Befektetések hozamai

Éljen a portfólióképzés!

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. december 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 32. számában (2000. december 1.)

 

Felemás időszakot zárt a honi befektetési piac 2000 eddig eltelt részében. A részvény-piac – ígéretes kezdés után – alulteljesített, az állampapírpiacon éves szinten a hozamok szinte változatlanok. A befektetési jegyek piacára a mögöttes termékek rányomták bélyegüket, ugyanakkor az alapkezelők mind nagyobb mértékben fektetnek be külföldi értékpapírokba. A pénz- és tőkepiacról emiatt érezhetően más, magasabb hozammal kecsegtető területekre áramlik a pénz.

 

Talán soha nem igazolta még ennyire a piacok eltérő teljesítménye a pénzügyi guruk unos-untalan ismételgetett portfólióképzési aranyszabályát, mint 2000-ben. A honi piacgazdaság eltelt tíz évében szinte mindig voltak kiemelkedően és egészen alulteljesítő részpiacok. Hol a befektetési jegyek váltak vonzóvá az adózási szabályok miatt, hol az államkötvények voltak kelendőek a gyorsuló inflációcsökkentés miatt a privatizációs folyamatok kezdetén, közepén pedig a részvénypiacon érződött a hossz-hangulat. Legújabban az ingatlanpiac emelkedett olyannyira a társpiacok felé, hogy a befektetők azt gondolhatták: csak felesleges veszteségük (elmaradt hasznuk) képződik, ha a kevésbé vonzó részpiacokra is befektetnek. 1996-1997-ben például az állampapírpiacon csekély 20 százalékos (ma már persze elérhetetlenül vonzó) hozamért lehetett kötvényeket vásárolni, amikor a részvénypiacon a becsukott szemmel kiválogatott portfólió is megsokszorozta a befektetői vagyont.

Devizapiaci megtérülések 2000-ben*

Devizaárfolyamok (Ft)

1999. XII. 31.

2000. X. 17.

változás (%)

Angol font

408,30

446,42

9

Euró

254,92

262,91

3

Japán jen (100)

247,06

285,77

16

USA-dollár

252,52

309,20

22

Forrás: MNB
*Megjegyzés: a változás pusztán az adott deviza árfolyam-módosulását takarja, természetesen az adott pénznemben befektetve pénzünket, magasabb megtérülés is elérhető volt.

Vonzó külföldi papírok

Az idei befektetési terepeket szemlélve nem túlzó a megállapítás, hogy nincs közöttük igazi nyertes. Az állampapírpiacon éppúgy voltak/vannak stagnálást, enyhe javulást és visszaesést mutató időszakok, mint ahogyan a részvénypiacon is lehet(ett) jó "lóra" tenni. Összességében azonban a legjobb stratégiának a külföldi befektetési elemeket is tartalmazó portfóliók bizonyulnak, amit az is alátámaszt, hogy gombamód szaporodnak az ilyen konstrukciók.

