Japánnak Kelet-Közép-Európában Magyarországgal vannak a legkiterjedtebb gazdasági kapcsolatai, ide került a legtöbb befektetés, hazánk az első számú idegenforgalmi célország, s itt él a legtöbb japán is. Egy felmérés szerint a külföldön munkát vállaló japánok itt érzik magukat a legjobban.
A japánok Magyarország iránti elfogultságának ismétlése már szinte unalmasnak tűnik, mindenesetre jelzi az országaink közötti erős kapcsolatokat – mondta Kazuo Nukazava, Japán budapesti nagykövete. A kiváló közgazdász megállapításaira feltétlenül érdemes a magyar szakembereknek és üzletembereknek is figyelniük, hiszen az elmúlt évtizedekben a világ legkülönbözőbb térségeiben szerzett tapasztalatokat. Mint mondja, a magyar gazdaságnak még a mostani, 6 százalékos ütemnél is gyorsabb növekedésre van szüksége. Ehhez azonban nagyobb összefogás kellene. A magyar munkaerő jól képzett és innovatív, Japánban mégis több ötlet valósul meg. Ha például öt japánnak négy ötlete van, akkor azokat összefogással mind meg is oldják, de ha öt magyar hat ötlettel áll elő, azokból jóval kevesebb válik valóra a kellő együttműködési szándék hiányában.
| A japán gazdaság főbb mutatói | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| 1995 | 1996 | 1997 | 1998 | 1999 | |
|
Lakosság (millió fő) |
125,6 |
125,9 |
126,3 |
126,4 |
126,4 |
|
GDP (folyó áron, Mrd USD) |
4905 |
4393 |
4130 |
4160 |
4300 |
|
A GDP növekedési üteme (változatlan áron) |
1,5 |
4,0 |
0,9 |
n. a. |
0,3 |
|
Egy főre eső GDP (folyó áron, ezer USD) |
31,8 |
33,7 |
n. a. |
n. a. |
n. a. |
|
Infláció (%) |
–0,1 |
0,2 |
2,4 |
2,5 |
2,2 |
|
Munkanélküliség (ezer fő) |
2100 |
2250 |
2300 |
2640 |
3180 |
|
Munkanélküliségi ráta (%) |
3,2 |
3,4 |
3,4 |
3,9 |
4,7 |
|
Export értéke (M USD) |
441 888 |
411 080 |
420 832 |
422 400 |
417 500 |
|
Import értéke (M USD) |
335 679 |
349 159 |
338 163 |
315 200 |
309 000 |
|
Folyó fizetési mérleg egyenlege (M USD) |
110 509 |
65 781 |
94 164 |
99 200 |
107 111 |
|
Valutatartalékok összege (Mrd USD) |
184,5 |
217,8 |
220,8 |
n. a. |
n. a. |
Növekvő magyar deficit
A két ország kereskedelmi forgalma néhány év alatt a háromszorosára nőtt: 416 millió dollárról (1995) 1999-re 1,226 milliárd dollár fölé emelkedett. A dinamikus bővülést ugyanakkor egyre nagyobb magyar deficit jellemzi. Éves kivitelünk értéke többnyire 100 millió dollár alatt maradt, miközben importunk 340 millió dollárról 1,148 milliárd dollár fölé nőtt. Így a kereskedelmi mérleg hiánya – amely 1995-ben 251 millió dollárt tett ki – 1999-re 1,070 milliárd dollárra duzzadt. 2000 első felében csaknem 80 százalékkal nőtt az export és megközelítően 50 százalékkal az import. A forgalom 2000 végére – előzetes adatok szerint – elérte az 1,6 milliárd dollárt; igaz, az eddigieknél is nagyobb magyar passzívummal.
Globalizált világban élünk, e folyamat részeként kell vizsgálni a magyar- japán együttműködést – vélekedik Nukazava professzor. Ha egy gazdaság jól működik, és külkereskedelmi mérlegének egészét tekintve nincsenek különösebb gondok, nincs értelme egy-egy reláció deficitjével foglalkozni. Már csak azért sem, mert általános jelenség, hogy a gazdaság fellendülése idején bővülnek a beruházások. Óhatatlanul megnő a külkereskedelmi hiány, hiszen jóval több nyersanyag, alkatrész, energia és berendezés behozatalára van szükség.
