Egészségügyi közvetítői eljárás
Törvényt alkotott az Országgyűlés az egészségügyi közvetítői eljárásról, amelynek célja az egészségügyi szolgáltató és a beteg közötti jogvita peren kívüli rendezése. Az eljárás lefolytatását kérheti a beteg (halála esetén közeli hozzátartozója vagy örököse) és a szolgáltató. Az egészségügyi szolgáltatónak biztosítania kell, hogy a közvetítői eljárás igénybevételére jogosultak megismerhessék az eljárás lényegét. Az eljárás lehetőségéről a betegjogi képviselő is tájékoztatást ad.
Az eljárást az egészségügyi közvetítői tanács folytatja le, amelynek összetételéről a beteg és a szolgáltató dönt. A tanács tagjait a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara által vezetett közvetítői névjegyzékből jelölik ki. A közvetítői eljárás megindulásakor a szolgáltató értesíti azt a biztosítót, akivel felelősségbiztosítást kötött.
Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény 2001. január 20-ától hatályos. A közvetítői eljárást a törvény hatálybalépése előtt keletkezett ügyekben is igénybe lehet venni az elévülési időn belül.
(Magyar Közlöny, 2000/113. szám)Önálló kereskedelmi ügynök
2001. február 1-jén lép életbe az önálló kereskedelmi ügynöki tevékenységről szóló törvény, amely azoknak az ügynököknek a működését szabályozza, akik díjazás ellenében, állandó jellegű megbízás alapján az árukra vonatkozó adásvételi vagy más szerződést közvetítenek. Idetartozik az is, ha a megbízás a szerződés megkötésére is feljogosítja az ügynököt. Önállónak az az ügynök minősül, aki nem munkaviszony alapján végez kereskedelmi ügynöki tevékenységet.
A 2000. évi CXVII. törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. 2003. január 1-jétől a hatálybalépés előtt megkötött, még fennálló szerződésekre is alkalmazni kell a törvényt, kivéve ha a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek esedékességét eredményező tények 2003. január 1-jét megelőzően következtek be. Az ilyen esetekben a kereskedelmi ügynöki szerződés megkötéséhez kapcsolódó kötelezettségek 2003. január 1-jén állnak be.
Ha a kereskedelmi ügynök szerződéskötésre is jogosult a megbízó nevében, akkor egyúttal jogosult a teljesítés elfogadására (vételár átvételére). Az ügyfél nyilatkozatai az ügynökkel való közléssel hatályossá válnak a megbízóval szemben. A kereskedelmi ügynöki szerződés érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges.
A kereskedelmi ügynök köteles minden ésszerű, elvárható erőfeszítést megtenni a szerződések közvetítése érdekében. A teljesítés érdekében a megbízó érdekeire figyelemmel és utasításai szerint köteles eljárni. Köteles tájékoztatni az ügyfelet képviseleti jogköre terjedelméről. Jelentést kell tennie a megbízónak a közvetített szerződésekről, valamint az ügyfélnek a szerződés megkötésére irányuló, illetve a szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatairól. Értesítenie kell a megbízót a piaci helyzet alakulásáról. Be kell számolnia a megbízónak arról, ha más megbízóval kötött szerződés alapján hasonló tárgyú kereskedelmi ügynöki tevékenységet végez.
A megbízó a kereskedelmi ügynöki tevékenységért díjat fizet. A szükséges iratokat, dolgokat a kereskedelmi ügynök rendelkezésére bocsátja, megadja a szükséges tájékoztatást. Az ügynököt kellő időben értesítenie kell arról, ha csak lényegesen kisebb mennyiségben szándékozik szerződéseket kötni annál, mint amit az ügynök ésszerűen feltételezhet. Közölni kell a kereskedelmi ügynökkel, hogy az általa közvetített szerződést megkötötték, vagy ha a szerződéskötés meghiúsult
Ha a felek másképpen nem állapodnak meg, az ügynök a tevékenységének helye és a szerződés tárgya szerinti szokásos díjra, ennek hiányában az ügylettel összefüggő körülmények figyelembevételével megállapított díjra jogosult. Az ügynök díjazását jutalék formájában is ki lehet kötni. Az ügynök a díjon felül nem követelheti a készkiadásainak és általános üzleti kiadásainak megtérítését. A harmadik szerződő féltől a megbízó hozzájárulása nélkül díjazást nem fogadhat el.
