KETTŐS KÖNYVVITEL
Éves beszámoló
Az éves beszámoló célja, hogy a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet adjon. Az éves beszámolóban ezen túlmenően biztosítani kell a korábbi időszakkal való összehasonlítás lehetőségét is.
A beszámoló tartalma
A beszámoló tartalmazza
- az eszközök és források mérlegszerű bemutatását,
- az egyes időszakok bevételeinek és ráfordításainak kimutatását,
- az adózás előtti és a mérleg szerinti eredményt, valamint
- a szöveges magyarázatokat és kimutatásokat.
Az éves beszámoló készítésén keresztül mutatjuk be a zárlat menetét, emelünk ki néhány témát, melyek értelmezése tapasztalataink szerint a gyakorlatban gondot okoz.
Ezt megelőzően azonban az éves beszámolótól leginkább részletezettségében eltérő beszámolókról, valamint az egyszerűsített mérlegről és eredménylevezetésről közlünk gondolatébresztő megállapításokat.
Egyszerűsített beszámoló
Az Szvt. 5. §-ának (2) bekezdése határozza meg a beszámoló fajtáit.
Éves beszámolót köteles készíteni minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, azonban lehetősége van egyszerűsített beszámoló készítésére is, amennyiben a megelőző két, egymást követő évben a következő három mutatóérték közül kettő nem haladja meg a határértéket, azaz
- a mérlegfőösszeg a 150 millió forintot,
- az éves nettó árbevétel a 300 millió forintot,
- a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma pedig a 100 főt.
A mutatók vizsgálata
A fenti mutatók mindegyikét vizsgálni kell azzal, hogy a vizsgált években párban felcserélhetők (megjegyezzük, hogy 2001-től az átlagosan foglalkoztatottak száma a fenti választási lehetőség vonatkozásában 50 főre csökken).
Kivétel a vizsgálat alól
A részvénytársaságnál, a konszolidált éves beszámolót készítő vállalkozónál, valamint a konszolidálásba bevont vállalkozásoknál a mutatókat nem vizsgálják, mert kizárólag éves (illetve tovább részletezett éves) beszámolót készíthetnek.
Az egyszerűsített beszámoló mérleg- és eredménykimutatása
Az egyszerűsített éves beszámoló mérlege és eredménykimutatása lényegében azonos az éves beszámoló mérlegével és eredménykimutatásával, azoktól csak annyiban tér el, hogy a mérleg- és eredménykimutatás sorok részletezettsége más. Az egyszerűsített éves beszámolónál az éves beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit, összevont adatait adjuk meg.
A kiegészítő melléklet
A kiegészítő melléklet részletezettsége is elmarad az éves beszámolónál alkalmazottól, mert a számviteli törvény 51. §-ának (8) bekezdése, az 52. § a)-f) pontjai, az 53. § és az 54. § c) pontja szerinti adatokat nem kell tartalmaznia.
Szűkebb tartalom
A kiegészítő mellékleten nem kell feltüntetni
- a cash flow-kimutatást;
- annak a gazdasági társaságnak a nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak leányvállalata;
- annak a gazdasági társaságnak a nevét és székhelyét, amelyet a mellékletet készítő vállalkozó más vállalkozóval közösen vezet;
- az olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak társult vállalkozása;
- az olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozása;
- az exportértékesítés árbevételét a földrajzilag elhatárolt piacok szerinti bontásban (amely elkülönítést a vállalkozó gazdálkodása sajátosságainak figyelembevételével alakít ki);
- a devizában, valutában elszámolt belföldi, illetve exportértékesítés nettó árbevételét;
- a mérlegben kimutatott kötelezettségekből azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyeknek a hátralévő futamideje több mint öt év;
- azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyek zálogjoggal vagy hasonló jogokkal biztosítottak, feltüntetve a biztosítékok fajtáját és formáját;
- azoknak a pénzügyi kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyek a pénzügyi helyzet értékelése szempontjából jelentőséggel bírnak, de amelyek a mérlegben nem jelennek meg;
- a lekötött tőketartalékot, a lekötött eredménytartalékot jogcímek szerint megbontva; végül
- azokat az összegeket, amelyek az értékelés következtében a vállalkozási nyereségadó megállapításánál módosító tételt jelentenek.
