Illeték a vagyonszerzés után

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. december 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 32. számában (2000. december 1.)

 

Nemcsak a magánszemélyeknek, hanem a vállalkozásoknak is illetéket kell fizetniük a vagyonszerzésük után. Cikkünkben az erre vonatkozó tudnivalók mellett ismertetjük az illetékkötelezettséghez kapcsolódó kedvezményeket, s szót ejtünk a fontosabb eljárási kérdésekről is.

 

Az illetékfizetésre vonatkozó rendelkezéseket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény tartalmazza. A visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó fizetési kötelezettség alapja a vagyonszerzés, ami a vállalkozásokra leszűkítve annyit jelent, hogy az ingatlannak, valamint bizonyos esetekben az ingóságnak – értve ez alatt a hatóságilag árverezett ingóság, a gépjármű, illetve pótkocsi tulajdonjogának, a közterületen álló és ingatlannak nem minősülő felépítmény tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának (például használati jogának) a megszerzését – ellenérték fejében való megszerzése után illetéket kell fizetni. Az illeték általános mértéke a megszerzett vagyon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének 10 százaléka.

Természetesen a vállalkozásoknak is van lehetőségük például lakóingatlan vásárlására (ilyenkor az illetékfizetésre vonatkozó szabályok – a kedvezmények egy részének kivételével – lényegében azonosak a magánszemélyek által teljesítendő kötelezettségekkel). E helyütt azonban kizárólag a vállalkozások által köthető ügyleteket terhelő kötelezettségekkel, illetve az azok után járó kedvezményekkel foglalkozunk.

Ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozások tulajdonszerzése

Az ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozás által fizetendő illeték mértéke – az általános illetékmértékkel szemben – 2 százalék.

Az ingatlan – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értéke után 2 százalékos mértékű illetéket fizet

  • a cégjegyzék, illetve a vállalkozói igazolvány alapján az illetékkötelezettség keletkezésekor (azaz a vagyonszerzéskor) a főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó;
  • az ingatlanok pénzügyi lízingjét főtevékenységként végző vállalkozó, valamint
  • az ingatlanalap.

Ingatlanforgalmazás

Az a vállalkozó, aki (amely) főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult, abban az esetben fizet 2 százalékos mértékű illetéket a vagyonszerzés után, ha a vagyonszerzés illetékkiszabásra való bejelentésével egy időben nyilatkozik arról, hogy az ingatlant továbbeladás céljából vásárolta, továbbá a társaság cégbizonyítvánnyal, illetve az egyéni vállalkozó vállalkozói igazolvánnyal igazolja, hogy az ingatlanforgalmazás a főtevékenysége.

Pénzügyi lízing

Az a vállalkozó, amely az illetékkötelezettség keletkezésekor főtevékenységként végzi az ingatlanok pénzügyi lízingjét, akkor fizeti a 2 százalékos vagyonszerzési illetéket, ha a vagyonszerzésnek az illetékkiszabásra való bejelentésével egy időben nyilatkozik, hogy az ingatlant pénzügyi lízingbeadási céllal vásárolta. Emellett igazolnia kell azt is, hogy az ingatlanok pénzügyi lízingjét főtevékenységként végzi. Az igazolás keretében a vállalkozás benyújtja az illetékhivatalhoz:

  • a statisztikai számjelét, amely a főtevékenységet igazolja,
  • a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélyét, valamint
  • a Magyar Lízingszövetségnek a vállalkozás nettó árbevételéről, illetve az árbevétel megoszlásáról kiállított nyilatkozatát.

