Felemás időszakot zárt a honi befektetési piac 2000 eddig eltelt részében. A részvény-piac – ígéretes kezdés után – alulteljesített, az állampapírpiacon éves szinten a hozamok szinte változatlanok. A befektetési jegyek piacára a mögöttes termékek rányomták bélyegüket, ugyanakkor az alapkezelők mind nagyobb mértékben fektetnek be külföldi értékpapírokba. A pénz- és tőkepiacról emiatt érezhetően más, magasabb hozammal kecsegtető területekre áramlik a pénz.
Talán soha nem igazolta még ennyire a piacok eltérő teljesítménye a pénzügyi guruk unos-untalan ismételgetett portfólióképzési aranyszabályát, mint 2000-ben. A honi piacgazdaság eltelt tíz évében szinte mindig voltak kiemelkedően és egészen alulteljesítő részpiacok. Hol a befektetési jegyek váltak vonzóvá az adózási szabályok miatt, hol az államkötvények voltak kelendőek a gyorsuló inflációcsökkentés miatt a privatizációs folyamatok kezdetén, közepén pedig a részvénypiacon érződött a hossz-hangulat. Legújabban az ingatlanpiac emelkedett olyannyira a társpiacok felé, hogy a befektetők azt gondolhatták: csak felesleges veszteségük (elmaradt hasznuk) képződik, ha a kevésbé vonzó részpiacokra is befektetnek. 1996-1997-ben például az állampapírpiacon csekély 20 százalékos (ma már persze elérhetetlenül vonzó) hozamért lehetett kötvényeket vásárolni, amikor a részvénypiacon a becsukott szemmel kiválogatott portfólió is megsokszorozta a befektetői vagyont.
|
Devizapiaci megtérülések 2000-ben* |
|||
|---|---|---|---|
| Devizaárfolyamok (Ft) |
1999. XII. 31. |
2000. X. 17. |
változás (%) |
|
Angol font |
408,30 |
446,42 |
9 |
|
Euró |
254,92 |
262,91 |
3 |
|
Japán jen (100) |
247,06 |
285,77 |
16 |
|
USA-dollár |
252,52 |
309,20 |
22 |
|
Forrás: MNB |
|||
Vonzó külföldi papírok
Az idei befektetési terepeket szemlélve nem túlzó a megállapítás, hogy nincs közöttük igazi nyertes. Az állampapírpiacon éppúgy voltak/vannak stagnálást, enyhe javulást és visszaesést mutató időszakok, mint ahogyan a részvénypiacon is lehet(ett) jó "lóra" tenni. Összességében azonban a legjobb stratégiának a külföldi befektetési elemeket is tartalmazó portfóliók bizonyulnak, amit az is alátámaszt, hogy gombamód szaporodnak az ilyen konstrukciók.
A brókercégek a külföldi részvények közvetlen megvásárlását, a befektetési alapkezelők újabb konstrukcióikban vagy a külföldi részvényeket is tartalmazó alapokat, vagy esetleg a folyószámlákra emlékeztető, egészen kiegyensúlyozott hozamú pénzpiaci alapokat kínálják. Sőt, a külföldi értékpapírok vonzerejének növekedését mutatja az is, hogy egyes alapcsaládokban megjelentek a regionális alapok is, azaz a csak Európában, csak az Egyesült Államokban vagy éppen Kelet-Közép-Európában befektetők. Természetesen a jegyeket megvásárló befektetőknek lehetőségük van ügyes válogatással diverzifikálni, de olykor az alapok maguk is megteszik ezt. A piac, illetve a befektetési termékek átláthatóságának sem tesz rosszat ez a tendencia, mert ilyenkor az alap nyíltan deklarálja, hogy milyen piacon, milyen vagyonarányt kíván befektetni, nem bízza a befektetőre a portfólióképzést, hanem valamilyen vegyes alap konstrukcióban ő maga súlyoz a részpiacok között. A teljesítmények értékelése is tisztábbá válik ilyenkor, mert az alapok közlik azt a viszonyszámot (benchmarkot), amelyhez saját alapjuk hozamait mérni lehet. Ezek a mutatók olykor egészen bonyolult, súlyozott kombinációk, hiszen a különféle portfólióelemeket tartalmazó alap benchmarkjában egyszerre szerepelhet a honi részvények teljesítményét értékelő mutató (a BUX, vagy a kifejezetten az alapok befektetési kötöttségeire kifejlesztett RAX), a magyar állampapírpiacot jellemző szám (ez a MAX mutatócsalád), illetve a nemzetközi tőkepiaci indexek reprezentánsai. A nagyobb mutatócsaládok (ilyen például a Dow Jones hírügynökség, vagy a Morgan Stanley befektetési bank mutatószám-együttese) minden régióra, ágazatra külön mutatószámot fejlesztett ki, de vannak olyan globális indexek, amelyek együttesen próbálják megjeleníteni a világgazdaság megtérülési lehetőségeit.