Összevont (konszolidált) éves beszámoló
Összevont éves beszámolót készít az anyavállalat azzal, hogy mentesül az összevont éves beszámolókészítési kötelezettség alól, ha a tárgyévet közvetlenül megelőző, két egymást követő évben az alábbi három mutatóérték közül kettő nem haladja meg a határértéket, azaz
- a mérlegfőösszeg az 500 millió forintot,
- az éves nettó árbevétel az 1000 millió forintot,
- a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma pedig a 250 főt.
A mutatóértéket az anyavállalat és leányvállalatai konszolidálás előtti adatainak összegzésével kell megállapítani.
Az összevont (konszolidált) beszámoló formája
Az anyavállalat – amennyiben összevont (konszolidált) beszámoló készítésére köteles –, a leányvállalata és a közös vezetésű vállalkozás az éves beszámolót az Szvt. 3. számú melléklete szerint tovább részletezett formában készíti el [Szvt. 10. §-ának (1) bekezdése]. Az Szvt. 5. számú melléklete határozza meg azokat a kiegészítéseket, amelyek alapján az anyavállalat elkészítheti az összevont mérleget és eredménykimutatást.
Az összevont beszámoló tovább részletezése
Eszközök (aktívák):
A/III/1. Részesedések
A/III/2. Értékpapírok
A/III/3. Adott kölcsönök
A/III/4. Hosszú lejáratú bankbetétek
B/II/5. Egyéb követelések
B/III/1. Eladásra vásárolt kötvények
B/III/2. Saját részvények, üzletrészek
B/III/2. Eladásra vásárolt részvények, üzletrészek
B/III/3. Egyéb értékpapírok
A felsorolt eszköztételeket
- anya- és leányvállalatok,
- közös vezetésű vállalkozások,
- társult vállalkozások,
- egyéb vállalkozók
megbontásban kell részletezni.
Források (passzívák):
D/I/1. Jegyzett tőke
ebből:
- anya- és leányvállalatok,
- közös vezetésű vállalkozások,
- társult vállalkozások,
- egyéb vállalkozók
F/I/6. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
F/II/6. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
Mindkét forrástételt
- anya- és leányvállalatok,
- közös vezetésű vállalkozások,
- társult vállalkozások,
- egyéb vállalkozók
megbontásban kell részletezni.
Kiegészítések az összevont (konszolidált) mérleg előírt tagolásához
1. Az A/III. pont kiegészül az alábbi 5. sorral:
"5. Tőkekonszolidációs különbözet
- leányvállalatokból,
- társult vállalkozásokból"
2. A B/II. pont kiegészül az alábbi 6. sorral:
"6. Konszolidációból adódó (számított) társaságiadó-követelés"
3. A D. Saját tőke sor az alábbi sorokkal egészül ki:
"VI. Leányvállalati saját tőke változás (+ -)
VII. Konszolidáció miatti változások (+ -)
- adósságkonszolidálás különbözetéből,
- közbenső eredmény különbözetéből.
VIII. Külső tagok (más tulajdonosok) részesedése"
4. Az F/I. pont kiegészül az alábbi 7. sorral:
"7. Tőkekonszolidációs különbözet leányvállalatokból"
5. Az F/II. pont az alábbi 7. sorral egészül ki:
"7. Konszolidálásból adódó (számított) társaságiadó-tartozás"
Az összevont beszámoló eredménykimutatásának részletezése
01 Belföldi értékesítés nettó árbevétele
02 Exportértékesítés nettó árbevétele
II. Egyéb bevételek
12. Kapott kamatok és kamat jellegű bevételek
13. Kapott osztalék és részesedés
15. Fizetett kamatok és kamat jellegű kifizetések
19. Fizetett (jóváhagyott) osztalék és részesedés
A felsorolt tételeket
- anya- és leányvállalatok,
- közös vezetésű vállalkozások,
- társult vállalkozások,
- egyéb vállalkozók
megbontásban kell részletezni.
