Az előző évekkel összevetve nagyságrendekkel több állami támogatásra számíthatnak a kis cégek a gazdasági tárca pályázatain az idén és 2002-ben. A tavaly év végén közzétett Széchenyi terv több korábbi program folytatását ígéri, de újdonságok – az informatika kiemelt ösztönzése vagy a kisvállalkozók hálózatfejlesztése – is akadnak.
Nem ismétlődik meg 2001-ben az a tavalyi helyzet, hogy a Gazdasági Minisztérium (GM) kis- és középvállalkozások (kkv) fejlesztését szolgáló pályázatai túl későn látnak napvilágot – ígérik a tárcánál. Mint emlékezetes, 2000 elején egyebek közt a miniszter- és nyomában a koncepcióváltás késleltette a pályázatok közzétételét. Akkor még az év során is születtek új elképzelések: október végén és novemberben is hirdettek új pályázatokat (így a kkv-k hálózatépítését és a szakági vállalati együttműködést szolgálót, illetve a mikrohitelprogramhoz kapcsolódó kisvállalati kölcsönprogram kamattámogatására).
Egységes pályázatok
A GM – mint azt Matolcsy György miniszter több alkalommal is nyomatékosította – legkésőbb január közepéig teszi közzé pályázatait, amelyekről előzetesen kevés konkrétumot lehetett megtudni. Annyi ismert, hogy a Széchenyi terv (SZT) összes fő programjára (tehát a vállalkozásfejlesztés mellett más célokra, például a kutatás-fejlesztésre vagy a regionális gazdaságépítésre) összesen 70-80 pályázatot hirdetnek majd meg a különböző minisztériumok. Megtörténhet viszont, hogy – a jobb áttekinthetőség érdekében – szűkítik ezek számát.
A technikai egyszerűsítést szolgálná, hogy a kitöltendő adatlapoknak várhatóan lesz egy, minden pályázatnál azonos része, s ezt egészítené ki egy, az adott témához igazodó nyomtatvány.
A tárca honlapján már tavaly október óta olvasható Széchenyi terv úgynevezett vállalkozáserősítési fejezetében a GM világosan fogalmaz a leendő alprogramokról, így a majdani forrástérkép "háromszögelési pontjait" nem nehéz megtalálni.
A központi költségvetés a legutolsó verzió szerint 2001-ben 292 milliárd, 2002-ben pedig 297 milliárd forintot szán az SZT összes programjára. (Egyes elemzők szerint viszont tágan értelmezve akár 800 milliárd forintnyi SZT-támogatás búvik meg a következő két év büdzséjében.)
E pénzekből a két év során 12,5 milliárd (a költségvetési törvénytervezet alapján nyert számítások szerint viszont 13,4 milliárd), illetve 16,5 milliárd (17,5 milliárd) forint jut kifejezetten a kkv-knak a vállalkozáserősítő program keretében.
Az állam kötelezettsége
A projektek jellegétől függően a más forrásokhoz viszonyított állami támogatás mértéke átlagosan 25-30 százalékos lehet – árulta el Cséfalvay Zoltán, a GM helyettes államtitkára több, év végi konferencián. Ebbe azonban nyilvánvalóan nemcsak a kamat- és a vissza nem térítendő támogatások, de az adó- és egyéb állami kedvezmények okozta kiesések vagy a vállalkozásösztönző lépések (például új szolgáltató intézmények létrehozásának) költségei is beszámítandók.
"Ha a jelenlegi gazdasági növekedés idején nem fogalmaznánk meg tervet a fejlődés fenntartására, a felfutás gyümölcsei lobbiérdekek számára aprózódnának szét. A növekedés kötelezettséget ró az államra" – indokolta Cséfalvay a januártól induló, nagyívű SZT létrehívását.
A vállalkozáserősítő programot négy kihívás okán fogalmazta meg a tárca. Egyrészt oldani kell a magyar gazdaság duális szerkezetét: azt, hogy a magyar export, a bruttó hazai termék (GDP) és a kutatás-fejlesztés egy szűk multinacionális vállalkozói körhöz kötődik, miközben – az összes alkalmazott több mint 60 százalékát foglalkoztató, zömében a hazai piacra termelő – kis- és középvállalatok (kkv) e mutatókhoz csak szerényen járulnak hozzá. (Az e cégek által létrehozott fajlagos GDP például 10 százalékponttal marad el az Európai Unió átlagától.) Az SZT a kis és nagyvállalatok közti kapcsolatok kiszélesítését célozza.
Szükség van a magyar gazdaság modellváltására is – mutatnak rá a GM szakemberei. Míg korábban az alacsony magyar béreknek volt köszönhető az erős külfölditőke-beáramlás, mára a fejlett országrészekben kimerült az utánpótlás a szakképzett munkaerőből. Eközben Közép-Európában minden korábbinál élesebb verseny zajlik a friss nyugati működő tőkéért.
