Gázenergia
A 41/2000. (XII. 8.) GM rendelet alapján a földgáz legmagasabb díjai áfa nélkül a következők:
Viszonteladói árszabás
1. árkategória: Éves viszonteladói teljesítménydíj 9,85 Ft/MJ/nap. Viszonteladói gázdíj 0,571 Ft/MJ.
2. árkategória: Éves viszonteladói teljesítménydíj 9,85 Ft/MJ/nap. Viszonteladóigázdíj 0,853 Ft/MJ. Viszonteladói díjkedvezmény 0,055 Ft/MJ.
Szállítóvezetéki árszabás
1. árkategória: Éves szállítóvezetéki teljesítménydíj 432 Ft/MJ/h. Szállítóvezetéki gázdíj 0,585 Ft/MJ.
2. árkategória: Éves szállítóvezetéki teljesítménydíj 550 Ft/MJ/h. Szállítóvezetéki gázdíj 0,856 Ft/MJ.
Lakossági fogyasztás árszabása
A 20 m3/h-nál kisebb névleges összteljesítményű gázmérők éves lakossági alapdíja 2016 Ft, gázdíja 0,917 Ft/MJ. A 20 m3/h és az ennél nagyobb névleges összteljesítményű gázmérők éves lakossági alapdíja 3776 Ft/m3/h, gázdíja 0,834 Ft/MJ.
Mérővel nem rendelkező lakások árszabása
A fogyasztás egységára 0,952 Ft/MJ.
Nem lakossági árszabás
A 20 m3/h-nál kisebb névleges összteljesítményű gázmérők éves alapdíja 2016 Ft, gázdíja 0,917 Ft/MJ. A 20 m3/h és az ennél nagyobb névleges összteljesítményű gázmérők éves alapdíja 3776 Ft/m3/h, gázdíja 0,834 Ft/MJ. A 100 m3/h-nál nagyobb névleges összteljesítményű gázmérő éves teljesítménydíja 432 Ft/MJ/h, gázdíja 0,680 Ft/MJ, 101-500 m3/h teljesítménylekötés esetén. Az 500 m3/h-nál nagyobb teljesítménylekötés esetén az 1. árkategóriában az éves teljesítménydíj 432 Ft/MJ/h, a gázdíj 0,587 Ft/MJ, a 2. árkategóriában pedig 550 Ft/MJ/h, illetve 0,860 Ft/MJ.
Üzemanyag-árszabás
Az üzemanyagdíj 77,7 Ft/nm3
Felemelt díj
A felemelt gázdíj 2,2 Ft/MJ.
(Magyar Közlöny, 2000/120. szám)Családtámogatás
A 204/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet módosította a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtására kiadott 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet. A családtámogatási kifizetőhely az ellátások kifizetéséről – ide nem értve az anyasági támogatást – a munkabér kifizetésével megegyező módon gondoskodik. A Területi Államháztartási Hivatal (TÁH) havonta ellenőrzi, hogy a nevelési ellátásra, a gyermekgondozási támogatásra jogosító gyermek után egyidejűleg nem történt-e többszöri kifizetés.
A családtámogatási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató az általa, a munkabér végelszámolásakor kifizetett (folyósított) nevelési ellátás, gyermekgondozási segély, keresetkiegészítés és a tárgyhónapban kifizetett anyasági támogatás összegéről havonta – a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig – elszámolást nyújt be a területileg illetékes TÁH-hoz. Az elszámolásnak tartalmaznia kell, hogy a tárgyhónapban ki, milyen jogcímen és ki(k) után, milyen összegű családtámogatási ellátásban részesült. Az elszámolást a TÁH a beérkezéstől számított 3 munkanapon belül megvizsgálja, és az elszámolt összegre vonatkozóan intézkedik a megállapított összeg átutalásáról. Az elszámolást és mellékletét a TÁH által rendelkezésre bocsátott program és informatikai utasítás alapján mágneses lemezen vagy az előírt nyomtatványon kell benyújtani. Ha az elszámolás nem felel meg a fenti feltételeknek, a TÁH haladéktalanul felülvizsgálja a bejelentett adatokat és határozatot hoz a megtérítendő összeg átutalásáról.
