Hálózatbővítés más pénzével

Egyre népszerűbb nálunk is a franchise

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. január 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 33. számában (2001. január 1.)

 

Egy év alatt csaknem kétszeresére nőtt a franchise-ban tevékenykedő vállalkozások száma Magyarországon: ma már több mint háromszáz cég hirdeti magáról, hogy ilyen keretek között működik. Ennek ellenére a franchise-cégek még mindig csak négy-öt százalékkal részesednek a hazai kereskedelmi forgalomból, pedig sokan vélik úgy, hogy a hagyományos kiskereskedelem a siker reményében ezzel a működési formával lehet a nagy bevásárlóközpontok versenytársa.

 

Látszólag semmi közös nincs a Mol-benzinkutak, a nagyméretű ruhákat forgalmazó Lady Moletti boltok vagy a McDonald's gyorséttermek között. Valami mégis összeköti őket: mindegyik franchise-rendszerben működik. Mellettük további több mint háromszáz társaság hirdeti magát Magyarországon franchise-ként, ezek egy részéről azonban feltételezni lehet, hogy valójában „csak" beszerzési és értékesítési társaság (mint például a CBA élelmiszerüzletek) vagy éppen multilevel marketinges ügynökhálózat (amilyen mondjuk a Sunrider termékek forgalmazója). Legalábbis az idén tízéves jubileumát ünneplő Magyar Franchise Szövetségnek fenntartásai vannak azokkal a cégekkel szemben, amelyeknek nem ismeri a franchise-szerződését. E piac és szereplőinek folyamatos változását jól mutatja, hogy a szövetségnek tíz év alatt összesen csaknem 230 tagja volt, jelenleg ötven van. Az egykori alapítók közül mára egyedül a McDonald's maradt meg.

Harcban a multikkal

A franchise Magyarországon még messze nem tölt be olyan gazdasági szerepet, mint a fejlett országokban. Míg e vállalkozások a kereskedelmi forgalomból az USA-ban 35-40 százalékkal, Európában 15-25 százalékkal részesednek, Magyarországon – a becslések szerint – mindössze négy-hat százalékkal. Ám ezt a számot is óvatosan kell értékelni, mert a statisztikai felmérésre irányuló kísérlet kudarcot vallott – ismeri el Kiss István, a szakma érdekeit képviselő szövetség főtitkára. A hazai franchise-piac körül a kezdetek óta bábáskodó szakember optimista, ugyanis az elmúlt egy évben szinte megkétszereződött a magukat franchise-nak tekintő vállalkozások száma, s ez a növekedési ütem csak a kilencvenes évek elején tapasztalthoz mérhető. A növekvő népszerűség egyik lehetséges okaként említi a főtitkár, hogy sokan – nemcsak nálunk, hanem világszerte – ebben az értékesítési módszerben a hagyományos kiskereskedelem hatékony fegyverét látják a multinacionális láncokkal való versenyben. Tény, hogy a franchise-egységek ma ugyanúgy jelen vannak a bevásárlóközpontokban, mint a városok főutcáin vagy éppen az interneten.

A franchise lényege – a szót a mai napig nem sikerült jól magyarra fordítani, az eddigi próbálkozások, köztük a „know-how lízing" és a „kölcsön-fortély" kudarcot vallottak –, hogy a rendszer tulajdonosa egy bevezetett márkanevet és az azt viselő termék vagy szolgáltatás értékesítési jogát „bérbe" adja tőle független vállalkozóknak. A hálózat tehát mások anyagi forrásának bevonásával épül. A franchise átvevője az egyszeri belépési díj mellett a márkanév meghatározott idejű használatáért és az ahhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatásokért – áruellátás, értékesítési know-how, közös reklám stb. – a bevétel százalékában rögzített díjat (royalty), és megállapodás szerint esetleg reklámköltség-hozzájárulást is fizet. A kezdőtőke általában 1 millió forint körüli összegről indul, de a vége akár ötszázmillió is lehet (például az OBI barkácsáruház esetében). A forgalomtól függő jutalék rendszerint 2 és 10 százalék közé esik, a magasabb értéknél azonban általában eltekintenek a reklámköltség-hozzájárulástól. Kiss István hangsúlyozta: a franchise igazi vonzereje éppen a szerződési feltételek rugalmasságában rejlik, létezik olyan rendszer is, ahol az átadó fizet kvázijutalékot (bónuszt) meghatározott forgalom elérése után, mint például a Photo Porst. A szövetség Magyarországon a franchise-partnerek számát 25-30 ezerre becsüli, ezek döntő többsége kisvállalkozás, amelyek együttesen hozzávetőleg százezer embernek adnak munkát.