Jutalék
A kereskedelmi ügynök jutalékra jogosult, ha a szerződést a tevékenysége eredményeként, vagy az általa korábban azonos jellegű ügylethez félként megnyert személlyel kötötték meg. Ha kizárólagos közvetítői joggal rendelkezik, akkor is jogosult jutalékra, ha a megbízó a közreműködése nélkül kötött szerződést a kizárólagossági joggal érintett féllel. Az ügynököt külön jutalékban – inkasszójutalékban – részesítheti a megbízó az általa beszedett pénzösszegek után. Ha az ügynök felelősséget vállal a megbízóval szemben a harmadik szerződő fél szerződésből folyó kötelezettségeinek teljesítéséért, a felelősség elvállalásáért külön del credere-jutalékot köthetnek ki.
Kiegyenlítés
A kereskedelmi ügynök a megbízótól a kereskedelmi ügynöki szerződés megszűnése esetében kiegyenlítést követelhet, ha a megbízó számára új ügyfeleket szerzett, és a megbízó ezekből az üzleti kapcsolatokból az ügynöki szerződés megszűnését követően is jelentős előnyre tesz szert, és az ügynök a szerződésének megszűnése következtében elveszíti az olyan jutalékhoz való jogát, amely őt az általa szerzett ügyfelekkel a jövőben létrejövő szerződések után is megilletné.
(Magyar Közlöny, 2000/113. szám)Biztosítók könyvvezetése
2001. január 1-jétől új rendelet szabályozza a biztosítók éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségét. A biztosítók kettős könyvvitelen alapuló éves beszámolót kötelesek készíteni. Az éves beszámoló mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. Az éves beszámolóval egyidejűleg a biztosítónak üzleti jelentést is kell készítenie.
Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a biztosítóegyesület, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül kettő nem haladja meg az alábbi határértékeket:
- a mérlegfőösszeg 50 millió forint;
- az éves bruttó díj 50 millió forint;
- a biztosítási szerződések száma 1000 darab.
A biztosítónak számviteli politikája keretében szabályoznia kell:
- az élet- és nem életbiztosítási ágat egyaránt művelő biztosítóknál az ezen ághoz tartozó eszközök és források, költségek, ráfordítások és bevételek elkülönítésének módját,
- a biztosító sajátosságainak megfelelően a tartalékok képzését és felhasználását,
- a befektetések értékelésére alkalmazott eljárásokat, valamint a tartalékok és a biztonsági tőke fedezetéül szolgáló befektetések folyamatos ellenőrzésének módját.
A mérleg és az eredménykimutatás előírt tagolását a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet mellékletei tartalmazzák.
A biztosítók éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló korábbi, 260/1997. (XII. 21.) Korm. rendelet szerinti céltartalék 2000. december 31-i záró állományát legkésőbb a 2001. január 1-jét követő üzleti év mérlegfordulónapjáig meg kell szüntetni az egyéb bevételekkel szemben. A megszüntetett céltartalékot a 2001. december 31-én megállapított – veszteség jellegű – értékelési különbözet ellentételezésére kell felhasználni. Az árfolyamveszteséggel nem ellentételezett egyéb bevételt időbelileg el kell határolni.
(Magyar Közlöny, 2000/114. szám)Földhasználati nyilvántartás
Változnak a földhasználati nyilvántartással kapcsolatos kötelezettségek megsértése esetén kiszabható bírság szabályai. Ha a földhasználó (tulajdonos, vagyonkezelő) nem tesz eleget a bejelentési kötelezettségének, a földhivatal bírsággal sújtja, egyben kötelezi arra, hogy pótolja a bejelentést. Amennyiben a földhasználó a meghatározott határidőn belül ezt elmulasztotta, de utóbb a mulasztást önként pótolja, a határidő utolsó napjától számított
- 30 napon belüli bejelentés esetén a kiszabható legmagasabb összeg egyötödét,
- 30 napon túl, de 60 napon belül történő bejelentés esetén az egynegyedét,
- 60 napon túl, de 90 napon belül történő bejelentés esetén a felét, azt követően a teljes összeget kell bírságként kiszabni.
Ha a bejelentést követően a földhivatal hiánypótlásra szólítja fel a bejelentőt, és a kötelezett a felhívásnak a megadott határidőben nem tesz eleget, a bírság legmagasabb összegét fogják kiszabni.
