljárás alatt.

A 266/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet alapján a pályázatot a 2002. január 1-jét követően keletkező adókötelezettségek teljesítésével összefüggő nyomtatványokra írják ki, első ízben legkésőbb 2001. április 30-ig.

(Magyar Közlöny, 2000/132. szám)

Mezőgazdasági támogatások

Gazdahitelprogram

A gazdahitelprogram keretében felvett hitel első teljes negyedévre számított kamattámogatásának megfelelő összegű kamattámogatási előleget lehet igényelni – az éves kamatfizetési kötelezettség csökkenésével arányosan csökkenő mértékben – folyamatosan, a támogatás fennállásáig. A kamattámogatási előleg maradványértékével a kamattámogatás lejártakor a gazdálkodó köteles elszámolni az adóhatósággal.

Minőségi termelés segítése

A kormány támogatja a jó minőségű vetőmagok és műtrágyák termesztéstechnológiai követelményeknek megfelelő felhasználását. Ennek érdekében a vetőmagtermelők és -forgalmazók, a műtrágyagyártók, az 1,00-300,00 hektár szántóterületen gazdálkodó mezőgazdasági termelők és a mezőgazdasági termékek beszerzését, értékesítését, feldolgozását, raktározását, illetve a mezőgazdasági termeléshez szükséges szolgáltatásokat végző szövetkezetek legfeljebb tizenkét hónap lejáratra 80 százalékos állami készfizető kezességvállalás, valamint a hitelszerződés megkötésekor érvényes jegybanki alapkamat 100 százalékának megfelelő mértékű kamattámogatás mellett hitelt vehetnek igénybe.

A kedvezményes áruhitel lehetősége kiterjed a 2001. évi tavaszi vetésű növények alá a 2000. év őszén alapműtrágyaként felhasználandó foszfor- és kálium-hatóanyagú (PK) műtrágyákra is. A kormány eltekint a kezességvállalási díj megfizetésétől. A kedvezményes áruhitel, illetve a termelők által felvett hitel összege vetőmag esetében hektáronként legfeljebb tizenötezer forint, műtrágya esetében legfeljebb tízezer forint lehet. Ezek a rendelkezések kiterjednek a foszfor- és kálium-hatóanyagú (PK) műtrágyát is forgalmazó vetőmagtermelőkre és -forgalmazókra is.

A 268/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseit visszamenőlegesen, 2000. március 10-től kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2000/132. szám)

Vámtarifa

Módosult a vámtarifa-magyarázat. Az 51/2000. (XII. 26.) PM rendeletben foglaltakat a 2001. január 1-jét követően végrehajtott vámkezeléseknél kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2000/132. szám)

Helyszíni bírság

A szabálysértési ügyekben és a közlekedési szabálysértések esetén a helyszíni bírságoláshoz használható nyomtatványokat a 43/2000. (XII. 27.) BM rendeletben jelentették meg. A közzétett nyomtatványokat január 1-jétől kell használni.

(Magyar Közlöny 2000/133. szám)

Egészségügyi nemzeti szabványok

Az egészségügyi nemzeti szabványok kötelező alkalmazásának határidejét 2001. december 31-éig meghosszabbította a 43/2000. (XII. 27.) EüM rendelet.

(Magyar Közlöny, 2000/133. szám)

Veszélyes anyagok osztályozása

A veszélyes anyagok és veszélyes készítmények veszélyesség szerinti osztályozásának szempontjait, a veszélyszimbólumokat és jeleket, az R és S mondatok, valamint az R számok és S számok körét, továbbá a veszélyesség fizikai, fizikai-kémiai és kémiai, mérgező (toxikológiai) és környezetkárosító tulajdonságai megítélésének rendjét tartalmazza a 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet, amely magában foglalja továbbá az osztályozás és feliratozás általános követelményeit.

A veszélyes készítmény összetevői között kialakuló hatást fokozó (potencírozó) vagy gátló (antagonisztikus) kölcsönhatást (interakciót) figyelembe kell venni, és az osztályozás során fel kell tüntetni, ha az elvégzett osztályba sorolás a készítmény veszélyességét alul- vagy túlértékelné.

