Zavarba ejtően bőséges az internetszolgáltatók listája, még ha látszik is, hogy közülük többen a regionális piacokon érdekeltek. Az internetpiac sokakat vonz, általában részfeladatokra vállalkoznak, de számos cég tekinthető általános internetszolgáltatónak, azaz olyannak, amelyik hozzáférést teremt a hálóhoz. A már meglévő nagyszolgáltatók mellett sokan igyekeznek, hogy nagyobb szeletet hasítsanak ki a még bővülő tortából. A formálódó internetes piac mind többeknek ad megélhetést és üzleti lehetőséget, s várhatóan hosszú ideig a jó konjunktúrával rendelkező üzletágak közé sorolhatjuk.
Az internetbiznisz a kilencvenes évek elején még a kevesek piacának látszott Magyarországon: a hálóra történő feljutás egy hívószám és egy jelszó segítségével, a technikai kapcsolat megteremtése a '90-es évek elején nem volt olyan egyszerű feladat. A nagy kapacitású szerverek telepítéséről, az új gazdaság elvárásainak megfelelő céges honlapok, portálok mai kavalkádjáról a szakértők is csak óvatos derűlátással fogalmaztak. A kezdetben is – és ma sincs másképp – az üzleti kommunikáció szervezése jelentette az üzletet, vagyis az egyre több, földrészeken átnyúló óriási vállalatoknak kommunikációs csatornát nyitni bérelt vonalakon. A hazai internetezés indulását az jellemezte, hogy a szolgáltatásokkal a multinacionális vállalkozások hazai "leányait" kezdték bombázni a szolgáltatók. A célvállalatok java része a fejlettebb amerikai, nyugat-európai piacról érkezett, tehát igényelte is azt, hogy a kommunikációs lehetőségek a megszokott amerikai színvonalon rendelkezésükre álljanak. Csak ebből, tehát az üzleti bérelt vonalakból, no meg a forgalmi órák után felszámolt díjakból már jól meg lehetett élni, nem is beszélve a partnernek nyújtott hardver-szoftver szolgáltatásról. Ezzel párhuzamosan fejlődött az úgynevezett kapcsolt vonali piac, azaz a lakosság is bekerült a megcélzott ügyfélkörbe.
Gyors fejlődés
Az internetes robbanás a vártnál gyorsabban következett be Európában, s vele párhuzamosan hazánkban is, s így az internetszolgáltatás is többeknek jelentett üzletet. Ma már a piac kiszélesedését követően egyfajta szakosodás, illetve tőkekoncentráció zajlik. Ami nem meglepő, hiszen a telekommunikáció egyéb ágaihoz hasonlóan e területre is óriási tőkebefektetés szükséges: nagy eszközigénnyel és hálózati kapcsolatokkal. Mindennek hátterében érthető módon elsősorban a nagy multinacionális szolgáltatótársaságok állnak. A hazai netes vállalatok többsége mára ezek érdekeltségébe tartozik.
A verseny kiéleződésével ma már a klasszikus internetszolgáltatók piaca sem egyszerű. A legtöbben komplex tevékenységet folytatnak, vagyis a saját technikai adottságaikat sokrétűen igyekeznek kihasználni amellett, hogy a szerverüzemeltetést, a vonal bérbeadását tekintik alapnak. Általában, s főleg a nagyoknak van már tartalomszolgáltató üzletáguk, benne önálló portáljuk, felépítették designercsapatukat, esetleg hírügynökséget vagy marketingszolgálatot üzemeltetnek. A technikai adottságok kihasználtságát ilyen módon is igyekeznek megsokszorozni: de ez a trend az egész világon érvényesül, miközben persze a legnevesebb portálok azért kiadókhoz-médiacégekhez kötődnek.
