Szép lehet és okos is

Női menedzserek

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. november 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 31. számában (2000. november 1.)

 

Kerüljön minél több tehetséges nő a legfelsőbb vezetői pozíciókba – hirdetik a férfi főnökök. Mindez addig érvényes, amíg két ugyanolyan felkészültségű, de ellentétes nemű jelölt közül kell utódot választaniuk.

 

Övék a XXI. század, övék a jövő és talán a hatalom is. Amerikában. A nők ottani lendületére mi sem jellemzőbb, mint az, hogy az elmúlt tíz esztendőben kétszer annyi nő indított saját vállalkozást a tengerentúlon, mint férfi. A vállalkozások 38 százalékát (ez több mint kilencmillió mikro-, közepes és nagy cég) ma már nők vezetik. Ezeknél a vállalatoknál 27 millióan dolgoznak (négy éve még csak kilencmillió alkalmazottat jegyeztek föl), a társaságok bevétele pedig 2,3 ezer milliárd dollárról 3,6 ezer milliárdra növekedett.

És mégis, elégedetlen hangok sorát hallani mostanában. Nem lehet mindenki olyan szerencsés, mint Carly Fiorina, a Hewlett-Packard alig egy éve kinevezett új főnöke, aki máris szárnyakat adott cégének. Anne Mulcahyval, a Xerox elnöknőjével sem nagyon lehet példálózni, mert ő is fehér hollónak számít az igazán nagy multinacionális cégek vezetői között.

Érvek és ellenérvek

Bár az idén áttörés ment végbe a tengerentúlon, hiszen a pénzügyi és vállalatvezetési szempontból legjobbnak tartott húsz cég első emberei közé két nő is bekerült, a hagyományos iparágakban a hölgyek alig rúgnak labdába. Legalábbis ami a felső vezetői posztokat illeti. Ez alól talán csak az autóipar kivétel, ahol Cynthia Trudell személyében immár nő áll a General Motors egyik leányvállalatának élén.

No és mi van a legújabb sztárokkal, a kockázatitőke-cégekkel és az internetes társaságokkal? Lehangoló a helyzet. Tavaly az Egyesült Államokban a kockáztatott pénznek csak négy százalékát adták nők által vezetett vállalkozásoknak. Vagyis a tőketársaságok egyszerűen nem bíznak a szebbik nemben, nem hiszik el, hogy ugyanolyan energikusak lesznek, mint a férfiak, üzleti tervük kellően megalapozott, és nem zavarja meg a vállalkozást az, ha időnként megengedik maguknak, hogy nők, anyák, feleségek legyenek.

Pedig a fejvadászok és a humán terület más szakértői is egybehangzóan állítják: éppen ez a terep az, ahol csilloghatnának, itt nem kell nagy termelési vagy kereskedelmi rendszereket átlátni, az elektronizálódó világban jobban kiszűrhetők és kikerülhetők a személyi hibák, a kreatív nőket nem fékezik azok a belső szabályok és szokások, amelyeket az úgynevezett hagyományos gazdaságban évtizedeken át egyeduralkodó férfiak találtak ki.

A Szilícium-völgyben megtelepedett cégeknél jelenleg legalább háromszáz felső vezetőt keresnek. Egyre több ottani cégtulajdonostól hallani, hogy csakis a nőkben lehet megtalálni a vállalat megújulásának zálogát. Azt is mondják, hogy az internetre alapozott vállalkozások éppen azért jók a szebbik nemnek, mert ott nincs különösebb hierarchia, akár egy 40-50 éves nő is új életet kezdhet vele, ha egyébként kellően nyitott az újdonságok iránt.

Persze, a fiatalabbak előtt is van tér, ha váltani akarnak. Heidi Miller, a Citigroup pénzügyi vezérigazgató-helyettese nemrégiben a Priceline.comhoz igazolt, a Hasbro játékgyár elnöke, Ginger Kent pedig a Procter & Gamble most indított on-line vállalkozásánál, a Reflect.comnál kapott vezető beosztást.

Az amerikai és kisebb mértékben a nyugat-európai internetes cégek főnökei (a legtöbb férfi) mégis arra panaszkodnak, hogy a nők nem elég odaadóak. Nem veszik tudomásul, hogy teljes erőbedobásra van szükség, nincs család, barátok, kirándulás. Itt gyorsan és sokat kell dolgozni, még az egészség sem számít.

Brit pénztárcák Harry Potter igen tisztes jövedelmet hozott Joanne K. Rowlingnak, aki tavaly a legjobban kereső brit nő volt a maga 2,05 millió fontjával. Az első tíz között nyolc üzletasszony szerepel, közülük ketten az informatika területén gyűjtögették össze millióikat. Figyelemre méltó, hogy szinte mindegyikük saját maga alapította meg vállalkozását, amelyek virágzó vállalattá nőtték ki magukat. A Mail on Sunday című lap százas listáján az első hatvannégy hölgy egymillió fontnál többet kasszírozott.

