A 2000. év a pénzügyi befektetések szempontjából világszerte rossz volt, de Magyarországon különösen – összegzi röviden idei tapasztalatait Kolozsi Gábor, az Equilor Befektetési Rt. elemzője. A nemzetközi tőkepiacokon egyre kevésbé várják a részvényárfolyamok további jelentős növekedését, különösen az utóbbi években felkapott – információs technológiai – szektorok nyereségnövekedési potenciálját kérdőjelezik meg. Nem tesz jót a tőkepiacoknak a feszült nemzetközi politikai légkör sem. Európában az osztrák Haider-jelenség és a német CDU-botrány borzolja a kedélyeket, a Közel-Keleten Izrael és az arab államok közötti növekvő háborús veszély jelent bizonytalansági tényezőt. Közben nő az olajár, amely a költségoldalról csökkenti a vállalatok nyereségességét, növeli az inflációt, így a kamatszintet is, és fékezi a növekedést. Magyarországon ehhez hozzájön, hogy a kormányzat egyre gyakrabban avatkozik bele a piaci folyamatokba, ami rontja a külföldi befektetőknek a gazdaság kiszámíthatóságába vetett hitét, ezért mérséklik itteni befektetéseiket. Mindez azért hat drasztikusan, mert a kisméretű magyar tőkepiac túlságosan kedvelt befektetési célpont, és eddig túlsúlyozott volt a külföldi befektetők portfólióiban. A magyarországi befektetések mérséklődéséhez hozzájárul a forint árfolyamának a folyamatosan romló euróhoz kötése, ami egy amerikai – dollárban számoló – befektetőnek biztos árfolyamveszteséggel való indulást jelent.
A kötvénypiacon a növekvő infláció növekvő kamatokat hoz, ami egyenlő a csökkenő árfolyamokkal. A világszerte és itthon is elérhető jövedelem a január-március közötti 20 százalékos nyereség után, máig mintegy 25 százalék veszteséget mutatott. A trendfordulót lehetett sejteni, bár ekkora esést kevesen vártak, ezért sokan túl korán szálltak vissza (fektettek be újra) a kötvénypiacon.
A Budapesti Értéktőzsdét (BÉT) magas volatilitás (árfolyam-ingadozás) jellemezte, így aki "napi 8 órában figyelte" a tőzsdét, az a "rossz" napokon is nyerhetett. A kiváró, hosszú távon gondolkodó befektető azonban az év elejéhez képest mínuszban van (nem csoda, hogy folyamatosan csökken a megtakarítási hajlandóság). A Magyar Nemzeti Bank októberi (100 bázispontos) kamatemelésének eredményeképpen hosszú idő után ismét komolyabb összeget lehetett veszíteni a hosszabb lejáratú állampapírokon.
Valamit venni kell
Számítani lehetett arra, hogy az olajár növekedése egyes orosz vállalatóriásoknak komoly nyereséget hoz, amit expanzióra fordítanak majd. Emellett például Oroszország ilyen megerősödése növelheti a magyar termékek (gyógyszerek, élelmiszerek stb.) iránti keresletet. Az is benne volt a pakliban, hogy a befektetők – az Egyesült Államokból kiindulva – rájönnek: a cégeket a nyereség alapján illik mérni, ami a technológiai és telekommunikációs társaságok esetében eléggé bizonytalan, így ezek árfolyama is esni fog (globálisan). Mivel valamibe azért be kell fektetni, ezért ismét a hagyományos részvények kerülnek az érdeklődés homlokterébe.
Nem lehetett számítani viszont arra, hogy a BÉT ennyire kicsi, azaz ekkora esést okoz, ha valaki nagyobb mennyiségű részvényt akar eladni. De arra sem gondoltak sokan, hogy a Matáv ilyen nagy mértékben elveszti a befektetők bizalmát. Meglepetés volt az is, hogy a Gazprom nem a Mol, hanem a TVK megszerzésére összpontosítja forrásait s így a vegyipari cég árfolyama emelkedett rekordmértékben. – A Mol szárnyalásában sem bíztam – vallja be az Equilor befektetési elemzője –, mert a kardinális gázárkérdésben sokáig semmi sem változott.
Jövőre a részvénypiac kiegyensúlyozottabb lehet, azaz kisebb árfolyam-növekedési potenciállal rendelkezik majd, és kevesebbet lehet rajta nyerni. Az a papír, amelyik sokat esett, és elég likvid (Mol, Matáv, OTP), rövid távon is emelkedhet akár 15-20 százalékot is. Valamit ugyanis venniük kell a befektetőknek. Rövid távon stabil hozamok, középtávon további emelkedés, hosszú távon pedig hozamcsökkenés várható.
