Befektetések hozamai

Éljen a portfólióképzés!

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. december 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 32. számában (2000. december 1.)

 

Felemás időszakot zárt a honi befektetési piac 2000 eddig eltelt részében. A részvény-piac – ígéretes kezdés után – alulteljesített, az állampapírpiacon éves szinten a hozamok szinte változatlanok. A befektetési jegyek piacára a mögöttes termékek rányomták bélyegüket, ugyanakkor az alapkezelők mind nagyobb mértékben fektetnek be külföldi értékpapírokba. A pénz- és tőkepiacról emiatt érezhetően más, magasabb hozammal kecsegtető területekre áramlik a pénz.

 

Talán soha nem igazolta még ennyire a piacok eltérő teljesítménye a pénzügyi guruk unos-untalan ismételgetett portfólióképzési aranyszabályát, mint 2000-ben. A honi piacgazdaság eltelt tíz évében szinte mindig voltak kiemelkedően és egészen alulteljesítő részpiacok. Hol a befektetési jegyek váltak vonzóvá az adózási szabályok miatt, hol az államkötvények voltak kelendőek a gyorsuló inflációcsökkentés miatt a privatizációs folyamatok kezdetén, közepén pedig a részvénypiacon érződött a hossz-hangulat. Legújabban az ingatlanpiac emelkedett olyannyira a társpiacok felé, hogy a befektetők azt gondolhatták: csak felesleges veszteségük (elmaradt hasznuk) képződik, ha a kevésbé vonzó részpiacokra is befektetnek. 1996-1997-ben például az állampapírpiacon csekély 20 százalékos (ma már persze elérhetetlenül vonzó) hozamért lehetett kötvényeket vásárolni, amikor a részvénypiacon a becsukott szemmel kiválogatott portfólió is megsokszorozta a befektetői vagyont.

Devizapiaci megtérülések 2000-ben*

Devizaárfolyamok (Ft)

1999. XII. 31.

2000. X. 17.

változás (%)

Angol font

408,30

446,42

9

Euró

254,92

262,91

3

Japán jen (100)

247,06

285,77

16

USA-dollár

252,52

309,20

22

Forrás: MNB
*Megjegyzés: a változás pusztán az adott deviza árfolyam-módosulását takarja, természetesen az adott pénznemben befektetve pénzünket, magasabb megtérülés is elérhető volt.

Vonzó külföldi papírok

Az idei befektetési terepeket szemlélve nem túlzó a megállapítás, hogy nincs közöttük igazi nyertes. Az állampapírpiacon éppúgy voltak/vannak stagnálást, enyhe javulást és visszaesést mutató időszakok, mint ahogyan a részvénypiacon is lehet(ett) jó "lóra" tenni. Összességében azonban a legjobb stratégiának a külföldi befektetési elemeket is tartalmazó portfóliók bizonyulnak, amit az is alátámaszt, hogy gombamód szaporodnak az ilyen konstrukciók.