A brókercégek a külföldi részvények közvetlen megvásárlását, a befektetési alapkezelők újabb konstrukcióikban vagy a külföldi részvényeket is tartalmazó alapokat, vagy esetleg a folyószámlákra emlékeztető, egészen kiegyensúlyozott hozamú pénzpiaci alapokat kínálják. Sőt, a külföldi értékpapírok vonzerejének növekedését mutatja az is, hogy egyes alapcsaládokban megjelentek a regionális alapok is, azaz a csak Európában, csak az Egyesült Államokban vagy éppen Kelet-Közép-Európában befektetők. Természetesen a jegyeket megvásárló befektetőknek lehetőségük van ügyes válogatással diverzifikálni, de olykor az alapok maguk is megteszik ezt. A piac, illetve a befektetési termékek átláthatóságának sem tesz rosszat ez a tendencia, mert ilyenkor az alap nyíltan deklarálja, hogy milyen piacon, milyen vagyonarányt kíván befektetni, nem bízza a befektetőre a portfólióképzést, hanem valamilyen vegyes alap konstrukcióban ő maga súlyoz a részpiacok között. A teljesítmények értékelése is tisztábbá válik ilyenkor, mert az alapok közlik azt a viszonyszámot (benchmarkot), amelyhez saját alapjuk hozamait mérni lehet. Ezek a mutatók olykor egészen bonyolult, súlyozott kombinációk, hiszen a különféle portfólióelemeket tartalmazó alap benchmarkjában egyszerre szerepelhet a honi részvények teljesítményét értékelő mutató (a BUX, vagy a kifejezetten az alapok befektetési kötöttségeire kifejlesztett RAX), a magyar állampapírpiacot jellemző szám (ez a MAX mutatócsalád), illetve a nemzetközi tőkepiaci indexek reprezentánsai. A nagyobb mutatócsaládok (ilyen például a Dow Jones hírügynökség, vagy a Morgan Stanley befektetési bank mutatószám-együttese) minden régióra, ágazatra külön mutatószámot fejlesztett ki, de vannak olyan globális indexek, amelyek együttesen próbálják megjeleníteni a világgazdaság megtérülési lehetőségeit.

Részvénypiaci befektetési hozamok 2000-ben

Befektetés típusa

1999. XII. 31.

2000. X. 13.

változás(%)

Hazai részvények 

BorsodChem

10200

6750

–34

Danubius

4600

4895

6

Egis

10010

13000

30

Graboplast

2300

2350

2

Matáv

1770

1336

–21

Mol

5250

4680

–11

NABI

5300

5550

5

OTP

14790

13900

–6

Pannonplast

6240

4195

–33

Rába

2345

2220

–5

Richter

16600

14505

–13

Synergon

2445

1640

–33

TVK

4820

5255

9

Zalakerámia

1920

2580

34

Zwack

7265

6410

–12

Tőzsdeindexek* 

BUX

8819

7805

–11

CAC (francia)

5958

6064

2

DAX (német)

6958

6661

–4

DOW JONES (amerikai)

11497

10192

–11

FTSE (angol)

6930

6210

–10

HANG SENG (hongkongi)

16962

14680

–13

WIG (lengyel)

18084

14929

–17

PX 50 (cseh)

485

497

2

ASPMT (orosz)

1638

1826

11

Nikkei (japán)

18810

15330

–19

*Megjegyzés: a részvényindexeket különböző pénznemben számolják, így a változások nem összehasonlíthatók.

Kiszámíthatatlan részvénypiac

A portfólióképzés az idén nemcsak a befektetési jegyek esetében, de a részvény- és az állampapírpiacon is megtérült. A Budapesti Értéktőzsde eddigi működése alatt mindig meg lehetett találni a legígéretesebb szektorokat. Az első évek egyedi sztárpapírjai után a minden képzeletet felülmúló hossz idején előbb a gyógyszeripar és a műanyagipar részvényeinek árfolyam-növekedési üteme hagyta maga mögött a társakét, később feljött a magára talált vegyipar vagy éppen az OTP képviselte bankszektor. A messze legnagyobb kapitalizációjú cég, a Matáv megjelenése után az árfolyam-emelkedésben is példát mutatott, amelyhez csak olyan közepes méretű kibocsátók tudtak felkapaszkodni, mint a Zwack vagy a NABI. Az idei év azután csapongóvá vált. Szinte nem is érdemes átlagos részvénypiaci hozamokról beszélni, hiszen óriási különbségek vannak aszerint, hogy ki mikor milyen papírba fektetett. A hatalmas volatilitást egy jó portfólióval tompítani lehetett, ám az összesített mozgások révén az egész évben a BÉT-en befektető részvénytulajdonos valószínűleg rosszul járt.