A családtámogatási kifizetőhely működése során
- alkalmazza a TÁH által rendszeresített – a "nevelési ellátás – GYES" igénykarton; a kifizetőhelyek részére a "pénztárnapló"; a statisztikai adatszolgáltatást segítő nyomtatványokat, valamint a "nyilatkozat egyedülállóságról" elnevezésű – nyomtatványokat,
- gondoskodik az iratok megőrzéséről (az ellátások folyósításának megszűnését követő 3 évig), a munkáltató vagy a kifizetőhely megszűnése esetén az iratokat jegyzék kíséretében megküldi a TÁH-nak,
- pénztárnaplóban jogcímenként rögzíti a családtámogatási ellátások, a szociális támogatás, a keresetkiegészítés, a postaköltség, valamint megtérülések havi összesített adatait,
- elkészíti és a tárgyhónapot követő hónap 11. napjáig megküldi a családtámogatási statisztikai jelentést.
A családtámogatási kifizetőhelyek a 2000. december hónapra járó családi pótlékot, iskoláztatási támogatást, a gyermekgondozási segélyt, a keresetkiegészítést, valamint a december hónapban kifizetett anyasági támogatást formanyomtatványon a TÁH-októl igényelhetik vissza.
(Magyar Közlöny, 2000/121. szám)Egészségbiztosítási ellátások
Január 1-jétől hatályos a 207/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet, amely szerint, ha a foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetőhely (a továbbiakban: kifizetőhely) nincs, a foglalkoztató a terhességi-gyermekágyi segélyre, a gyedre, a táppénzre, a baleseti táppénzre vonatkozó igény elbírálásához "Foglalkoztatói igazolás"-t állít ki, és azt a biztosított által benyújtott igazolásokkal – gyermekgondozási díj iránti igény esetén az igénybejelentéssel – együtt három munkanapon belül a székhelye (telephelye) szerint illetékes MEP-nek megküldi. A munkáltató a foglalkoztatói igazolásokat két példányban köteles kiállítani, és annak egy példányát öt évig megőrizni.
Az egyéni vállalkozó pénzbeli ellátásra, valamint baleseti táppénzre vonatkozó igényét írásban – az előírt nyomtatványon – jelenti be a telephelye szerint illetékes MEP-nél.
Ha a biztosított a keresőképtelenség vagy a gyed igénybevétele, illetőleg a szülés napját megelőző két éven belül más foglalkoztató(k)nál biztosítási jogviszonyban állt, ezt a tényt a "Foglalkoztatói igazoláson" jelezni kell, továbbá a biztosítási időt a 38. § szerint kiállított "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról", az ellátás alapját képező jövedelmet pedig a 37/A. § szerint kiállított a "Jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához" elnevezésű nyomtatványokkal kell igazolni, melyet a foglalkoztató a "Foglalkoztatói igazolás"-sal, az egyéni vállalkozó pedig az írásbeli igénnyel együtt köteles benyújtani. Ha a biztosított nem bocsátja a foglalkoztató rendelkezésére az igazolásokat, ezt a tényt a "Foglalkoztatói Igazolás"-on jelezni kell.
Annak a biztosítottnak, akinek a 3 százalékos mértékű egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettséggel járó biztosítási jogviszonya vagy a munkanélküli-ellátása megszűnik, a foglalkoztató köteles az "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról" elnevezésű nyomtatványon a biztosítottra és a biztosítási jogviszonyra vonatkozó adatokat kitölteni. Az igazolványt a foglalkoztatónak a biztosítottnak át kell adni, aki az átvételt igazolja. Az újabb biztosítási jogviszony létesítése esetén az igazolványt a biztosított az újabb foglalkoztatónak adja át.
A 3 százalékos mértékű egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettséggel járó jogviszony megszűnésekor a foglalkoztató a "Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához" elnevezésű nyomtatványon köteles igazolni a jogviszony megszűnését megelőző naptári év első napjától a jogviszony megszűnésének napjáig a biztosított egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmét és azon időtartamok felsorolását, melyre a biztosítottnak jövedelme nem volt. A jövedelemigazolást két példányban kell kiállítani, és az eredeti példányt a jogviszony megszűnésének napján a biztosított részére át kell adni, és az átadást az igazolványra fel kell jegyezni. Pénzellátási igény benyújtása esetén a biztosított a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja az irányadó időszak jövedelmét igazoló jövedelemigazolást (jövedelemigazolásokat). Ha a biztosított a jogviszony megszűnése évében táppénzben részesült, az igazolványra fel kell jegyezni a táppénz alapját képező naptári napi jövedelmet.
2002-ig a biztosítási idő(k) és a foglalkoztatónál működő kifizetőhely által folyósított ellátások a 2001. január 1-jét megelőzően kiállított "Igazolvány az egészségbiztosítási ellátásokról" elnevezésű nyomtatvánnyal is igazolhatók.