A mérleg és az eredménykimutatás tételeinek megbontása független attól, hogy az anyavállalat készít-e összevont (konszolidált) éves beszámolót vagy sem, illetve bevonja-e a konszolidációba a leányvállalatot, a közös vezetésű vállalkozást, a társult vállalkozást vagy sem.
Az eredménykimutatás tagolásának eltérései
1. A "II. Egyéb bevételek" sor az alábbi sorral egészül ki:
"II/A. Adósságkonszolidálás miatt keletkező – eredményt növelő – konszolidációs különbözet"
2. A "VIII. Egyéb ráfordítások" sor az alábbi sorral egészül ki:
"VIII/A. Adósságkonszolidálás miatt keletkező – eredményt csökkentő – konszolidációs különbözet"
3. A "13. Kapott osztalék és részesedés" sor helyett a következő sorokat kell felvenni:
"13/a. Kapott osztalék, részesedés társult vállalkozástól
13/b. Kapott osztalék, részesedés egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól"
4. A "XIII. Adófizetési kötelezettség" sor az alábbi sorral egészül ki:
"XIII/A. Konszolidálásból adódó (számított) társaságiadó-különbözet (+ -)"
5. Az "F. Adózott eredmény" és a "G. Mérleg szerinti eredmény" sorok és a köztük lévő sorok a következők szerint változnak:
F. Adózott eredmény (ą E-XIIIą ąXIII/A)
F/1. Fizetett (jóváhagyott) osztalék és részesedés
G. Mérleg szerinti eredmény (ąF-F/1.)
Az összevont (konszolidált) beszámoló kiegészítő melléklete
A konszolidált éves beszámoló része a konszolidált kiegészítő melléklet [Szvt. 59. §-ának (1) bekezdése] is, amely eltér az éves beszámoló kiegészítő mellékletének tartalmától.
Ami a kiegészítő mellékletből kimarad
A kiegészítő mellékletnek nem kell tartalmaznia az Szvt. 54. §-ának b) és c) pontjában, valamint az 55. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat. Ennek megfelelően nem kell tartalmaznia
- részvénytársaságnál a részvények számát és névértékét részvénytípusonként csoportosítva;
- a társaságiadó-alap számításánál figyelembe vett módosító tételeket; továbbá
- az elszámolt értékcsökkenési leírás részletezését.
A kiegészítő melléklet többlettartalma
Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének tartalmán túl azonban a konszolidált kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell az Szvt. 62. §-ának (1)–(4) bekezdéseiben előírtakat is. Ilyen többletinformáció:
- az összevont (konszolidált) mérleg és az összevont (konszolidált) eredménykimutatás összeállításánál alkalmazott mérlegértékelési eljárások bemutatása;
- a forintra történő átszámítás során alkalmazott módszer leírása, ha a konszolidálásba bevont leányvállalatok külföldi pénznemben készítették éves beszámolójukat, vagy ha az összevont (konszolidált) éves beszámoló olyan tételeket tartalmaz, amelyeket a konszolidálásba bevont vállalatok éves beszámolói nem tartalmaztak, és amelyeket eredetileg idegen pénznemben adtak meg;
- ha az előző évhez képest megváltoztak az értékelési, konszolidálási módszerek, ezeknek a változásoknak az indokolása, valamint a változások hatásának ismertetése a konszolidálásba bevont vállalatok vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére;
- a konszolidálásba bevont leányvállalatok neve és székhelye, a leányvállalatok saját tőkéjéből az anyavállalat és a konszolidációba bevont más vállalat részesedésének mértéke és összege, továbbá a leányvállalat részesedésének mértéke és összege minden más, a konszolidálásba bevont vállalat saját tőkéjéből;
- a közös vezetésű vállalkozások neve és székhelye, az anyavállalat és a konszolidációba bevont más vállalat részesedésének mértéke és összege a közös vezetésű vállalkozás saját tőkéjéből, továbbá a közös vezetésű vállalkozás részesedésének mértéke és összege minden más, a konszolidálásba bevont vállalat saját tőkéjéből;
