Az új biztosítási törvény közelgő, januári hatálybalépése több ponton is változást hoz a biztosítási alkuszok működésének szabályozásában: az eddigi 25-ről 50 millió forintra nő a biztosítási alkuszok és – az új kategóriát alkotó – többes ügynökök felelősségbiztosítási, illetve vagyoni biztosítéki kötelezettsége.
A biztosítási alkuszok, más néven brókercégek a nagy külföldi biztosítótársaságok 1990-es magyarországi megjelenésével vetették meg lábukat a magyar piacon is. Tavaly 187-en voltak a tevékenységi engedélyüket kiadó Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) közlése szerint, számuk az idén szeptemberre 210-re nőtt. Mindeddig – s ezt igencsak sérelmezték a komoly, nagy tekintélyű brókercégek – a szabályozás egybemosta az alkuszcég és a többes ügynök fogalmát, ezt a gondot csak a nemrég elfogadott, módosított biztosítási törvény oldja meg.
Az úri szabó
Az ügynök és a biztosítási alkusz közötti alapvető különbség, hogy míg az ügynök egy vagy több biztosítótársaság megbízásából azok termékeit értékesíti, addig az alkuszcég megbízója az ügyfél, annak ellenére, hogy jutalékát mindkettő – a befizetett díjból – a biztosítótól kapja. A brókercég "úri szabó", aki felméri az ügyfél igényeit, s annak alapján nagy "hozzáadott értékkel", apró egységekből összerakja a biztosítási csomagot. A biztosítási igényekre ajánlatot kér a társaságoktól, s azokat egymás mellé rakva igyekszik a legkedvezőbbet kiválasztani ügyfelének. Tipikus brókeri feladat például egy ipari nagyvállalat biztosítási igényének, kockázatának felmérése, ennek kezelése és megoldása. Egy ilyen esetben több szakember is akár több héten-hónapon át állítja össze a sok elemből álló csomagot. Az ügyfél-bróker kapcsolat nem ér véget a szerződéskötéssel, a továbbiakban az alkusz szedi/szedheti be a biztosítási díjat, és továbbítja a biztosítónak, de ellenőrzi a szerződésben foglaltak betartását is.
A biztosítási alkuszok tevékenységének tipikus területe így sokkal inkább a vagyonbiztosítás: nem véletlen, hogy az általuk tavaly közvetített összes biztosítási szerződés 41,3 milliárd forintot meghaladó összegének csak minimális részét tették ki az életbiztosítások. A 187 brókercég kevesebb mint fele, 91 cég értékesített életbiztosítási szerződéseket, s az összes közvetített, 377 ezernél is több szerződésből csupán 52 és fél ezer volt az életbiztosítási, s ezt többszörösen meghaladta – csaknem 326 ezer volt – a nem életbiztosítási szerződés. Az életbiztosítási szerződések zömét néhány, úgynevezett multi-level-marketing módszerrel dolgozó hálózat értékesítette, amelyek az új törvényi besorolás szerint valójában többes ügynökök, így ezeknek a cégeknek legkésőbb év végéig el kell dönteniük, milyen formában kívánnak tovább működni, és azt alapszabályukba is át kell vezetniük.
| A biztosítási alkuszi piac fejlődése (millió forintban) 1992-1999 | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
1992 |
1993 |
1994 |
1995 |
1996 |
1997 |
1998 |
1999 |
|
|
A biztosítási piac díjbevétele |
58 950 |
74 420 |
94 047 |
119 021 |
152 797 |
195 205 |
244 694 |
297 756 |
|
Az alkuszok teljes jutalékbevétele |
319 |
1 476 |
1 337 |
2 689 |
3 779 |
5 700 |
6 959 |
9 167 |
|
Az alkuszok részesedése a teljes piacon (%) |
4,51 |
16,54 |
11,85 |
18,83 |
20,62 |
22,5 |
14,68 |
13,9 |
|
FBAMSZ-tagok jutalékbevétele |
194 |
249 |
1 094 |
1 008 |
2 557 |
3 757 |
2 900 |
4 545 |
|
FBAMSZ-tagok részesedése a teljes piacon (%) |
2,74 |
2,79 |
9,69 |
7,06 |
13,95 |
14,83 |
7,84 |
9,4 |
| Forrás: Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) | ||||||||
Szakmai felelősségbiztosítás
A komoly alkuszcégek, amelyek akár több 10 milliárd forintos biztosítási összegű csomagot is összeállíthatnak, már korábban szóvá tették, hogy a biztosítási törvényben beállított 25 millió forintos szakmai felelősségbiztosítási kötelezettség, illetve ugyanolyan összegű vagyoni biztosíték csekély a kockázatokhoz képest. – A brókercégek szakmai felelősségbiztosításának jövő év januártól érvényes megduplázása kivételes helyzetet teremt – hívja fel a figyelmet Valkó Gábor, a Valko International ügyvezető igazgatója –, hiszen ilyen magas összegű biztosítási kötelezettséget más szakmák számára, például az orvosok, közjegyzők stb. esetében nem ír elő a törvény.
Ugyanakkor a nyugat-európai helyzetet tekintve létezik olyan ország, ahol a biztosítási összeg a megemelt, 50 milliós limit 6-10-szerese. Mindez azonban gondot okozhat a kis alkuszcégeknek – reagált a törvény módosításának egyik, az alkuszcégeket és a többes ügynököket érintő részére Klinger József, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) elnöke. – A szövetség indokoltnak tartja az emelést, mondván, az Európai Unióban 250 millió forint körüli követelmény a jellemző – mondta Klinger. – Ezért a – PSZÁF adatai szerint az összesen 210 engedélyezett brókercég közül jelenleg 57-et tömörítő – brókerszövetség csoportos biztosítást készít elő, azaz kész veszélyközösséget alkotni tagjaiból, versenyre készteti a biztosítókat, így próbál majd alacsonyabb díjat elérni – tette hozzá.