A veszélyes készítmény osztályozásakor az egészség-, illetve környezetkárosító hatásuk alapján figyelembe kell venni a készítményben lévő veszélyes anyagokat mindazon esetekben, amikor tömegszázalékos koncentrációjuk egyenlő vagy nagyobb, mint a rendeletben meghatározott érték. Kivételt képeznek azok az anyagok, amelyekre a közösségi jegyzék, vagy az egészségkárosító, illetve környezetkárosító veszélybecslés alacsonyabb értéket ad meg.

(Magyar Közlöny, 2000/133. szám)

Aeroszolcsomagolás

Az aeroszolpalackok legnagyobb megengedett névleges térfogata: fémpalack esetében 1000 ml, nem szilánkvédett üveg és szilánkokra törő vagy repedő műanyag palack esetében 150 milliliter, műanyaggal bevont vagy más módon tartósan szilánkvédett üvegpalackok és nem szilánkokra törő vagy repedő műanyag palackok esetében 220 milliliter.

A termékek aeroszolcsomagolásának műszaki követelményeiről az 52/2000. (XII. 27.) GM rendeletben rendelkeztek. A rendelet előírásait 2002. január 1-jét követően kötelező alkalmazni. Eddig a határidőig mind a rendelet előírásainak megfelelő, mind a kötelező MSZ szabványok szerint készült aeroszolpalackokat és aeroszolcsomagolásokat forgalomba lehet hozni. Az MSZ 10136/1, MSZ 10136/2, MSZ 10136/3 számú szabványokat a rendeletben foglaltaknak megfelelően 2001. június 30-áig át kell dolgozni.

(Magyar Közlöny, 2000/133. szám)

Közlekedési díjak

Emelkedtek a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével kapcsolatos díjak. A 35/2000. (XII. 27.) KöViM-BM együttes rendeletben foglalt díjtételeket a január 1-jét követően kezdeményezett eljárásokban kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2000/133. szám)

Pályaalkalmassági vizsgálat

Január 1-jétől változtak a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatának díjai. Az új eljárási díjakat a 36/2000. (XII. 27.) KöViM-BM együttes rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2000/133. szám)

Vízi járművek

A kedvtelési célú vízi járművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról rendelkezik a 37/2000. (XII. 27.) KöViM rendelet, melyet január 1-jétől kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2000/133. szám)

Áfamentesség

Mentesek az általános forgalmi adó alól a következő beszerzések:

  1. az 1991. évi 2. nemzetközi szerződés a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterétől – keretmegállapodás szerint – az EU által juttatott eszközök felhasználása céljából megvalósuló beszerzések;
  2. a SAPARD többéves pénzügyi megállapodás szerint az EU által juttatott eszközök felhasználása céljából megvalósuló beszerzések;
  3. az ISPA pénzügyi megállapodások szerint az EU által juttatott eszközök felhasználása céljából megvalósuló beszerzések.

A beszállító az előcsatlakozási eszköz forrásainak felhasználásáról szóló, általa kibocsátott számlát annak kibocsátásával egyidejűleg eljuttatja a projekt lebonyolításában közvetlenül érintett igazoló szervezethez (személyhez). Az igazoló szervezet (személy) a számla kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül köteles szigorú számadás alá vont nyilatkozatot kibocsátani arról, hogy a beszállító számlájában feltüntetett termékek beszerzése, illetve a szolgáltatások igénybevétele megtörténik, és azok a projektek megvalósulását szolgálják. A beszállító a számlát csak a nyilatkozat kézhezvételét követően juttathatja el az áfakedvezményezetthez. A nyilatkozat kiadásának megtagadásáról és a számla helyesbítésére vonatkozó felszólításról az igazoló szervezet (személy) a kézhezvételtől számított 10 munkanapon belül értesíti a beszállítót és a beszerzésben érintett áfakedvezményezettet. A nyilatkozatot 3 példányban kell kibocsátani, melyből az első példány a beszállító példánya, a második az igazoló szervezet (személy) példánya, a harmadik az áfakedvezményezett példánya.

Az igazoló szervezet vagy személy köteles az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalhoz eljuttatni a nyilatkozat kiadására jogosult személyeknek a nyilatkozat kitöltéséhez szükséges adatait és aláírásmintáját. Az adatok változásáról az igazoló szervezet (személy) a változást követő 10 munkanapon belül köteles tájékoztatni az APEH-et.