A SINGERTŐL A GYORSÉTTERMEKIG A modern franchise szülőhazája az Egyesült Államok. Egyesek a Singer varrógép forgalmazására alakult hálózatot, mások egy cséplőgépgyár értékesítési megoldásait tekintik a franchise ősének. A módszer először a század első harmadában a gépkocsi-értékesítésben futott fel, a következő ugrást az ötvenes években a gyorséttermek megjelenése és térhódítása hozta. Napjainkban is ezek uralják a franchise-t, amelyet a fejlett országokban általában a legdinamikusabban fejlődő vállalkozási formának tartanak. Az USA-ban az „iparág" hétmillió munkahelyet ad, és nagyobb növekedési ütemet produkál, mint a gazdaság egésze. Számítások szerint az amerikai vásárlók minden harmadik dollárjukat egy franchise-ként működő kereskedelmi egységben költik el.

Cégvezetés – másként

Ez a vállalkozási forma a cégvezetés szempontjából is sajátos. A hagyományos, hierarchikus felépítésű vállalatirányítástól abban tér el, hogy itt a vállalkozók egymás mellé rendeltek. Ha a rendszer gazdájának csak jogai, az átvevőknek pedig csak kötelezettségei vannak, az egyértelműen erőfölénynek minősül, márpedig az ilyen szerződések ellentétesek a franchise etikai követelményeivel. Természetesen az átadónak jogában áll ellenőrizni a rendszer szabályainak betartását, sőt betekinthet a pénzügyekbe is, hiszen a jutalékot a forgalom után szedi, továbbá elemi érdeke, hogy kiszűrje az idegen áru meg nem engedett mértékű jelenlétét. Viszont éppen e buktatók miatt mindenképpen tanácsos olyan jogász segítségét igénybe venni a szerződés megkötésekor, aki ismeri a franchise-ügyletek finomságait.

Ki gondolná manapság, hogy a franchise magyarországi megjelenése valójában jócskán megelőzte a rendszerváltást? Az Inter-Continental és a Novotel szálloda vagy az AVIS autókölcsönzők is ebben a formában működtek, csak nem egy vállalkozó, hanem egy állami vállalat vette meg a márkanév használatának jogát. Sőt, tulajdonképpen az egykor gebinbe vett vendéglátóegységek is a franchise egyfajta kezdeti, lerontott változatának tekinthetők. Az első igazi franchise-vállalkozások indulása 89-90-re tehető, az úttörők között volt az S-Modell és a külföldi gyorséttermekkel vívott versenyben később elbukott City Grill.

A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják: a franchise legsikeresebb terepe a vendéglátás, az idegenforgalom (szállodák, gépkocsikölcsönzés, utazási irodák) és a kereskedelem. A legelterjedtebb nálunk (is) a gyorsétkeztetésben, míg a szolgáltatószektorban egyelőre alig van jelen, pedig növelhetné a kisiparosok lehetőségeit. Továbbra is hiányzik például a máshol megszokott autómosó-, karbantartó- vagy takarítóhálózat. A hazai kereskedelemben a franchise csak az utóbbi időben kezdett erősödni, ám bizakodásra ad okot, hogy a kádfelújítástól kezdve a fodrászaton és könyvesbolton át az olasz kávéház üzemeltetéséig már a legkülönfélébb helyeken felbukkant ez a működési forma.