- a társult vállalkozások neve és székhelye, e vállalkozások saját tőkéjéből az anyavállalat és a konszolidálásba bevont más vállalat részesedésének mértéke és összege, továbbá a társult vállalkozás részesedésének mértéke és összege minden más, a konszolidálásba bevont vállalat saját tőkéjéből [Ilyenkor az Szvt. 61/F §-a (2) bekezdésének alkalmazását – az arra vonatkozó eljárást, amikor a konszolidálásba bevont vállalatok vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének megbízható és valós megítélése szempontjából nem jelentős a társult vállalkozás részesedése – mindenkor be kell mutatni és indokolni szükséges.];
- az Szvt. 8/A §-ának (3) bekezdése szerinti jogosultságok (amelyet az anyavállalat szerződés alapján átruházott jogkörben mások helyett gyakorol, amelyeket biztosítékként átvettek, és a jogokat harmadik személy utasításai szerint gyakorolják, végül, amelyeket mint kezességvállalónak birtokba adtak, és a jogokat a kezes érdekében gyakorolják) és a jogosultság(ok) jogcíme azzal, hogy ezeket az adatokat abban az esetben nem kell szolgáltatni, ha az anyavállalat adatszolgáltatása miatt a leányvállalatnak, vagy egy másik – például a konszolidálásban érintett leányvállalat – vállalkozásnak hátránya származhat az adatszolgáltatásból [A szabály alkalmazásának indokait az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletben ismertetni kell.];
- az összevont (konszolidált) mérlegben kimutatott azoknak a kötelezettségeknek a teljes összege, amelyeknek a futamideje öt évnél hosszabb, valamint az összevont (konszolidált) mérlegben kimutatott azoknak a kötelezettségeknek a teljes összege, amelyek a konszolidálásba bevont vállalatok részéről zálogjoggal vagy hasonló jogokkal biztosítottak, feltüntetve a biztosítékok fajtáját és formáját;
- azoknak a pénzügyi kötelezettségeknek a teljes összege, amelyek a pénzügyi helyzet értékelése szempontjából jelentőséggel bírnak, de nem jelennek meg az összevont (konszolidált) mérlegben (Ezek közül külön ki kell emelni a konszolidációba teljeskörűen be nem vont leányvállalatokkal szembeni kötelezettségek összegét.);
- az összevont (konszolidált) éves beszámolóba bevont vállalatok tárgyévben foglalkoztatott munkavállalóinak átlagos statisztikai létszáma, bérköltsége és személyi jellegű egyéb kifizetései, valamennyi állománycsoportonkénti bontásban;
- az anyavállalatnál az igazgatóság, az ügyvezetés (üzletvezetés), a felügyelőbizottság tagjainak tevékenységükért az üzleti év után járó járandóság összegét, ideértve a bérköltséget, a személyi jellegű egyéb kifizetéseket, a társaság által átvállalt és így helyettük fizetett összegeket is, csoportonként összevontan, beleértve a leányvállalatoknál végzett tevékenység utáni járandóságokat is;
- az anyavállalat igazgatósága, ügyvezetése (üzletvezetése), felügyelőbizottsága tagjainak az anyavállalat, illetve a leányvállalatai által folyósított kölcsönök és előlegek időpontja, nagysága, lejárata, megadva a kamat mértékét, a lényeges feltételeket, a tárgyévben visszafizetett összegeket, továbbá e személyek által vállalt garanciális kötelezettségeket, valamint
- az értékesítés árbevételének fontosabb tevékenységek (a konszolidálásba bevont vállalatokra jellemző termékek, terméktípusok), továbbá az exportárbevételnek földrajzilag meghatározott piacok szerinti megbontása, amennyiben ebből a konszolidációba bevont vállalatoknak jelentősebb hátránya nem származik. [Ez utóbbi esetben erre utalni kell az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletben.]