Az SZT az innovációra, képzett dolgozókra és tőkebevonásra építő kis cégeket kívánja segíteni, amelyekkel a multik felválthatják saját külhoni beszállítókörüket. A nagy cégek az összeszerelő tevékenységeken túl a fejlettebb munkafázisokat is ezekre bízhatják.
Alprogramok
Itthon lezárult a privatizációs korszak és az ahhoz kötődő zöldmezős beruházások periódusa – mutattak rá a GM-nél. E "posztprivatizációs" időszakban így azt kell előmozdítani, hogy a nagy cégek a kisvállalatokkal való együttműködés révén szélesítsék ki termelőbázisukat. Végül a program negyedik célja, hogy a kkv-k az eddiginél hatékonyabban kapcsolódhassanak be az új információs-technológiai ágazatokba.
A vállalkozáserősítési program kkv-fejlesztési, a nagyvállalatokkal való (termelési, innovációs és informatikai) "hídképző", illetve befektetésösztönző alprogramokat tömörítő részekre oszlik (lásd táblázatunkat).
A kis cégek üzleti-környezeti feltételeinek javítását célzó alprogram egyebek közt az átalányadózás kiterjesztését, a társasági adó alá eső vállalatok amortizációs összeghatárának gyorsított emelését, a munkáltatók társadalombiztosítási (tb) fizetési kötelezettségének mérséklését tűzte ki célul. Újabb (egyelőre nem részletezett) kedvezményes konstrukciókkal kívánják segíteni a pénz- és tőkepiacról történő forrásbevonást is.
A kkv-k technológiai innovációját (továbbra is) vissza nem térítendő támogatással, kamatmentes kölcsönnel, pénzügyi lízinggel és eszközbérlettel segítik. Így a GM tovább akarja fejleszteni a 2000-ben bevezetett pénzügyilízing-konstrukciót, és ki akarja alakítani az eszközbérlet kedvezményezetti rendszerét.
A minisztérium a kkv-k tőkeellátásának javítására állami szerepvállalással befektető társaságokat, kockázati tőkealapokat kíván létesíteni. A fejlesztésekre a jövőben is a garanciákkal kiegészített kedvezményes kamattámogatás, a megnövelt mikrohitel, illetve a lízing szolgálnak majd.
Ami a vissza nem térítendő támogatásokat illeti, a tárca technológiai innováció esetén a következő területeken lát bennük fantáziát: informatikai fejlesztések, marketing-, menedzsment- és minőségbiztosítást szolgáló ismeretek elsajátítása, illetve a szellemi tulajdonhoz való jogok érvényesítése.
Hálózatfejlesztés
A kkv-k külpiaci megjelenését többek közt az ország kereskedelmi kirendeltségein felállítandó (a piaci bevezetést segítő) központokkal, a minőségfejlesztést a jelenlegi minőségi díjak és klubok megerősítésével képzelik el.
Az SZT része a hagyományos kézműves mikrocégek és kkv-k – például keramikusok, ötvösök, díszkovácsok, bőrdíszművesek, népi iparművészek – fejlesztését szolgáló elgondolás, amely tudatosan a tradíciók felélesztését is célozza. Az önkormányzatokkal, helyi vállalkozásfejlesztési központokkal összefogva próbálják majd támogatni ezek piacra jutását, beszállítói kapcsolatait és az oktatást.
A hídképző alprogram egyrészt a még 1998-ban megkezdett beszállítói célprogram folytatását ígéri, amelynek eszközei változatlanul az előminősítés, kamat- és vissza nem térítendő támogatás, fejlesztési hitel "hármas ösztönzésével" írhatók le.
Ezen belül a fejlesztési támogatást egyértelműen a már bizonyított beszállítók kaphatják majd – olvasható ki az SZT-ből. Meg akarják állítani azt a trendet is, hogy egyre több intézmény és alapítvány feleljen párhuzamosan a központi finanszírozás lebonyolításáért.
Úgy tűnik, elsősorban a kereskedelmi és szolgáltatószektor koncentráltságának oldását szolgálja majd egy hálózatfejlesztési törekvés. A GM a kereskedelem koncentrációjának példájaként az élelmiszer- és háztartási vegyi áruk forgalmazását említette meg. 1999-ben e szektor 1800 milliárd forintra becsült forgalmának 52 százalékát mindössze ezer üzlet bonyolította le, míg a maradékon 22 ezer bolt osztozott.