| Szolgáltatások és árak | |||
|---|---|---|---|
| Szolgáltatók | Előfizetők száma kapcsolt/bérelt |
Kapcsolt vonal (korlátlan) havidíj (Ft) |
Bérelt vonal havidíj (Ft) (tartalom) |
|
Elender |
35 000/504 |
7 500 |
50 000-(500MB-ig) |
|
GTS-DataNet |
18 000/450 |
7 500 |
46 250-(korlátlan) |
|
EuroWeb |
1500/250 (csak bp-i) |
8 750 |
50 000-(korlátlan) |
|
MatávNet |
összesen 80 000 |
7 500 |
110 000-(korlátlan) |
|
TVNet |
nincs adat |
12 500 |
Kábel: 86 250 |
|
Vivendi |
nincs adat |
3 750 |
68 750-(korlátlan) |
| (Tájékoztató jellegű adatok.) | |||
Országos hálózatok
Az első szolgáltatók a kilencvenes évek elején alakultak. Pénzügyi befektetők és/vagy számítógépes szakemberek hozták őket létre, akik megértve az idők szavát, felismerték az új üzleti lehetőséget. Hasonló megfontolásból kifejezetten erre a piacra alapították 1993-ban a DataNetet, s ők voltak az elsők, akik kereskedelmi tevékenységként láttak hozzá az internetszolgáltatáshoz. A pár száz előfizetőből nagyon hamar lett háromezres tábor. De már a kezdetektől országos hálózatban gondolkodtak. Az előfizetői létszám növelésének ugyanis egyik feltétele a tapasztalatok szerint éppen az volt, hogy a netes szolgáltatót helyi telefonos hívással lehessen elérni. A hazai netezés elterjedésének egyik, ha nem éppen a legnagyobb akadálya ugyanis, hogy nagyon drága a telefonvonal igénybevételének a díja, s ez a kezdetekben, tehát 1993-95 táján különösen így volt.
Ma már azonban a DataNet elmondhatja magáról, hogy országos lefedettsége 100 százalékos, s szerverei vagy helyi hívással, vagy annak számító kékszám-tárcsázással elérhetőek. Ezekre a kezdeti időkre még a mennyiségi gyarapítás volt a jellemző – állítják a cégnél. Akkoriban alapvetően árérzékeny volt az előfizető, tehát az árak mérséklésével, szolgáltatáscsomagok kialakításával lehetett új ügyfeleket toborozni.
Ahogy szaporodtak a szolgáltatók a piacon, úgy alakult át a szolgáltatás tartalma és a piaci térnyerés sok más eszköze. Sokak véleménye szerint, s így látták ezt a DataNetnél is, 1997 volt igazából a fordulat éve a magyarországi netezésben: ekkor alakult meg a Matáv, a monopolhelyzetben lévő vezetékes telefonos távközlési társaság internetszolgáltató cége, a Matávnet, amely óriási kapacitásával és a technikai háttér előnyével robbanásszerűen változtatta meg a hazai internetezést. Akik ugyanis a hazai szolgáltatók közül bent akartak maradni a nemzetközi netescirkuszban, alkalmazkodniuk kellett a "kihívóhoz", új stratégiát, új struktúrát kellett kialakítaniuk.
Így tett a DataNet is, amikor külföldi befektető után nézett: a frigy a GTS Internationallal jött össze, amely 1998 októberében vásárolta meg a céget, s létrejött a GTS-DataNet, a GTS Hungary Inc. 100 százalékos tulajdonaként. A cég gyors fejlődésnek indult, a tőkeinjekció és persze a professzionális vállalati háttér hatására a piac egyik meghatározó szolgáltatójává vált. 1999-es árbevétele 1,566 milliárd forint volt, hálózati ügyfeleinek száma 18 ezer, 450 a bérelt vonali előfizető, ez utóbbival saját információik szerint piacvezetők. A nemzetközi sávszélesség 155 Mbps GTS/Ebone kapcsolat optikai kábelen.
Szinte valamennyi vezető internetes cég szolgáltatási palettáján megtalálhatók a legfontosabbak: bérelt vonal, ISDN internet-hozzáférés, modemes hozzáférés, biztonsági, tűzfalmegoldások, e-kereskedelmi fejlesztések, webfejlesztés, domainnév-szolgáltatás. A használt eszközök legtöbbjét a Cisco, a Silicon Graphics, a SUN, illetve az IBM szállítja.