A brókercégek a külföldi részvények közvetlen megvásárlását, a befektetési alapkezelők újabb konstrukcióikban vagy a külföldi részvényeket is tartalmazó alapokat, vagy esetleg a folyószámlákra emlékeztető, egészen kiegyensúlyozott hozamú pénzpiaci alapokat kínálják. Sőt, a külföldi értékpapírok vonzerejének növekedését mutatja az is, hogy egyes alapcsaládokban megjelentek a regionális alapok is, azaz a csak Európában, csak az Egyesült Államokban vagy éppen Kelet-Közép-Európában befektetők. Természetesen a jegyeket megvásárló befektetőknek lehetőségük van ügyes válogatással diverzifikálni, de olykor az alapok maguk is megteszik ezt. A piac, illetve a befektetési termékek átláthatóságának sem tesz rosszat ez a tendencia, mert ilyenkor az alap nyíltan deklarálja, hogy milyen piacon, milyen vagyonarányt kíván befektetni, nem bízza a befektetőre a portfólióképzést, hanem valamilyen vegyes alap konstrukcióban ő maga súlyoz a részpiacok között. A teljesítmények értékelése is tisztábbá válik ilyenkor, mert az alapok közlik azt a viszonyszámot (benchmarkot), amelyhez saját alapjuk hozamait mérni lehet. Ezek a mutatók olykor egészen bonyolult, súlyozott kombinációk, hiszen a különféle portfólióelemeket tartalmazó alap benchmarkjában egyszerre szerepelhet a honi részvények teljesítményét értékelő mutató (a BUX, vagy a kifejezetten az alapok befektetési kötöttségeire kifejlesztett RAX), a magyar állampapírpiacot jellemző szám (ez a MAX mutatócsalád), illetve a nemzetközi tőkepiaci indexek reprezentánsai. A nagyobb mutatócsaládok (ilyen például a Dow Jones hírügynökség, vagy a Morgan Stanley befektetési bank mutatószám-együttese) minden régióra, ágazatra külön mutatószámot fejlesztett ki, de vannak olyan globális indexek, amelyek együttesen próbálják megjeleníteni a világgazdaság megtérülési lehetőségeit.

Részvénypiaci befektetési hozamok 2000-ben

Befektetés típusa

1999. XII. 31.

2000. X. 13.

változás(%)

Hazai részvények 

BorsodChem

10200

6750

-34

Danubius

4600

4895

6

Egis

10010

13000

30

Graboplast

2300

2350

2

Matáv

1770

1336

-21

Mol

5250

4680

-11

NABI

5300

5550

5

OTP

14790

13900

-6

Pannonplast

6240

4195

-33

Rába

2345

2220

-5

Richter

16600

14505

-13

Synergon

2445

1640

-33

TVK

4820

5255

9

Zalakerámia

1920

2580

34

Zwack

7265

6410

-12

Tőzsdeindexek* 

BUX

8819

7805

-11

CAC (francia)

5958

6064

2

DAX (német)

6958

6661

-4

DOW JONES (amerikai)

11497

10192

-11

FTSE (angol)

6930

6210

-10

HANG SENG (hongkongi)

16962

14680

-13

WIG (lengyel)

18084

14929

-17

PX 50 (cseh)

485

497

2

ASPMT (orosz)

1638

1826

11

Nikkei (japán)

18810

15330

-19

*Megjegyzés: a részvényindexeket különböző pénznemben számolják, így a változások nem összehasonlíthatók.

Kiszámíthatatlan részvénypiac

A portfólióképzés az idén nemcsak a befektetési jegyek esetében, de a részvény- és az állampapírpiacon is megtérült. A Budapesti Értéktőzsde eddigi működése alatt mindig meg lehetett találni a legígéretesebb szektorokat. Az első évek egyedi sztárpapírjai után a minden képzeletet felülmúló hossz idején előbb a gyógyszeripar és a műanyagipar részvényeinek árfolyam-növekedési üteme hagyta maga mögött a társakét, később feljött a magára talált vegyipar vagy éppen az OTP képviselte bankszektor. A messze legnagyobb kapitalizációjú cég, a Matáv megjelenése után az árfolyam-emelkedésben is példát mutatott, amelyhez csak olyan közepes méretű kibocsátók tudtak felkapaszkodni, mint a Zwack vagy a NABI. Az idei év azután csapongóvá vált. Szinte nem is érdemes átlagos részvénypiaci hozamokról beszélni, hiszen óriási különbségek vannak aszerint, hogy ki mikor milyen papírba fektetett. A hatalmas volatilitást egy jó portfólióval tompítani lehetett, ám az összesített mozgások révén az egész évben a BÉT-en befektető részvénytulajdonos valószínűleg rosszul járt.