A tárca vissza nem térítendő támogatásokkal, bankgaranciákkal szeretné elérni olyan kereskedő-, szolgáltató- és termelőhálózatok kialakulását, amelyek középpontjában – rendszergazdaként – egy-egy középvállalkozás áll. A hálózatok akár lazább beszállítói, viszonteladói szerződésekkel, akár közös beszerzési társaság vagy franchise-megállapodások révén is felépülhetnének.
Az állam jövőre "két oldalról" is segíteni kívánja az információtechnológia (IT) fejlődését Magyarországon. Az egyik kezdeményezés általában ösztönözné a kkv-k bekapcsolódását az e-kereskedelembe, e-üzletmenetbe és e-partnerszerzésbe, a másik viszont kifejezetten a "kezdő és haladó" IT-vállalkozásokat segíti.
Az előbbi elgondolás szerint többek közt afféle elektronikus mintapiacokat hoznának létre az említett célok népszerűsítésére, oktatására. Az e-piacok többek közt az informatizált közbeszerzési pályázatok és a vállalkozásfejlesztési ismeretek tárházai is lennének.
A kifejezetten a hightechhel foglalkozó cégek támogatását a GM külön IT kockázati tőkealap létrehozásával képzeli el. Ennek indulótőkéjét és az esetleges állami szerepvállalást egyelőre nem részletezték. (A start érdekében a tárca kezdeményezi a kockázati tőkealapokról szóló törvény néhány szigorú előírásának oldását is.) A másik feladat a már "befutott" IT-cégek tőzsdére jutásának segítése. Még itt sem világos, hogy ezt milyen módon tudná megoldani egy állami szervezet.
Új irodák
A felsorolt elképzelések megvalósítását, a kkv-k fejlődését nagyban segíthetné az is, ha folytatódna a jelentős működőtőke-beáramlás az országba, főképpen az eddig "elhanyagolt" keleti térségekbe. A vállalkozáserősítés harmadik pillére ezt egyrészt afféle "házon belüli" reformmal, a szolgáltató közigazgatás meghirdetésével ösztönzi.
Ez kiszámítható gazdasági környezetet, átlátható ügymenetet és adminisztrációt, üzleti színvonalú szolgáltatást ígér a vállalkozóknak. Eszköze egyebek közt az ügymenet gyorsítása, a minisztériumi ügyfélszolgálati irodák felállítása, a magánszektor intézményeivel közös munkacsoportok létrehozása. A szabályozási környezet rugalmasságát segíti elő, hogy a törvények rovására nőne a rendeletek szerepe.
A GM közvetlen befektetésösztönző megoldásokat is kidolgozott, ami az eddigi Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat eszközeit felhasználva a nemzetközi viszonylatban is versenyképes nagyberuházások hazai megvalósításának pénzügyi támogatását, illetve a beszállítói hálózatok kiépítését jelenti. Idetartozik majd az ipari parkok fejlesztési programja is.
A GM a vállalkozói érdekképviseletek, szervezetek jó néhány javaslatát beépítette az SZT-be. – Egyetértünk a vállalkozáserősítő program helyzetértékelésével, az ezeket orvosló megoldások, a támogatások azonban nem mindig elégségesek – fejtette ki Antalffy Gábor, a Kis- és Középvállalkozói Érdekképviseleti Szövetség (KÉSZ) ügyvezető elnöke. Leszögezte: az alprogramok sok esetben nem tükrözik azt a szándékot, hogy a kormányzat valóban friss pénzt akarna juttatni a tőkeszegény vállalkozásoknak.
A tavalyi tapasztalatok szerint a kisvállalkozói szektor egy része továbbra sem tud jól pályázni (s ezért busás díj fejében "profi" pályázatírókat vesz igénybe). Emiatt – vélte Antalffy – bizonyos támogatások esetében az államnak erősíteni kellene a normatív pályáztatást, azaz azt, hogy a feltételeknek megfelelő, a projektbe saját tőkét is beruházó vállalat automatikusan kapjon központi támogatást.
A normatíva olyankor járhatna, amikor az adott cégeknek egy-egy új törvényi kötelezettségnek kell megfelelniük. Egy példa: a jogszabályok szerint 2001 januárjától a melegkonyhás vendéglátó-helyiségekben új élelmiszer-higiéniai előírásokat kell teljesíteni, ami jelentős technikai fejlesztéseket is igényel. Ezek forrását a saját erő és a bankhitel mellett részben automatikusan adná a GM-keret.
Vállalkozói ombudsman
A hazai kkv-k működőképessége rövid idő alatt nem javítható a külföldi érdekeltségű vállalatokkal szemben. Így nagyon fontos, hogy a támogatási programok hosszú távra szóljanak – szögezte le Kállay László, a Kisvállalkozás-fejlesztési Intézet igazgatója.