|
Részvénypiaci befektetési hozamok 2000-ben |
|||
|---|---|---|---|
|
Befektetés típusa |
1999. XII. 31. |
2000. X. 13. |
változás(%) |
|
Hazai részvények |
|||
|
BorsodChem |
10200 |
6750 |
–34 |
|
Danubius |
4600 |
4895 |
6 |
|
Egis |
10010 |
13000 |
30 |
|
Graboplast |
2300 |
2350 |
2 |
|
Matáv |
1770 |
1336 |
–21 |
|
Mol |
5250 |
4680 |
–11 |
|
NABI |
5300 |
5550 |
5 |
|
OTP |
14790 |
13900 |
–6 |
|
Pannonplast |
6240 |
4195 |
–33 |
|
Rába |
2345 |
2220 |
–5 |
|
Richter |
16600 |
14505 |
–13 |
|
Synergon |
2445 |
1640 |
–33 |
|
TVK |
4820 |
5255 |
9 |
|
Zalakerámia |
1920 |
2580 |
34 |
|
Zwack |
7265 |
6410 |
–12 |
| Tőzsdeindexek* | |||
|
BUX |
8819 |
7805 |
–11 |
|
CAC (francia) |
5958 |
6064 |
2 |
|
DAX (német) |
6958 |
6661 |
–4 |
|
DOW JONES (amerikai) |
11497 |
10192 |
–11 |
|
FTSE (angol) |
6930 |
6210 |
–10 |
|
HANG SENG (hongkongi) |
16962 |
14680 |
–13 |
|
WIG (lengyel) |
18084 |
14929 |
–17 |
|
PX 50 (cseh) |
485 |
497 |
2 |
|
ASPMT (orosz) |
1638 |
1826 |
11 |
|
Nikkei (japán) |
18810 |
15330 |
–19 |
|
*Megjegyzés: a részvényindexeket különböző pénznemben számolják, így a változások nem összehasonlíthatók. |
|||
Kiszámíthatatlan részvénypiac
A portfólióképzés az idén nemcsak a befektetési jegyek esetében, de a részvény- és az állampapírpiacon is megtérült. A Budapesti Értéktőzsde eddigi működése alatt mindig meg lehetett találni a legígéretesebb szektorokat. Az első évek egyedi sztárpapírjai után a minden képzeletet felülmúló hossz idején előbb a gyógyszeripar és a műanyagipar részvényeinek árfolyam-növekedési üteme hagyta maga mögött a társakét, később feljött a magára talált vegyipar vagy éppen az OTP képviselte bankszektor. A messze legnagyobb kapitalizációjú cég, a Matáv megjelenése után az árfolyam-emelkedésben is példát mutatott, amelyhez csak olyan közepes méretű kibocsátók tudtak felkapaszkodni, mint a Zwack vagy a NABI. Az idei év azután csapongóvá vált. Szinte nem is érdemes átlagos részvénypiaci hozamokról beszélni, hiszen óriási különbségek vannak aszerint, hogy ki mikor milyen papírba fektetett. A hatalmas volatilitást egy jó portfólióval tompítani lehetett, ám az összesített mozgások révén az egész évben a BÉT-en befektető részvénytulajdonos valószínűleg rosszul járt.
