Személyi jövedelemadó
A személyi jövedelemadót illetően az év végi tennivalók érdemben nem térnek el az év közbeni teendőktől. Azt, hogy melyik adózónak milyen gyakran kell bevallást tennie, az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) 1. számú mellékletének II. része határozza meg.
A bevallás gyakorisága
A melléklet szerint 2000-ben – a társasági adó és az áfa kivételével – minden adóról, így a személyi jövedelemadóról is az alábbiak szerint kellett bevallást tenni:
- ha 1998-ban a nettó módon számított áfa, vagy az ugyanígy számított fogyasztási adó és jövedéki adó, vagy a levont személyi jövedelemadó-előleg és személyi jövedelemadó együttes összege a 10 millió forintot elérte havonta, ha a 4 millió forintot elérte, negyedévente kellett bevallást tenni a tárgyhónapot, illetve a tárgynegyedévet követő 20-áig;
- annak az adózónak, amely a fenti feltételeknek nem felelt meg, 2000-ről egyetlen bevallást kell benyújtania, 2001. február 15-éig a várhatóan 0003 sorszámmal megjelenő nyomtatványon.
Befizetés és bevallás
Az adó befizetése időben elvált a bevallásától, ugyanis a befizetés korábbi volt, azaz az adót – néhány kivételtől eltekintve – az elszámolás, avagy kifizetés tárgyhónapját követő hónap 12-éig kellett megfizetni. Annak ellenére, hogy ez a rendelkezés 1998-tól hatályban van, gyakran előfordul, hogy a vállalkozások az adó vagy adóelőleg megfizetését összekötik annak bevallásával. Ilyenkor persze folyamatosan szinten tartják a késedelmi pótlék alapját, és a vállalkozás vezetője meglepetten veszi észre a többnyire csak október hónapban megérkező adófolyószámla-kivonaton, hogy azon késedelmi pótlék szerepel, holott tudomása szerint a cég mindent "pontosan" befizetett.
Éves bevallók fizetési kötelezettsége
Kiemeljük, hogy a befizetési kötelezettség szabálya azokra az adózókra is vonatkozik, akik (amelyek) az előzőekben ismertetett feltételrendszer szerint csak az évet követően adnak bevallást. Amennyiben az adófizetést az adózó eddig esetleg elmulasztotta, azt haladéktalanul pótolja, mert 2001. február 15-ig jelentős összegű késedelmi pótlék képződik folyószámláján, és a 2000. évben esetlegesen elmulasztott befizetések pótlékvonzatáról az adózók csak 2001 októberében értesülnek majd, ami további pótlékkivetést eredményez.
"Adóhitel"
Van ugyanakkor egy legális lehetőség arra, hogy ha adót nem is spórolhatunk, de időt, és ezen keresztül egyfajta adóhitelt nyerhetünk a személyi jövedelemadó tekintetében. Ez pedig nem más, mint az osztalék és az osztalékelőleg adózásának rendszere.
Azt tudjuk, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint létezik olyan osztalékkifizetés is, amelynél az adó mértéke 35 százalék. Ugyanakkor az is igaz, hogy ezt csak akkor kell megfizetni, amikor azt kifizetik (például egy kft.-nél a 2000. évet záró taggyűlés után, 2001 júniusában). Amennyiben viszont biztosan számíthatunk az osztalékra, megtehetjük, hogy osztalékelőleget számfejtünk 2000. decemberben, és mivel az osztalékelőleg adójának mértéke 20 százalék, a 15 százaléknyi adó megfizetését időben fél évvel kitoljuk. Ezt a módszert az összegek nagyságrendjétől függően annak tudatában is érdemes lehet alkalmazni, hogy a Gt. 226. §-ának (1) bekezdése – figyelemmel a 301. §-ának (1) bekezdésére is – az osztalékelőleg kifizetésének feltételéül közbenső mérleg elkészítését írja elő.
Általános forgalmi adó
Az áfa azoknak a ritka adónemeknek az egyike, ahol a bevallás és a pénzügyi rendezés egy határnaphoz kötődik. Az általános szabályok szerint – de eltekintve például a gyakorított visszaigénylés lehetőségétől – az adó fizetésére kötelezett adóalany a tárgyhónapot vagy a tárgynegyedévet követő 20-áig, illetve a tárgyévet követő – esetünkben 2001. – február 15-ig nyújtja be adóbevallását, és ekkor kell megfizetnie vagy ekkortól igényelheti vissza az elszámolandó forgalmi adót is.