A beszállító az áfakedvezményezett részére adómentesen értékesíthet, amennyiben:

  1. az értékesítést az áfakedvezményezettel kötött írásbeli szerződés alapján végzi, és a szerződés tartalmazza, hogy a beszerzés az előcsatlakozási alapok valamely projektjének megvalósítása érdekében történik, és
  2. rendelkezik az értékesítésről a nyilatkozattal.

A számla mellékleteként a nyilatkozatot az adó megállapításához való jog elévüléséig a beszállítónak meg kell őriznie.

A beszállító az áfakedvezményezett részére történő termékértékesítésről, illetve szolgáltatásnyújtásról kibocsátott számlában az előcsatlakozási alapból felhasznált forrás részarányának megfelelő adóalap erejéig nullaszázalékos adómértéket tüntet fel. Társfinanszírozás esetén a számlában az előcsatlakozási alapból és a saját forrásból kifizetett beszerzéseket, illetve azok részeit elkülönítetten kell feltüntetni. Azokra a termékértékesítésekre, illetve szolgáltatásnyújtásokra, amelyek ellenértékének megfizetése készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történik, és ezért azokra a nyilatkozat nem állítható ki, az adó utólagos visszaigénylésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Az 52/2000. (XII. 27.) PM-TNM együttes rendeletnek a PHARE-alapra vonatkozó rendelkezéseit 2001. január 1-jétől, a SAPARD- és ISPA-alapokra vonatkozó rendelkezéseit az azok alapításáról szóló nemzetközi szerződések közzétételének napjától kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2000/133. szám)

Vámformalitások egyszerűsítése

Kihirdették a 274/2000. (XII. 28.) Korm. rendelettel a vámformalitások egyszerűsítése EK-EFTA vegyes bizottságának 2000. december 20-i 1/2000. számú határozatát. A határozat 2001. július 1-jén lép hatályba, hivatalos magyar nyelvű fordítását teljes terjedelmében a Magyar Közlöny 2000. évi 134. számának II. kötete tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2000/134. szám)

Egységes árutovábbítási eljárás

Közzétették a 275/ 2000. (XII. 28.) Korm. rendelettel az egységes árutovábbítási eljárás EK-EFTA vegyes bizottságának 2000. december 20-i 1/2000. számú határozatát. A határozat magyar nyelvű szövegét ugyancsak a Magyar Közlöny 2000. évi 134. számának II. kötete tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2000/134. szám)

Származó termék

Módosították a Magyarország és az Európai Unió Társulási Tanácsának a "származó termék" fogalmának meghatározásáról és az adminisztratív együttműködés módszeréről szóló, az Európai Unió és Magyarország közötti európai megállapodás 4. számú jegyzőkönyvét. A magyar nyelvű szöveget a 267/2000. (XII. 28.) Korm. rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2000/134. szám)

Vámáruk értéke

A nem kereskedelmi forgalomban behozottnak minősülő vámáru értékét a Pénzügyminisztérium a hivatalos devizaárfolyam felhasználásával 317 000 forintban állapítja meg. Ezt az értéket 2001. január 1-től december 31-éig kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2000/134. szám)

PIC-eljárás

Szabályozták az egyes veszélyes anyagok és veszélyes készítmények behozatalával és kivitelével összefüggő bejelentési és előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási (PIC) eljárást. A 46/2000. (XII. 29.) EüM-FVM- KöM-GM együttes rendelet január 1-jétől hatályos.

(Magyar Közlöny, 2000/135. szám)

Reklámtörvény

Március 1-jétől hatályos a reklámtörvény módosítása. A teljesség igénye nélkül néhány fontosabb változást ismertetünk.

Szexuális reklám

Tilos közzétenni – a szexuális árukon vagy a szexuális áruk üzletén kívül – a pornográf reklámot. Pornográf reklám minden olyan reklám, amely a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal ábrázolja. Tilos közzétenni a szexuális szolgáltatás reklámját és az olyan áru reklámját, amely – különösen az emelt díjas távközlési szolgáltatás útján – szexuális ingerkeltésre irányul.

Megtévesztő reklám

Tilos a megtévesztő reklám. A megtévesztő jelleg megállapításakor figyelembe kell venni különösen a reklámban foglalt azokat a tájékoztatásokat, amelyek az áru általános jellemzőire, az áru árára, valamint a vásárlás egyéb szerződéses feltételeire, a reklámozó megítélésére, így a reklámozó jellemzőire, illetve az őt megillető jogokra, vagyonára, minősítésére, elnyert díjaira vonatkoznak.