Az igénybevétel szabályai eltérnek az előzőektől, ha a kizárólag pénzügyi lízingtevékenységet folytató cég a tevékenységét az illetékkötelezettség keletkezésének évében, azaz a tárgyévben jogelőd nélkül kezdő vállalkozásnak minősül. Az ilyen gazdálkodó – amennyiben az ingatlant pénzügyi lízingbeadási céllal vásárolta – akkor fizet 2 százalékos mértékű illetéket az ügylet után, ha

  • a vagyonszerzés illetékkiszabásra történő bejelentésekor nyilatkozatban vállalja, hogy a tárgyévi nettó árbevételének 50 százaléka ingatlanok pénzügyi lízingjéből vagy
  • 75 százaléka ingatlan és gépjármű pénzügyi lízingjéből fog származni, emellett
  • a tárgyévet követő június 30-áig a Magyar Lízingszövetség által kiállított okirattal alátámasztja, hogy a tárgyévi nettó árbevétele az adott nyilatkozat szerint oszlott meg.

Ingatlanalap

Az ingatlanalap minden egyéb feltétel nélkül jogosult a 2 százalékos, kedvezményes mértékű illeték megfizetésére, azonban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott engedéllyel igazolnia kell, hogy jogosult az ingatlanalap-kezelői tevékenységre.

Ingatlan és gépjármű egyidejű pénzügyi lízingje

Az előzőekben meghatározott, 2 százalékos mértékű illetéket fizeti az ingatlanszerzése után az illetékkötelezettség keletkezésekor ingatlan és gépjármű pénzügyi lízinget egyaránt folytató vállalkozó is, ha

  • a vagyonszerzésnek az illetékkiszabásra való bejelentésekor úgy nyilatkozik, hogy az ingatlant pénzügyi lízingbeadás céljából vásárolta, és
  • a nettó árbevételének legalább 75 százaléka a fenti két tevékenységből származik.

Szankciók

Az előzőekben a kedvezményes illeték igénybevételének szabályait ismertettük, azonban értelemszerű, hogy a gyakorlatban előfordul olyan eset, amikor a kedvezmény feltételei a konkrét ügyletnél nem valósulnak meg maradéktalanul. Ilyenkor a hatóság szankcióval sújtja az általános mértéktől eltérő illetéket fizető vállalkozást. Ennek megfelelően, amennyiben a tárgyévet követő év június 30-áig a vállalkozás nem nyújtja be az illetékhivatalhoz a Magyar Lízingszövetség olyan igazolását, amely a tárgyévi nettó árbevétel – vállalt feltételek szerinti – megoszlását bizonyítja, akkor az illetékhivatal a vagyonszerzés után az egyébként fizetendő – azaz a 10 százalékos mértékű, illetve lakóingatlan esetén a 2, illetve 4 millió forint érték után a 6 százalékos mértékű – illeték és a nyilatkozat alapján fizetett illeték különbözetét 50 százalékkal növelten állapítja meg a vállalkozó terhére.

A Magyar Lízingszövetségnek az árbevétel megoszlására vonatkozó igazolása a kiadás évének utolsó napjáig igazolja a főtevékenységet, a kiadást követő év első napjától június 30-áig terjedő időszakban pedig ideiglenes igazolásként szolgál. A vállalkozó kérésére az ideiglenes igazolás alapján is van lehetőség a 2 százalékos mértékű illeték előírására, ha azonban a vagyonszerző legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezése évének július 15-éig nem nyújtja be az illetékhivatalhoz az adott, az előzőekben ismertetett feltételek fennállásáról szóló igazolást, akkor az illetékhivatal ilyenkor is a vagyonszerzés után az egyébként fizetendő általános mértékű, azaz 10 százalékos, illetve lakóingatlan esetében a 2, valamint 4 millió forint érték után a 6 százalékos és a kedvezményes, 2 százalékos mértékű illeték különbözetét állapítja meg a vállalkozó terhére, 50 százalékkal növelten.

Abban az esetben, ha az ingatlanforgalmazást végző vállalkozó a vagyonszerzésnek az illetékkiszabásra való bejelentésétől számított két éven belül nem adja el a továbbeladási céllal megszerzett ingatlant, vagy az eladást – legkésőbb a határidő elteltét követő 15 napon belül – nem igazolja a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről szóló határozattal vagy ennek hiányában az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását a tulajdoni lapon feltüntető széljeggyel, úgy az illetékhivatal az egyébként fizetendő – az előzőekben már megjelölt – általános mértékű és a kedvezményes illeték különbözetének kétszeresét írja elő pótlólag a vállalkozó terhére. Ugyanilyen következményekkel jár, ha az ingatlanok pénzügyi lízingbeadásával foglalkozó vállalkozó a fenti határidőn belül nem igazolja szerződéssel a lízingbeadás tényét.