Az időarányosság elve
Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 47. §-ának (2) bekezdése szerint a 2000. évi bevallási rend megállapításához, az esetleges éves adózói besoroláshoz annak a feltételnek a teljesítése szükséges, hogy az adózó 1999-es nettó árbevétele időarányosan ne haladja meg a 8 millió forintot. Amennyiben tehát egy cég 1999. július 1-jén alakult, és az alakulás évében 6 millió forint, áfát nem tartalmazó ellenértéket realizált, akkor nem sorolhatja magát az éves adóbevallók közé.
Ez az elv természetesen vonatkozik az említett § (1) bekezdésében említett korlátra, a pozitív előjelű, 1 millió forintot meghaladó elszámolandó adó számbavételére is. A besorolás fontos mozzanata az áfa bevallási rendjének és a pénzügyi rendezésnek, hiszen a fenti példánál maradva, még az is előfordulhat, hogy az adózónál olyan kevés levonható áfa keletkezett 1999-ben, hogy a megfizetendő adó – vagy időarányosan számított adó – meghaladja az 1 millió forintot. Ilyenkor, ha a havi bevallási és befizetési kötelezettségek helyett 2001. február 15-én nyújtja be az adózó a bevallását, komoly meglepetés érheti, amikor az APEH arról tájékoztatja, hogy a bevallás feldolgozhatatlan, mert nyilvántartása szerint az adózó havi bevallás benyújtására kötelezett. Ez a "mulasztás" a bevallások utólagos elkészítésével és pótlólagos benyújtásával ugyan még helyrehozható, de az eredeti esedékességük szerinti pénzügyi rendezés elmaradása miatt komoly késedelmi pótlékra kell számítnunk.
Társasági adó
A társasági adó, illetve előlegének megfizetése a többi adóhoz képest sajátos szabályok alapján történik. Az alapszabály szerint az év során adóelőleget kell fizetni, melynek gyakorisága 2000-ben attól függött, hogy az 1999-es kötelezettség meghaladta-e a 3 millió forintot, vagy csak elérte azt. Amennyiben 3 millió forint, vagy annál kisebb volt az adófizetési kötelezettség, akkor 2000-ben negyedévente, a tárgynegyedévet követő 20-áig volt köteles az adózó adóelőleget fizetni.
Bevallás és befizetés
A társasági adó esetében a kötelezettségek bevallási határideje és befizetése elválik egymástól. A 2000. május 31-én benyújtott társaságiadó-bevallásban részletezett határidőkkel kellett 2000-ben a befizetéseket teljesíteni, és ez alapján kell majd 2001 júniusáig bezárólag eljárni. Ez a befizetési rend független attól, hogy az adott adózónál esetleg már év közben kiderül, hogy a 2000. évi összes fizetendő társasági adója sokkal több lesz, mint az 1999-es volt. Ebben az esetben különösen fontos, hogy az adózó jól mérje fel a várható éves kötelezettséget, mert a 2000. december 20-ai előlegkiegészítéshez nagy összegű befizetésre kell tartalékot képeznie.
Természetesen az az eset is előfordulhat, hogy az adózó 2000. évi eredménye lényegesen kevesebb lesz, mint az előző évi volt, ennélfogva a várhatóan kevesebb adófizetési kötelezettséghez képest túlzó az előző év adatai alapján megállapított adóelőleg összege. Ráadásul, ha a vállalkozás kilátásai 2001-ben sem javulnak, akkor ez a probléma fokozott teherként jelentkezik, hiszen az 1999-ről szóló adóbevallásban kötelezettségként jelzett és az adóhatóság által folyószámlán előírt előlegek nem csak 2000-ben jelentettek állandó finanszírozási problémát, hanem 2001. II. negyedévének végéig is a szükségesnél nagyobb befizetést kívánnak meg. Ezért fontos, hogy azok a vállalkozások, amelyeknek profitkilátásai rosszak, amennyiben még nem tették, éljenek azzal a lehetőséggel, hogy adóelőleg mérséklésére irányuló kérelmet nyújthatnak be, mert automatikus korrekcióra nem lehet számítani. Emiatt pedig az előírt, de be nem fizetett előlegek folyamatosan növelik a késedelmi pótlék alapját.