Összehasonlító reklám

Összehasonlító reklámot akkor lehet közzétenni, ha megfelel a következő feltételeknek:

  1. nem megtévesztő,
  2. nem sérti más vállalkozás, vagy annak cégneve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevét,
  3. nem vezet összetévesztésre a reklámozó és más vállalkozás, illetve annak cégneve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése között,
  4. nem vezet más vállalkozás, vagy annak cégneve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevéből adódó tisztességtelen előnyszerzésre,
  5. nem sérti más vállalkozás áruját.

Az összehasonlító reklám kizárólag azonos rendeltetésű vagy azonos szükségleteket kielégítő árukat hasonlíthat össze, tárgyilagosan köteles összehasonlítani az árukat, az áruk árainak összehasonlítását köteles tárgyilagosan bemutatni, eredetmegjelöléssel rendelkező áruknál kizárólag azonos eredetmegjelölésű árukra vonatkozhat.

Jogszerű összehasonlító reklám esetében a védjegyjogosult kizárólagos használati joga alapján nem léphet fel védjegyének az összehasonlító reklámban történő használatával szemben.

Különleges ajánlatra vonatkozó reklámot akkor lehet közzétenni, ha az egyértelműen és közérthetően jelzi, hogy a különleges ajánlat mely árura, mely időponttól és mely időpontig érvényes.

A reklámtörvény módosításait a 2001. évi I. törvény tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2001/1. szám)

Élelmiszer-ellenőrzés

Január 23-ától módosultak az egyes élelmiszer-ellenőrzési igazgatási szolgáltatásokért fizetendő díjak. A megváltozott tételeket a 4/2001. (I. 15.) FVM-GM-EüM-PM együttes rendelet melléklete tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2001/4. szám)

Jogdíjak

A Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület (ARTISJUS) közleményt adott ki az irodalmi és zeneművek nem színpadi nyilvános előadásáért, kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek vagy arról készült másolatok nyilvánossághoz közvetítéséért, rádió- vagy televízió-műsorok egyidejű változatlan, a nyilvánossághoz történő továbbközvetítéséért, valamint a színpadra szánt irodalmi és zenedrámai művek, jeleneteik vagy keresztmetszeteik kivételével az irodalmi és zeneművek sugárzás útján, vezetékkel vagy egyéb módon a nyilvánossághoz történő közvetítéséért fizetendő szerzői jogdíjakról.

A már nyilvánosságra hozott nem színpadi zeneművek és zeneszövegek, valamint ilyen színpadi művek részletei hangfelvételeinek szerzői jogdíja a fogyasztói (áfás) ár 8 százaléka, vagy a hangfelvétel-előállító nettó (áfa nélküli) átadási árának (terjesztők számára közzétett katalógusár) 11 százaléka, amelynek alsó határát mint jogdíjminimumot az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület által kiadott másik közlemény tartalmazza.

Ugyancsak az ARTISJUS közleményében találhatjuk a magáncélú másolásokra tekintettel megállapított üres hang- és képhordozó jogdíjait.

A Magyar Hanglemezkiadók Szövetségének (MAHASZ) jogdíjközleménye szól a hangfelvételek nem kereskedelmi forgalomba hozatal céljából történő többszörözéséért fizetendő hangfelvétel-előállítói jogdíjakról és e felhasználások egyéb feltételeiről.

A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Előadóművészi Jogvédő Irodája (MSZSZ-EJI) és a Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége (MAHASZ) közös közleményt adott ki a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételnek vagy az arról készült másolatnak sugárzás útján, továbbá vezetékkel vagy bármely más hasonló eszközzel vagy módon a nyilvánossághoz közvetítéséért fizetendő előadó-művészi és hangfelvétel-előállítói jogdíjakról és e felhasználások egyéb feltételeiről.

Megjelent a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület díjszabásáról szóló közlemény is.

A rögzített előadás nyilvánosság számára lehívásra történő hozzáférhetővé tétele engedélyezésének feltételeiről a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Előadóművészi Jogvédő Irodája (MSZSZ-EJI) adott ki közleményt.