A Matáv vezette januári hossz idején még mindenki a 15 ezer pontos év végi BUX-ról, az EU-csatlakozások előtt már látott óriáshosszokról (legutóbb ezt Görögországban lehetett tapasztalni) beszélt, majd fordult a kocka. Az okok szerteágazóak, sok helyről érkeztek a "pofonok": előbb világszerte megtorpantak a tőzsdék, mert az addig húzóerőt képviselő "Új Gazdaság" modern technológiát felhasználó cégeit alaposan leértékelte az első internetes csődhullám. A magyar cégeket közvetlenül vagy áttételesen a magas olajár és az euró gyöngélkedése is sújtotta, ám az igazi belső csapások ekkor még hátravoltak. A mélyrepülés kezdete a nyár eleji hónapokra tehető, ekkor – több kormányzati akció nyomán – a tőzsde politikai kockázata megnőtt. Az infláció visszaszorítása érdekében ugyanis az állam olyan lépéseket tett, amelyek elriaszthatták a külföldi befektetőket. A Molt a júliusi 12 százalékos, a világpiaci árszintet el nem érő gázáremelés után kezdték el a nemzetközi alapok "kiszórni", de ugyanígy a gyógyszerárképzésnél érezhető központi nyomás is az állam által még befolyásolt cégek leértékelődéséhez vezetett. Persze a kormányzat is két tűz között vergődött, mert az amúgy remek eredményeket felmutató makrogazdaságban megjelent a magas infláció réme, így választani kellett: vagy a külföldi befektetők bizalma csökken a sorozatos piaceltérítő akciók nyomán, vagy az inflációt engedi szabadjára a kormányzat. Sajnos, végül egyiket sem lehetett igazán meggátolni, mert irreális gázár ide vagy oda, szeptemberre az infláció tíz százalék fölé jutott, ami újabb csapásként érte elsősorban az állampapír, de a részvénypiacot is. A képlet azonban ekkor sem volt egyszerű. Az állam által a Molra kényszerített óriási veszteség miatt azt lehetett volna gondolni, hogy menekülni kell ettől a papírtól, és "éljenek" azok a részvények, amelynek kibocsátóját még kevésbé presszionálta az állam (például a Matáv). A megtérülési mutatók nem ezt bizonyították. A vegyiparban meginduló tulajdonosi harc után a Mol nekilendült, ugyanakkor az egész világon elfordultak a befektetők a távközlési papíroktól, így a Matáv éppen a leggyengébben szereplő részvény volt a nyáron. Mindeközben – bár az amúgy legstabilabbnak mondott blue chipek is olykor 20-25 százalékkal estek vagy éppen drágultak hetente – a BUX látványosan nem mozgott. A sok-sok speciális tényező miatt ugyanis nem egységesen változott a piac hangulata, a BÉT-en egy napon belül teljesen különböző szektorális képek is kialakultak. Így összességében az átlagos portfóliókkal nem lehetett sokat sem nyerni, sem veszíteni, ám az egyedi kilengések óriásiak voltak. A Mol, a BorsodChem és a TVK részvényeivel a nyáron hetente olykor 25 százalékos árfolyamnyereséget is el lehetett érni, míg éppen ezekkel a papírokkal vagy az erősen veszteségessé váló Prímagázzal, illetve a hosszasan ereszkedő Matávval bizonyos időszakokban ijesztő mértékű veszteségeket kellett elszenvedni.