Változó értékhatár
Az az értékhatár, amelyet az adóelőleg fizetésénél már említettünk, és amely 1999-ben 3 millió forint volt, a törvénymódosítással 5 millió forintra emelkedik. Bár a társasági adóról szóló törvény módosítása 2001. januártól lép hatályba, az új értékhatár szerinti adóelőleg-fizetési határidő-besorolást már a 2000-ről készítendő, 2001. május 31-én benyújtandó társaságiadó-bevallás során is figyelembe lehet venni.
Feltöltési kötelezettség
Az év vége felé közeledve az adóelőleg kiegészítése – amit a gazdasági szakemberek feltöltési kötelezettségként emlegetnek – két adónemet érint. Az egyik a társasági adó, a másik pedig az iparűzési adó. Ezekre az adónemekre vonatkozóan az Art. 2. számú mellékletének I/3/A/b. és II/A/15/c. pontjaiban találjuk meg a pontos eligazítást. E szerint a kettős könyvvitelt alkalmazó adózónak az adóelőleget a várható, éves fizetendő adó összegére az adóév december 20-áig kell kiegészítenie.
A jogszabály szövege a várható éves fizetendő adó összegéről beszél, de felhívjuk a figyelmet, hogy ez a gyakorlatban nem más, mint a teljes éves kötelezettség 90 százaléka. Ezt azért fontos külön is hangsúlyozni, mert a fent idézett jogszabályi hely téves – szó szerinti – értelmezése szerint abban az esetben, ha a kiegészítés csak a 90 százalékos mértékig történik meg, az adózó mentesül ugyan az Art. 74. §-ának (5) bekezdése szerinti 20 százalékos mértékű mulasztási bírság alól, de a késedelmi pótlék kirovására számítani kell, mégpedig a 10 százalékos mértékű, "hiányzó" befizetést alapul véve.
Véglegesen el kell oszlatni ezt a tévedést, és le kell szögezni azt, hogy a "várható" adó nem értelmezhető másként, csak az adóhatóság által elvárt szint szerinti adóként. Ezt egyértelművé teszi az is, hogy adó megfizetésének végleges határidejéül a jogszabály – az Art. 2. számú mellékletének I/B/c. pontjában – a tárgyévet követő május 31-ét jelöli meg. Ezen túlmenően van még egy jogtörténeti körülmény is, ami a fentieket támasztja alá. A feltöltési kötelezettség nem megfelelő szintű teljesítése esetén a törvény korábban nem szabályozta pontosan a 20 százalékos bírság alapját. Korábban ezért előfordult, hogy a kiszabott bírság alapját a ténylegesen befizetett előleg és a teljes évi kötelezettség különbözeteként állapította meg az APEH határozata. Ezt szüntette meg az Art. 74. §-a (5) bekezdésének 1996. január 1-jén hatályba lépett módosítása. Ez rendelkezik ugyanis arról, hogy a kiszabható bírság alapja nem más, mint a befizetett előleg és az adó 90 százalékának különbözete. Ha pedig így van, ez azt jelenti, hogy a 90 százalékos mérték az adóhatóságok által elvárható feltöltési szint, ezért kizárólag ehhez kapcsolódhatnak esetleges szankciók, így a kvázi késedelmi pótlékként kezelt mulasztási bírság is. További késedelmi pótlék kiszabásának tehát semmilyen jogalapja nincs.
Nem árt szem előtt tartanunk ugyanakkor azt a tényt, hogy az APEH kimutatásai szerint a tervezett társaságiadó-bevételeknek 35-40 százaléka decemberben érkezik be a hatóság számlájára – nyilván a feltöltési kötelezettség teljesítése miatt. Ezért egyrészt meg lehet érteni, hogy az adóhatóság nem fogadja el azokat az érveket, melyek szerint a költségvetés folyamatos bevételeit elegendő lenne önmagában az előlegfizetéssel biztosítani. Másrészt viszont ez a körülmény arra is felhívja a figyelmet, hogy ha nagy a feltöltésként befizetett összegek aránya, és azok esetleg nem a kötelező szintnek megfelelően teljesülnek, nagy lehet a mulasztási bírság alapja is.
Biztosak lehetünk abban, hogy az adóhatóság erre különös figyelmet fog fordítani, és ha az APEH – a 2001. május 31-ig beadandó adóbevallásban közölt éves társasági adó összegét összevetve az adózó folyószámlájának 2000. december 20-i pénzforgalmi egyenlegével – azt állapítja meg, hogy elmaradt, vagy nem megfelelő arányú a feltöltési kötelezettség teljesítése, határozattal fogja kiróni a mulasztási bírságot. Ez ellen természetesen helye van fellebbezésnek, de az adózó kedvező elbírálásra csak akkor számíthat, ha indokoltan kifogásolja a mulasztási bírság kiszabását. A bírság elengedésére legnagyobb esélye akkor van, ha mentségére olyan körülményt tud felhozni, amelynek hatására előre nem láthatóan emelkedett az adó alapja, és mindez tőle függetlenül következett be.