Egyes és többes ügynök
A Valkó International vezetőjének véleménye szerint a magyarországi alkuszcégek száma nemzetközi összehasonlításban igen csekély, az általuk okozott károkra vonatkozó statisztikák pedig még alig léteznek, így a biztosítók sem tudnak megfelelő mennyiségű adatra támaszkodni a díjak kialakításánál. A szövetség szándéka szerint az alkuszok felelősségbiztosítási csomagját külföldön is megversenyeztetik, hogy azután esetleg úgynevezett "fronting" üzletet kötve – amikor a jogszabályi kötöttség miatt magyarországi cég vállalja el a biztosítást, de azt nyomban viszontbiztosítja az ügyfél által kiválasztott külföldi biztosítónál – reményeik szerint kedvezőbb díjat tudnak elérni.
– A biztosítási brókerek akár milliárdos nagyságrendű károkat is okozhatnak tevékenységük során, így az összeg emelését nem csak az inflációs kiigazítás indokolja – nyilatkozta Dögei Sándor, a PSZÁF elnöki tanácsadója. A brókerek felelősségbiztosítása, illetve a vagyoni biztosíték a brókeri tévedés, műhiba esetén kap jelentőséget, például olyan esetben, ha a bróker beszedi ügyfelétől a díjat, de azt nem továbbítja a biztosítóhoz, vagy ha az alkusz végzi a kockázatfelmérést, de abból lényeges elemet kifelejt, esetleg nem figyel arra, hogy a kockázatvállalás be is kerüljön a szerződésbe stb. A felügyelet szakembere azonban csak néhány olyan vitás ügyről, alkuszi műhibáról tudott beszámolni, amely az elmúlt években történt. Igaz, hivatalosan nem is kell a feleknek értesíteniük a felügyeletet az ilyen ügyekről.
A biztosítási törvény módosítása abból a szempontból mindenképpen üdvözlendő, hogy rendet rak a tevékenységek meghatározása terén – állítják egyhangúan az érintettek. Míg a korábbi szabályozás a biztosításközvetítők sorában a biztosítási alkuszt és az ügynököt különböztette meg, addig a törvénymódosítás szövegébe bekerül az egyes és a többes ügynök fogalma is. Az egyes ügynök egy, a többes ügynök két vagy több biztosítóval fennálló jogviszony alapján végzi tevékenységét.
Érdekes fejleménye a brókerpiacnak, hogy az alkuszok évről évre folyamatosan növekvő jutalékbevételeivel szemben a biztosítási piac összdíjbevételét és a brókerek jutalékbevételét értékelve csökken az alkuszok részesedése a piacból. Az alkuszok a biztosítási piac tavalyi, 297,7 milliárdos díjbevételéből – 41,3 milliárd forintnyi üzlet után – 9,16 milliárdnyi jutalékhoz jutottak. – Ennek oka – emlékeztet rá Klinger József –, hogy az utóbbi években a biztosítási ágak közül a nem életbiztosítási üzletágaknál sokkal erőteljesebben fejlődtek az életbiztosítások, ahol pedig az alkuszok szerepe kisebb. A brókernek egyébként is az a szerepe, hogy megbízója számára minél alacsonyabb díjat érjen el. A jelenség másik oka, hogy az ipari vagyon-, vállalati vagyonbiztosítások díjai az igen erős verseny miatt amúgy is egyre nyomottabbak. Mivel a bróker az eladott szerződés összegének arányában kapja jutalékát, így az ő része is kisebb. A díjak ma már anynyira nyomottak az erős verseny hatására, hogy a biztosítók a kárkifizetéseiket erőteljesen racionalizálják, szigorúan megvizsgálják a szerződés minden betűjét, és érezhetően kevésbé nagyvonalúak, mint például három évvel korábban.
| VEZÉRÜGYNÖKTŐL AZ ALÜGYNÖKIG Az új biztosítási törvény szerint a biztosítási ügynök a biztosítóval kötött megbízási szerződés alapján vagy a biztosítóval létesített munkaviszony keretében végzi a biztosításközvetítői tevékenységet. Az egyes ügynök egy biztosítóval, a többes ügynök két vagy több biztosítóval szerződik. Az egyes ügynök megbízotti minőségében való károkozásáért a biztosító a felelős, míg a többes ügynök az új szabályozás szerint saját maga felel a károkozásért, s köteles az alkuszcégekével azonos, 50 millió forintos felelősségbiztosítást kötni, vagy ugyanakkora vagyoni biztosítékot letétbe helyezni. A többes ügynökre vonatkozó személyi és szakmai feltételek a brókercégekéhez hasonlóan szigorúak. A törvénymódosítás bevezeti az alügynök fogalmát: az alügynök az egyes biztosítási ügynök megbízásából dolgozik, tevékenységéért – akárcsak az egyes ügynök esetében – a biztosító a felelős. Szerepel a törvényben a vezérügynök fogalma: a vezérügynök a biztosító teljes jogú meghatalmazottja, szerződést köthet, kötvényt állíthat ki, és a biztosítási díj átvételére is jogosult. Felügyeleti engedélyhez kötött a biztosítási szaktanácsadó tevékenysége is, megfelelő szakmai előélettel és iskolai végzettséggel kell rendelkeznie. Természetes személy és gazdasági társaság egyaránt végezheti, de a tevékenység megkezdéséhez legalább 50 millió forint összegű felelősségbiztosítás vagy vagyoni biztosíték szükséges. |