(Magyar Közlöny, 2000/121. szám)Társadalombiztosítási ellátások
A 208/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet szerint a biztosítási jogviszony alapján kifizetett, járulékalapot képező jövedelmet a biztosított által fizetendő járulék megállapítása szempontjából arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amelyre tekintettel azt kifizették. A járulékfizetési felső határ megállapításánál a vonatkozó évben irányadó rendelkezések szerint kell eljárni.
A 2000. évre járó jövedelmek (a december havi kereset, jutalom, 13. havi illetmény) után a 2000. évben érvényes járulékokat kell megfizetni. Azon jövedelmek után, amelyek kifizetésére késedelmesen, az esedékesség időpontját követően (elmaradt követelés, utólagos megállapítás) kerül sor, a kifizetéskor irányadó járulékokat kell megfizetni.
(Magyar Közlöny, 2000/122. szám)Külföldre utazás
Január 1-jétől a kiskorú úti okmányát vissza kell vonni, ha azt bármelyik szülő azért kéri, mert az úti okmány kiadásához való hozzájárulását visszavonta, avagy ezt a szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult szülő azért kéri, mert a másik szülő – akinek a szülői felügyeleti joga megszűnt vagy szünetel – a kiskorú úti okmányát a felügyeleti jog szünetelése alatt vagy megszűnését követően nem adta át.
Adatkezelés az útlevélhatóságnál
Az útlevélhatóság eljárása során, valamint a Belügyminisztériumnak a belügyminiszter által kijelölt szerve – hatáskörére és illetékességére kiterjedően – a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény törvényben meghatározott feladatai ellátásához
- az állampolgár családi és utónevét, leánykori családi és utónevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, nemét, állampolgárságát, menekült vagy bevándorolt jogállását (a továbbiakban: személyi adat), külföldre utazásra felhasználható – személyazonosságát igazoló – hatósági igazolványának számát, továbbá értesítési címét, illetőleg lakcímét,
- az állampolgár arcképmását és saját kezű aláírását,
- a kiskorú, továbbá a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett állampolgár törvényes képviselőjének személyi adatait, személyi azonosítóját, személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát és saját kezű aláírását,
- kiskorú esetében a külföldre utazáshoz hozzájáruló nyilatkozat adatait és a szülői felügyeleti jog megszűnését, illetőleg szünetelését igazoló jogerős határozat adatait (a bíróság vagy hatóság megnevezését, ügyszámát, a határozat keltét, a szünetelés időtartamát, a megszüntetés kezdő időpontját),
- az állampolgár számára kiadott úti okmány típusát, számát, érvényességi idejét, az úti okmányra való jogosultság megszűnésének okát és időpontját,
- az úti okmány elvesztésének, ellopásának, megsemmisülésének, megtalálásának, cseréjének, visszaadásának, leadásának, elvételének adatait,
- az útlevél hatósági eljárást lefolytató köztisztviselő egyedi azonosító kódját,
- a külföldre utazás korlátozására vonatkozó adatokat,
- a külföldre utazás korlátozásának ideiglenes feloldása esetén az ügyben eljáró útlevélhatóság megnevezését, az intézkedés időpontját, a hozzájáruló szerv megnevezését, iktatószámát, a hozzájárulás időpontját, a köztartozás miatt nyújtott biztosíték adásának tényét és időpontját,
- a korlátozás feloldására irányuló kérelem megtagadásának tényét és időpontját kezelheti.
A központi adatkezelő szerv a jogosulatlan külföldre utazás megakadályozása céljából közvetlen adathozzáféréssel biztosítja a határforgalom ellenőrzését szolgáló nyilvántartási rendszert vezető szerv részére az úti okmány adattartalmának és érvényességének ellenőrzését.
Az útlevélhatóság, illetőleg a központi adatkezelő szerv természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére – az adatfelhasználás céljának és jogalapjának igazolása esetén – adatot szolgáltathat
- arra vonatkozóan, hogy az érintett személy rendelkezik-e érvényes úti okmánnyal;
- az úti okmány birtokosának családi és utónevéről (ideértve a leánykori családi és utónevet is),
- az úti okmány elvesztésének, ellopásának, megsemmisülésének, illetőleg megkerülésének tényéről, valamint
- törvény, illetve az érintett hozzájárulása alapján az adat kezelésére jogosult adatkérő részére az érintett arcképmásáról és saját kezű aláírásáról is, de a személyazonosítást követően ezen adatokat haladéktalanul törölni kell, kivéve ha az érintett a további adatkezeléshez hozzájárult, vagy azt törvény lehetővé teszi.