Varga József| A járulékok bevallási és befizetési rendje 2000-ben Minden olyan ügyben, amelyben 1999. december 31-éig a járulékigazgatóság volt illetékes, 2000. január 1-jétől az első fokú állami adóhatóság jár el. Az említett időponttól a jogszabály – a korábbi szabályozástól eltérően – más, egységes határidőt állapít meg a járulékok bevallása, illetőleg befizetése tekintetében. Megszűnt az a rendelkezés is, mely szerint a több megyére (fővárosra) kiterjedő telephelyhálózattal rendelkező, központi társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó gazdálkodó szervezetek részére a 12-étől eltérő befizetést (legfeljebb 20-áig) engedélyezhetett az igazgatási szerv. A bevallás rendje 2000-től a járulékok bevallása az adóbevallás részét képezi. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az adókötelezettségek bevallására szolgáló nyomtatványok kiegészülnek a járulékok bevallására szolgáló résszel. Az új nyomtatványokat azokon a forgalmazóhelyeken lehet beszerezni, ahol az APEH térítésköteles nyomtatványai megvásárolhatók. Bevallás két alapnak A korábbi évek gyakorlatától eltérően a társadalombiztosítási járulékok bevallása is a két alapnak (a Nyugdíjbiztosítási Alapnak járó 22 százalékos járulék, illetőleg az Egészségbiztosítási Alapnak járó 11 százalékos járulék) megbontva történik. Megbontva kell a bevallást teljesíteni akkor is, ha például az 1997. évre vonatkozó járulékalapot képező jövedelmet 2000. február 22-én fizették ki. Mivel a társadalombiztosítási járulék mértéke 1997. évben 39 százalékos volt, a bevallás ennek megfelelően akkor helyes, ha abban külön sorban szerepel a Nyugdíjbiztosítási Alapot illető 24 százalékos összeg és külön sorban az Egészségbiztosítási Alapot illető 15 százalékos összeg. Nem szabad megfeledkezni arról a nagyon fontos változásról, hogy a bevallási nyomtatványon csak a kiszámított járulékok összegét kell feltüntetni, a járulékok alapját nem. Hasonlóan, elkülönítve kell teljesíteni a biztosítottaktól levont járulékokra vonatkozó bevallást is. Kifizető Lényeges, hogy a bevallások készítése során az Art. szerinti kifizető nem azonos a társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazásában kifizetőhelynek minősülő foglalkoztató fogalmával, ez utóbbi a társadalombiztosítási feladatok átvállalását, konkrétan az ellátások (például táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, baleseti táppénz) megállapítását és folyósítását jelenti. Adott esetben a gazdasági társaság az Art. szerint kifizetőnek minősül, míg társadalombiztosítási szempontból nem, mert társadalombiztosítási ellátásokat nem állapít meg és nem folyósít. A befizetés rendje A befizetésre, a bevallásra az Art. rendelkezése, illetve annak 1. és 2. számú melléklete az irányadó, ennek megfelelően a járulékokat a következő szerint kell megfizetni. Egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék A munkáltató az általa levont járulékot az elszámolt hónapot követő hó 12-éig, a kifizető az általa levont járulékot a kifizetés hónapját követő hó 12-éig, az egyéni vállalkozó a saját járulékát negyedévenként, a negyedévet követő hó 12-éig fizeti meg. Társadalombiztosítási járulék A munkáltató, a kifizető a járulékot az elszámolt hónapot követő hó 12-éig, míg az egyéni vállalkozó a saját járulékát negyedévenként, a negyedévet követő hó 12-éig fizeti meg. u Baleseti járulék u A járulékot a társas vállalkozás az elszámolt hónapot követő hó 12-ig, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó pedig negyedévenként, a negyedévet követő hó 12-ig fizeti meg. Jövedelemkifizetés és járulékok A 2000. január 1-jétől kezdődő időszakra juttatott (elszámolt) jövedelmek után0 első ízben február hónapban kellett a járulékokat megfizetni, ide nem értve az egyéni vállalkozó saját járulékait. |