A módosítást beiktató 195/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet november 24-én lépett életbe.
(Magyar Közlöny, 2000/114. szám)Minőségi borok közraktározása
November 24-étől a minőségi borok közraktározására is van lehetőség. Meghatározott minőségi és különleges minőségű borokat – beleértve a hordós bort és a palackos kiszerelésű bort is – a jövedéki törvényben foglaltak szerint az adóraktárban kialakított művi közraktárban lehet elhelyezni. Bort művi közraktárban csak az adóraktár engedélyese helyezhet letétbe. A borok közraktározásának feltétele, hogy a bortermelő rendelkezzen az Országos Borminősítő Intézet (OBI) minőséget igazoló határozatával. A művi tárolást a letevő az adóraktár helye szerint illetékes vámhatósághoz köteles bejelenteni.
A közraktári jegy fedezete alapján hitelintézettől vagy közraktártól felvett, legfeljebb egyéves lejáratú hitel után kamattámogatást lehet igénybe venni. A közraktár engedélyese, valamint az adóraktár engedélyese nem lehet egyidejűleg ugyanazon személy.
A közraktár a közraktárba helyezett palackozott bort köteles elkülönítve, zárt helyiségben tárolni. A művi közraktározásra betárolt hordós bort a többi bortól elkülönített tárolóedényekben (hordó, tartály) kell tárolni, amelyen meg kell jelölni a közraktározás tényét. A letevő köteles a közraktárban elhelyezett bort termőhely, fajta, évjárat, minőségi kategória szerint – a szőlőbor-pincekönyv vezetése esetén új termékszámon, termékmérleg vezetése esetén új termékmérlegen – nyilvántartani. A közraktári ellenőrzéseket a vámhivatal képviselőjének jelenlétében kell lefolytatni, ahol a letevő köteles részt venni, és a bor minőségét a közraktárral közösen ellenőrizni.
A bor közraktározásának időtartama fehér- és vörösborok esetében legfeljebb 9 hónap, a "tokaji" borkülönlegességeknél legfeljebb 1 év lehet. A közraktárban tárolt bor értékesítésére a jövedéki törvény szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó szabályai az irányadók. A közraktárba helyezett bor értékét (Ft/liter) a szerződést kötő felek borász-szakértői csoport közreműködésével határozzák meg, és jegyzőkönyvben rögzítik. A szerződésben megállapítható legmagasabb árak: fehérborok esetében 350 Ft/liter; vörösborok esetében 500 Ft/liter; "tokaji" borkülönlegességek esetében 1400 Ft/liter. A közraktározásra betárolt bor támogatható mennyisége egy naptári évben nem haladhatja meg összesen a 450 ezer hl-t, amelyből: fehérbor 300 000 hl; vörösbor 100 000 hl; "tokaji" borkülönlegességek 50 000 hl lehet.
Hitelfelvétel és kamattámogatás
A közraktári szerződés megkötését megelőzően a letevő kérelmet nyújt be az Agrárintervenciós Központhoz (AIK). A kérelemben meg kell jelölnie a közraktározni kívánt bor mennyiségét, minőségét, fajtáját és a felvenni kívánt hitelösszeget. Az AIK a támogatható mennyiség figyelembevételével ígérvényt állít ki a letevő részére. Az ígérvény érvényességi ideje a kiállítástól számított 30 nap. Ez idő alatt kell a kérelemben foglaltak alapján megkötni a közraktári és a hitelszerződést. A szerződések megkötését követően a letevő a szerződések másolatát megküldi az AIK részére, amely igazolást állít ki.
A közraktár az Agrárrendtartási Hivatalt és az AIK-t negyedévente értesíti a közraktárban letett bor adatairól. Az AIK a támogatható mennyiség felhasználásáról az Agrárrendtartási Hírlevélben és az AIK honlapján (www.aik.hu) folyamatos tájékoztatást ad.
A bor közraktározásához nyújtott kamattámogatás mértéke a hitelszerződés megkötésének időpontjában érvényes jegybanki alapkamat száz százaléka. Kamattámogatást csak forinthitel esetén, és csak olyan hitelszerződés után lehet igénybe venni, amelyben a teljes hiteldíj legfeljebb három százalékponttal haladja meg a hitelszerződés időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot. A támogatást a letevő a kamatfizetés gyakoriságának megfelelően, de legkorábban 2001. január 1-jét követően igényelheti az adóhatóságtól a 10032000-01905616 számú APEH Agrárfinanszírozás támogatása folyósítási számláról. Ugyanígy lehet igényelni a támogatást a korábban megkötött közraktári szerződésekre és hitelszerződésekre is.