Úgy vélte: a formálódóban lévő SZT és a hozzá kapcsolódó konkrét adó- és járulékkedvezmények a szféra fontos problémáinak jelentős részét megoldhatják. Kedvezően érintette a vállalkozói kört az autópálya-építkezések megkezdése is.
A legkisebb cégek esetében az adóteher csökkenését hatástalanítja a minimálbér 40 ezer forintra emelése 2001-ben, ami automatikusan növeli a munkaadói járulékot.
Az igazgató szerint kulcskérdés, hogy a továbbiakban ne nőjenek, sőt lehetőleg csökkenjenek a vállalkozások adminisztratív terhei. Ez azért tűnik különösképpen nehéznek, mert az ország európai uniós csatlakozása – az EU-szabályozás átvétele – mindenképpen növelni fogja az adminisztrációt.
Tovább kellene erősíteni azt a törvényi kötelezettséget, hogy elfogadása előtt minden, a szektort érintő jogszabályváltozást megvizsgálnak abból a szempontból, hogy miképp érinti a kisvállalkozásokat.
E tevékenységet – mondta Kállay László – nem a jogszabályok előterjesztőinek kellene végezniük, hanem állami segítséggel afféle független "kvázi ombudsmani" irodát kellene létrehozni. Ez a megoldás például az Egyesült Államokban már bevált. A kkv-k ugyanis (ellentétben a nagyobb cégekkel) nehezebben tudják egyedül létrehozni egységes érdekvédelmi szervezeteiket.
A kisvállalatoknak történő tőkejuttatás hatékonysága attól függ, mennyire hoznak jó döntéseket a pénz elosztására hivatott testületek – hangsúlyozta a szakember.
A KÉSZ elnökével ellentétben nem tartaná jó megoldásnak a normatívák bevezetését egyes pályázatoknál. Ha ugyanis minden törvényi kötelezettség teljesítését finanszírozná az állam (legalább is részben), az beláthatatlan költségvetési kiadásokkal járna. Márpedig ezt a termelőktől – részben a "másik kézzel" támogatott vállalatoktól – vonnák el adóforintok formájában.
Kállay szerint a normatívákhoz képest hosszabb távon sokkal hatékonyabb vállalkozáserősítő eszköz volna az általános forgalmi adó ütemezett – előre meghirdetett – csökkentése. Ez jóval olcsóbb is lenne a büdzsének, a normatívák miatt esetleg növekedő adók költséges beszedéséhez és újraelosztásához viszonyítva.
A nyilvánosság hiánya
Soltész Anikó, a Kisvállalkozás-fejlesztési (SEED) Alapítvány ügyvezetője úgy vélte: a jelenlegi kkv-támogatási rendszer egyik legnagyobb hibája – egy-két kivételtől, például a Budapest Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány konstrukciójától eltekintve – a nyilvánosság hiánya. Nem lehet látni, hogy a vállalkozóknak szánt pénzek ténylegesen eljutnak-e cégekhez. Tavaly is csak jelentős késéssel lehetett megtudni, ki, milyen célra kapott állami támogatást.
Örvendetes, hogy az önfoglalkoztatóvá váláshoz már van hatékony támogatás, de a tényleges – saját tőkéjét is kockáztató – kisvállalkozók még mindig tőkehiányosak – mutatott rá Soltész. Ez a bankok hibája is, amelyek nem biztosítanak a kkv-k valós igényeihez illeszkedő kondíciójú forrásokat.
A SEED szerint az elmúlt időszakban fontos kormányzati ígéretek hangzottak el, többek közt a beszállítóvá válást segítő kockázatitőke-bevonásról, a kkv-k évi maximum 10 millió forintos beruházási adókedvezményéről. Ezek valóban "izmosabb" kis cégeket hozhatnak létre itthon.
| A VÁLLALKOZÁSERŐSÍTŐ PROGRAMOK | ||
|---|---|---|
| Kkv-fejlesztési alprogramok | Hídképző alprogramok | Befektetésösztönzési alprogramok |
| – mikrocégek, kkv-k általános üzleti, működési feltételeinek javítását szolgáló | – integrátori beszállítói | – szolgáltató közigazgatást kialakító |
| – kkv-k technológiai innovációját segítő | – kkv hálózatfejlesztési | – közvetlen befektetés- ösztönzési eszközöket nyújtó alprogramok |
| – kkv-k információs gazdaságba való bekapcsolódását segítő | ||
| – kkv-k külpiaci aktivitását segítő – minőségfejlesztési – kézműves mikrocégek, kkv-k fejlesztését szolgáló – ágazat-, szakma- és rétegspecifikus alprogramok |
– információtechnológiai kezdő vállalkozások támogatását célzó alprogramok | |
| Forrás: GM | ||