A Matáv vezette januári hossz idején még mindenki a 15 ezer pontos év végi BUX-ról, az EU-csatlakozások előtt már látott óriáshosszokról (legutóbb ezt Görögországban lehetett tapasztalni) beszélt, majd fordult a kocka. Az okok szerteágazóak, sok helyről érkeztek a "pofonok": előbb világszerte megtorpantak a tőzsdék, mert az addig húzóerőt képviselő "Új Gazdaság" modern technológiát felhasználó cégeit alaposan leértékelte az első internetes csődhullám. A magyar cégeket közvetlenül vagy áttételesen a magas olajár és az euró gyöngélkedése is sújtotta, ám az igazi belső csapások ekkor még hátravoltak. A mélyrepülés kezdete a nyár eleji hónapokra tehető, ekkor – több kormányzati akció nyomán – a tőzsde politikai kockázata megnőtt. Az infláció visszaszorítása érdekében ugyanis az állam olyan lépéseket tett, amelyek elriaszthatták a külföldi befektetőket. A Molt a júliusi 12 százalékos, a világpiaci árszintet el nem érő gázáremelés után kezdték el a nemzetközi alapok "kiszórni", de ugyanígy a gyógyszerárképzésnél érezhető központi nyomás is az állam által még befolyásolt cégek leértékelődéséhez vezetett. Persze a kormányzat is két tűz között vergődött, mert az amúgy remek eredményeket felmutató makrogazdaságban megjelent a magas infláció réme, így választani kellett: vagy a külföldi befektetők bizalma csökken a sorozatos piaceltérítő akciók nyomán, vagy az inflációt engedi szabadjára a kormányzat. Sajnos, végül egyiket sem lehetett igazán meggátolni, mert irreális gázár ide vagy oda, szeptemberre az infláció tíz százalék fölé jutott, ami újabb csapásként érte elsősorban az állampapír, de a részvénypiacot is. A képlet azonban ekkor sem volt egyszerű. Az állam által a Molra kényszerített óriási veszteség miatt azt lehetett volna gondolni, hogy menekülni kell ettől a papírtól, és "éljenek" azok a részvények, amelynek kibocsátóját még kevésbé presszionálta az állam (például a Matáv). A megtérülési mutatók nem ezt bizonyították. A vegyiparban meginduló tulajdonosi harc után a Mol nekilendült, ugyanakkor az egész világon elfordultak a befektetők a távközlési papíroktól, így a Matáv éppen a leggyengébben szereplő részvény volt a nyáron. Mindeközben – bár az amúgy legstabilabbnak mondott blue chipek is olykor 20-25 százalékkal estek vagy éppen drágultak hetente – a BUX látványosan nem mozgott. A sok-sok speciális tényező miatt ugyanis nem egységesen változott a piac hangulata, a BÉT-en egy napon belül teljesen különböző szektorális képek is kialakultak. Így összességében az átlagos portfóliókkal nem lehetett sokat sem nyerni, sem veszíteni, ám az egyedi kilengések óriásiak voltak. A Mol, a BorsodChem és a TVK részvényeivel a nyáron hetente olykor 25 százalékos árfolyamnyereséget is el lehetett érni, míg éppen ezekkel a papírokkal vagy az erősen veszteségessé váló Prímagázzal, illetve a hosszasan ereszkedő Matávval bizonyos időszakokban ijesztő mértékű veszteségeket kellett elszenvedni.