A Matáv vezette januári hossz idején még mindenki a 15 ezer pontos év végi BUX-ról, az EU-csatlakozások előtt már látott óriáshosszokról (legutóbb ezt Görögországban lehetett tapasztalni) beszélt, majd fordult a kocka. Az okok szerteágazóak, sok helyről érkeztek a "pofonok": előbb világszerte megtorpantak a tőzsdék, mert az addig húzóerőt képviselő "Új Gazdaság" modern technológiát felhasználó cégeit alaposan leértékelte az első internetes csődhullám. A magyar cégeket közvetlenül vagy áttételesen a magas olajár és az euró gyöngélkedése is sújtotta, ám az igazi belső csapások ekkor még hátravoltak. A mélyrepülés kezdete a nyár eleji hónapokra tehető, ekkor – több kormányzati akció nyomán – a tőzsde politikai kockázata megnőtt. Az infláció visszaszorítása érdekében ugyanis az állam olyan lépéseket tett, amelyek elriaszthatták a külföldi befektetőket. A Molt a júliusi 12 százalékos, a világpiaci árszintet el nem érő gázáremelés után kezdték el a nemzetközi alapok "kiszórni", de ugyanígy a gyógyszerárképzésnél érezhető központi nyomás is az állam által még befolyásolt cégek leértékelődéséhez vezetett. Persze a kormányzat is két tűz között vergődött, mert az amúgy remek eredményeket felmutató makrogazdaságban megjelent a magas infláció réme, így választani kellett: vagy a külföldi befektetők bizalma csökken a sorozatos piaceltérítő akciók nyomán, vagy az inflációt engedi szabadjára a kormányzat. Sajnos, végül egyiket sem lehetett igazán meggátolni, mert irreális gázár ide vagy oda, szeptemberre az infláció tíz százalék fölé jutott, ami újabb csapásként érte elsősorban az állampapír, de a részvénypiacot is. A képlet azonban ekkor sem volt egyszerű. Az állam által a Molra kényszerített óriási veszteség miatt azt lehetett volna gondolni, hogy menekülni kell ettől a papírtól, és "éljenek" azok a részvények, amelynek kibocsátóját még kevésbé presszionálta az állam (például a Matáv). A megtérülési mutatók nem ezt bizonyították. A vegyiparban meginduló tulajdonosi harc után a Mol nekilendült, ugyanakkor az egész világon elfordultak a befektetők a távközlési papíroktól, így a Matáv éppen a leggyengébben szereplő részvény volt a nyáron. Mindeközben – bár az amúgy legstabilabbnak mondott blue chipek is olykor 20-25 százalékkal estek vagy éppen drágultak hetente – a BUX látványosan nem mozgott. A sok-sok speciális tényező miatt ugyanis nem egységesen változott a piac hangulata, a BÉT-en egy napon belül teljesen különböző szektorális képek is kialakultak. Így összességében az átlagos portfóliókkal nem lehetett sokat sem nyerni, sem veszíteni, ám az egyedi kilengések óriásiak voltak. A Mol, a BorsodChem és a TVK részvényeivel a nyáron hetente olykor 25 százalékos árfolyamnyereséget is el lehetett érni, míg éppen ezekkel a papírokkal vagy az erősen veszteségessé váló Prímagázzal, illetve a hosszasan ereszkedő Matávval bizonyos időszakokban ijesztő mértékű veszteségeket kellett elszenvedni.