Az új szabályokat a január 1-jétől hatályos 2000. évi CXXII. törvény tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2000/122. szám)Agrártámogatások
A 93/2000. (XII. 12.) FVM rendelet alapján az agrárgazdasági célok 2000. évi költségvetési támogatásáról szóló 6/2000. (II. 26.) FVM rendelet akként módosul, hogy a minőségi termelés elősegítése és a talajerő utánpótlása érdekében a vetőmagot termelők és forgalmazók, továbbá a műtrágyagyártók, a 236/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő és 1,00-300,00 hektár szántóterületen gazdálkodó mezőgazdasági termelők, valamint a mezőgazdasági termékek beszerzését, értékesítését, feldolgozását, raktározását, illetve a mezőgazdasági termeléshez szükséges szolgáltatások nyújtását végző szövetkezetek nyolcvanszázalékos állami készfizető kezességvállalással és százszázalékos kamattámogatás mellett hitelintézettől az őszi vetésű növényekhez legfeljebb tizenkét hónapos lejáratú hitelt vehetnek igénybe. A kedvezményes áruhitel lehetősége kiterjed a 2001. évi tavaszi vetésű növények alá a 2000. év őszén alapműtrágyaként felhasználásra kerülő foszfor és kálium hatóanyagú (PK) műtrágyákra is.
A gépvásárló a támogatást 2001. január 15-től igényelheti az illetékes állami adóhatóságtól. A gépvásárláshoz megelőlegezett támogatást, továbbá az éven túli lejáratú hitelhez kapcsolódó kamattámogatást az állami adóhatóság fizeti ki.
(Magyar Közlöny, 2000/122. szám)Engedélyezési díjak
Változtak a belföldi és nemzetközi közúti árufuvarozói engedélyek díjai, az útügyi hatósági díjak, a közúti járművezetői vizsgák, az egyes közúti közlekedési szakképesítésekkel összefüggő vizsgák díjai, a vasutakkal kapcsolatos, valamint a hajózási hatósági eljárások (szolgáltatások, illetve a szállítótartályok műszaki felügyeleti díjai. Az új díjtételeket a 20/2000. (XII. 12.) KöViM rendelet, a 21/2000. (XII. 12.) KöViM rendelet, a 22/2000. (XII. 12.) KöViM rendelet, a 23/2000. (XII. 12.) KöViM rendelet, a 25/2000. (XII. 12.) KöViM rendelet, illetve a 27/2000. (XII. 12.) KöViM rendelet tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2000/122. szám)Adójegy
Január 1-jétől a dohánygyártmány adóraktár-engedélyese, illetve a dohánygyártmány importálója a következő éves várható adójegyigényét negyedéves bontásban, adójegyfajtánként a tárgyévet megelőző év október 1-jéig köteles a 16. számú vámhivatalnak benyújtani. Annak az adójegy-felhasználónak, aki a dohánygyártmányok előállítását, importálását év közben kezdi meg, a tárgyévre vonatkozó igénybejelentését az első adójegy-megrendelése alkalmával kell megtennie.
A 16. számú vámhivatal, illetve a 16. számú vámhivatal alkalmazottja, továbbá az adójegyet előállító nyomda alkalmazottja az igénybejelentés, a megrendelés, illetve az ellenőrzés során megadott adatok kezelése tekintetében az adótitokra vonatkozó szabályok szerint köteles eljárni.
Az adóraktáriadójegy-felhasználónak a tárgyhót megelőző hó 10. napjáig kell a tárgyhóra vonatkozó előzetes adójegyigényét a 16. számú vámhivatalhoz adójegyfajtánként, ezen belül kiskereskedelmi eladási árankénti bontásban bejelentenie, és megadnia az átvétel időpontját (kért ütemezését). Több átvételi időpont esetén az időpontoknak megfelelő számú előzetes igénybejelentést kell egyidejűleg benyújtani.
Tárgyhóra az adójegyeket az adójegyigény benyújtására és engedélyezésére rendszeresített kettőpéldányos adójegy-megrendelő lap egy példányának megküldésével kell a 16. számú vámhivatalnál megrendelni. A megrendelőlapon feltüntetett adatok közül csak az egyes adójegyfajták mennyiségében lehet eltérés az előzetes adójegyigény-bejelentéshez képest. Adómérték változásakor az adómértékeknek megfelelően külön-külön nyomtatványon kell az előzetes igénybejelentést és a megrendelést benyújtani.