Az összevont (konszolidált) üzleti jelentés
A konszolidált üzleti jelentés nem része a konszolidált éves beszámolónak. Nem kell azt a cégbíróságon letétbe helyezni, nem kötelező a közzététele, és nyilvánosságra sem kell hozni, e helyett az érdekeltek számára az anyavállalat székhelyén kell biztosítani a megtekintését. Ennek indoka, hogy a konszolidált üzleti jelentés az anyavállalat, valamint a konszolidálásba bevont társaságok tulajdonosai részére készül. Az összevont üzleti jelentés az éves beszámoló üzleti jelentésétől tartalmában annyival tér el, hogy a konszolidált üzleti jelentésben be kell mutatni a konszolidálásba bevont vállalatok előre látható fejlődését is, míg az éves beszámolónál ez értelemszerűen nem tartalmi elem.
Egyszerűsített mérleg és eredménylevezetés
Egyszerűsített mérleget és eredménylevezetést készíthetnek azok az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások, amelyeknek az éves nettó árbevétele két egymást követő évben nem haladja meg az 50 millió forintot.
Külön meghatározza a törvény, hogy mely gazdálkodási formába tartozó szervezetek alkalmazhatják – a feltételek fennállása esetén – a beszámolókészítésnek ezt a formáját.
Ilyen szervezet az iskolai szövetkezet, a jogi személyiséggel rendelkező munkaközösség, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság. Emellett az Szvt. 12. §-ának (6) bekezdése alapján egyéb szervezetek is vezethetnek egyszeres könyvvitelt, és beszámolójukat az egyszerűsített mérleg és eredménylevezetés formájában készíthetik el. Ilyen egyéb szervezet a lakásszövetkezet, a társasház, a társadalmi szervezet és az általa alapított intézmény, alapítvány. A törvény 4. számú melléklete tartalmazza az egyszerűsített mérleg és az eredménylevezetés előírt tagolását.
Az egyszerűsített mérleg előírt tagolása
Eszközök (aktívák):
A. Befektetett eszközök
I. Immateriális javak
II. Tárgyi eszközök
III. Befektetett pénzügyi eszközök
B. Forgóeszközök
I. Készletek
II. Követelések
ebből:
pénzkiadásból származó követelések
pénzmozgáshoz nem kapcsolódó követelések
le:
a költségvetéssel még el nem számolt, fizetendő általános forgalmi adó
III. Értékpapírok
IV. Pénzeszközök
Források (passzívák):
C. Saját tőke
I. Jegyzett tőke
II. Tőketartalék
III. Eredménytartalék
IV. Egyszerűsített mérleg szerinti eredmény
D. Tartalék
E. Céltartalékok
F. Kötelezettségek
I. Hosszú lejáratú kötelezettségek
II. Rövid lejáratú kötelezettségek
ebből:
le:
pénzbevételből származó kötelezettségek
pénzmozgáshoz nem kapcsolódó kötelezettségek
költségvetéssel még el nem számolt, előzetesen felszámított általános forgalmi adó.
Letétbe helyezési kötelezettség
A beszámolót a cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozók mindegyikének letétbe kell helyezni. Az egyszerűsített mérleget és eredménylevezetést a tárgyévet követő év május 31-éig a cégbíróságnak kell megküldeni, azonban az egyszerűsített mérleget és eredménylevezetést készítő vállalkozónak nincs közzétételi kötelezettsége.