Az igényeket az adóhatóság által rendszeresített "bevallás az államháztartással szemben egyes juttatások igényléséhez" című nyomtatványon lehet benyújtani. A nyomtatványhoz mellékelni kell a hitelintézet igazolását a kamat megfizetéséről, első igényléskor az AIK által kiállított igazolást, a közraktári szerződés és a hitelszerződés másolatát. A letevőnek negyedévente tájékoztatást kell küldenie az ARH és az AIK részére az általa megfizetett kamatok és az igényelt kamattámogatások összegéről.
A borok közraktározásáról a 91/2000. (XI. 24.) FVM rendelet határozott.
(Magyar Közlöny, 2000/114. szám)Közúti közlekedés
December 1-jétől módosultak egyes közlekedési szabályok. Az egyik változás a túlméretes járművek üzemben tartóit érinti. A megengedett össztömeget és a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó, a túlméretes, valamint a lánctalpas jármű közlekedéséhez az érintett út kezelőjének a hozzájárulása szükséges. A közútkezelő a hozzájárulást megtagadhatja, ha a közút teherbírása és állapota alapján – figyelemmel az alatta elhelyezett nyomvonal jellegű létesítményekre és a közút feletti, illetve melletti szabad tér méretére, továbbá a közutat övező növényzetre is – nem alkalmas arra, hogy a megengedett össztömeget, tengelyterhelést vagy méretet meghaladó jármű közlekedjék rajta.
Előzetes pályaalkalmassági vizsgálat szükséges az "A" kategóriába tartozó, teljesítménykorlátozás nélküli motorkerékpár-vezetői engedélyének megszerzéséhez, ha a járművezető nem rendelkezik legalább két éve "A1" alkategóriára érvényes vezetői engedéllyel, illetve két éve érvényes, legfeljebb 25 kW teljesítményű és 0,16 kW/kg teljesítmény/sajáttömeg arányt meg nem haladó motorkerékpár vezetésére érvényes vezetői engedéllyel.
A változásokat a 18/2000/ (XI. 24.) KöViM rendelet iktatta be.
(Magyar Közlöny, 2000/114. szám)Kereskedelmi Vámtarifa
Kiegészítették a Kereskedelmi Vámtarifa II. jelzésű hasábjában meghatározott vámtételeknél kedvezőbb vámtétellel vámkezelhető vámkontingensek keretében behozható vámáruk körét.
A 6/2000. (XI. 24.) KüM-PM együttes rendelet november 29-étől hatályos, de rendelkezéseit a 2000. október 20-át követő vámkezeléseknél kell alkalmazni.
A 2001. január 1-jét követő vámkezeléseknél kell alkalmazni a 7/2000. (XII. 18.) KüM-PM együttes rendeletben foglalt rendelkezéseket, amelyek a Kereskedelmi Vámtarifa mellékleteit módosította.
A Kereskedelmi Vámtarifa 2001. évi alkalmazásáról a 8/2000. (XII. 18.) KüM-PM együttes rendelet szól. Az idei vámkontingenseket a rendelet mellékletei tartalmazzák.
(Magyar Közlöny, 2000/114; 123. szám)Minimálbér
2001. január 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók személyi alapbérének kötelező legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése és havibér alkalmazása esetén 40 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 9200 forint, napibér alkalmazása esetén 1840 forint, órabér alkalmazása esetén 230 forint. Teljesítménybérezésnél a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttesen) kötelező legkisebb összege a teljesítménykövetelmények százszázalékos, és a teljes munkaidő teljesítése esetén 40 000 forint.
A 230 Ft-os órabértételt, ha a teljes munkaidő napi 8 óránál rövidebb, akkor arányosan növelt mértékben, ha hosszabb, akkor arányosan csökkentett mértékben kell figyelembe venni. Részmunkaidő esetében a havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve, az órabértételt pedig 230 Ft-tal, illetve ennek arányos csökkentésével kell figyelembe venni.
A minimálbért, melyet első ízben a 2001. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni, a 197/2000. (XI. 27.) Korm. rendelet állapította meg.