A 16. számú vámhivatal az elfogadott megrendelést visszaigazolja, és egyidejűleg közli az átvétel időpontját. A 16. számú vámhivatal az adóraktáriadójegy-felhasználónak az előzetes adójegyigény bejelentésében megadott, kiskereskedelmi eladási áranként meghatározott mennyiségét 25 százalékkal meg nem haladó adójegy-megrendelését a beérkezéstől számított 10. munkanapig, az importáló adójegy-megrendelését a beérkezéstől számított 15. munkanapig teljesíti. Az adóraktáriadójegy-felhasználó többletadójegy-megrendelését a 16. számú vámhivatal a beérkezéstől számított 15. munkanapig teljesíti.
Az előzetes bejelentésben a tárgyhóra megadott, kiskereskedelmi eladási áranként meghatározott adójegymennyiséghez képest 25 százalékot meghaladóan kisebb mértékben megrendelt adójegyek után azok előállítási költségének felmerülésével okozott többletköltséget az adóraktáriadójegy-felhasználó köteles a 16. számú vámhivatalnak megtéríteni. A költségtérítést a VPOP Dohánygyártmány jövedéki adó bevételi számlájára kell átutalási megbízással befizetni.
A 16. számú vámhivatal határozattal engedélyezi az adójegyek kiadását. Amennyiben az adójegy-felhasználónak a vámhatósággal szemben meg nem fizetett jövedékiadó- vagy általánosforgalmiadó-tartozása van, a 16. számú vámhivatal az adójegyek kiadásáról elutasító határozatot hoz.
Az éves várható adójegyigény bejelentésére szolgáló nyomtatvány és a megrendelőlap formanyomtatványa a megyeszékhelyen működő (Pest megyében és a fővárosban a 16. számú) vámhivatalnál, illetve Bács-Kiskun megyében a jövedéki központnál szerezhető be, vagy – azonos formában és tartalommal – számítógéppel is előállítható.
Az adójegy-felhasználó a bélyegzőlenyomatát és az adójegy átvételére jogosult személyek közjegyző által hitelesített aláírásmintáját az első igénybejelentés alkalmával köteles a 16. számú vámhivatalnak megküldeni, és a továbbiak során gondoskodni az esetleges változások haladéktalan bejelentéséről.
A dohánygyártmányok adómértékeinek változásakor az adójegy alnyomatának színe, esetlegesen egyes grafikai eleme – az adóraktáriadójegy-felhasználókkal egyeztetve – változik. Az adójegy-felhasználó az adójegyet oly módon köteles a dohánygyártmányra felragasztani, amely az adójegy sérülés nélküli eltávolítását kizárja.
A kiskereskedelmi boltok üzlethelyiségében és tárolóhelyén (raktárában), a vendéglátó-ipari üzletek és a kereskedelmi szálláshelyek tárolóhelyén (raktárában), továbbá a nagykereskedés tárolóhelyén (raktárában) csak bontatlan fogyasztói csomagolású, adójeggyel ellátott dohánygyártmány tartható. A forgalmazás során az adójegy bármely módon történő eltakarása, felülragasztása, az adójegyen felirat alkalmazása tilos. A szabad forgalomban a dohánygyártmányok gyűjtőcsomagolásának felbontásakor talált adójegy nélküli vagy a hamis adójegyű, illetve nem a szabályoknak megfelelően felragasztott adójegyű árut a forgalomból ki kell vonni, és egyidejűleg a kereskedelmi egység (üzlet, raktár, tárolótelep) fekvése szerinti vámhivatalt értesíteni kell.
Az importált dohánygyártmányra az adójegy külföldön is felragasztható, e célból az adójegy külföldre – ideiglenes kivitelben történő vámkezelés mellett – kiszállítható. Az adójegy nélkül importált dohánygyártmány csak adóraktárba tárolható be, vagy – az adójegy felhelyezéséig – a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény szerinti átmeneti megőrzésben raktározható.
Sérült adójegy
Az adójegy-felhasználó a megsérült adójegyeket köteles azok darabjainak összerakásával gyűjtőívre felragasztani. A megsérült adójegy csökkentő tételként csak akkor fogadható el, ha a gyűjtőívre felragasztott darabból egyértelműen megállapítható az adójegy adóértéke. Egy gyűjtőívre csak az azonos fajtájú, azon belül azonos adóértékű adójegyek ragaszthatók fel. Egy gyűjtőív legfeljebb 50 darab adójegyet tartalmazhat. A gyűjtőíveket a 16. számú vámhivatal bocsátja rendelkezésre.