A fentiekben meghatározott nyilatkozatok megtételére, továbbá igazolások benyújtására megállapított határidő elmulasztása esetén sincs lehetőség a kedvezmény megadására, illetve igénybevételére.

Illetékmentesség Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól: a közcélú vízi létesítmények és tartozékaik kezelői jogának megszerzése; az állami tulajdonban lévő természetvédelmi terület kezelői jogának a természetvédelmi kezelő általi megszerzése; a gazdálkodó szervezet olyan szervezeti átalakulással (egyesülés, szétválás) bekövetkező vagyonszerzése, amikor a létrejövő gazdálkodó szervezet(ek) a korábbinak jogutódja(i) lesz(nek); a kisajátított vagy bányakárt szenvedett ingatlanért kapott csereingatlan szerzése vagy a kártalanítási összegből rá eső rész erejéig a kártalanítottnak az ingatlanvásárlása (ideértve az ilyen ingatlanra vonatkozó más személyt megillető jog megszűnéséért kapott kártalanítási összegből azonos jog megszerzését is); a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra megvásárolt ingatlan vételárából történő ingatlanvásárlás (ideértve az ilyen ingatlanra vonatkozó, más személyt megillető jog megszűnéséért járó vételárból az azonos jog vásárlását is); a gépjármű, a pótkocsi tulajdonjogának a statisztikai jelzőszám szerint főtevékenységként gépjármű, pótkocsi forgalmazására jogosult vállalkozó, továbbá a gépjárműlízinget főtevékenységként folytató vállalkozó általi megszerzése; a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere keretében létrejött megállapodáson alapuló termőföldtulajdon szerzése; az alapító okirat szerint a tag által az ügyvédi iroda (egyszemélyes, társas) rendelkezésére bocsátott ingatlan megszerzése; az ügyvédi iroda olyan átalakulással (egyesülés, szétválás) bekövetkező vagyonszerzése, amikor a létrejövő iroda (irodák) a korábbinak jogutódja(i) lesz(nek); továbbá az ügyvédi iroda megszűnése esetén a tagok között felosztott vagyonból az induló vagyon értékét meghaladó rész megszerzése.

Hitelintézet ingatlanszerzése

A hitelintézet a megszerzett ingatlan után az ingatlan – terhekkel nem csökkentett – értéke 2 százalékának megfelelő összegű vagyonszerzési illetéket fizet, ha

  • az ingatlant a pénzügyi veszteség mérséklése, avagy elhárítása érdekében, csereügylet során, vagy
  • az adósával szembeni felszámolási vagy végrehajtási eljárásban szerezte.

Lényeges, hogy a kedvezményes mértékű illeték fizetésének további feltétele, hogy a pénzintézet az ingatlant legfeljebb hároméves időtartamra szerezze meg. Ez érvényes mind a pénzügyi veszteséggel kapcsolatos csereügyletre, mind pedig a felszámolási (végrehajtási) eljárásban való szerzésre is.

Gépjármű és pótkocsi megszerzése

Gépjármű tulajdonjogának megszerzésekor az illeték mértéke a hajtómotor hengerűrtartalmának minden cm3-e után 10 forint, kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű esetén a hajtómotor teljesítményének minden megkezdett 1 kW-ja után 400 forint.

A pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséért, ha a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 2500 kg-ot 5000 forint, minden más esetben 12 000 forint illetéket kell fizetni.

A gépjármű és a pótkocsi meghatározott tulajdoni hányadának megszerzésekor – ideértve a haszonélvezeti jog szerzését is – a megszerzett hányadra eső illetéket kell fizetni.