Bizonytalan kamatkilátások
A kötvénypiacon a jelenlegi árfolyamokon kicsi lesz a kínálat, mivel rövid lejáratú kötvényeken senki sem szeret veszíteni. Ugyanis aki a kamatemelés előtt vásárolt, és most eladná, komoly veszteséget szenvedne el, így itt sem várható rövid távon a hozamok emelkedése. Ennél az értékpapírnál további kamatemelkedésre van lehetőség, például a jövő év első felében, amikor lejár a jelenlegi jegybankelnök megbízatása. A nemzetközi pénzügyi körökben ugyanis ő a megtestesült biztonság, így távozása biztosan indukál kisebb-nagyobb államkötvény-eladási hullámot. Miután a külföldiek jellemzően a 2-5 éves lejáratba fektetnek, így a hozamgörbe ezen szakaszán a hozamok akár jelentősebb mértékben is emelkedhetnek. Hosszabb távon – az EU csatlakozás kiegyenlítő hatása miatt – mindenképpen csökkenniük kell a hozamszinteknek.
Az idei év első felében az amerikai kamatemelési félelmek, majd nyártól a gazdaság lassulása nyomán csökkenő cégprofitok okoztak bizonytalanságot a nemzetközi részvénypiacokon. Ez általában a feljövő (emerging) piacokon a fejlett piacoknál nagyobb visszaesést hozott – tudtuk meg Detrekői Lászlótól, a CIB Értékpapír Rt. elemzőjétől.
Az állampapírpiacon az év nagy részében folytatódott a hozamcsökkenési tendencia, amihez elsősorban a konvergenciára spekuláló külföldi befektetők kereslete vezetett. Október első heteiben a növekvő inflációs félelmek ugyanakkor gyakorlatilag felőrölték az idei hozamcsökkenést.
– Az idén nem számítottam az olajár ilyen mértékű emelkedésére, ennek kedvezőtlen inflációs hatásaira és az euro ilyen mérvű gyengülésére – mondja a szakember. A magyar piacon a Gazprom megjelenése, illetve az ennek kapcsán a Borsodchem-TVK-Mol körben lezajló változások okozták a legnagyobb meglepetést. Szintén váratlan volt az év eleji információs, technológiai (IT) részvényhossznak a mértéke. A Gazprom-történethez kapcsolódik a legnagyobb kihagyott lehetőség, a TVK részvényeinek közel 50 százalékos emelkedése, miközben a cég idei eredménykilátásai elég szomorúak.
Számítani lehetett arra, hogy gázárügyben idővel valamilyen kompromisszum születik a Mol és a kormány között, valamint az IT-hossz korrekciójára, illetve a vezető cégek többségénél a profitnövekedésre. Szintén a várakozások szerint alakult az első 8 hónap hozamcsökkenése a hosszú futamidejű állampapírok területén.
A részvénypiacon fokozatos javulás várható, különösen ha megtörténik a vezető hitelminősítőknél a magyar adósság magasabb kategóriába helyezése. A forgalom- és árfolyam-emelkedés esélyeit azonban rontja, hogy az elmúlt két évben sok külföldi befektető "megégette magát" a magyar piacon, így a bizalom csak fokozatosan térhet vissza.
Az infláció tekintetében nem lehet gyors javulásra számítani. Az olajár 2001 első félévében csökkenhet, ez azonban csak fokozatosan hat a fogyasztói árindexre, így jelentősebb ármérséklődés csak a második félévben várható. Ugyanakkor jövőre megtörténhet a forint árfolyamsávjának a szélesítése, s az erre való spekuláció ismét jelentős esést okoz majd a hosszú lejáratú állampapírok hozamában.
Tőzsdeláz
A 2000. év a részvényszekcióban két jól elkülöníthető szakaszra osztható – véli Fülöp Attila, a Microbróker Rt. elemzője. Március közepéig erőteljes hossz mellett egy "újkori tőzsdeláz" alakult ki a BÉT-en. Ezt hűen tükrözi a BUX-index alakulása, amely az év eleji 8715 pontról március 10-ére 10471 pontig kúszott fel. Az év második – befektetői szempontból kevésbé örömteli – szakasza innen datálódik. Március közepétől – körülbelül a Microsoft-per kirobbanásától – ugyanis folyamatos a gyengülés, és a több mint féléves bessz alatt a BUX 25 százalékot esve 8000 pont alá került. Ez bő 700 ponttal múlja alul az év eleji értékeket.
Az állampapír- és a kötvénypiacon igazi meglepetést csak az irányadó kamatláb októberi emelése hozott. Ez további hozamnövekedést és az inflációhoz kötött változó kamatozású kötvények felfutását vetítette előre. A határidős piacon nem történt semmi jelentős: gyengülő forgalom mellett a prompt események követése jellemezte.
Ha kilépünk a tőkepiacról, szembetűnő, hogy az idén még mindig nagy hasznot lehetett realizálni ingatlanvásárlással, illetve az év második felében az egyik legjövedelmezőbb befektetés a dollár tartása volt.
Meglepte a Microbróker elemzőjét is a Matáv árfolyamának zuhanása, valamint a Mol árfolyamesése és fellendülése, a TVK-hossz szeptember-októberben és az OTP egész éves gyenge teljesítménye. Idesorolható a kisebb papírok, mint például a BIF jó szereplése is.