Lehúzott rolók

A legélénkebb a mozgás a vendéglátásban. Miközben az elmúlt években például a Wendy's tovább terjeszkedett, a Svájcból működtetett Burger Ranch bezárta egyetlen szekszárdi egységét, s távozott a Monacóból irányított Dairy Queen is. A roló lehúzását több magyar vállalkozás sem tudta elkerülni, köztük van például a Joker Market és a Flamand Csemege.

Nem hagyhatók említés nélkül az üzemanyagtöltők, amelyek a legnagyobb forgalmú társaságok közé tartoznak. Eleinte a külföldiek adták franchise-ba kútjaikat. Mára kilépett a szövetségből az Aral, és a Shell is felszámolja franchise-hálózatát. Ugyanakkor mindinkább preferálja ezt a vállalkozási formát a Mol Rt.

Az elmúlt évben talán a legdinamikusabban a női és a sportruházatban bővült a franchise-kínálat. A Marks & Spencer, az adidas vagy a Levi Strauss mellett új szereplő a Mango, az InWear Matinique, az Agressor, az O'Conor, s úgy tudni, a Budmil is franchise-rendszert épít.

A választék tehát bőséges, számosan keresnek ma is partnereket, s az új franchise-kapcsolatoknak csak a hazai vállalkozások tőkeszegénysége szab határt. E sajnálatos körülményhez még a multinacionális cégek is kénytelenek alkalmazkodni. A világ egyik legsikeresebb rendszergazdájaként számon tartott McDonald's, amelynek 73 magyar étterméből 39 van 30 franchise-partner kezében, például kifejezetten a magyar piacra dolgozott ki – az egyébként szokványos 130 millió forintos mellett – egy 15 millió forint díjú kezdőcsomagot. Ezzel a kisebb tőkeerejű vállalkozók számára is megteremtette a társulás lehetőségét, akik nemcsak azt tanulhatják meg, hogyan kell hamburgert sütni, hanem az üzleti élet bármely területén hasznosítható vállalatvezetési kultúrát is elsajátíthatnak – hangsúlyozta Lendvai Árpád hálózati felelős. A McDonald's egyébként nem befektetőket keres, a partnereitől személyes részvételt kíván meg az étterem üzemeltetésében.

Részben a tőkeszegénységből, másrészt a bizalmatlanságból is fakad, hogy az itthoni franchise-rendszerek tartalmaznak némi magyaros jellegzetességet – mutatott rá a szövetség főtitkára. A sajátosságok közé tartozik, hogy a máshol franchise-ban működő láncok magyar mesterlicenc (továbbértékesítési jog egy behatárolt földrajzi területre) tulajdonosai a hálózatépítésbe nem vonnak be új partnereket, hanem inkább saját tulajdonú egységeket alakítanak ki, és maguk működtetik azokat. Ez a taktikája a munkaerő-közvetítő Manpowernek és a Burger Kingnek is. Míg külföldön előírás, hogy csak egy év sikeres működtetés után kezdődhet meg a partnerek bevonása a hálózatépítésbe, nálunk ez az időkorlát csak ajánlott.

A bizalmatlanság megnyilvánulásaként értékelhető, hogy a rendszergazda ugyan franchise-szerződést köt az átvevővel, ám annak gazdasági társaságában üzletrészt is szerez magának azért, hogy ellenőrzést gyakorolhasson fölötte. Európában az ilyen típusú együttműködést nem ismerik el franchise-nak, ezért a magyar szövetség is igyekszik tiszta helyzetet teremteni. Az idén szeptemberben – összhangban az európai etikai kódexszel – kiadott irányelvek szerint csak az egymástól teljesen független és önálló vállalkozások közötti jogviszonyt tekintik franchise-nak. A szövetség a rendes tagjainak egy évet adott arra, ha náluk van ilyenfajta függőség, akkor azt számolják fel, aki ennek nem tesz eleget, azt kizárják a soraikból.