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

Az illetékfizetés módja

Az illetéket bélyeges űrlappal, illetékbélyeggel vagy – kiszabás alapján – pénzzel kell megfizetni. A pénzügyminiszter indokolt esetben – egyedi elbírálás alapján – az általános szabályoktól eltérő fizetési módot is engedélyezhet vagy rendelhet el.

Bélyeges űrlappal az illetékfizetés az űrlap kiállításával – beleértve az illeték lerovását is – történik.

Az eljárási illetéket – eltérő rendelkezés hiányában – illetékbélyeggel kell megfizetni, amelyet az eljárást kezdeményező iratra, illetve arra az iratra kell felragasztani, amellyel az illetékfizetést bejelentik az adott hatósághoz.

A fizetendő (lerovandó) illetéket kerekíteni kell, mégpedig úgy, hogy az öt forint alatti maradványt el kell hagyni, az öt forintot és az azt meghaladó összeget pedig tíz forintnak kell számolni.

Az iratra felragasztott illetékbélyeget nem lehet átírni és nem lehet semmilyen módon megjelölni azt, ugyanis az illetékbélyeget az a hatóság érvényteleníti – felülbélyegzéssel –, amelynél az eljárást kezdeményezték.

Az 1000 forintot meghaladó eljárási illetéket az illetékhivatalnál bélyeg helyett pénzben is meg lehet fizetni. Ilyenkor az illetékköteles iratot (például keresetlevelet, fellebbezést) annak egy másolatával a vállalkozás székhelye szerinti illetékhivatalhoz kell benyújtani. A hivatal az eredeti iraton igazolja az illeték megfizetését. Értelemszerűen ez a fizetési mód a nagy összegű illeték lerovásánál célszerű.

Kiszabás alapján pénzzel kell megfizetni:

  • a vagyonszerzési illetéket, ideértve az illetékelőleget is;
  • egyes, jogszabályban meghatározott esetben az eljárási illetéket (például ingatlan vásárlása esetén); valamint
  • a bélyeges űrlappal vagy illetékbélyeggel megfizetni elmulasztott illetéket.

Gépjármű, pótkocsi vagyonszerzési illetékének megfizetése

A gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, haszonélvezetének megszerzéséért járó illetéket pénzzel kell megfizetni. Az ilyen jog szerzését tanúsító okiratot – a keltétől számított 15 napon belül – a bekövetkezett jogváltozás átvezetése végett be kell mutatni az illetékes rendőrkapitányságnál, illetőleg közlekedési hatóságnál. Az illetéket a gépjármű, pótkocsi átírását megelőzően – a rendőrkapitányságnál (közlekedési hatóságnál) beszerzett átutalási postautalványon – az illetékhivatal számlájára kell befizetni.

A fentiekben meghatározott rendőrhatósági (közlekedési hatósági) közreműködéstől függetlenül a gépjármű- és pótkocsiszerzések tekintetében is az illetékhivatal az elsőfokú illetékhatóság. Ha a fizetendő illetékkel kapcsolatos vita vagy más körülmény ezt indokolja, az illetékhivatal határozattal állapítja meg a vagyonszerzési illetéket.

Illetékelőleg

Az illetékelőleg intézménye viszonylag új keletű az illetékjogban. Ingatlan tulajdonjogának, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak ajándékozási, illetve visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső szerzése után a fizetésre kötelezett a bejelentett érték alapulvételével illetékelőleget köteles fizetni. Ez a kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha a vételár teljes kiegyenlítéséig az eladó fenntartja a tulajdonjogát.

Nincs illetékelőleg-fizetési kötelezettség, ha a földhivatal az ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozott határozatát – azaz az ingatlan-nyilvántartási eljárás befejezését követően a tulajdonjog, illetve vagyoni értékű jog bejegyzéséről, törléséről szóló, illetve a bejegyzési kérelmet elutasító határozatát – az illeték megállapítását megelőzően küldi meg az illetékhivatalnak.