A gyártás közben megsérült, gyűjtőívre felragasztott adójegyeket az adójegy-felhasználó és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal 2-2 képviselőjéből álló bizottság jelenlétében, jegyzőkönyv felvétele mellett az adóraktárban kell megsemmisíteni. A bizottságnak az adójegy-felhasználó részéről a termékkísérő okmány és az egyszerűsített kísérő okmány aláírására jogosult, a külön jogszabály szerint bejelentett személy lehet a tagja. A bizottság összetételét, annak változását a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a 16. számú vámhivatalnak megadja. A felvett jegyzőkönyvben rögzíteni kell az adójegyek fajtáját, darabszámát és kiskereskedelmi árankénti általános forgalmi adó és jövedéki adó értékét, valamint a megsemmisítés módját.
Az adóraktáriadójegy-felhasználó az adójegyek gépi felhelyezése esetén a felhasználásra kiadott és a dohánygyártmány késztermékre ténylegesen felragasztott adójegyek elszámolás szerinti tényleges különbsége mértékéig a gyártás közben megsérült adójegyeken felül a felhasználásra kiadott adójegyeknek 2002. december 31-ig az 1983. évet megelőzően gyártott, 250 doboz (csomag)/perc csomagolási kapacitás alatti névleges teljesítményű csomagológép esetén legfeljebb 0,7 százalékára is kérheti a halasztott fizetési kötelezettségének csökkentését.
Az új szabályokat a 44/2000. (XII. 12.) PM rendelet tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2000/122. szám)Gabonák mérése
Rendelet született a gabonafélék hektolitertömegének mérésére szolgáló eszköz műszaki és mérésügyi követelményeiről. A 42/2000. (XII. 14.) GM rendelet hatálya azokra a gazdálkodó szervezetekre, továbbá külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire, kereskedelmi képviseleteire terjed ki, amelyek gabonafélék hektolitertömegének mérésére szolgáló eszközt gyártanak, importálnak, forgalmaznak vagy üzemeltetnek.
A rendelet alkalmazásában
- gabonafélék hektolitertömege: bármely gabonafajtánál a kilogrammban kifejezett tömeg és a hektoliterben kifejezett térfogat aránya, amelyet olyan mérőeszközzel és eljárással állapítanak meg, amely megfelel e rendelet előírásainak;
- tanúsításra jogosult szerv: a tanúsítvány kiadására külön jogszabály alapján jogosult szervezet;
- tanúsítási eljárás: a tanúsításra jogosult szervnek a mérőeszköz első tanúsítását megelőző azon (típusvizsgálati) eljárása, amelynek során megállapítja a mérőeszköz kalibrálhatóságát;
- tanúsítvány: a tanúsításra jogosult szervnek a mérőeszköz első tanúsítását megelőző (típusvizsgálati) eljárását lezáró dokumentum annak igazolására, hogy a mérőeszköz típusa megfelel e jogszabályban előírt mérésügyi és műszaki követelményeknek;
- kalibrálás: a nem kötelező hitelesítésű mérőeszköz pontosságának ellenőrzésére szolgáló mérési eljárás;
- kalibrálási bizonyítvány: a kalibráló laboratórium által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a mérőeszköz kalibrálása e rendelet előírásainak megfelelően történt;
- mérőeszköz forgalomba hozatala: a mérőeszköz ingyenes vagy visszterhes elidegenítése a fogyasztók és -felhasználók részére.
A mérőeszköz akkor hozható forgalomba, illetőleg akkor helyezhető üzembe, ha megfelel az e rendeletben meghatározott követelményeknek, és rendelkezik kalibrálási bizonyítvánnyal. Forgalomba hozatal előtt a gyártó, annak képviselője vagy az importáló gondoskodik arról, hogy a kalibráló laboratórium ellássa a mérőeszközt a kalibrálást igazoló bélyeggel. A kalibráló laboratórium a rendelet szerinti vizsgálat céljára (érvényes kalibrálási bizonyítvánnyal rendelkező) használati etalont tart használatra készen, és a vizsgálatot ezen etalonnal ellenőrzött eszközzel végzi.
A tanúsításra jogosult szerv a típusvizsgálat során ellenőrzi a gyártó által rendelkezésre bocsátott műszaki dokumentumokat; megvizsgálja, hogy a mérőeszköz típusmintája megfelel-e a rendeletben meghatározott mérésügyi és műszaki követelményeknek. Igenlő esetben kiállítja a tanúsítványt.