(Magyar Közlöny, 2001/4. szám)

Növényvédelem

Rendelet született a földhasználó és a termelő növényvédelmi kötelezettségeiről. Az erről szóló 5/2001. (I. 16.) FVM rendeletet február 1-jétől kell alkalmazni. 2003. január 1-jétől lesz csak hatályos a rendeletnek a növényvédelmi gépekre vonatkozó része, amely szerint az 5 dm3-nél nagyobb tartállyal rendelkező növényvédelmi gépek és növényvédő szer kijuttatására szolgáló berendezések típusminősítését a minisztérium műszaki intézete végzi. Permetezéstechnikai szempontból nem megfelelő növényvédelmi gépet forgalomba hozni nem szabad. A 100 dm3-nél nagyobb tartállyal felszerelt növényvédelmi gépek közül a permetező- és porlasztógépek időszakos felülvizsgálatát a 4. számú melléklet szerint a tulajdonosnak kétévente el kell végeztetnie, az intézet erre feljogosító tanúsítványával rendelkező ellenőrző állomáson. Alkalmas minősítés esetén a permetezőgép két évre működési engedélyt kap. Felülvizsgálatra kötelezett permetezőgép működési engedély nélkül munkát nem végezhet.

A felülvizsgálat rendjét és a tanúsító ellenőrző állomások címjegyzékét a minisztérium közleményben teszi közzé. A típusminősítésért, illetve a vizsgáztatásért a külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni.

A növényvédelmi gépnek minden munkavégzés alkalmával, permetezéstechnikai szempontból meg kell felelnie a rendelet 4. számú melléklete szerinti követelményeknek. Ha a növényvédelmi gép a követelményeknek nem felel meg, a munkavégzést a hiba kijavításáig leállítják.

A növényvédelmi gépet munkavégzés után a minősítőbizonyítványban, illetve a felhasznált növényvédő szer engedélyokiratában előírt mosó-, közömbösítő, méregtelenítőszeres vízzel kell megtisztítani.

A 2003. január 1-je előtt forgalomba hozatalra engedélyezett növényvédelmi gépek típusminősítésére vonatkozó kérelmet 2003. június 30-ig kell benyújtani. A típusminősítéssel nem rendelkező növényvédelmi gépek 2004. január 1-jéig forgalmazhatók. Az 1999. február 1-jét megelőzően vásárolt, 100 dm3-nél nagyobb tartállyal felszerelt permetezőgépek felülvizsgálatát 2003. június 30-áig kell kérelmezni.

Nagyrészt február 1-jétől kell alkalmazni a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, tárolásáról és szállításáról szóló 6/2001. (I. 16.) FVM rendelet előírásait.

A növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályait a 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet tartalmazza, amely február 1-jétől hatályos.

(Magyar Közlöny, 2001/5., 6. szám)

Nemzeti szabványok

Január 23-ai hatállyal a 2/2001. (I. 16.) GM rendelet mellékletében foglaltakkal egészülnek ki a kötelező nemzeti szabványok.

(Magyar Közlöny, 2001/5. szám)

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás külföldön

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tájékoztatója felsorolja azokat az országokat, amelyekre kiterjed a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás hatálya. A tájékoztató eligazítást ad ahhoz, hogy melyik országban, milyen módon kell igazolnunk a felelősségbiztosítás meglétét.

(Magyar Közlöny, 2001/5. szám)

Veszélyes anyagok

Egy későbbi időpontban megjelenő jogszabály lépteti majd hatályba a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 2/2001. (I. 17.) Korm. rendeletet, amely EU-konform módon szabályozza a veszélyes ipari üzemek teendőit.

(Magyar Közlöny, 2001/6. szám)

Biztosítási ügynökök felelősségbiztosítása

Január 1-jére visszamenőleges hatályú a biztosítási alkuszi, a többes biztosítási ügynöki és a biztosítási szaktanácsadói felelősségbiztosítási szerződés minimális tartalmi követelményeiről szóló 3/2001. (I. 17.) Korm. rendelet. Ha a január 1-jén már működő biztosítási alkusz, többes biztosítási ügynök, illetve biztosítási szaktanácsadó korábban megkötött felelősségbiztosítási szerződése nem felel meg a kormányrendeletnek, azt 30 napon belül fel lehet mondani. Április 30-ától már mindenkinek az új kívánalmaknak megfelelő felelősségbiztosítással kell rendelkeznie.

(Magyar Közlöny, 2001/6. szám)

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. február 1.) vegye figyelembe!