A japán reláció esetében feltétlenül figyelembe kell venni a szigetország cégei részéről végrehajtott számos zöldmezős beruházást és azok hatását is a külkereskedelmi mérlegre. A Magyarországon megtelepült japán vállalatok ugyanis egyre többet exportálnak az Európai Unióba – hozzájárulva a több mint egymilliárd dolláros külkereskedelmi többlethez – és a kelet-közép-európai országokba.
Szentmáry Béla, a Külügyminisztérium főosztályvezető-helyettese elmondta, hogy a távol-keleti országból származó importunk tetemes része a nálunk működő japán cégek megrendelésére érkezik az országba. Így a múlt évi behozatal több mint 60 százalékát autó- és elektronikai alkatrészek tették ki (300, illetve 400 millió dollár értékben). A belőlük készülő késztermékek jó részét már nem képes felszívni a szűk magyar piac, ezeket döntően Nyugat-Európában helyezik el. Ha a termelés gazdaságosabbá válik, mind többet vásárol majd vissza a japán piac is. Ehhez azonban a jelenleginél versenyképesebbé kell válnunk.
| Az ITDH közreműködésével megvalósult jelentősebb beruházások | |||
|---|---|---|---|
| A cég neve | A beruházás nagysága (M USD) | Helyszíne | Foglalkoztatottak száma (fő) |
|
AIKAWA Press Industry Co. Ltd. |
10 |
Dunaújváros |
300-500 |
|
Alpine Electonics Inc. |
20 |
Biatorbágy |
500 |
|
Clarion Co. Ltd. |
20 |
Nagykáta |
600 |
|
Denso Corporation |
100 |
Székesfehérvár |
400 |
|
Hitachi Cable |
2 |
Tatabánya |
200 |
|
Hokushin |
1,5 |
Újhartyán Mitsubishi Ipari Park |
30 |
|
Mitsubishi Ipari Park |
15 |
Újhartyán |
– |
|
Musashi Co. |
30 |
Ercsi |
200-300 |
|
Nissho Co. |
1,5 |
Újhartyán Mitsubishi Ipari Park |
100-200 |
|
SANSHIN Electric |
12,5 |
Nagykőrös |
150 |
|
SANYO Electric |
93 |
Dorog |
1160 |
|
Shinwa Co. Ltd. |
23 |
Miskolc |
400 |
|
SONY |
23 |
Gödöllő |
1000 |
|
Taiho Kogyo |
2 |
Újhartyán Mitsubishi Ipari Park |
30 |
|
TDK |
10 |
Rétság |
600 |
Száz cég Magyarországon
Az elmúlt 3-4 évben számos nagyobb japán beruházásra került sor Magyarországon, elsősorban az autóiparban és az elektronikai ágazatban. Eddig összesen mintegy 900 millió dollár tőkét invesztáltak ide a felkelő nap országából, többségében zöldmezős összeszerelő üzemekbe, illetve technológiaigényes termelővállalatokba.
Az összeszerelő üzemek együttműködési lehetőséget teremtettek a magyar és a közepes japán beszállítók számára. Csaknem 100 japán vállalkozás működik már Magyarországon, és a hazánk iránti érdeklődés az elmúlt négy évben – a délkelet-ázsiai válság ellenére – sem lanyhult – egészítette ki a képet Kilián Csaba, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH) főosztályvezetője. A legtöbb japán cég az ITDH közreműködésével telepedett meg nálunk, és jelenleg is folynak tárgyalások, elsősorban az autóiparban és a telekommunikációban. A legnagyobb japán befektető 360 millió dollárral a Suzuki, amely Esztergomban felépült gyárában 1100 új munkahelyet teremtett.
Japán évente 50-60 milliárd dollárt fektet be külföldön, aminek mintegy 15 százaléka kerül Európába. Ennek 3-4 százaléka valósul meg Magyarországon. A Japán Kereskedelmi és Iparkamara tagjai körében végzett egyik felmérés tanúsága szerint az Európában megtelepült cégeknek 70 százaléka szándékozik termelési és beszállítói kapacitásainak egy részét Kelet-Közép-Európába telepíteni.
– Magyarországi befektetéseink minőségileg különböznek az egyéb külföldi invesztícióktól. A japán vállalatok zöldmezős beruházásaikkal tőkét, munkahelyet, fejlett technológiát hoznak magukkal, beszállítókat vonzanak magukhoz, és hosszabb távra terveznek. A privatizációs befektetések jó részével ellentétben tehát nem spekulatív tőke érkezik az országba, amikor a felvásárolt cégeket leépítik vagy megszüntetik, s a vevők lényegében a piacot akarják megszerezni. Japánnak nincsenek a térségben különleges ambíciói, ám a stabil magyarországi politikai, gazdasági környezet továbbra is vonzerő országunk cégei számára – mondta a nagykövet.