Állampapírpiac

 

1999. XII. 31.

2000. X. 17.

változás (%)

Alapkamat

14,50

11,00

 

Kéthetes betéti repo

13,75

11,75

 

MAX

176,5416

187,2334

6

Forrás: ÁKK, MNB
A legnagyobb befektetési alapok egy jegyre jutó nettó eszközértéke

Az állampapírpiacon a jó egyensúlyi és GDP-növekedési adatok rendre némi optimizmust sugalltak, ám ez a nyár eleje óta csak arra volt elegendő, hogy ideig-óráig ellensúlyozza a megtorpant inflációcsökkenés miatti riadalmat. Ráadásul (és ez a részvénypiacra is igaz) a befektetők valószínűleg először az idei év kormányzati retorikájából és nemzetközi fejleményeiből döbbentek rá, hogy a korábban emlegetett EU-csatlakozási időpontok minden alapot nélkülöznek, és igencsak kitolódhat az integráció. A hozamok enyhe változásokkal araszolgattak lefelé, vagy lépdeltek kicsit gyorsabban felfelé, de nyugodt, kiegyensúlyozott kereskedés jellemezte a piacot, megfelelő keresleti oldallal. Mindez október 11-ig tartott, ezen a napon ugyanis a KSH közölte a minden pesszimista prognózist meghaladó szeptemberi inflációs adatot, a Magyar Nemzeti Bank pedig – a szigorú monetáris politika jegyében – száz bázisponttal megemelte az irányadó kamatokat. Ez az állampapírpiacon két napra elosztva éppen ekkora hozamemelkedéshez vezetett, és az Államadósság Kezelő Központ által különböző futamidőkre kiszámított irányadó referenciahozamok is azonnal – a tízéves lejáraton kívül minden más futamidőre – tíz százalék fölé ugrottak, pedig korábban már voltak időszakok, amikor egyetlen futamidőre sem volt két számjegyű a hozam. Ebben a helyzetben nem is lehet várni, hogy a már elfelejtett 10 százalék feletti kockázatmentes hozam visszaesik, mert az inflációért részben felelős olajárak továbbra is rekordot döntenek. A kormányzat erőfeszítése egy döntően magánkézben levő nemzetgazdaságban csak torzulásokat hozhat, de az inflációs folyamatokat nem igazán képes befolyásolni.

A legnagyobb befektetési alapok egy jegyre jutó nettó eszközértéke

 

1999. XII. 31.

2000. X. 13.

változás (%)

OTP Optima

1,99

2,18

10

Budapest I.

2,79

3,01

8

Budapest Növekedési

2,11

2,01

–5

CA Deviza-Kötvény

1,55

1,64

6

Forrás: Magyar Tőkepiac
Az elsődleges forgalmazók ajánlatai alapján számolt állampapír-piaci referenciahozamok (%)

Kötvénypiaci remények

Érdemes szólni a még mindig szinte észrevehetetlen vállalati kötvénypiacról is. A Budapesti Értéktőzsde részvénykibocsátói listája évek óta nemhogy nem gyarapszik, de még apad is. Ugyanakkor a BÉT vezetői ígéretes jövőt láttak a kereskedelmi kötvényekben, ezért feltételeiket enyhítették. Nos, egyelőre nem áramlanak a vállalati kötvények a börzére, kisebb kibocsátások, önkormányzati emissziók voltak ugyan, de továbbra sem érezhető, hogy a részvénypiac gyengélkedése miatt a vállalatok tőkeemelés helyett kölcsöntőke bevonásával gyarapítanák finanszírozási forrásaikat. Ha pedig mégis, akkor egyelőre sokkal olcsóbbnak tűnik a nyilvános kötvénykibocsátás megszervezése helyett valamely banktól, vagy bankszindikátussal megegyezve és minimális piaci felárral konzorciális hitelt felvenni.

Az elsődleges forgalmazók ajánlatai alapján számolt állampapír-piaci referenciahozamok (%)

 

1998. XII. 31.

1999. XII. 31.

2000. X. 17.

3 hó

16,10

12,21

11,77

6 hó

15,98

12,20

11,75

12 hó

15,88

12,10

11,68

2 év

14,85

11,46

11,48

3 év

14,18

10,79

11,29

5 év

12,88

9,90

10,57

10 év

*

8,92

9,31

* Még nem számolták.
Forrás: Államadósság Kezelő Központ

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. december 1.) vegye figyelembe!