(Magyar Közlöny, 2000/123. szám)Hordós borok
A 45/2000. (XII. 14.) PM rendelet tartalmazza a hordós borra előírt hivatalos zár alkalmazásának, elszámolásának részletes szabályait. A rendelet alkalmazásában hivatalos zárnak az olyan, egyedi sorszámmal ellátott szalagzár minősül, amelynek sorszámát az egyszerűsített adóraktár vagy a boradóraktár engedélyese a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatalnak bejelentette, és a sorszám nyilvántartásba vételét a vámhivatal visszaigazolta. A bejelentésben meg kell adni a szalagzár gyártójának nevét, adószámát is. A vámhivatal a bejelentést annak beérkezését követő 5 munkanapon belül köteles az adóraktárnak visszaigazolni. A hordós kiszerelésű szőlőbor adóraktárból való kitárolásakor vagy a kitároló, vagy a betároló adóraktár engedélyesének hivatalos zárát kell alkalmazni.
A hivatalos zárat úgy kell felhelyezni a hordós kiszerelésre, hogy annak megsértése, eltávolítása nélkül a hordós kiszerelésből szőlőbort kivenni, illetve abba betenni ne lehessen. Az adóraktár a hivatalos zárakról a rendelet melléklete szerinti adattartalommal köteles folyamatosan nyilvántartást vezetni. Az adóraktár a hivatalos zárak biztonságos helyen való tárolását köteles biztosítani. A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a hivatalos zár készletéről az egyszerűsített adóraktár engedélyesét évente, a boradóraktár engedélyesét negyedévente számoltatja el.
Az egyszerűsített adóraktár engedélyesének a borkísérő okmányon, a boradóraktár engedélyesének a termékkísérő okmányon a hordós kiszerelésű bor szállítása esetén a termék azonosítására szolgáló rovatban fel kell tüntetnie az alkalmazott hivatalos zár sorszámát. Abban az esetben, ha a hordós kiszerelésű szőlőborra nem a kitároló, hanem a betároló adóraktár engedélyesének hivatalos zára került felhelyezésre, a borkísérő okmányon, illetve a termékkísérő okmányon a hivatalos zár sorszáma mellett jelezni kell, hogy az a betároló adóraktár (vevő/címzett) hivatalos zárának a sorszáma. A bejelentett, visszaigazolt sorszámot az adóraktár engedélyese csak egy hivatalos zár esetében alkalmazhatja.
A rendelet 2001. január 1-jével lép hatályba azzal, hogy 2001. január 31-ig hivatalos zárként az adóraktár által a hordós kiszerelés lezárására alkalmazott zárat is lehet alkalmazni, amennyiben annak típusát a jövedékiadó-ügyben eljáró vámhivatalhoz legkésőbb 2001. január 15-ig bejelentik. Február 1-jétől kell alkalmazni azt a rendelkezést, amely szerint a hivatalos zár céljára szalagzárat csak olyan gyártótól lehet beszerezni, aki (amely) e tevékenységét a székhelye szerint illetékes vámhivatalhoz nevének, székhelyének és adószámának megadásával előzetesen bejelentette.
(Magyar Közlöny, 2000/123. szám)Munkaszüneti napok körüli munkarend
A 2001-es munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő:
március 10., szombat munkanap,
március 16., péntek pihenőnap,
április 28., szombat munkanap,
április 30., hétfő pihenőnap,
október 20., szombat munkanap,
október 22., hétfő pihenőnap,
október 27., szombat munkanap,
november 2., péntek pihenőnap,
december 22., szombat munkanap,
december 24., hétfő pihenőnap,
december 29., szombat munkanap,
december 31., hétfő pihenőnap.
A munkarend kiterjed minden munkáltatóra és az általuk foglalkoztatott munkavállalóra, nem érinti azonban a megszakítás nélkül üzemelő (folyamatos vagy folytonos) és a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is működő munkáltatókat.
A lakossági ellátást és szolgáltatást végző, valamint az általánostól eltérő munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók munkarendje a fentiektől eltérően is meghatározható.
A munkarendről a 43/2000. (XII. 18.) GM rendelet határozott.
(Magyar Közlöny, 2000/124. szám)Hajózás
A hajózási tevékenység engedélyezésének rendjéről szóló 22/2000 ( XII. 18.) KöViM rendelet szerint. A hajózási tevékenységhez szükséges engedélyt a Központi Közlekedési Felügyelet adja ki, az úszó létesítmény üzemben tartójának kérelmére. Ha az üzemben tartó nem azonos a tulajdonossal, a kérelemhez a tulajdonos hozzájárulása szükséges.