Mások, de miként?

A valamilyen formában mégiscsak tőkéhez jutó új amerikai elektronikus vállalkozásoknál a női vezetők aránya elérte a 45 százalékot, s ez kétszerese az előző évi aránynak. Ez az adat azért is figyelemre méltó, mert a felfutóban lévő elektronikus kereskedelem – főleg annak kiskereskedelmi ága – jobbára a nők döntéseire alapul. Nemcsak arról van szó, hogy a bevásárlást ők végzik, tehát a megcélzott réteg is nőkből áll, hanem a vevők hosszú távú megtartását is inkább a női marketingesek vagy értékesítési vezetők érik el a legtöbb sikerrel.

A nők előrejutását sokszor maguk akadályozzák – érvelnek a vállalati pszichológiában jártas szakemberek. Mint mondják: 30-35 éves korban már elég érett az ember ahhoz, hogy szükségesnek érezzen, mondjuk, egy MBA- fokozatot, s ezért újból beüljön az iskolapadba. Tizennyolc évesen még nem ennyire tudatos, önmagáról is kevesebbet tud, és a világban sem tájékozódik olyan pontosan és reálisan, mint felnőttebb társai. Márpedig a különböző továbbképzések, átképzések napjainkban egyszerűen kötelezőek, nem lehet megállni egy adott szinten.

Oktatási szakértők szerint az is hátráltatja őket, hogy a nők szinte kivétel nélkül más területről (marketing, termékfejlesztés, pénzügy) érkeznek a technológiai cégekhez, vagyis bele kell tanulniuk az ágazatba. Ezért arra lenne szükség, hogy az egyetemeken és főiskolákon sokkal kiterjedtebb és sokoldalúbb legyen az oktatás. Az informatikushallgatóknak mindössze 28 százaléka nő az Egyesült Államokban, ami hihetetlenül alacsony arány.

Gyakran fölteszik a kérdést, hogy másképp viselkednek-e a nők a vezető pozíciókban, mint férfi társaik. Erre legalább kétféle válasz létezik. Az egyik: dehogy. A másik: természetesen. A többi e kettő különböző mértékű keveréke.

Az első csoport szerint ma már annyira kifinomult a vállalati döntési helyzetek modellezése, hogy azt a férfiak és a nők egyaránt könnyedén elsajátítják, ennélfogva legfeljebb az a különbség, hogy egyikük szoknyát hord, a másik meg nadrágot. Mit mond a másik társaság? Azt, hogy a különbség nem csak az öltözetben fejezhető ki. Az érzékenység és az empatikus készség az a két dolog, amiből több van a nőkben, s ez meg is látszik vezetési stílusukon.

Női praktikák Miben különbözik Dávid Ibolya igazságügy-miniszter az amerikai First Ladytől? Hasonlít-e, mondjuk a Wall Street-i tőzsdét üzemeltető cég elnökéhez, Alexandra Lebenthalhoz, netán Jolene Sykeshez, a Fortune magazin főnökéhez? Egyebek között ezeket a kérdéseket veszi górcső alá Shoye (Orsolya) Zichy, a Nők és a vezetési képesség – a hatalom és befolyás elérésének hatékony módszerei című, szeptemberben budapesti világpremieren bemutatott könyvében. A kötet 38, Carl Gustav Jung svájci pszichológus munkásságára épített tesztet tartalmaz, amelyek mindkét nem esetében alkalmazhatóak. A szerző Dávid Ibolyán kívül a gazdasági élet, a politika és a szórakoztatóipar területéről mutat be vezetőket. Pályaképüket összekapcsolja a tesztekkel, ebből vezeti le a sikeres vezetői terv megalkotásához szükséges következtetéseket.

Magyar menedzsernők

A vezetési stílust, természetesen, igen erőteljesen befolyásolja, hogy milyen a befogadó közeg. A nem túl sok, magasabb beosztású női vállalatvezető Magyarországon is azt vallja: a férfiak egyszerűen nem engedik igazán maguk közé a hölgyeket. A gyártó vállalatoknál szinte sehol sem találni nőket.

Fehér Erzsébet üdítő kivétel, aki a Pannonplast élén nemzetközi sikereket is elért, tavaly a Wall Street Journal Europe szerint a tíz legjobb közép-európai vállalatvezető között volt. A vegyipari cég első embere az önbizalmat emelte ki, mint legfontosabb sikerfeltételt. – Hinni kell szakmai tudásunkban, eltökéltségünket éreztetni kell a partnerekkel, főleg ha azok férfiak – mondta saját karrierjéről. Sajátos egyensúlyozásról beszélt a munka, a család és a társadalmi életbe való bekapcsolódás között: – Nincsenek receptek, ezt vagy megérzi valaki, vagy nem – fűzte hozzá.

