Az első franchise-szerződéseket az 1950-es években kötötték meg Európában, Magyarországon pedig a rendszerváltás után terjedt el igazán. A franchise-szerződés vagy a franchise-megállapodás atipikus szerződési forma, amelyet a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) nem szabályoz, azonban ez nem jelenti azt, hogy a szerződések általános szabályai nem vonatkoznak rá. Az ilyen megállapodásokra vonatkozik még a a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.), és a franchise-megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól történő mentesítésről szóló 246/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet is.
Kölcsönös előnyök
A franchise nem más, mint a gazdálkodó szervezetek közötti tartós együttműködésre létrejött megállapodás, amely alapján a franchise-adó feljogosítja a franchise-vevőt, hogy a tevékenységét és azzal összefüggő jogait a kereskedelmi neve alatt, az üzletviteli előírásait betartva, de a franchise-vevő saját számlájára, saját nevében gyakorolja. A franchise-vevő mindezekért ellenértéket fizet a franchise-adónak. A franchise lehet ipari, termelői, forgalmazási és szolgáltatási franchise-megállapodás is. A franchise-adó átengedheti a kereskedelmi nevének, a know-how-jának (áruvá vált műszaki, gazdasági ismeret), a szabadalmának, a védjegyének, egyéb szerzői jogainak a használatát is a franchise-vevőnek. A szerződésben a franchise-adó általában vállalja, hogy a franchise-vevő működéséhez minden tájékoztatást, képzést és technikai támogatást megad. A megállapodásból mindkét félnek óriási előnye származik. A franchise-adónak kedvező, hogy tőkebefektetés nélkül tud terjeszkedni, a franchise-vevő pedig egy bevezetett üzletbe – így lényegesen kisebb rizikóval – tud befektetni (már nem kell piacfelmérést végeznie, készen kapja a technológiát, vagy például az üzleti tervet stb.).
A szerződésben, megállapodásban pontosan meg kell határozni, hogy a franchise-adó milyen szerzői jogosultságokat ad át a franchise-vevőnek, vagyis hogy pontosan mit tartalmaz a rendszer. A szerződésben meg kell határozni a díjat is, rendezni kell továbbá a franchise-adó egyéb kötelezettségeit, tehát például a folyamatos továbbképzést, a reklámozást, a technikai-műszaki segítségnyújtást is. Nagyon fontos eleme a szerződésnek az ellenőrzés kérdése és a versenytilalmi szabályok betartása is. A megállapodásban rögzíteni kell azt is, hogy a franchise-adó feljogosíthat-e más alengedélyest is. A feleknek meg kell állapodniuk a szerződés időbeli és területi hatályában.
Kartelltilalom
A franchise-megállapodás vertikális kartellt hoz létre, amelyet azonban tilt az Európai Unió joga (a Római Szerződés 85. cikkelye) és a magyar jogi szabályozás is. Vertikális kartellről akkor beszélünk, amikor a megállapodás vagy az összehangolt magatartás a forgalmi folyamat különböző szakaszaiban lévő vállalkozók, gazdálkodó szervezetek között jön létre. A Tpvt. 11. §-a (kartelltilalom) alapján tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások társadalmi szervezetének, köztestületének, az egyesülésnek és más hasonló szervezetnek a döntése (megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki.
Ez a tilalom vonatkozik:
- a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására,
- az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozására vagy ellenőrzés alatt tartására,
- a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozására, valamint a fogyasztók meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárására,
- a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárásra, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására,
- a versenytársak közötti, a versenyeztetéssel kapcsolatos összejátszásra,
- a piacra lépés akadályozására,
- arra az esetre, ha azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az üzletfeleket megkülönböztetik, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben,
- a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételére, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához.
Nem esik tilalom alá a megállapodás, ha csekély jelentőségű, vagy egymástól nem független vállalkozások között jön létre.
A megállapodás akkor csekély jelentőségű, ha a megállapodást kötő feleknek az együttes részesedése az érintett piacon a 10 százalékot nem haladja meg. Ennek a feltételnek a megállapodás érvényességének időtartama alatt, ha pedig az egy évnél hosszabb, minden naptári évben teljesülnie kell. Az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni (a megállapodás tárgyát alkotó árun túlmenően az azt ésszerűen helyettesítő árukat is figyelembe kell venni). Ennek során a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire kell tekintettel lenni. Földrajzi területen a rendelet azt érti, amelyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy az áru értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni.
Nem független vállalkozások
Nem függetlenek a vállalkozások, ha egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen irányítást szerez további egy vagy több vállalkozás egésze vagy része felett, vagy több egymástól független vállalkozás közösen hoz létre általuk irányított olyan vállalkozást, amelyben korábban végzett azonos vagy egymást kiegészítő tevékenységüket egyesítik – feltéve, hogy ez nem minősül a Tpvt. 11. §-ának értelmében a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak –, és az egyik a másikat irányítja, vagy azokat ugyanaz a vállalkozás irányítja vagy ugyanazok a vállalkozások közösen irányítják.
A Gazdasági Versenyhivatal egyedi kérelem alapján hozott határozattal mentesíti a Tpvt. 11. §-ban foglalt tilalom alól a megállapodást vagy a tervezett megállapodást.
A Gazdasági Versenyhivatal a határozatban a megállapodás mentesítését feltételhez és határidőhöz kötheti, illetve meghatározott magatartás tanúsításától teheti függővé. A megállapodást mentesítő határozat hatálya visszahat a megállapodás megkötésének időpontjára.
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a rendszerváltás óta ebben a tárgykörben már több határozatot is hozott.