Könyvvizsgálat és közzététel
1998. január 1-jétől minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó köteles az éves (egyszerűsített éves) beszámolóját – az üzleti jelentés kivételével – közzétenni. Közzétételnek minősül a beszámoló megküldése az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálata részére.
A közzétett éves beszámolót bejegyzett könyvvizsgálóval kell felülvizsgáltatni. A könyvvizsgáló feladata a társasági törvényben és a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat. A számviteli törvény előírásai alapján általában minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnál kötelező a könyvvizsgálat.
Akikre nem terjed ki a könyvvizsgálat
Nem kötelező a könyvvizsgálat abban az esetben, ha
- a kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál az éves nettó árbevétel a tárgyév és az azt megelőző év átlagában nem haladja meg az 5 millió forintot, valamint, ha
- a tárgyév és a megelőző év átlagában nem haladja meg a nettó árbevétel az 50 millió forintot, és az éves beszámolót (egyszerűsített éves beszámolót) legalább mérlegképes könyvelői végzettséggel rendelkező személy vezeti és készíti el.
Ilyen esetben, ha a közzétett beszámoló nem tartalmaz könyvvizsgálói záradékot, a mérlegen, eredménykimutatáson és kiegészítő mellékleten fel kell tüntetni "A közzétett adatokat könyvvizsgáló nem ellenőrizte" megjelölést.
Kötelező könyvvizsgálat
Kötelező a könyvvizsgálat
- a részvénytársaságnál;
- az ötvenmillió forintot meghaladó törzstőkéjű korlátolt felelősségű társaságnál;
- az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságnál;
- a kötvényt kibocsátó vállalkozónál;
- a takarékszövetkezeteknél;
- a konszolidálásba bevont vállalkozásoknál;
- az anyavállalatnál a konszolidált beszámoló tekintetében;
- a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepeinél, valamint
- minden olyan esetben, ahol azt törvény írja elő.
A könyvvizsgálat célja
A könyvvizsgálat célja, hogy a könyvvizsgáló megállapítsa, a vállalkozó által készített éves (egyszerűsített éves) beszámolót a számviteli előírásoknak megfelelően készítették-e el, illetve a beszámoló a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható képet ad-e.
Amennyiben a vállalkozásnál a könyvvizsgáló választása nem kötelező, ott a fordulónapot megelőzően a beszámoló felülvizsgálatára könyvvizsgálót kell megbízni. A megbízás előzőekben meghatározott időpontjának azért van jelentősége, mert a könyvvizsgálónak vizsgálata során a leltározási munka ellenőrzését is el kell végeznie.
A könyvvizsgáló feladata
A könyvvizsgáló feladata az éves beszámoló mérlegének, eredménykimutatásának, kiegészítő mellékletének és az üzleti jelentésnek a vizsgálata. A könyvvizsgálatnak nem feladata az adóellenőrzés. Az adóanalitikáknak a könyveléssel, bevallásokkal történő egyeztetése, a folyószámla-egyeztetés elvégzésének ellenőrzése azonban a könyvvizsgáló feladatkörébe tartozik. E tevékenységen belül a könyvvizsgálónak természetesen nem kell tételes adóellenőrzést végeznie, de mint a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére ható tényezőt, az általános könyvvizsgálati módszerekkel meg kell vizsgálni a vállalkozás adózását is. A számviteli törvény betartásának vizsgálatán túl feladata az alapszabály (társasági szerződés) betartásának ellenőrzése is, valamint elemzések készítése a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. A könyvvizsgáló véleményét a vizsgált vállalkozás tulajdonosaival könyvvizsgálói jelentésben közli.
Feladatok az éves beszámoló vizsgálatánál
Az éves beszámolóval kapcsolatban a könyvvizsgáló ellenőrzi a választott beszámolási forma és a könyvvezetési rendszer helyességét, a számviteli alapelvek érvényesülését, a számviteli politika tartalmát és figyelembevételét a beszámoló készítésénél.
A mérleg ellenőrzése
A mérleg ellenőrzése során a könyvvizsgáló ellenőrzi:
- a zárlati tételeket és egyeztetéseket;
- a leltárak, leltározás szabályosságát;
- az egyedi értékelés elvének a vizsgált vállalkozás általi alkalmazását és
- a főkönyvi kivonat szabályos elkészítését.
Az eredménykimutatás ellenőrzése
Az eredménykimutatás ellenőrzése során az adózás előtti eredmény levezetésének szabályszerűségét, a társasági adó megállapítását, valamint az osztalék számításának helyességét vizsgálja a könyvvizsgáló. Az eredménykimutatás ellenőrzése kapcsán a könyvelési rendszer helyes működéséről kell meggyőződnie. A bizonylatok utalványozási, feldolgozási rendjének kialakításán túl, különféle könyvvizsgálói módszerekkel, tesztekkel kell meggyőződnie az ellenőrzött vállalkozásnál alkalmazott rendszer működésének helyességéről.