EGYSZERES KÖNYVVITEL
Az Szvt. 12. §-ának (4) bekezdése szerint az egyszerűsített mérleget készítő vállalkozó egyszeres könyvvitelt köteles vezetni. A beszámoló fajtája határozza meg a könyvvezetési kötelezettség teljesítésének a módját. Az egyszeres könyvvitel vezetését naplófőkönyv, pénztárkönyv vagy egyéb, a követelményeknek megfelelő nyilvántartás vezetésével, valamint az ezekhez kapcsolódó analitikus és kiegészítő nyilvántartások, leltárak vezetésével lehet teljesíteni.
Az egyszeres könyvvitel zárlata formálisan a pénztárkönyv, a naplófőkönyv és a kiegészítő és analitikus nyilvántartások zárását jelenti, emellett össze kell állítani a leltárakat is. A zárlatot követően lehet az egyszerűsített mérleget és eredménylevezetést elkészíteni.
Egyszerűsített mérleg
Az egyszerűsített mérleg összevont adatokat tartalmaz. Ugyanúgy, mint az éves beszámoló mérlege, háromoszlopos formában készül.
A mérleg eszközoldala
Az eszközoldalon csak a beszerzési és előállítási értéken szerepelhetnek az eszközök, értékhelyesbítés nem lehetséges, az alapítás-átszervezés aktivált értékét nem lehet kimutatni. A belföldi áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból eredő követelés (vevőkövetelések) áfa nélkül szerepelnek a mérlegben akkor, ha a vállalkozás a költségvetéssel még nem számolt el (be nem vallott áfa).
A követelések bontása
A követeléseket meg kell bontani pénzkiadásból származó és pénzmozgáshoz nem kapcsolódó követelésre. Aktív időbeli elhatárolás nem szerepelhet a mérleg eszközoldalán.
Eltérések az éves beszámoló mérlegétől forrásoldalon
Fontos eltérések vannak a forrásoldalon az éves beszámoló mérlegéhez képest.
A saját tőke felosztása
A saját tőke a jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból és a tárgyévi mérleg szerinti eredményből áll. A jegyzett tőke a tulajdonosok által ténylegesen rendelkezésre bocsátott eszközök értékét tartalmazza azzal, hogy a jegyzett, de be nem fizetett tőke kimutatására nincs lehetőség.
Az eredménytartalék számítása
Az eredménytartalék számítása eltér a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások gyakorlatától. Ezt a forráselemet a mérlegbe beállított adatok különbözeteként lehet meghatározni, és az úgynevezett mérlegegyezőséget biztosítja, ugyanis ellenőrző számként funkcionál. Ez azt jelenti, hogy egyeznie kell az analitikus nyilvántartásban kimutatott összeggel. A tartalékot a mérlegforduló előtti teljesítmények következő időszaki pénzügyi rendezése és a fordulónap előtti időszakot terhelő, de a fordulónap után pénzügyileg rendezett ráfordítások és a céltartalékok különbözeteként lehet kiszámítani. A számítás eredményeként a tartalék negatív is lehet, de úgynevezett értékelési tartalékot nem lehet kimutatni.
Céltartalékképzés
A céltartalékképzés a tartalék összegét befolyásolja. Ki kell számítani, de pénzforgalmi tételként nem jelentkezik, tehát ráfordításként sem lehet elszámolni. A számítás során azt a követelést, amire a céltartalékot képezik, csak az áfa nélküli (nettó) összegben kell számba venni akkor, ha az áfa a vállalkozás bevallásában még nem szerepelt.
Kötelezettségek bontása
A kötelezettségeket meg kell bontani pénzbevételből származó kötelezettségre és pénzmozgáshoz nem kapcsolódó kötelezettségre. Az áruszállításból és szolgáltatás-igénybevételből eredő kötelezettségeket áfa nélkül kell szerepeltetni, ha azt a költségvetéssel még nem számolták el.