(Magyar Közlöny, 2000/115. szám)Kéményseprés
Módosították a kéményseprő-ipari közszolgáltatást szabályozó rendeletet. A közszolgáltatás ellátására való jogosultság feltételeként írták elő korábban, hogy a szolgáltatónak kéményseprőmester képesítéssel kell rendelkeznie, vagy köteles teljes munkaidőben foglalkoztatott kéményseprőmestert alkalmazni. A 32/2000. (XI. 27.) BM rendelet értelmében 2003. január 1-jétől lesz hatályos az a kiegészítés, hogy a 25 000 db-ot meghaladó minden további 25 000 db használatban lévő kéményenként egy-egy teljes munkaidőben foglalkoztatott kéményseprőmestert kell alkalmazni.
(Magyar Közlöny, 2000/115. szám)Baleseti járadékok emelése
A költségvetési szervek vagyonbiztosítása alapján – az 1971. január 1. napja előtt gépjárművel okozott káreseményekkel összefüggésben – a központi költségvetést terhelő kártérítési járadékok 2001. január 1-jétől 8 százalékkal emelkednek. Ugyancsak 8 százalékkal emelkednek a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása alapján az 1991. július 1. előtt bekövetkezett káreseményekkel kapcsolatban megállapított baleseti kártérítési járadékok. A járadékok emeléséről a 41/2000. (XI. 27.) PM rendeletben és a 42/2000. (XI. 27.) PM rendeletben döntöttek.
(Magyar Közlöny, 2000/115. szám)Magyar Akkreditációs Bizottság
Kihirdették a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) létrehozásáról szóló rendeletet. A MAB a felsőoktatásban a képzés és a tudományos tevékenység minőségének hitelesítésére és a minősítésre jön létre. A MAB a kormány által létrehozott független szakmai testület. A MAB működése felett a törvényességi felügyeletet az oktatási miniszter gyakorolja. A MAB minden magyar állami és nem állami felsőoktatási intézményt vizsgálhat és minősíthet. Eljárási rendjét és követelményrendszerét rendszeresen közzéteszik a Magyar Közlönyben és az Oktatási Közlönyben. Erre első ízben 2001. június 30-ig kerül sor.
A 199/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet december 7-én lépett életbe.
(Magyar Közlöny, 2000/116. szám)Hajólajstrom
Január 1-jétől új rendelet szabályozza az úszó létesítmények nyilvántartását. A lajstrom tartalmazza az úszó létesítmény azonosító adatait, a hozzá kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket, továbbá az oda bejegyzett természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezetek azonosító adatait is. A lajstromot a Központi Közlekedési Felügyelet vezeti. A lajstromozási eljárásért díjat kell fizetni.
A tengeri és belvízi kishajókat és a motoros vízi sporteszközöket a lajstromozó hatóság a kishajók lajstromában külön tartja nyilván. A révhajót és a révcsónakot a kompok lajstromában szintén külön lajstromozzák. Folyami-tengeri hajókat és hajón szállítható bárkákat a tengeri nagyhajók és a belvízi nagyhajók lajstromában egyaránt nyilvántarthatnak, azonban csak egy lajstromba lehet egy-egy járművet bejegyezni. A belvízi nagyhajók lajstromában nyilvántartott folyami-tengeri hajónál külön be kell jegyezni a tengeren engedélyezett hajózási körzetet. Az a kishajó, amelyet szerkezete és felszerelése tengeri és belvízi közlekedésre egyaránt alkalmassá tesz, a kishajók lajstromának a tengeri és belvízi fejezetében egyaránt nyilvántartható, azonban csak egy fejezetbe lehet bejegyezni. A lajstrom belvízi fejezetében nyilvántartott kishajónál külön be kell jegyezni a tengeren engedélyezett hajózási körzetet.
A magyar tulajdoni hányadot annál az úszó létesítménynél, amelynek üzemeltetése hajózási engedélyhez kötött, egy hónapnál nem régebbi cégmásolattal kell igazolni. A cégmásolaton kívül korlátolt felelősségű társaságnál a tagjegyzék, részvénytársaságnál a részvénykönyv hiteles másolatát is csatolni kell a kérelemhez. A tulajdoni hányad megállapításához a lajstromozó hatóság megkövetelheti a társasági szerződés, illetve az alapító okirat bemutatását is.