Az előleg közlése

Az illetékelőleg összegét (ideértve a mulasztási bírságot és az ingatlan-nyilvántartási eljárás illetékét is) az illetékhivatal fizetési meghagyásban közli a vagyonszerzővel. A fizetési meghagyás az illetékelőleg összegének erejéig fellebbezésre való tekintet nélkül, előzetesen végrehajtható okiratnak minősül.

Fizetési meghagyás

A kiszabás alapján fizetendő illetékről – ideértve a mulasztási bírságot is – fizetési meghagyást (határozatot) ad ki az illetékhivatal. A fizetési meghagyás tartalmazza a kiszabott illeték összegének megállapításánál figyelembe vett adatokat és az illetékhivatal által alkalmazott jogszabályokat. Abban az esetben, ha az illeték kiszabásakor rendelkezésre álló adatok alapján az illeték alapja nem állapítható meg egyértelműen, az illetékhivatal a fizetési meghagyásban közli az illeték megfizetésére kötelezettel, hogy az államigazgatási eljárásról szóló jogszabály szerint helye van a határozat módosításának.

Esedékesség

A fizetési meghagyás alapján fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő napon válik esedékessé. A megállapított illetéket a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésének napját követő 15 napon belül késedelmipótlék-mentesen lehet megfizetni.

Illetékelőleg

A fizetési meghagyásban megállapított illetékből az illetékelőleg a határozat kézbesítésétől számított 15. napon válik esedékessé. Az esedékesség napját követő 15 napon belül az illetékelőleget késedelmipótlék-mentesen lehet megfizetni.

Illetékkülönbözet

Az illetékkülönbözet a jogerős fizetési meghagyásban megállapított illeték és az illetékelőleg különbsége. Az illetékhivatal ennek megfizetésére a vagyonszerzés ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követően fizetési felhívást bocsát ki. A felhívásban megjelölt illeték a kézbesítéstől számított 15. napon válik esedékessé. Az illetéket az esedékesség napját követő 15 napon belül késedelmipótlék-mentesen lehet megfizetni.

Az illeték törlése és visszatérítése

Az illeték törlése értelemszerűen akkor jöhet szóba, ha a kötelezett a terhére megállapított illetéket még nem fizette meg, míg visszatérítésről a már megfizetett illetéknél rendelkezik az illetékhivatal. A meg nem fizetett illeték bármikor törölhető, a megfizetett illeték visszatérítésére pedig a megfizetést követő öt éven belül van lehetőség. Amennyiben a bíróság a vagyonszerzést annak időpontjára visszahatóan szünteti meg vagy korlátozza, az illeték visszatérítését öt éven túl is – de legfeljebb a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül – lehet kérni.

A törlés, visszatérítés esetei

Azoktól az esetektől eltekintve, amelyekben az illetéket az illetéktörvény egyéb rendelkezése alapján kell törölni vagy visszatéríteni, a kiszabott, de még meg nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a megfizetett illeték visszatérítésének – a fizetésre kötelezett vagy jogutódja kérelmére, a cégek vagyonszerzését érintően – a következő esetekben van helye:

  • ha a jogügyletet a bíróság módosítja, átváltoztatja vagy megszünteti, illetőleg felbontja, s emiatt a jogügylet után kevesebb illeték jár, illetőleg illeték nem jár;
  • ha a jogügylettől a felek közös megegyezéssel, az eredeti állapot helyreállításával elállnak, és ezt ingatlan esetében a földhivatal határozatával, más esetben a közös megegyezésről szóló okirattal igazolják;
  • ha az illetékfizetésre kötelezett számítási hiba vagy jogszabály téves értelmezése folytán a szabályszerű illetéknél többet fizetett;
  • ha az illetéket vagy az illetékalapot hibásan számították ki, vagy az illeték kiszabása nem a fizetésre kötelezett terhére történt, továbbá ismételt kiszabás esetén, valamint
  • ha a bontó feltételtől függő jogügyletnél a feltétel bekövetkezik.

