Jó üzlet a keringő

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. február 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 34. számában (2001. február 1.)
Az idei, a 46. Bécsi Operabál megint siker lesz – ebben biztosak a rendezők, akiknek az lemúlt év keserű csalódást okozott: igaz, azért a "világ legszebb bálterme" megtelt, s vagy 5000 fizető résztvevő volt, de az Európai Unió akkortájt éppen friss szankciói miatt elmaradtak a hírességek. Ahogy évről évre sikk a császárvárosban keringőzni ezen a nevezetes eseményen, tavaly éppen az ellenkezője volt morális kötelezettség. Azóta a szankcióknak nyomuk sincs, a viszony még a legnagyobb ellenfélnek tekintett Franciaországgal is békés, jöhet tehát régi fényében a valcer ünnepe.Talán nem is baj, hogy éppen a mosolyszünet évében mentek végbe az igazi újítások, amelyek nemcsak a bál új háziasszonyának voltak köszönhetők, hanem a változó világnak,  vagyis annak, hogy a Bécsi Operaház immár kikerült a költségvetésből. Eszerint azonos, az inflációt nem követő, viszonylag szerény állami szubvenciót maga kénytelen különböző vállalkozásokból kiegészíteni. Nos, ezek sorában nem kis jelentőségű az operabál, amelynek eddig a ház igazgatója, Ioan Holender volt a legnagyobb ellensége. Éveken át nem is leplezte, hogy vérzik a szíve azért a két estéért, amitől a zene e szentélyének közönségét megfosztották, s félti az épületet a bálozóktól, attól, hogy a füst beeszi magát a falakba. Már tavalyelőtt, az önálló gazdálkodás fenyegető közelségére nagy lett a csend, sőt, az igazgató maga is megjelent a bálon. Arról nem szól a fáma, fel tud-e oldódni a számára szokatlan mulatságon, avagy a minimum 10 millió schillinges tiszta bevétel gondolatával nyugtatja magát.

Csillagászati árak

Pedig a kiadás sem csekély: csak az épület átalakítása, a széksorok elszállítása, a virágdísz (20 ezer szál rózsaszín szekfű) elhelyezése összesen 20 millió schillingbe és 350 ember 20 órás munkájába kerül. A bál utáni helyreállítás már gyorsabban megy: alig 13 óra alatt végeznek a munkával, s mivel időben, hajnalban kezdenek, azon az estén már rendben felgördülhet a függöny, kezdődhet az aznapra beütemezett – rendszerint kevésbé díszletigényes – előadás.A bálra hetekkel korábban elkel minden jegy, sőt még vége sincs, már ömlenek az újabb megrendelések a következő évre az irodához. Akinek fontos a jelenlét, azt nem zavarja a belépőjegy tavaly 2900 schillingre emelt ára – pedig ez valójában még csak lábhelynyi jelenlétet biztosít. Egy-egy jobb páholy 170 ezer schillingbe kerül, s igazi rang, ha valaki rendelkezik ilyennel. A második nagy tisztesség meghívottnak lenni valamelyik páholyba – a páholy tarifája a belépőjegy árát nem tartalmazza. Ha azután a bálozók még fogyasztani is akarnak, akkor bizony asztalt kell foglalniuk – további 12 000 schillingért. És nem szóljunk a csillagászati árakról, amiért a sokféle bárban, étteremben, diszkóban, heurigerben a legszerényebb ételt-italt kihozzák. A kevésbé tehetősek, ha nagyon kíváncsiak, vehetnek persze 150 schillingért állóhelyet is, de ennek valójában nincs sok értelme, a televízió maratoni közvetítése többet nyújt, mint a megalázó tülekedés a parkett szélén. A végül is Ausztria nem az az ország, ahol díjazzák a szegénységet – párosuljon bármilyen nyitott érdeklődéssel.Hivatalosan a "nem odaillők" kiszűrése a magyarázat, ám biztosan anyagi megfontolások is szerepet játszanak abban is, hogy az áremeléseken, az ingyenjegyek beszüntetésén túl már tavaly is jobban megválogatták, ki részesül egyáltalán a páholyvásárlás kegyeiben. Elisabeth Gürtler, a Sacher Szálloda irányításával oly sok babért szerzett üzletasszony, a bécsi és a salzburgi társaság üdvöskéje, az operabál újonnan kinevezett háziasszonyaként persze nem könnyen valósította meg elképzelésit – és nem is maradéktalanul. Szerette volna például kiszűrni Richard Lugner építőmester – a nevét viselő bevásárlóközpont tulajdonosát – a páholybérlők közül, mert a gyógyíthatatlan feltűnési viszketegségben szenvedő Lugner mindig túl nagy feltűnést kelt, rivalizál az igazi hírességekkel. Nagyon magas – állítólag egymillió schilling körüli – gázsiért "hozat" páholyába ismert hollywoodi nevezetességeket, azokkal parádézik, fényképezteti magát és nejét. Vendégei többnyire levitézlett hírességek, s az attrakció nem emeli a rendezvény színvonalát. Így aztán Lugner tavaly azt a választ kapta, hogy minden páholy elkelt, s csak amikor nem hagyta magát, s jókora botrányt csapott, akkor kapott egyet mégis – távolabb az elnöki páholytól, valahol oldalt, abban a reményben, hogy kevésbé lesz reflektorfényben.

Értékes kapcsolatok

Elisabeth Gürtler nem titkolja, hogy a bált afféle találkozóhelynek tekinti. S mivel ő maga – a gazdasági kamara egyik alelnökeként – alapvetően pragmatikus gondolkodású, úgy véli: ez az a hely, ahol a Kék Duna keringő zenei aláfestésével, a páholyok jótékony homályában – akár az utolsó széksorokon – könnyebben kaphat végső indíttatást egy-egy jól jövedelmező üzleti kapcsolat, nagyberuházás, mint bármilyen kimért hivatalos tárgyaláson. Így aztán elismerés övezi azokat a politikusokat, akiknek páholyában a világ gazdaságának vezető személyiségei tűnnek fel: két éve Franz Vranitzky volt kancellárnál a Világbank elnöke vendégeskedett, de páholyában mindenévben feltűnik valamelyik nagy pénzintézet vezetője. A Bécsben befektetni kívánó nemzetközi konszernek döntéshozói is előszeretettel "szaglásznak körül" ezen a rendezvényen, hiszen hol is találnák még ennyire együtt azokat, akikkel tárgyalniuk kell?!Érthető, hogy a Bécsi Gazdasági Kamara is elkötelezett híve a bálnak – amire neki még egy oka van: szinte fel sem mérhető az a pluszjövedelem, amit a bálozók a város idegenforgalmának, a kisiparnak (fodrászoknak, kozmetikusoknak, varrodáknak, ruhakölcsönzőknek stb.) hoznak.A február közepi rendezvényre hónapokkal előbb kezdődik a felkészülés, tudatos a hírek kiszivárogtatása, az érdeklődés felkorbácsolása a "ki jön, ki nem jön" össznépi társasjátékkal, s mire az első bálozók nyitótánca megkezdődik, egész Bécs az Operára összpontosít: a társaság krémje odabenn, a többiek otthon, a képernyők előtt. 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. február 1.) vegye figyelembe!