Hajózási engedély annak a magyarországi székhelyű jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetnek adható, amely igazolja személyes megbízhatóságát és a hajózási tevékenységhez szükséges alkalmasságát. A hajózási vállalkozásnak igazolnia kell a pénzügyi teljesítőképességét is. A rendelet részletesen foglalkozik a hajózási vállalkozás vezetőjének vagy hajózási-üzemeltetési vezetőjének személyes megbízhatóságára, szakmai alkalmasságára, illetve a vállalkozás pénzügyi teljesítőképességére vonatkozó feltételekkel.
A hajózási engedély az országon belüli vizekre, illetve azok meghatározott területére, avagy a határon belüli és kívüli vizekre, illetve azok meghatározott területére szól. Az engedély kivonatát az engedély alapján üzemeltetett úszó létesítményen kell tartani.
A hajózási vállalkozói igazolvány kiadásához, a cégbejegyzéshez, valamint a nem cégként működő gazdálkodó szervezet hajózási tevékenységének előkészítéséhez elvi hajózási engedély adható.
A hajózási tevékenységre az említett engedélyen kívül egyedi engedélyek is jogosítanak. Ha a hajózási tevékenységhez egyedi engedély szükséges, az ilyen engedély hiányában végzett tevékenységnél a rendőrség értesíti a hajózási hatóságot. A rendelet szabályozza a közforgalmú személyszállítási tevékenységet folytató hajózási vállalkozásra vonatkozó további feltételeket is.
A rendelet január 1-jén lép hatályba, az abban foglaltakat az ezt követően benyújtott kérelmek alapján megindult eljárásokban kell alkalmazni. A január 1. előtt benyújtott kérelem alapján kiadott engedélyek az érvényességük lejártáig, de legkésőbb 2005. december 31-ig érvényesek. A 2001-ben lejáró engedély érvényességi ideje – amennyiben az engedély kiadásának feltételei továbbra is fennállnak – 2001. december 31-ig meghosszabbodik.
(Magyar Közlöny, 2000/124. szám)Jövedéki adó
A 48/2000. (XII. 18.) PM rendelet szerint az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alóli mentesülés szempontjából a jövedéki termékek megsemmisítése
- a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék esetében – a vonatkozó környezetvédelmi előírások betartásával – szennyvíztisztító telepen történő kiöntéssel, vagy hulladék-feldolgozó üzemben végzett elégetéssel, illetve az adómentes felhasználónál szennyezetté vált alkoholterméknek (vámhivatali ellenőrzés mellett történő) vegyipari felhasználásával;
- a pezsgő esetében szennyvíztisztító, hulladéktelepen történő kiöntéssel, kiürítéssel;
- az ásványolaj esetében a vonatkozó környezetvédelmi előírások betartásával, vámhivatali ellenőrzés mellett végzett elégetéssel történhet.
A rendelet kitér a részleges denaturálás, illetve a bérfőzés szabályaira. Az új szabályokat január 1-jétől kell alkalmazni. A vegyipari és kozmetikai célú felhasználásra az adómentes felhasználónak – amennyiben a kérelemben megjelölt tárgyidőszakba a 2001. július 1. utáni időszak is beleesik – a kérelem beadásával egyidejűleg, vagy legkésőbb 2001. április 30-ig pótlólag meg kell adnia a 2001. július 1-jétől alkalmazni kívánt részleges denaturálószert, továbbá csatolnia kell vagy legkésőbb április 30-ig pótlólag meg kell küldenie az előírt műszaki indoklást és nyilatkozatot, valamint szakvéleményt. A vámhatóság a keretengedélyben a 2001. január 1-jétől június 30-ig terjedő időszakra a 2001. június 30-ig érvényben levő szabályok szerint engedélyezi az alkalmazható denaturálást, és legkésőbb május 31-ig külön határozatban hagyja jóvá a július 1-jétől alkalmazható denaturálást.
(Magyar Közlöny, 2000/124. szám)Alkalmazható üzemanyagárak
Az APEH közleményben tette közzé a 2001. január 1. és 31. között alkalmazható üzemanyagárakat. Ezek a következők:
Ólmozatlan motorbenzinek:
ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin 229 Ft/l
ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin 239 Ft/l
Keverék 229 Ft/l
Gázolajok 233 Ft/l
Ha a magánszemély a közleményben szereplő árak szerint számolja el az üzemanyagot, nem szükséges számlát beszereznie az üzemanyagról.
(Magyar Közlöny, 2000/124. szám)