A vállalatok részéről elhangzó gondokról, problémákról nem szívesen beszél, mert mint mondta, a japán rendszernek is megvannak a maga hibái. Örülnének azonban, ha kisebb lenne a bürokrácia, és a hatóságok javítanák, könnyebbé tennék az ügyintézést. A japán cégek leggyakrabban azt panaszolják, hogy a magyar piacon kevés a jól felkészült számviteli és könyvviteli szakember, külön probléma az angolnyelv-tudás hiánya.
| A magyar-japán áruforgalom alakulása (millió dollár) | ||||
|---|---|---|---|---|
|
Export |
Import |
Összesen |
Egyenleg |
|
|
1995 |
76,9 |
339,2 |
416,1 |
–262,1 |
|
1996* |
105,6 |
533,9 |
639,5 |
–428,3 |
|
1997* |
101,4 |
691,2 |
790,0 |
–589,8 |
|
1998* |
93,9 |
987,5 |
1081,4 |
–893,4 |
|
1999* |
78,6 |
1148,2 |
1226,8 |
–1069,6 |
|
2000 I. félév* |
62,5 |
740,0 |
802,5 |
–677,5 |
| * A vámszabad területi forgalommal együtt. | ||||
Könnyítések, sajátos igények
A kétoldalú kereskedelemben több vonatkozásban is sikerült előrelépni, aminek múlt évi exportunkban már érezni lehetett a kedvező hatását – mondta Szentmáry Béla. A korábbi években, mivel a szigetország gazdasága stagnált, visszafogott volt a piac. Újabban több japán kereskedelempolitikai intézkedés is segíti kivitelünket, bár áttörésre ezután sem számíthatunk. Feloldották például a húsimport adminisztrációs akadályait (korábban karantén volt előírva), így a hús tavaly a harmadik legjelentősebb exportcikkünkké vált. Liberalizálták a friss gyümölcs és zöldség importját is.
Exportőreinknek figyelembe kell venniük az európaitól lényegesen eltérő fogyasztási szokásokat. Érdemes róluk tájékozódni a magyar kereskedelmi szolgálatnál vagy a nagykövetségen a külgazdasági attasénál. Egyébként is hasznos megismerkedni a japán piac speciális lehetőségeivel.
Szakemberek tájékoztatása szerint kis- és középvállalkozásaink egyre inkább szóba jöhetnek beszállítóként a japán piacon, akár úgy is, hogy a magyarországi leányvállalat megrendelésének tesznek eleget. Budapesten is kaphatnak az érdeklődők eligazítást, hiszen például a Jetro által szervezett Investment Promotion Fairen – ahol a kelet-közép-európai befektetésösztönző cégek képviseltetik magukat – részletes információkkal látják el az érdeklődőket. Ilyen rendezvény a CEFTA-MITI-Rotobo szeminárium is, amelynek tavaly a befektetési stratégiák ismertetése volt a fő témája. Új lehetőséget teremtett a Befektetésösztönzési Világszervezet is (WAIPA) többnapos konferenciájával, amelyet a régió országainak szervezett, "Befektetésösztönzés internet segítségével" címmel.