Hasonló utat járt be az Elender is, azzal a különbséggel, hogy más piacon kezdte működését, s tovább őrizte önállóságát. Mint ilyen, 1999-es adatok szerint, harmadik a szolgáltatói rangsorban, bár ők a másodiknak tartják önmagukat. Az Elender Informatikai Rt. jogelődje az 1990-ben alakult Elender Computer Kft. volt. A kezdetekben saját márkanév alatt összeszerelt számítógépeket forgalmaztak, s a száz százalékban magyar tulajdonú cég 1995-re a számítástechnikai vállalkozások élvonalába került. 1996-ban indították internetes szolgáltatásukat, új fejezetként az amerikai Advent International pénzügyi befektető révén 1998 végén 1 milliárd forintos tőkeemelést hajtottak végre. 1999-re 4 milliárdos forgalmat terveztek, s 25 ezer előfizetővel a modemes szolgáltatói piacon valóban másodikak lettek. A legutóbbi fordulat az életükben a világ vezető független internetszolgáltatójának megjelenése volt: a PSINet vásárolta fel a céget, s ezzel valóban megnőtt piaci súlyuk.
Sikeres portál
Néhány adat a piacvezetőről, az 1997-ben alakult, 1,5 milliárd forintos alaptőkéjű Matávnetről. A legnagyobb – ma még monopolhelyzetű – távközlési szolgáltatóval a háttérben a legkésőbb alakultak, de gyorsan az élre törtek. Ma közel 80 ezer modemes előfizetőjük van, a bérelt vonali piacon is 24 százalékos részesedéssel bírnak, s a helyzeti előny birtokában minden esélyük megvan ennek szinte korlátlan bővítésére. Ám nemcsak szerveres szolgáltatói babérokra törnek: saját portáljuk, ingyenes levelezőrendszerük is az élvonalban van. A mai netpiac leglátogatottabb portálja az Origo (auditált adatok szerint napi négyszázezer fölött az olvasói létszám), ami egyebek közt az AltaVizsla keresőszolgáltatásnak is köszönhető. A szolgáltató technikai színvonalával a nyugati standardoknak mindenben igyekszik megfelelni.
Árak és szolgáltatások
A különböző szolgáltatók díjainak összehasonlítása ugyan meglehetősen nehéz, mert csomagjaik annyira eltérnek egymástól, de azért a hozzáférés szintjéből, komplexitásából leszűrhető néhány következtetés. A legtöbben ugyan éppen most rendezik át áraikat, némiképp a Matávnet expanziójának következményeként: ez részben díjcsökkentést jelent, de egyben uniformizálódást is annyiban, hogy az árak egyre kevésbé térnek majd el egymástól. A legrövidebb idejű hozzáférés díja például nem sokat változott, a DataNet 1500 forintért ad 2 órát, 10 órát 2500 forintért nyújt az Elender, míg a Matávnet – csak hogy az összevetést nehezítse – a minimumcsomagot 5 órás használattal 1200 forintért kínálja. Némi fölszorzással látható, hogy hasonló az ár a többiekéhez, bár az igényelt órák számával nem nő arányosan a díj. A korlátlan elérés csomagja e cégek fenti sorrendjében: 6000 forint, 7500, illetve szintén 7500. A bérelt vonali szolgáltatások még érdekesebbek, miközben a csomagok tartalma más és más: a DataNet 40 ezer forint belépési díjért, havi 80 ezer forint előfizetési díjért 600 MB-ot ad, míg az Elender 50 ezres havi díjra 500 MB-ig nem számol forgalmi díjat. A Matávnet díjai teljesen egyediek, és érzékeltetik a háttér erejét: 110 ezer forintos havi díjért, 25 ezer forintos belépéssel korlátlan hozzáférést tesznek lehetővé.
Új szolgáltatásfajta is megjelent a piacon az alternatív távközlési szolgáltatók körében: a Vivendinél a csoport tagjai úgynevezett nyílt csomagot vehetnek igénybe, amelyre nem kell előfizetni, de még szerződést sem kell kötni: bármely telefon-előfizetőjük bármikor rácsatlakozhat az internetre, csak kiszámlázzák nekik a normál tarifa fölött a percenkénti 3,75 forintos díjat.
