Autópiaci árverseny

A vevők felét nem a biztonság és az értékállóság érdekli

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. január 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 33. számában (2001. január 1.)

 

A magyar autógyártás szempontjából mindenképpen ipartörténeti jelentőségű, hogy a nyolcéves piacbővülés eredményeképpen 2000 végéig több mint 125 ezer Suzukival gyarapodott a hazai gépjárműállomány. Sőt, akad olyan, ma már középvállalkozóvá előlépett egyszerű márkakereskedés is, amely az elmúlt évek alatt egymaga 10 ezer, Magyarországon előállított japán személyautó eladásával gazdagította a piacot. A 2000. évi töretlen bővülést kicsit beárnyékolja, hogy az első hónapokban mért 10 százalékos értékesítésnövekedés a második félévre lelassult. Így már az is jó eredmény, hogy szilveszterig az 1999. évi statisztikai adatokat 6-8 százalékkal szárnyalták túl az eladási mutatók. A váratlan dinamizmuscsökkenést a szakértők nem tudják megmagyarázni. Egyesek úgy vélik, talán a gazdaság kiegyensúlyozottsága lehet a fő ok. Egy kiszámítható gazdaságban ugyanis a fogyasztók gyarapodása is kiszámíthatóbb, és nincs szükség előrehozott vásárlásokra.

Népszerű kiskocsik

Ma már teljesen szabadnak tekinthető a magyar autópiac. Bár az 1,5 liter alatti szegmensben még érvényben vannak bizonyos mérsékelt behozatali kvóták, korlátok, az import gyakorlatilag liberalizált. Érdekes képet mutat viszont a kategóriák versenye. Megjelentek például a kompakt van-ok, a családi egyterűek, és sikert sikerre halmoznak. Az 1997-ben még nullaszázalékos piaci részesedésű osztály mára 7,8 százalékosra küzdötte fel magát. A mini kategória sem volt ismert az évtized elején, de 1994-ben már 2,5 százalékos piaci részaránnyal büszkélkedett az új törpeosztály, mára pedig e szegmensben több mint duplájára nőtt az eladott autók száma.

Viszonylag stabil és a legszélesebbnek tekinthető a kiskocsik kategóriája; sikere immár tartósan 38-42 százalék között alakul (Nyugat-Európában ez az arány mindössze húsz-egynéhány százalék). Ezek a számok persze arra is rávilágítanak, hogy továbbra is csak szűk körben van fizetőképes kereslet Magyarországon, ám az autóra szükség van, így a méret rovására árban még mindig túl gyakran kénytelenek kompromisszumot kötni a vásárlók. Miután az ár nálunk alapvető rendezőelv, ezért az alacsonyabb árfekvésű, kevésbé felszerelt, gyengébb minőségű kocsik iránt erős a kereslet. Az alsó középkategória piaci részesedése 50 százalék körüliről indult, majd lecsökkent 35 százalékosra. Ugyanígy a középkategóriás autók iránti kereslet is volt már 9-10 százalékos, ma pedig mindössze 6,7 százalékos. Ám nemcsak a kategóriákat, hanem a felszereltséget és a minőséget illetően is gyakrabban kötnek kényszerű kompromisszumot a vásárlók. Emellett megindult egyfajta polarizálódás is. Az érdeklődők durván fele ugyan abszolút árorientált maradt, de a másik fele már legalább figyelembe vette választáskor az ár mellett a minőséget, a felszereltségi színvonalat, a méretet, a biztonságot, a presztízst és az értéktartást is. A vásárlók zömének ma már vannak igényei, ami nagy szó. Ám amikor a vásárlás kijózanító pillanata elkövetkezik, az igényeket összhangba kell hozni a fizetőképességgel; ilyenkor bizony mégsem annyira lényeges a presztízs, az értékállóság és a biztonság, mint a szimpla vételár. Ám ennek ellenére mégis azt mondhatjuk: sokat változtak a vásárlói szokások az elmúlt évtized során. A vevők ötven százalékának ugyan még az ár szerepel választási szempontjainak élén, ezt követi a felszereltség, a presztízs, a tetszetősség, és csak jóval utána következnek a biztonság, az értéktartás és az üzemeltetés költségei – messze megelőzve a környezetvédelem fontosságát. A fogyasztók másik tábora viszont másként gondolkodik, náluk a legfontosabb szempontok között az első helyen majdnem azonos súllyal a presztízs, a felszereltség, az ár és a biztonság szerepel (körülbelül ilyen sorrendben).