| MEGÁLLT A HANYATLÁS Tavaly megállt a japán gazdaság három évig tartó hanyatlása. A lassú élénkülési folyamat első jeleként növekedésnek indult a termelés és a kivitel, a belső fogyasztás viszont még mindig stagnál. Ezt az elemzők elsősorban azzal magyarázzák, hogy nem sikerült a kívánt mértékben leszorítani a munkanélküliséget, más részről pedig óvatosabbak, takarékosabbak lettek a japánok. Az Egyesült Államok folytatódó konjunktúrájának, a Nyugat-Európában és Dél-Ázsiában tapasztalható élénkülésnek köszönhetően nőtt a kereslet a japán áruk iránt. Tavaly számottevően megugrott az ország nettó kivitele, például az Egyesült Államokkal rekordnagyságú, 74 milliárd dolláros aktívum alakult ki. Bár a bővülő termelés, a javuló profitkilátások kedvezőek a japán vállalatok számára, de sok cég még mindig többletkapacitásokkal és számottevő adóssággal küszködik, költségei és létszáma csökkentésére kényszerül. A munkanélküliségi ráta eddigi legmagasabb szintjén áll, éves átlaga 4,7 százalék volt, s a nyári hónapokban 4,9 százalékot is regisztráltak. Ez a teljes foglalkoztatottság, az egész életre szóló munkahelyek országában komoly feszültségekkel jár. A japán gazdaság olyan óriásai, mint a Sony és a NEC tízszázalékos létszámcsökkentést hajtottak végre. A legrangosabb világcégek egymás után voltak kénytelenek eladni büszkeségeiket, hatalmas székházaikat. Míg a délkelet-ázsiai pénzügyi válság hatására a térség több országában évi 5-10 százalékkal esett vissza a gazdaság teljesítménye, Japánban 1997-ben mindössze 0,7, 1998-ban (a válság legsúlyosabb évében) pedig csak 2 százalékos volt a csökkenés. Az országban, ahol évtizedek óta megszokott volt a gazdaság szárnyalása, lassanként tudomásul veszik, hogy lejárt a gyors ütemű növekedés kora. 1999-ben 0,3 százalék volt a növekedés, s a Világbank 2000-re 0,9, 2001-re pedig 1,6 százalékos növekedést prognosztizált. A javuláshoz nagyban hozzájárult a kormány 1998-ban meghirdetett gazdaságélénkítő csomagja, majd egy évvel később a költségvetési kiadások jelentős növelése. Ezek hatására bővült a kereslet. 500 milliárd dolláros támogatási alapot különítettek el a bajba jutott bankok feltőkésítésére, és 200 milliárd dolláros csomaggal állt a kormány a gazdaságélénkítő programok mögé. Az ily módon megváltozott gazdasági környezetben a japán vállalatok növelhették versenyképességüket. Megkezdődött a humán erőforrások átcsoportosítása a korábbi, gyors növekedést elősegítő ágazatokból az új üzletágakba, s az adókedvezmények hatására megindult a felesleges termelőkapacitások leépítése is. A termelővállalatok és a pénzügyi szektor drasztikus szerkezetátalakításba kezdtek, számos vállalati egyesülésre, felvásárlásra, üzletág-megszüntetésre, leépítésre került sor. A japán kormány intézkedései a tetemes belső tartalékokra támaszkodva érhettek célba. Évente 100 milliárd dollár körül van a fizetési mérleg aktívuma, a valutatartalékok összege meghaladja a 200 milliárd dollárt. Az egy főre jutó GDP most is körülbelül azonos az amerikaival (bár újabban ezt az adatot nem teszik közzé). Tény, az elmúlt néhány év megtorpanása ellenére továbbra is Japáné a világ második legnagyobb gazdasága. |
A Jetro nemcsak a magyarországi japán exportot támogatja, hanem azt is kutatja, milyen területeken kapcsolódhatnak be magyar vállalkozások az ottani üzletmenetbe, hol érdemes próbálkozniuk japán partnerekkel. Bemutatókat tart például olyan termékekből, amelyekhez beszállítókat keresnek. Döntően itt is az elektronika és az autóipar jelenik meg, emellett egyre ígéretesebbek a kutatási-fejlesztési lehetőségek. A japánok eddig határaikon kívül elsősorban termelőberuházásokat hoztak létre, újabban azonban előtérbe került a kutatás-fejlesztés, mivel tapasztalhatták, hogy e téren szintén jól képzett magyar szakembergárdára támaszkodhatnak.
Visszatérve a kereskedelemre: legjelentősebb kiviteli cikkünk a korund (köszörű) és a libamáj, elindult és nagy jövő előtt áll a számítástechnikai alkatrészek exportja, bevezetett termékek a lámpaizzók, a gyógyszeripari alapanyagok, a porcelán és egyre inkább a sajt – tájékoztatott Horváth Péter, a Külügyminisztérium tanácsosa. Japán 1999-ben liberalizálta a bor, a takarmány és a kukorica bevitelét, érvényesül a legnagyobb kedvezmény elve. További könnyítés, hogy egyes országok – köztük hazánk – vonatkozásában alkalmazzák az úgynevezett referencia-vámkedvezményt (ISP) is. Exportőreinknek érdemes jobban megismerniük ezeket a lehetőségeket. A japán igények és hagyományok sok tekintetben eltérnek a világ más országaiétól. Kivitelünk bővítésével párhuzamosan egyre inkább figyelembe kell vennünk távoli partnerünk jellegzetes ismérveit is.
|
Hazánk tokiói nagykövetsége Embassy of the Republic of Hungary 2-7-14, Mita, Minato-Ku Tokyo 108 Magyar Kereskedelmi Iroda Hungarian Trade Office No. 28. Mori Building |