A magyar reklámfilmek immár nemzetközi mércével mérve is minőségi színvonalat képviselnek. Bár a külföldi alkotásokkal szemben mind ez idáig szerényebb elismertséget szereztek, a szakma rendelkezik olyan munícióval, amely a további fejlődést megalapozza.
Az utóbbi évek tapasztalatai határozottan azt tükrözik, hogy a reklámfilm megtalálta a maga sajátos – és feladatát jól ellátó – szerepét a média területén. Dr. Serényi János, a Magyarországi Reklámügynökségek Szövetségének elnöke megfogalmazása szerint a filmipar e sajátos területe arról árulkodik, hogy igen jelentős kreativitást képes felszínre hozni, s immár nagyon is komoly szakmai háttérrel bír.
Elismert rendezők
A magyar gyártású reklámfilmek némelyike most már külföldön is – igaz, elsősorban a közép-európai régió országaiban – ismertté és keresetté vált. Ez óriási változás, hiszen egy évtizeddel korábban a televízióban még abszolút túlsúlyt képviselt a magyar szöveggel ellátott külföldi produkció, miközben elenyésző volt a Magyarországon készült filmek száma. Az áttörés azonban nem sokáig váratott magára, egyre több filmet forgattak itthon, és időközben felnőtt egy jó felkészültségű és nagy szakmai tudással felvértezett alkotói kör. Ebben a szakmai "csapatban" feltétlenül megemlítendő Sas István rendező – aki az elsők között készített igen emlékezetes és színvonalas reklámfilmeket –, majd Kozma Péter, aki ugyancsak sajátos színt vitt a szakmába. De rajtuk kívül még számosan – például Herczeg Attila, Kriskó László és Németh Attila – vívtak ki elismerést a magyar reklámfilmnek, sőt, ma már az is megfigyelhető, hogy a nagyfilmek rendezői is szívesen "szomszédolnak" a reklámágazatban.
Kevesebb a sokkoló mozi
A magyar reklámfilmek tartalmilag és a célcsoport elérésének hatékonyságát illetően is rendkívül sokat fejlődtek az utóbbi években. Serényi János kiemelte: a szakma felismerte, hogy bizonyos termékek és szolgáltatások népszerűsítése akkor lehet sikeres, ha kifejezetten a magyar ízlésvilágot tükrözi. Vannak olyan reklámok, amelyek globális – a világ bármely táján érthető és hasonló életérzést keltő – nyelven "szólalnak meg", ettől azonban különbözniük kell a magyar fogyasztóknak szánt filmeknek. Vannak viszont olyanok is, amelyek csupán törekednek erre, de igazi sikert nem érnek el. Napjainkban egyre több az érzelmekre ható reklám, s a korábbinál jobban előtérbe kerül a humor. A reklámalkotók zöme ugyanakkor azzal is tisztában van, hogy a geg nem mehet az érthetőség rovására. Igen sikeresnek mondhatók a gyermekeknek szóló reklámfilmek. Világszerte visszaszorulóban vannak a sokkoló reklámok.
Szerény a büdzsé
A hiányosságokat illetően Serényi János arra emlékeztetett, hogy a fejlett országokban lényegesen több pénzt fektetnek reklámfilmgyártásba, Magyarországon a büdzsé szerényebb, s ez bizonyos korlátokat szab, illetve takarékosságot követel. Egyebek közt ennek tudható be, hogy míg Nyugaton számos teszt épül be a filmgyártás folyamatába, addig nálunk egy-egy lépcsőfok kimarad. Ennek ellenére a reklámfilmipar látványosan fejlődött, s bár a nemzetközi fesztiválok nem a magyar sikerektől hangosak, azért három-négy díjat minden évben elhoznak a hazai produkciók. Serényi János úgy véli: a gazdaság bővülésével, tőkevonzó erejének növekedésével a reklámipar is kellő ösztönzést kap majd, ez pedig magával hozza a hazai reklámfilmek piacának további élénkülését. Bár ma még elsősorban a nagyvállalkozók igénylik a megjelenést a reklámfilmekben – hiszen a filmgyártási költségek, illetve a közzétételi díjak magasak –, a megrendelői kör bővülhet a jövőben.