Értékesített személygépkocsik száma Magyarországon
  1999 2000*
db % db % Változás (%)

SUZUKI

26 593

21,10

23 604

17,98

–11,24

OPEL

16 319

12,95

17 292

13,17

5,96

VW

10 010

7,94

10 387

7,91

3,77

FIAT

8 195

6,50

9 756

7,43

45,50

FORD

7 909

6,28

9 100

6,93

11,04

DAEWOO

7 060

5,60

8 108

6,18

29,09

RENAULT

6 705

5,32

7 123

5,43

11,30

TOYOTA

6 400

5,08

6 441

4,91

–18,56

PEUGEOT

6 281

4,98

6 438

4,90

–8,81

ΩKODA

5 351

4,25

6 082

4,63

13,66

CITROËN

3 454

2,74

5 349

4,07

54,86

SEAT

3 221

2,56

3 874

2,95

20,27

AUDI

925

0,73

948

0,72

2,49

Egyéb

17 588

13,96

16 762

12,77

–4,70

ÖSSZESEN

126 011

   

131 264

4 17

* Január-október.
Forrás: Variánpress

Meghatározó az ár

Az árérzékenységre már korán felfigyeltek a gyártók, de csak napjainkban vált világossá, hogy ténylegesen milyen erőfeszítéséket tettek a cégek áraik mérséklésére. Elsősorban természetesen saját önköltségeiket igyekeztek csökkenteni, másrészt speciálisan a magyar piacra szánt gyári árakkal jártak a márkaképviseleteik kedvében, amelyek számára azért az uniós vámok leépülése is nyitott némi (nem is elhanyagolható) mozgásteret; 2001. január 1-jéig öt év alatt épült le nullára a behozatali vám, noha voltak kategóriák, melyeknél motornagyságtól függően korábban akár a 40 százalékot is elérte a behozatali adók és illetékek aránya. Mindez közrejátszott abban, hogy az elmúlt években Magyarországon a személyautóárak kevésbé emelkedtek, mint az általános fogyasztói árindex. A helyzet meglehetősen abszurdnak tűnik, hiszen fehéren-feketén bizonyítható: ma egy igen jól felszerelt kocsi relatíve sokkal olcsóbban vásárolható meg, mint mondjuk három évvel ezelőtt.

Az elmúlt nyolc-kilenc év statisztikáit átböngészve az is megállapítható, hogy a magyar piacon megváltozott a márkák pozíciója. Egy-egy típus sorsát alapvetően a termékfejlesztés dinamikája és iránya határozza meg. Ebből a szempontból a negatív példa a Ford, a pozitív például a Skoda.

A Ford nagy hagyományú, sikeres márka, de sorozatosan "mellélőtt" a termékfejlesztésnél, a dizájnnál, és elmulasztott bizonyos innovációt a motoroknál és a meghajtásnál. Ezért zuhantak meredeken eladásai Nyugat-Európában, és hasonló történt Magyarországon is: nálunk az egykor jól csengő márkanevű Ford jelenleg mindössze 5,3 százalékos részesedéssel rendelkezik, holott ez 1999-ben még 6,37 százalékos volt, korábban pedig 8-9. Mára a márkák rangsorában a 4. helyről a 19-re csúszott. Szakértők a Fordnál vélik felfedezni az árpolitika, a kereskedői hálózat, a vevőszolgálat-fejlesztés és a kommunikáció legtipikusabb hibáit.

Ezzel szemben a Ωkodáé igazi sikersztori. A tradicionális, de a fejlődésben valamikor megrekedt márka a VW műszaki hátterének köszönhetően az MB 100-tól elindulva a Favoriton, a Felicián, a Fabián és az Octavián át meg sem állt a világhírnévig. Amit többek között a minőségjavulásnak és az imázsváltozásnak is köszönhet.

Ugyanígy rendkívül pozitív a francia márkák szereplése. Elsősorban a Peugeot tudott aktivizálódni termékfejlesztésben, dizájnban, innovációban. Körültekintően építi tovább itthoni márkahálózatát is, és következetes árpolitikát folytat, nem kampányszerű intézkedéseket hoznak a magyar képviselet vezetői sem, koncepcióik pedig végiggondoltak.