A lajstrom tulajdoni lapjának tartalmát bizonyos korlátokkal lehet megismerni, de azt bárki megtekintheti és arról feljegyzést készíthet, vagy hiteles másolatot kérhet. A lajstrom hitelesen tanúsítja a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását. Ha valamely jogot a lajstromba bejegyeztek, vagy valamely tényt oda feljegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott. Az ellenkező bizonyításáig a lajstromba bejegyzett jogról és feljegyzett tényről vélelmezni kell, hogy az fennáll, és az a lajstrom szerinti jogosultat illeti meg. A jogok, tények törlése esetén – az ellenkező bizonyításáig – azt kell vélelmezni, hogy azok nem állnak fenn.
A lajstrom tartalmazza az úszó létesítmények és a jogosultak azonosító adatait. A jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezetek azonosítására a szervezet megnevezését, székhelyét, statisztikai törzsszámát alkalmazzák. A lajstromban minden úszó létesítményt külön tulajdoni lapon tartanak nyilván. A tulajdoni lap három részből áll: I. része az úszó létesítmény azonosító adatait; II. része az úszó létesítményhez kapcsolódó tulajdonjogot, üzemben tartói jogot és annak jogosultját; III. része az egyéb jogokat, jogilag jelentős tényeket és azok jogosultját tartalmazza.
A lajstromozási eljárás az ügyfél kérelmére indul. A kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés keltétől számított 30 napon belül kell a lajstromozó hatósághoz benyújtani. A bejegyzést annak kell kérnie, aki a bejegyzés által jogosulttá válik.
A 198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő lajstromozási ügyeket a lajstromozó hatóság az eljárás megindításának időpontjában hatályos rendelkezések alapján bírálja el. A már lajstromozott úszó létesítmény okmányát – a tulajdonos kérelmére – a hatóság legkésőbb 2001. június 30-áig külön díj lerovása nélkül új lajstromozási okmányra cseréli ki. A már lajstromozott úszó létesítmény tulajdoni lapját az első változás bejegyzésekor, de legkésőbb 2002. június 30-áig állítják ki.
(Magyar Közlöny, 2000/116. szám)Megkülönböztető jelzés a gépjárműveken
A gépjárműre csak hatósági engedély birtokában lehet felszerelni megkülönböztető jelzést adó készüléket, valamint figyelmeztető jelzést adó készüléket. 2000. december 1-jétől az engedélyezést új rendelet szabályozza.
A megkülönböztető jelzés
A rendelet felsorolja azokat a szerveket, akik hatósági engedély nélkül, illetve engedély birtokában megkülönböztető jelzést használhatnak. A megkülönböztető jelzést adó készülék felszereléséhez szükséges hatósági engedélyeket a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság és az ORFK Közbiztonsági Főigazgatóság adja ki.
A megkülönböztető jelzést adó készüléket csak olyan gépjárműre lehet felszerelni, amelynek üzemeltetőjét, üzemeltetési célját a gépjárművön jól látható módon megjelölik. A védett személyt szállító gépjármű ilyen készüléket akkor használhat, ha az a védett személy biztonsága érdekében szükséges, vagy ha a jármű a felvezető rendőrségi gépjárművet követve közlekedik.
A megkülönböztető jelzést adó készülék használatának kezdetét és végét be kell jelenteni a megfelelő szervnek. A készülék használatát a gépjármű vezetője a menetlevélben köteles rögzíteni. A gépjárművet a készülék működtetése alatt csak az vezetheti, aki az előírt egészségügyi és pályaalkalmassági követelményeknek megfelel.
A figyelmeztető jelzés
Figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére hatósági engedélyt lehet kérni az olyan járműre, amely rendszeresen a megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó járműveket kíséri, illetve elromlott járműveket vontat vagy hibaelhárítást végez. A készülék felszerelését a városi (kerületi) rendőrkapitányság engedélyezi.
Nem kell engedély, ha a készüléket az út, úttartozék vagy közmű építésére, ellenőrzésére, fenntartására (javítására), tisztítására szolgáló; a kommunális szemét szállítását végző, illetve az előírt hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó méretű járműre szerelik fel.
Akinek a 33/2000. (XI. 29.) BM rendelet hatálybalépése előtt a megkülönböztető jelzést adó készülék felszereléséhez nem kellett engedély, de az új rendelet szerint kell, és 2000. december 31-áig nem nyújtotta be az erre vonatkozó kérelmét, 2001. január 1-jétől a készüléket nem használhatja.