|
Állampapírpiac |
|||
|---|---|---|---|
|
1999. XII. 31. |
2000. X. 17. |
változás (%) |
|
|
Alapkamat |
14,50 |
11,00 |
|
|
Kéthetes betéti repo |
13,75 |
11,75 |
|
|
MAX |
176,5416 |
187,2334 |
6 |
|
Forrás: ÁKK, MNB |
|||
Az állampapírpiacon a jó egyensúlyi és GDP-növekedési adatok rendre némi optimizmust sugalltak, ám ez a nyár eleje óta csak arra volt elegendő, hogy ideig-óráig ellensúlyozza a megtorpant inflációcsökkenés miatti riadalmat. Ráadásul (és ez a részvénypiacra is igaz) a befektetők valószínűleg először az idei év kormányzati retorikájából és nemzetközi fejleményeiből döbbentek rá, hogy a korábban emlegetett EU-csatlakozási időpontok minden alapot nélkülöznek, és igencsak kitolódhat az integráció. A hozamok enyhe változásokkal araszolgattak lefelé, vagy lépdeltek kicsit gyorsabban felfelé, de nyugodt, kiegyensúlyozott kereskedés jellemezte a piacot, megfelelő keresleti oldallal. Mindez október 11-ig tartott, ezen a napon ugyanis a KSH közölte a minden pesszimista prognózist meghaladó szeptemberi inflációs adatot, a Magyar Nemzeti Bank pedig – a szigorú monetáris politika jegyében – száz bázisponttal megemelte az irányadó kamatokat. Ez az állampapírpiacon két napra elosztva éppen ekkora hozamemelkedéshez vezetett, és az Államadósság Kezelő Központ által különböző futamidőkre kiszámított irányadó referenciahozamok is azonnal – a tízéves lejáraton kívül minden más futamidőre – tíz százalék fölé ugrottak, pedig korábban már voltak időszakok, amikor egyetlen futamidőre sem volt két számjegyű a hozam. Ebben a helyzetben nem is lehet várni, hogy a már elfelejtett 10 százalék feletti kockázatmentes hozam visszaesik, mert az inflációért részben felelős olajárak továbbra is rekordot döntenek. A kormányzat erőfeszítése egy döntően magánkézben levő nemzetgazdaságban csak torzulásokat hozhat, de az inflációs folyamatokat nem igazán képes befolyásolni.
|
A legnagyobb befektetési alapok egy jegyre jutó nettó eszközértéke |
|||
|---|---|---|---|
|
1999. XII. 31. |
2000. X. 13. |
változás (%) |
|
|
OTP Optima |
1,99 |
2,18 |
10 |
|
Budapest I. |
2,79 |
3,01 |
8 |
|
Budapest Növekedési |
2,11 |
2,01 |
–5 |
|
CA Deviza-Kötvény |
1,55 |
1,64 |
6 |
|
Forrás: Magyar Tőkepiac |
|||
Kötvénypiaci remények
Érdemes szólni a még mindig szinte észrevehetetlen vállalati kötvénypiacról is. A Budapesti Értéktőzsde részvénykibocsátói listája évek óta nemhogy nem gyarapszik, de még apad is. Ugyanakkor a BÉT vezetői ígéretes jövőt láttak a kereskedelmi kötvényekben, ezért feltételeiket enyhítették. Nos, egyelőre nem áramlanak a vállalati kötvények a börzére, kisebb kibocsátások, önkormányzati emissziók voltak ugyan, de továbbra sem érezhető, hogy a részvénypiac gyengélkedése miatt a vállalatok tőkeemelés helyett kölcsöntőke bevonásával gyarapítanák finanszírozási forrásaikat. Ha pedig mégis, akkor egyelőre sokkal olcsóbbnak tűnik a nyilvános kötvénykibocsátás megszervezése helyett valamely banktól, vagy bankszindikátussal megegyezve és minimális piaci felárral konzorciális hitelt felvenni.
|
Az elsődleges forgalmazók ajánlatai alapján számolt állampapír-piaci referenciahozamok (%) |
|||
|---|---|---|---|
|
1998. XII. 31. |
1999. XII. 31. |
2000. X. 17. |
|
|
3 hó |
16,10 |
12,21 |
11,77 |
|
6 hó |
15,98 |
12,20 |
11,75 |
|
12 hó |
15,88 |
12,10 |
11,68 |
|
2 év |
14,85 |
11,46 |
11,48 |
|
3 év |
14,18 |
10,79 |
11,29 |
|
5 év |
12,88 |
9,90 |
10,57 |
|
10 év |
* |
8,92 |
9,31 |
|
* Még nem számolták. |
|||