Magyar ötletek

A magyarországi franchise-vállalkozások fele hazai ötlet alapján jön létre – ez mindenképpen pozitívum. A hazai fejlesztések egyik legsikeresebb példája a franchise-ként 1997-ben induló Fornettié, amely azzal robbant be a piacra, hogy látványpékségeiben elsőként kezdett saját készítésű sós és édes pogácsákat kilóra árusítani. A márkanévvel ma már több mint 1200 helyen lehet találkozni. Az átvevők kezdőtőke-szükséglete mindössze 150 ezer forint. A partnerek alig 10 százaléka morzsolódik le, ők is főként azért, mert nem tartják be a technológiai utasításokat – mondta el Vidács Gyula cégvezető. Előírás például, hogy az előre gyártott fagyasztott süteményeket folyamatosan kell sütni, s hogy a Fornetti-egységekből mindig kemencemeleg péksüteményillat áradjon ki. Az Európában védelem alatt álló rendszert a kiskunfélegyházi születésű Palásti József pékmester találta ki, a cég ma már Szlovákiában, Lengyelországban, Horvátországban, Csehországban és Romániában is jelen van. Terjeszkedésének legújabb célállomása Németország.

A szövetséget megkeresők üzleti elképzeléseinek feléből nem lesz franchise-vállalkozás – tudtuk meg. Ennek egyik oka, hogy a jövendőbeli rendszergazda nem vállalja azokat a költségeket, amelyek egy jól működő hálózat kialakításához szükségesek.

E vállalkozási forma további fejlődését segíthetik az utóbbi idők kedvező gazdaságpolitikai intézkedései. A leendő partnerek ez év áprilisától pályázhatnak maximum ötvenszázalékos állami kamattámogatásra, az elbírálás folyamatában a Magyar Franchise Szövetség előminősítőként vesz részt. A kis- és középvállalkozások hálózatépítését a Széchenyi terv is felkarolja: újdonság, hogy a tervek szerint 2000 januárjától elnyerhető vissza nem térítendő állami támogatást a rendszergazdák nyújtják majd partnereiknek arculatkialakításra, számítástechnikai fejlesztésre, eszközbeszerzésre.

Franchise-partnert kereső cégek (példák)

Rendszer márkaneve Tevékenységi kör Működő egységek száma/ebből franchise Belépési díj (Ft) Forgalmi jutalék Kezdőtőke- szükséglet (Ft)
Alois Dallmayr italautomata-üzemeltetés 2500/2300 15 ezer+áfa nincs töltőanyag- finanszírozás
Daily Price zenei CD-k, DVD-filmek, videojátékok adásvétele 8/5 130 ezer havi fix összeg 2,3 millió
Diego szőnyeg-, PVC-, parkettakereskedelem 35/22 300 ezer 2% 10 millió
Dr. Stange International nemzetközi ingatlanközvetítés 9/6 megbeszélés szerint megbeszélés szerint 1 millió
Fit-Forma női fitneszstúdió 25/23 1200 USA-dollár 15 ezer+áfa havi tagdíj 5-7 millió
Lady Moletti extra méretű női ruhák kiskereskedelme 23/20 250 ezer+áfa n. a. eladótér nagyságától függően
La Parve gyorsétterem 5/4 1 millió 80 ezer/hó kb. 6-8 millió
Mol olaj- és gázipari termékek kereskedelme 395/50 n. a. kisker. árrés %-ában változó 100 millió
Morik Caffé Krúdy korabeli egyedi kávéház építése,  üzemeltetése 5/4 szerződés alapján 6+2% illetve 8% 15-25 millió
Mr. Friss mélyfagyasztott pékáru gyártása, forgalmazása 25/22 n. a. n. a. min. 1,5 millió
Photo Porst fotó-, audio-, video-, elektronikai cikkek kereskedelme 293/247 nincs n. a. 600 ezer fölött
Recolor ruhafestés 29/28 350 ezer 10% 950 ezer
Reviplast gépjármű-műanyagelemek javítása 4/3 350 ezer+áfa 7% 2-2,5 millió
Technogen kádfelújítás 3/3 n. a. 3% 1,2-1,7 millió

Forrás: Magyar Franchise Szövetség

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. január 1.) vegye figyelembe!