(Magyar Közlöny, 2000/116. szám)Közúti okmányok
Január 1-jétől megváltoztak a közúti közlekedési okmányok kiadására vonatkozó szabályok. Az új rendelet hatálybalépése előtt kiadott, járművezetésre jogosító, valamint járműokmányok továbbra is érvényesek. A régi típusú vezetői engedélybe, valamint járművezetői engedélybe 2002. december 31-ig a vizsgálatot végző orvos bejegyezheti az egészségi alkalmasság meghosszabbítását. A megszerzett pályaalkalmassági minősítést vagy ennek korlátozását és érvénytelenítését közlekedési hatóság jegyzi be. A 2000. december 31. előtt kiadott járművezetői igazolványok pótlására irányuló kérelmet a közlekedési hatóság által kiállított igazolás alapján lehet teljesíteni.
Az 1998. január 1. előtt kiadott "A1" alkategóriával a 125 cm3 hengerűrtartalmat meghaladó, de a 150 cm3 hengerűrtartalmat meg nem haladó hajtómotorral ellátott motorkerékpárt is lehet vezetni. A vezetői engedély "F" kategóriájában bejegyzett, a mezőgazdasági vontató vezetésére vonatkozó jogosultságot a megfelelő nemzeti kategória kiadásával kell biztosítani. Az 1998. január 1. előtt kiadott "D12" és "D25" alkategóriák a "D1" alkategóriába tartozó járművek vezetésére jogosítanak.
Azokat a járműveket, amelyeket 2001. január 1-jéig helyeztek forgalomba, kérelemre törzskönyvvel és érvényesítő címkével látnak el. A járművek rendszám-érvényesítő címke nélkül 2002. december 31-ig, új járműokmányok nélkül 2005. december 31-ig vehetnek részt a közúti forgalomban. Az érvényesítő címkével el nem látott rendszámtáblát igazoltatás esetén a helyszínen elvehetik.
Vezetői engedély cseréje, pótlása esetén, ha az eljárást 2000. december 31-ig nem fejezték be, az ideiglenes vezetői engedély érvényességi idejét a kiállítástól számított hatvan napig, de legalább 2001. január 31-ig meghosszabbítják.
Az új közúti okmányokat a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet ismerteti.
(Magyar Közlöny, 2000/117. szám)Zárjegyek
Január 1-jétől nem a Pénzügyminisztérium Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, hanem a 16. számú vámhivatal végzi a zárjegyfelhasználók igényei szerinti zárjegyek előállíttatását, rendelkezésre bocsátását, a zárjegyek előállítási költségének a zárjegyfelhasználókkal való megfizettetését.
Ezt a változást és a zárjegyigények bejelentésére vonatkozó módosításokat a 43/2000. (XII. 5.) PM rendelet vezette be.
(Magyar Közlöny, 2000/119. szám)Vámjogi változások
Számtalan helyen módosult a vámtörvény végrehajtásáról szóló 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet. A vámbiztosítékra vonatkozó szabályok közül nóvum, hogy vámbiztosítékként elfogadható bankgarancia meghatározott összegre szól és meghatározott határnapig érvényes. A tevékenységi engedélyhez nyújtott bankgarancia elfogadásáról a vámhatóság a garanciát nyújtó hitelintézetet határozata egy példányával vagy külön levélben tájékoztatja. Új szabály, hogy vámbiztosítékként azt az eredeti bankgaranciát kell elfogadni, amely többek között tartalmazza a bankgarancia kezdő és végső időpontját, a garancia lejártát, mely a végső időpontot követő harminc – vámszabad terület, vámraktár esetében hatvan – nap. A garanciát vállaló hitelintézet a lejáraton belül benyújtott és a bankgarancia kezdő és végső időpontja között keletkezett fizetési kötelezettségről szóló igénybejelentéseket fogadja el.
A garanciavállaló hitelintézet jogosult a garancia összegének módosítására és/vagy a lejárat meghosszabbítására. Ilyen esetben, a garanciavállalás folyamatossága érdekében, a módosításnak tartalmaznia kell a garanciavállaló hitelintézet kötelezettségvállalását arra, hogy az előző garancia érvényességi ideje alatt keletkező vámteher-fizetési kötelezettségekről szóló igénybejelentéseket harminc, vámszabad terület és vámraktár esetén hatvan napon belül elfogadja.