Szankciók

Mulasztási bírság

Ha az illeték fizetésére kötelezett személy – felhívás ellenére – egyáltalán nem, vagy nem teljes mértékben, vagy nem a megszabott határidőben teljesítette az eljárás kezdeményezésekor fennálló eljárásiilleték-fizetési kötelezettségét, továbbá ha elmulasztja vagy késedelmesen teljesíti a vagyonszerzéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettségét, a fizetendő illetéken felül, az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott mértékű, mulasztási bírságot kell fizetni.

A hivatkozott jogszabály értelmében, ha az adózó a vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési (bevallási) kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki (bevallási késedelem), a kiszabott vagyonszerzési illeték után 5 százalékos mértékű mulasztási bírságot fizet, amennyiben a késedelem nem haladja meg a 15 napot. A 30 napot meg nem haladó késedelemnél 20 százalék, ennél hosszabb késedelemnél pedig 30 százalék a mulasztási bírság. Fontos, hogy a bírság egyik esetben sem haladhatja meg a 100 000 forintot.

Késedelmi pótlék

A fizetési meghagyásban, illetve az illetékkülönbözetről kibocsátott, valamint a bíróság határozata alapján az illetékhivatal által kiadott fizetési felhívásban megállapított határidőig meg nem fizetett illeték után az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint kell késedelmi pótlékot fizetni. E szerint az illeték késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától a megfizetés napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.

A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.

Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelmét igazolta. Igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő.

dr. Kovács Károlyné
Alapfogalmak Vagyon: az ingatlan, az ingó, a vagyoni értékű jog; Ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog; Ingóság: a fizetőeszköz, az értékpapír, valamint az a dolog, ami nem minősül ingatlannak; Vagyoni értékű jog: a tartós földhasználat, a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga – ideértve a szövetkezeti háztulajdonra vonatkozó rendelkezések szerinti használati jogokat, továbbá a külföldiek ingatlanhasználati jogát is –, valamint a kezelői jog; Forgalmi érték: az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén az illetékkötelezettség keletkezésekor – a vagyontárgyat terhelő adósságok, továbbá az ingatlanon a vagyonszerző javára az elidegenítéskor megszűnő bérleti jog figyelembevétele nélkül – árként általában elérhető; Gépjármű: az olyan közúti szállító- vagy vontatóeszköz – a mezőgazdasági vontató, az önjáró vagy vontatott munkagép, a lassú jármű és a segédmotoros kerékpár kivételével –, amelyet beépített erőgép hajt és rendőrhatósági nyilvántartásba vételét jogszabály írja elő; Pótkocsi: az előzőek szerinti gépjárművel történő vontatásra készült jármű, teher- és sátras utánfutó, félpótkocsi, valamint lakópótkocsi, melynek a közlekedésben való részvételét – külön jogszabály – hatósági nyilvántartásba vételhez köti; Ingatlanlízinget főtevékenységként folytató vállalkozó: az a – kizárólag pénzügyi lízingtevékenységet folytató – vállalkozó, amelynél a Magyar Lízingszövetség igazolja, hogy a vagyonszerzést megelőző évben az éves nettó árbevételének legalább 50 százaléka ingatlanlízingből származott; Gépjárműlízinget főtevékenységként folytató vállalkozó: az a – kizárólag pénzügyi lízingtevékenységet folytató – vállalkozó, amelynél a Magyar Lízingszövetség igazolja, hogy a vagyonszerzést megelőző évben az éves nettó árbevételének legalább 50 százaléka gépjárműlízingből származott; Ingatlan és gépjármű pénzügyi lízinget egyaránt folytató vállalkozó: az a – kizárólag pénzügyi lízingtevékenységet folytató – vállalkozó, amelynél a Magyar Lízingszövetség igazolja, hogy a vagyonszerzést megelőző évben az éves nettó árbevételének legalább 75 százaléka ebből a két tevékenységből származott, azzal, hogy egyik tevékenységből sem származott az éves nettó árbevételének kevesebb mint 25 százaléka.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. december 1.) vegye figyelembe!