Hasonlóan óriási az előrelépés a Volkswagennél, amely hat év alatt 7-ről 14-re növelte modelljeinek számát, és azóta látványosan javult a gyártási minőség, a műszaki tartalom és a felszereltség is. Sokkal jobb lett az ár/érték arány, a biztonság, és a dizájnban is stílust váltottak.

Értékesített középkategóriás gépkocsik száma
Modell

1999

%

2000*

%

Változás (%)

OPEL Vectra

1093

13,08

993

13,79

–9,15

VW Passat

1208

14,46

769

10,68

–36,34

FORD Mondeo

710

8,50

673

9,34

–5,21

PEUGEOT 406

478

5,72

612

8,50

28,03

VOLVO S40, V40, S60

502

6,01

523

7,26

4,18

RENAULT Laguna

413

4,94

449

6,23

8,72

TOYOTA Avensis

487

5,83

432

6,00

–11,29

AUDI A4

397

4,75

402

5,58

1,26

DAEWOO Nubira

455

5,45

361

5,01

–20,66

BMW 3-er

265

3,17

355

4,93

33,96

MITSUBISHI Carisma, Galant

646

7,73

320

4,44

–50,46

ALFA ROMEO 156

315

3,77

304

4,22

–3,49

NISSAN Primera

549

6,57

277

3,85

–49,54

HONDA Accord

228

2,73

160

2,22

–29,82

MAZDA 626, Xedos-6

165

1,98

113

1,57

–31,52

MERCEDES C-Klasse

106

1,27

112

1,56

5,66

SAAB 900/9-3

52

0,62

94

1,31

80,77

ROVER 600/75

110

1,32

89

1,24

–19,09

Egyéb

175

2,09

164

2,28

–6,29

Középkategória összesen

8354

 

7 202

 

–13,79

* (január-október)
Forrás: Variánpress

Igényes vevők

Fizetőképesség ide vagy oda, a magyar gépjárműpiac igényességben hamar eljutott az átlagos nyugat-európai szintre. Talán nem véletlen, hogy szinte minden olyan autómárkát és szolgáltatást kínálnak itthon a gyári képviseletek, amit Európa gazdagabbik felén. Ám mivel az árközpontúság nem lett a múlté, a magyar vevő érzékenységben még a nyugati társán is túltesz. (Több mint érdekes, hogy a mobiltelefon-szolgáltatások tekintetében is a magyar ügyfél számít a legigényesebbnek a világon!) Piaci viselkedésünket persze a megszokások is befolyásolják. Miután nálunk köztudottan erős a német autók presztízse, az autóról mint közlekedési eszközről igen sajátos kép alakult ki. Egy felmérés tanúsága szerint idehaza az autót elsősorban a Mercedesszel, másodsorban a Volkswagennel azonosítják az emberek, de még ide sorolják az Opelt és a BMW-t is. Egy független közvélemény-kutató intézet szerint a német autó presztízse nálunk rendkívül magas, a legismertebb márka pedig a Mercedes és a VW.

Szakértők szerint a magyar autópiac még gyorsabb fejlődését jelenleg főként a magas üzemanyagárak fékezik. A vevők várnak, az eladások megtorpantak, az olcsóbb üzemű (de drágább) dízelek pedig reneszánszukat élik.

Értékesített nagykocsik száma
Modell

1999

%

2000*

%

Változás (%)

VOLVO S70/V70, S80

267

22,29

206

15,98

–22,85

MERCEDES E-Klasse

108

9,02

163

12,65

50,93

AUDI A6

191

15,94

158

12,26

–17,28

SAAB 9000/9-5

114

9,52

152

11,79

33,33

OPEL Omega

50

4,17

129

10,01

158,00

CHRYSLER Stratus

96

8,01

94

7,29

–2,08

BMW 5-er

73

6,09

85

6,59

16,44

DAEWOO Leganza

153

12,77

84

6,52

–45,10

NISSAN Maxima

29

2,42

55

4,27

89,66

ALFA ROMEO 164/166

64

5,34

46

3,57

–28,13

PEUGEOT 605/607

0

0,00

31

2,40

JAGUAR S-Type

0

0,00

29

2,25

Egyéb

53

4,42

57

4,42

7,55

Nagykocsi kategória összesen

1198

 

1289

 

7,60

* Január-október.
Forrás: Variánpress

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. január 1.) vegye figyelembe!