Az amerikai irányzatok jóval lassabban, de azért nálunk is érzékelhetőek. Internetes cégből vagy technológiai vállalkozásból természetesen közel sincs annyi, de az megfigyelhető, hogy a magyar üzleti életben egyre több olyan szektor van, ahol növekszik a női vezetők aránya. Bizonyos műszaki területeken például örvendetesen sok a nő, a humán erőforrás területén egyenesen túltengés van, a marketing és a gyógyszeripar is dinamikusan javít pozícióin.

Könczöl Erzsébet az arányt javítók egyike. Tizenkét évig stratégiai és marketingvezető volt a Taurusnál, majd hat évig állt a részben általa is létrehozott Bankárképző élén. Az évtized második felében belépett az Ernst & Young nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalathoz, ahol idővel rábízták az egész vezetési tanácsadási üzletágat. Az idén szeptemberben az üzletág átkerült a Procont Kft.-hez, ahol most ügyvezető igazgatóként irányítja a tanácsadási munkát.

– A cégeken belül sohasem volt gond, hogy nő vagyok, sokkal inkább az ügyfeleknél – emlékezett vissza az elmúlt évtizedre. Egy ízben az egyik ügyfelénél tartott igazgatósági ülésen a teremben tizenkét férfi fogadta, sehol egy másik nő. Minden szempár azt vizslatta, hol tud valamibe belekötni, egyáltalán, mit keres itt egy nő. A tanácsadói szakterület zöme – különösen annak hagyományos ágazatai (vállalati, pénzügyi) – az úgynevezett régi gazdasághoz kötődnek, márpedig a pénzügyesek rideg világa nem nagyon tűrt meg nőket, legalábbis a közelmúltig. Ilyen környezetben kellett bebizonyítania, hogy az általa képviselt cég a legmegfelelőbb az adott tanácsadói pályázatra jelentkezők közül.

Könczöl Erzsébet szerint egy nő jobban felméri a hallgatóság reakcióit, mint a férfi főnök, ezért rugalmasabban képes váltani, akár az értekezlet folyamán is. Egyszer egy nagy magyar iparvállalatnak kellett megfelelő külföldi privatizációs partnert találni. A külföldi partner első embere először nem akarta elhinni, hogy az Ernst & Youngnál éppen egy nőt bíztak meg a feladattal. Erzsébet a tárgyalás első perceiben azt gondolta: ez a férfi jó, ha egy kávéval megkínálja, mielőtt kidobja. Három órán át tartó alapos kikérdezés és kemény tárgyalás következett, aminek a végén vezető állást kínált neki a külföldi cégvezető, ám ő nem ment.

Az üzletágvezető „ostort" a legritkább esetben vesz elő, ha gondja támad valamelyik beosztottjával vagy vezetőtársával. – Mindig kell és lehet is értelmes megoldást találni, inkább hónapokig rágódom egy-egy ügyön, csakhogy kitaláljak valamit. Türelem, kiváló szakmai felkészültség és beleérzés. Ez a minimum – véli sommásan.

Helyzete, mellesleg, új munkahelyén sem könnyű, ráadásul üzlettársi státust hagyott ott az Ernst & Youngnál a mostani ügyvezető igazgatói székért. – Engem vonz, ha új csapatot építhetek, ez számomra nem konfliktusforrás, inkább lehetőség a megújulásra – mondta.

Czakó Borbála a Compacknál töltött évek után az Ernst & Youngnál dolgozott, majd 1991-től az International Finance Corporation magyarországi képviselet-vezetője lett, mindemellett elnöke a Hungarian Business Leaders Forum nevű egyesületnek is. Szerinte a kulcsmozzanat a viszonylagos egyensúly. Nem attól függ egy nő sikere, hogy 10-12 órát dolgozik-e. Kell az önbecsülés és a határozottság, de nem jó a túlzott rámenősség, az erőszakos nyomulás, mert ez ellenszenvet vált ki a partnerből. Az önbecsülésnek természetesen a minél pontosabb önismereten kell alapulnia.

A minap – hangsúlyozottan külső nyomás nélkül, önként – kitöltött egy alapos önértékelő tesztet, ami nagyon tanulságos volt. Az összegzésből kiderült, hogy kötődés, magabiztosság és meggyőző erő jellemzi az emberekhez fűződő kapcsolatát. Gondolkodása hagyománytisztelő, kitartó, határidőre befejezi a munkát, míg érzelmeire a versengő, gyorsan döntő és teljesítő a legmegfelelőbb meghatározás.