És a madzagok...
Az internetszolgáltatás elterjedésének legnagyobb hazai korlátja a technikai adottságok hiányossága. A hagyományos, kéterű, analóg vonal sávszélessége igen gyenge: hivatalosan ugyan 56 kbit/másodperc lehet az átviteli sebesség, a valóságban ennél jóval kevesebb, s ráadásul hullámzó is. A négyerű ISDN-vonal sávszélessége már 64 kbit/másodperc, tehát gyorsabb a normál vonalnál, csakhogy még nem érhető el mindenütt. Ráadásul némileg elavult is a Nyugaton már elterjedt, nálunk most indulgató úgynevezett ADSL-technológiához képest, amely a rézkábelen jóval nagyobb mennyiségű adatot képes átpréselni, akár 384 Kbit/secundum letöltési sávszélességgel is, ám sokkal drágábban. Ez utóbbi egyszeri díja 1 éves szerződéssel 62 500 forint, miközben emellett a havi díja 75 ezer forint lesz. Már annak, akinek egyelőre Budapesten ez elérhető lesz. Mindenesetre jó hír, hogy az ADSL-piacon elképzelhető az árverseny: a Matáv ugyanis azzal a megszorítással kapott engedélyt a technológia bevezetésére s a szolgáltatás megkezdésére, hogy novemberre meghatározza viszonteladói árait is, vagyis köteles lesz saját hálózatát kölcsönadni.
Az effajta internetezésnek sokkal hatásosabb alternatívája a kábeles netezés. Ez azonban ma még szintén nagyon kevés helyen érhető el. Olyan kábelre van ugyanis szükség, amelyen mindkét irányba haladhatnak a jelek, s ilyen a kábelhálózatok negyedénél sincs még. Ahol megvan ez a technikai lehetőség, és ahol működik, ott a sávszélesség, vagyis az egységnyi adatforgalom legalább tízszerese az ISDN-ének, s a szolgáltatók általában nem alkalmaznak forgalmi vagy időkorlátot. A TVNet-nél például a korlátlan használat havi díja 12 500 forint kapcsolt vonalon, ugyanez a kábeltévés hálózaton 86 250 forint.
A profit sokszorozódása
Nem tudni még pontosan, mi lesz majd a távközlés liberalizációja után. Mindenképp a szolgáltatási díjak, különösen a csatlakozási költségek rohamos csökkenését várhatjuk tőle (több összehasonlítás szerint a legdrágábbak egyike vagyunk Európában). Nem csoda, hogy ez év közepére is még csak 700 ezer körül jár a rendszeresen internetezők száma, igaz, három éve még csak alig 110 ezren voltak, tehát a fejlődés figyelemre méltó. Ma a tagadhatatlan fejlődéssel együtt is sokadikak vagyunk az európai rangsorban. Az internetfelhasználók aránya Izlandon 45, Svédországban 40, Finnországban 32, Svájcban 16,2, Hollandiában 13,7 százalék. Itt véget is érnek a kétjegyű számok, s jönnek a tíz alattiak: Ausztria 5,5, Magyarország 5,1, Csehország 4,9, Oroszország 0,9 százalék felhasználót tud felmutatni az össznépességhez viszonyítva.
A netes szolgáltatások tehát mennyiségi robbanás előtt állnak, amiből igen könnyen kihámozható, hogy a profit ugrásszerű növekedése várható, tehát nem véletlenül növekszik az e szolgáltatási ágban beruházott tőke.
| A magyarországi háztartások televíziós vételi lehetőségei | ||
|---|---|---|
|
Összes háztartás |
3 869 480 |
|
|
Összes tévés háztartás |
3 693 782 |
100% |
|
Kábelcsatlakozás |
1 829 681 |
50% |
|
Egyéni vagy központi parabola |
399 954 |
11% |
|
AM-mikró antenna |
270 994 |
7% |
|
Csak földi antenna |
1 294 251 |
35% |
| Adatok: ABN Hungary Kft. | ||