A passzív időbeli elhatárolás hiánya
A forrásoldalon passzív időbeli elhatárolás nem szerepel.
A mérlegtételek eltérő értékelése
A mérlegtételek értékelési szabályai közül néhány eltér az általánosan alkalmazottól.
A sajátos értékelési előírásokat az Szvt. 69. §-a tartalmazza. E szerint:
- annak a vállalkozónak, aki a felszámított általános forgalmi adót a pénzügyi teljesítéshez kapcsolódóan fizeti be a költségvetésbe, az áruszállításból, szolgáltatás teljesítéséből származó követelését a számlázott, általános forgalmi adót nem tartalmazó összegben kell kimutatnia az egyszerűsített mérlegben mindaddig, amíg a követelést pénzeszközökkel, váltóval ki nem egyenlítették, illetve amíg a követelés behajthatatlanná nem vált;
- az egyszerűsített mérlegben a saját termelésű készletet (befejezetlen termelést, félkész és készterméket, állatot) a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is ki lehet mutatni;
- az Szvt. 35. §-ának (7) bekezdése szerinti, a tárgyi eszközök felújítási munkái számlázott költségeinek aktiválására vonatkozó előírásokat, továbbá a 35. § (4) bekezdésében foglaltakat az egyszerűsített mérleg készítésénél nem kötelező alkalmazni, azaz a beszerzési ár részeként nem szükséges figyelembe venni az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön felvétele előtt fizetett – a hitel, a kölcsön feltételként előírt – bankgarancia díját, a szerződésben meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési költséget, folyósítási jutalékot, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalékot, a szerződés közjegyzői hitelesítésének díját, az igénybe vett hitel, kölcsön után az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült kamatot, továbbá a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó – az üzembe helyezésig felmerült – biztosítási díjat a tényleges összegben;
- az Szvt. 35. §-ának (14) bekezdése szerinti eszközök (a térítés nélkül – a visszaadási kötelezettség nélkül – átvett eszköz, az ajándékként, hagyatékként kapott eszköz, továbbá a többletként fellelt eszközök) az egyszerűsített mérlegben nem mutathatók ki;
- nem kell alkalmazni az Szvt. 38. §-a (2) bekezdésének a kiegészítő mellékletre vonatkozó előírását, azaz azt a rendelkezést, hogy amennyiben a vállalkozás szempontjából meghatározó jelentőségű tárgyi eszköznél az évenként elszámolt értékcsökkenés megállapításakor (megtervezésekor) figyelembe vett körülményekben lényeges változás következett be, akkor az elszámolt értékcsökkenési leírás megváltoztatható, de az eredményre gyakorolt számszerűsített hatását a kiegészítő mellékletben közölni kell;
- az áruszállításból, szolgáltatás igénybevételéből származó rövid lejáratú kötelezettséget a számlázott, levonható általános forgalmi adóval csökkentett összegben kell az egyszerűsített mérlegben szerepeltetni annál a vállalkozónál, aki az előzetesen felszámított általános forgalmi adót csak a kifizetést követően igényli vissza a költségvetésből; végül
- az Szvt. 40. §-ának (6) bekezdésében foglalt előírást – azaz, ha a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél, a visszafizetendő összeget a mérlegben az egyéb kötelezettségek vagy a váltótartozások között kell kimutatni a kötelezettség visszafizetésének időpontjáig, és a kiegészítő mellékletben be kell mutatni, a különbözetet az aktív időbeli elhatárolások között kell állományba venni – sem kell alkalmazni a sajátos értékelési előírások alapján.
Számviteli politika
Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozásoknak – a kettős könyvvitelt vezető vállalkozásokkal azonosan – szintén kell számviteli politikát készíteni, amelyben az alkalmazott értékelési előírásokat rögzíteni kell.
Leltározás
A leltározásnál is az általános számviteli előírásokat kell alkalmazni. Ezeket a szabályokat a későbbiekben ismertetjük.