A szakember saját bevallása szerint nem fél attól sem, ha közvetlen módszerekkel fejlesztik tudását. Többször előfordult például, hogy fölvették videóra tárgyalásait és prezentációit, majd „kivesézték" tárgyalástechnikáját, fellépését. – Eleinte egyáltalán nem akartam karriert csinálni. Ráadásul az első személyzetis azt mondta, hogy a vezetői kinevezéshez öt év gyakorlat kell, ezzel majdnem el is vágott egy életre – idézte fel pályája legelejét. – Most már több millió dolláros projektek vannak a kezemben, a kilencvenes évek elején megszereztem az MBA-t, mégpedig az Egyesült Államokban. Én mindig kinyitom a számat, legutóbb egy tőzsdei cégnek tanácsoltam igen határozottan, hogy nevezzenek ki nőket az igazgatótanácsba. Először nem akarták elfogadni, egy évvel később viszont meglett az eredménye.

Czakó Borbála teljesen egyetért azokkal, akik szerint téves az a női felfogás, miszerint a nők hátrányba kerülnek attól, hogy főnökök lesznek. A vélt vagy valós igazságtalanságokkal való túlzott törődés egyszerűen megöli az ambíciót. Ha a nők a munkájuk helyett a problémáikra összpontosítanak, akkor még jobban elkülönítik magukat, a negatív tapasztalatok eltúlzása olyan burkot fon köréjük, amiből soha nem törhetnek ki – vélekedett.

Az aktív keresők megoszlása Magyarországon
Gazdasági ág 1990 1996
 

Férfi

Férfi

Ipar

42,6

32,5

38,7

25,1

Mezőgazdaság

19,0

10,8

11,1

4,1

Szolgáltatás

38,4

56,7

50,2

70,8

Összesen

100,0

100,0

100,0

100,0

Forrás: Munkaügyi Minisztérium

Multi-kultúra

A Magyarországon jelen lévő multik sokféle tapasztalatot hoztak „női vonalon" is. Például azt, hogy szinte egyetlen itt megtelepedett mamutnál sincs női felső vezető. A General Electric (GE) talán kivétel, bár ez a cég sem engedte túl hamar magas pozícióba a hölgyeket. A New York Times egyik őszi cikke szerint a GE otthon, Amerikában is hátul kullog ezen a téren.

A GE világítástechnikai üzletágában az európai, a közel-keleti, az afrikai és az indiai ügyekért felelős humánerőforrás-igazgató Vincellér Shiela. Az autólámpa részterületén az európai termékmenedzser Mózes Gabriella, Szabó Eszter pedig a GE Hungary és a közép-kelet-európai régió vállalati kommunikációs vezetője.

A világcég globális szervezetén belül két éve működik az úgynevezett női hálózat, egyfajta speciális női fórum, ahol rendszeresen kicserélik tapasztalataikat, s azt is megszervezik-megtárgyalják, miként képviseljék a felső vezetőkkel fenntartott kapcsolatban magukat. A GE-nél ezt tartják a vállalat további demokratizálódása felé vezető egyik lehetséges útnak. Tulajdonképpen a vállalat önmaga hoz létre olyan fórumokat, munkamódszereket, amelyek segítenek az egyik legfontosabb alapelv, a teljesítmény szerinti elbírálásban.

A női hálózat mellett van egy másik törekvés is a GE-n belül. Igyekeznek megkeresni a nőkre szabott munkabeosztásokat. Ha szükséges, lehetőséget adnak például arra, hogy a kisgyerekes anyuka munkaideje egy részét otthoni on-line munkával töltse, ami teljes értékű munkavégzésnek minősül.

Befolyásos amerikai nők
A Fortune magazin minden évben összeállítja a legbefolyásosabb és legsikeresebb amerikai vállalatvezető nők ötvenes listáját. Íme a legutóbbi első tíz helyezett:

Carly Fiorina (45 éves)

-

Hewlett-Packard, elnök-vezérigazgató

Heidi Miller (46 éves)

-

Citigroup, pénzügyi igazgató

Mary Meeker (40 éves)

-

Morgan Stanley, ügyvezető igazgató

Shelly Lazarus (52 éves)

-

Ogilvy & Mother, elnök-vezérigazgató

Meg Whitman (43 éves)

-

eBay, elnök-vezérigazgató

Debby Hopkins (44 éves)

-

Boeing, pénzügyi igazgató

Marjorie Scardino (52 éves)

-

Pearson, vezérigazgató

Martha Stewart (58 éves)

-

M. S. Living Omnimedia, elnök-vezérigazgató

Nancy Peretsman (45 éves)

-

Allen & Co, ügyvezető igazgató

Pat Russo (47 éves)

-

Lucent Technologies, üzletág-igazgató

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. november 1.) vegye figyelembe!