Állampapírpiac

 

1999. XII. 31.

2000. X. 17.

változás (%)

Alapkamat

14,50

11,00

 

Kéthetes betéti repo

13,75

11,75

 

MAX

176,5416

187,2334

6

Forrás: ÁKK, MNB
A legnagyobb befektetési alapok egy jegyre jutó nettó eszközértéke

Az állampapírpiacon a jó egyensúlyi és GDP-növekedési adatok rendre némi optimizmust sugalltak, ám ez a nyár eleje óta csak arra volt elegendő, hogy ideig-óráig ellensúlyozza a megtorpant inflációcsökkenés miatti riadalmat. Ráadásul (és ez a részvénypiacra is igaz) a befektetők valószínűleg először az idei év kormányzati retorikájából és nemzetközi fejleményeiből döbbentek rá, hogy a korábban emlegetett EU-csatlakozási időpontok minden alapot nélkülöznek, és igencsak kitolódhat az integráció. A hozamok enyhe változásokkal araszolgattak lefelé, vagy lépdeltek kicsit gyorsabban felfelé, de nyugodt, kiegyensúlyozott kereskedés jellemezte a piacot, megfelelő keresleti oldallal. Mindez október 11-ig tartott, ezen a napon ugyanis a KSH közölte a minden pesszimista prognózist meghaladó szeptemberi inflációs adatot, a Magyar Nemzeti Bank pedig – a szigorú monetáris politika jegyében – száz bázisponttal megemelte az irányadó kamatokat. Ez az állampapírpiacon két napra elosztva éppen ekkora hozamemelkedéshez vezetett, és az Államadósság Kezelő Központ által különböző futamidőkre kiszámított irányadó referenciahozamok is azonnal – a tízéves lejáraton kívül minden más futamidőre – tíz százalék fölé ugrottak, pedig korábban már voltak időszakok, amikor egyetlen futamidőre sem volt két számjegyű a hozam. Ebben a helyzetben nem is lehet várni, hogy a már elfelejtett 10 százalék feletti kockázatmentes hozam visszaesik, mert az inflációért részben felelős olajárak továbbra is rekordot döntenek. A kormányzat erőfeszítése egy döntően magánkézben levő nemzetgazdaságban csak torzulásokat hozhat, de az inflációs folyamatokat nem igazán képes befolyásolni.

A legnagyobb befektetési alapok egy jegyre jutó nettó eszközértéke

 

1999. XII. 31.

2000. X. 13.

változás (%)

OTP Optima

1,99

2,18

10

Budapest I.

2,79

3,01

8

Budapest Növekedési

2,11

2,01

-5

CA Deviza-Kötvény

1,55

1,64

6

Forrás: Magyar Tőkepiac
Az elsődleges forgalmazók ajánlatai alapján számolt állampapír-piaci referenciahozamok (%)

Kötvénypiaci remények

Érdemes szólni a még mindig szinte észrevehetetlen vállalati kötvénypiacról is. A Budapesti Értéktőzsde részvénykibocsátói listája évek óta nemhogy nem gyarapszik, de még apad is. Ugyanakkor a BÉT vezetői ígéretes jövőt láttak a kereskedelmi kötvényekben, ezért feltételeiket enyhítették. Nos, egyelőre nem áramlanak a vállalati kötvények a börzére, kisebb kibocsátások, önkormányzati emissziók voltak ugyan, de továbbra sem érezhető, hogy a részvénypiac gyengélkedése miatt a vállalatok tőkeemelés helyett kölcsöntőke bevonásával gyarapítanák finanszírozási forrásaikat. Ha pedig mégis, akkor egyelőre sokkal olcsóbbnak tűnik a nyilvános kötvénykibocsátás megszervezése helyett valamely banktól, vagy bankszindikátussal megegyezve és minimális piaci felárral konzorciális hitelt felvenni.

Az elsődleges forgalmazók ajánlatai alapján számolt állampapír-piaci referenciahozamok (%)

 

1998. XII. 31.

1999. XII. 31.

2000. X. 17.

3 hó

16,10

12,21

11,77

6 hó

15,98

12,20

11,75

12 hó

15,88

12,10

11,68

2 év

14,85

11,46

11,48

3 év

14,18

10,79

11,29

5 év

12,88

9,90

10,57

10 év

*

8,92

9,31

* Még nem számolták.
Forrás: Államadósság Kezelő Központ

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. december 1.) vegye figyelembe!