A jövőt befolyásoló tényezők között, a már említetteken kívül, az amerikai választásokat is megemlíti a szakértő. A belföldi események közül a gazdaságba való túlzott állami beavatkozás folytatódása hozhat kétségeket a külföldi befektetők számára, problémát okozhat még a kissé elszaladó infláció, azonban jó jel, hogy igen kedvező makrogazdasági adatokra van kilátás.
E véleményekkel nagyjából egyetértve nyilatkozott Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház elemzője. A határidős piacról megjegyzi, hogy forgalmában és mozgalmasságában visszaesett, s csak a szerencséseknek hozott örömöt, mert október első felében erős ingadozásai közepette a szokásosnál is nehezebb volt eltalálni a fő piaci irányokat.
A részvénypiac alakulása – a szakértő szerint – jövőre is részben a külső tényezőktől függ majd. Tény, hogy a magyar gazdaság helyzete – eltekintve az inflációtól – kedvező alapot teremthetne az árfolyamok erősödéséhez, amit alátámasztana – többek között – a tőzsde meghatározó társaságaira csaknem egyöntetűen érvényes viszonylagos alulértékeltség. A hazai piacon azonban a nemzetközi hangulat javulása és főként az áralakulást meghatározó külföldi befektetők érdeklődése nélkül nehezen várható fordulat. Annyi bizonyos, hogy kedvező külső körülmények között minden alap meglenne egy jelentős áremelkedésre. A kötvénypiacon részben szintén a kívülről jövő inflációs hatások enyhülése hozhat változást, de figyelembe veendő a választások közeledtével a gazdaságpolitika hatása is.
A kamatváltozások kihasználása
A kötvény- és a részvénypiac közötti allokációt (befektetési eloszlásokat) vizsgálva, világszerte és itthon is beigazolódott az a szabály, hogy ha a jegybankok sorozatosan emelik a kamatlábat, akkor az nem teremt kedvező környezetet a részvénypiacok számára – véli Vojnits Tamás, az OTP Broker Rt. elemzési igazgatója. Ez az egyik legfontosabb és legalapvetőbb tanulság az idén. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed sorozatos kamatemeléseivel, és az ECB (Európai Központi Bank) is pontosan azt érte el, amit szándékozott, hogy a részvénypiac túlértékeltsége legalábbis enyhüljön.
Az állampapírok piacán az év első negyedében, részben az MNB kamatcsökkentései nyomán, annyira alacsony szintre kerültek a hozamok, hogy látni lehetett, előbb-utóbb emelkedni fognak. Emiatt kiváló befektetési lehetőségek adódtak, ha az invesztáló eleinte túlsúlyozta, majd – különösen az utóbbi időben – alulsúlyozta a hosszú futamidejű állampapírokat a portfóliójában. A nemzetközi befektetések közül elsősorban a dollárban denominált papírokat volt érdemes vásárolni.
A részvénypiaci index teljesítményét vizsgálva nem sok okunk van az örömre. Ugyanakkor, mint mindig, most is adódtak kedvező befektetési lehetőségek. Ha valaki például idejében fontosságot tulajdonított annak a – már tavaly megkezdődött – trendnek, mely szerint az olajárak emelkedésével a vegyipari ciklus kedvező ágba került, ami általában véve kedvezett a vegyipari és az olajipari vállalatoknak. Ez a hazai cégekre csak korlátozottan volt igaz, mert specifikus problémák (gázárak kérdése a Mol-nál) befolyásolták ezeket a trendeket. Ezzel együtt is a vegyipari vállalatok igen jó eredménynövekedést produkáltak.
A legnagyobb meglepetést az idén az euró vártnál sokkal gyengébb teljesítménye és az olajárak vártnál sokkal tovább tartó erősödése okozta. A két kérdés részben összefügg, de mindenesetre ez a két tényező volt a legfőbb oka annak, hogy a hazai infláció – a kormányzat és a jegybank eredetileg meglévő közös törekvései ellenére – az idén nagyobb lesz a vártnál. A különböző befektetési formáknál tapasztalt meglepetések is nagyrészt ezekre a folyamatokra vezethetők vissza. Ezektől a trendektől némileg eltérő természetű a bizonyos szektorokban végbemenő konszolidációs folyamat, amelynek gyors bekövetkezése meglepetésszerű volt.
Továbbra is kedvező befektetői környezetnek tekinthetők a leendő csatlakozó országok gazdaságai. Ha minden jól megy, decemberre kiderülhet, hogy az EU milyen időhorizonton és milyen feltételeket szabva gondolkodik a bővítésen, ami hathat az esélyes jelöltek – köztük Magyarország – piacaira.
Az év legnagyobb elszalasztott lehetősége a magyar kormány kezében volt – mondja Kercsmár András, a K&H Befektetési Rt. értékpapír-elemzője. Ha következetes politikát folytattak volna, akkor most a magyar tőzsde lehetne a világ egyik legjobban teljesítő tőzsdéje.
A magyar tőzsdén jegyzett cégek jó eredményeik ellenére alulértékeltek, ezért az idei év végén, illetve a következő év elején pozitív korrekció várható.