A kiegészítő melléklet ellenőrzése
A kiegészítő melléklet ellenőrzése során a számviteli törvény kötelező tartalmi előírásainak betartását, valamint a cashflow-kimutatást ellenőrzi a könyvvizsgáló. Amint azt az előzőekben már említettük, a társaságoknak üzleti jelentésüket nem kötelező közzétenni, ennek ellenére a könyvvizsgáló vizsgálja annak összhangját a beszámoló többi részével, valamint a fordulónap után bekövetkezett jelentős folyamatokat, továbbá azt, hogy a vállalkozás a várható üzleti stratégiát megfelelően mutatja-e be.
A mérleg elfogadásának menete
A folyamatos könyvvizsgálat során a hibákra és a hiányosságokra a könyvvizsgáló felhívja a vállalkozás figyelmét. A könyvvizsgáló által ellenőrzött mérlegben lényeges hiba nem maradhat.
Az ellenőrzései eredményéről a könyvvizsgáló könyvvizsgálói jelentésben számol be a tulajdonosoknak, melyet a mérlegelfogadó taggyűlésnek vagy közgyűlésnek terjeszt elő. Ebben a jelentésben közli a könyvvizsgálói véleményt is, amennyiben a beszámoló adatai nem változnak.
A mérleget elfogadó tulajdonosi gyűlésen (taggyűlésen, közgyűlésen) a mérleg adatai változhatnak például amiatt, hogy lényeges információk merülnek fel, amelyek a vállalkozás folytatását, további működését befolyásolhatják. Leginkább az osztalékról szóló határozat befolyásolhatja az előterjesztett mérleget. A tulajdonosi gyűlésen határozatot hoznak az ügyvezetés, igazgatóság, felügyelőbizottság mérleggel lezárt gazdálkodási tevékenységéről, beszámolójáról, és – a könyvvizsgáló szóban előterjesztett véleményének meghallgatása után – határoznak a könyvvizsgálói jelentés elfogadásáról is.
Amennyiben elfogadják a mérleget és eredményfelosztást az előterjesztett tartalommal, a könyvvizsgáló záradékkal látja el a mérleget. Ha olyan tény merül fel, ami jelentősen befolyásolja a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, a könyvvizsgáló módosíthatja előzetes véleményét. Ha az osztalékfelosztást az előterjesztettől eltérően fogadja el a testület, az éves beszámoló mérleg szerinti eredménye változik, tehát a mérleghez a könyvvizsgáló a végleges záradékot csak ezt követően adja meg.
Letétbe helyezés és közzététel
Éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló
A jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót (mérleget, eredménykimutatást és a kiegészítő mellékletet) – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékkal ellátva – a tárgyévet követő év május 31-éig letétbe kell helyezni a vállalkozás székhelye szerinti cégbíróságnál. A letétbe helyezett beszámoló adatai nyilvánosak, azokba bárki betekinthet, jegyzeteket, másolatot készíthet róla.
A letétbe helyezéssel egyidejűleg a beszámoló egy példányát közzététel céljából az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatához (1371 Budapest, Pf. 482) is meg kell küldeni. A közzététel költsége jelenleg 2000 forint, amelyet az Igazságügyi Minisztérium 10032000-01483305-00000000 számú bankszámlájára kell megfizetni.
A könyvvizsgáló véleménye alapján el lehet tekinteni a kiegészítő melléklet egy részének vagy egészének közzétételétől, ha a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének megítéléséhez a mérleg és az eredménykimutatás adatai elegendőek, azonban amennyiben a beszámolót nem ellenőrizte könyvvizsgáló, a kiegészítő melléklet közzétételétől nem lehet eltekinteni.
Összevont (konszolidált) beszámoló
Az anyavállalat az összevont (konszolidált) éves beszámolót a könyvvizsgálói záradékkal együtt a tárgyévet követő szeptember 30-ig köteles a székhelye szerinti cégbíróságnál letétbe helyezni. A letétbe helyezéssel egyidejűleg a közzétételi kötelezettségnek is eleget kell tenni az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálata útján. A közzététel költsége és megfizetésének módja azonos az éves beszámoló közzétételi költségével, illetve annak megfizetési formájával.
A közzétett adatok módosítása
Amennyiben az ellenőrzés a már közzétett adatokban jelentős hibát (saját tőke változása, mérleg szerinti eredmény változása, amennyiben a saját tőke, illetve a mérleg szerinti eredmény jelentősen változik) tár fel, a vállalkozás köteles az eredeti (közzétett) adatokat módosítani és a módosított beszámolót közzétenni. Az ismételt közzététel esetén is kötelező a könyvvizsgálat (ha korábban is az volt), valamint a beszámolót ismételten az arra jogosult testület elé kell terjeszteni, és az csak a jóváhagyás után tehető ismét közzé.
Orehóczki József