A kezességi nyilatkozatnak tartalmaznia kell az árut/vámárut terhelő vámteher és a felszámítható kamat megfizetésének az áru/vámáru tulajdonosa, fuvarozója (szállítója) részéről való bármilyen okból – történő elmaradása esetére vonatkozó kezességvállalást.
A raktározott áru kitárolását követő árutovábbítás során a vámbiztosíték mértékét a vámvisszatérítést végző vámhivatal és/vagy az Agrárintervenciós Központ igazolása alapján kell figyelembe venni.
Az árunak/vámárunak azonos gazdálkodó által üzemeltetett vámraktárak közötti – árutovábbítási vámeljárás nélkül történő – szállítása esetén a címzett vámraktárban történő nyilvántartásba vételéig vámbiztosítékként a feladó vámraktár tevékenységi garanciája szolgál.
Az egyéb változások közé tartozik, hogy a vámszabad területi jelleg megszüntetése során a vámszabad területen létesített üzem működéséhez szükséges, külföldről behozott termelőeszközök, felszerelési és berendezési tárgyak belföldi forgalom számára történő vámkezelése során vámértékként a vámkezelést kérőnek – külön jogszabályban meghatározott – forgalmi értéket kell kimunkálnia, a számla értékéből kiindulva, a hasonló belföldi áruk piaci értékének figyelembevételével.
A kiléptetéssel kapcsolatos módosítás, hogy a kiléptetés során a kiviteli okmányokat (árunyilatkozat, borkísérő okmány, termékkísérő okmány, fuvarlevél, a devizahatóság által jóváhagyott apportlista) a kiléptetés tényének megállapítását tartalmazó záradékkal kell ellátni. Amennyiben az áru/vámáru ténylegesen elhagyta a vámterületet, és a kivitelben ellenőrzött vámokmányról az igazolás hiányzik a határvámhivatalnál, a kiléptetés igazolása a kiléptetést végző, a gyorsposta (futár) -szolgálat forgalmában a kiviteli ellenőrzést végző vámhivatalnál utólag elvégezhető. A kiléptetés utólagos igazolására szolgál a vámhivatalnál benyújtott
- külső árutovábbítási eljárás egyidejű alkalmazása esetén az árutovábbítás rendeltetési vámhivatalnál történt bemutatást igazoló nemzetközi egyezményben meghatározott okmány vagy igazolás;
- olyan rendeltetési ország vámhatóságának igazolásával ellátott vámokmány vagy nemzetközi fuvarlevél, amellyel a Magyar Köztársaság vámegyüttműködési megállapodást kötött;
- a gyorsposta (futár) -szolgálat forgalmában a kiléptetési záradékkal ellátott árubejelentésre szolgáló okmány.
A változásokról szóló 203/2000. (XII. 8.) Korm. rendelet főszabályként december 16-ától hatályos, az új rendelkezéseket a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
A 47/2000. (XII. 18.) PM rendelet szerint az ipari vámszabad területen végzett feldolgozási tevékenységre vonatkozó helyi vámkezelés esetén a vámszabad területre feldolgozás céljára betárolt vagy kitárolt vámárukról tíz naptári naponként összesített adatokat tartalmazó elektronikus üzenettel kell tájékoztatni a fővámhivatalt.
Új szabály, hogy amennyiben a feldolgozáshoz vámkedvezmény igénybevételével történik a vámáru vámkezelése a belföldi forgalom számára, majd kiviteli ellenőrzése, ezeket a vámeljárásokat a vámszabad területi kitárolás/betárolás, helyi vámkezelés esetén a betárolásról szóló kiegészítő árunyilatkozattal egyidejűleg benyújtott, összevont adatokat tartalmazó árunyilatkozat alapján kell elvégezni.
Ugyancsak új szabály, hogy amennyiben az utas elfogadja a vámhivatal által megállapított összeget, a vámterhet a vámjegyen írásban is közlik. A fizetendő vámterhet ilyenkor egy összegben, a vámkiszabás alapját képező vámérték 25 százalékában állapítják meg.
A rendelet tartalmazza a vámszervezet által kezelt vámterhekkel kapcsolatos megváltozott államháztartási bevételi számlák felsorolását, illetve az egyszerűsített vámeljárások engedélyezésének és alkalmazásának szabályait is.
(Magyar Közlöny, 2000/120; 123. szám)