Öt csillag alá nem adják

A hotelfejlesztés árversenyt hoz

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. november 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 31. számában (2000. november 1.)

 

Nemigen találni olyan hazai turisztikai szakembert, aki naprakész információkkal tudna szolgálni arról, vajon éppen hol épül szálloda az országban. Napról napra változik ugyanis a lista. Becslések szerint néhány éven belül csupán a fővárosi négy- és ötcsillagos szállodák kapacitása több mint ötven százalékkal bővül. Ugyanakkor azt ma még senki sem garantálhatja, hogy ezek a szállodák megfelelő kihasználtsággal működnek majd.

 

Az elkövetkező két évben 600 millió dolláros beruházással több mint két tucat szállodát nyitnak meg a külföldi és a hazai befektetőcsoportok. Az összeg kétharmadából Budapesten épülnek új létesítmények. A fejlesztésnek köszönhetően a négy- és ötcsillagos hotelokban a mostani mintegy 3000 férőhely több mint a kétszeresére nő, közel 3500-zal növekszik a szobák száma. (Ennek következtében 11 ezer új munkahely is létesül.) A bővítésre szükség lesz, hiszen az előrejelzések szerint Európa turistaforgalma – tavaly 386 millióan keltek útra – 2020-ra megduplázódik, ráadásul minden harmadik vendég várhatóan Közép- és Kelet-Európát keresi majd fel. Az sem mellékes szempont, hogy a megfelelő helyszínen létesített szállodába invesztált tőke viszonylag rövid idő alatt megtérül. A hazai befektetések mellett szól az is, hogy itthon az európai uniós országoknál olcsóbban lehet ingatlanhoz jutni, s ezek értéke a valamikori csatlakozás után vélhetően jelentősen megemelkedik majd.

Magyarország idegenforgalomból származó bevétele tavaly 3,4 milliárd dollár volt – ez a GDP valamivel több mint tíz százaléka –, a szakemberek reményei szerint 2010-re eléri a 7,7 milliárd dollárt. A legfrissebb összesítés szerint az év első hét hónapjában a nemzetközi idegenforgalomból származó bevétel 1,989 milliárd euró volt, ami 14,6 százalékkal haladta meg a tavalyit.

Új vendégekre várva

Azt senki sem vitatja, hogy szükség van új szállodákra, az azonban már kétséges, hogy az új létesítmények új vendégeket fogadnak-e majd, vagy a már meglévő hotelok vendégkörét csábítják el. Az egyik legnagyobb szállodavállalat, az Accor-Pannónia azzal számol, hogy két-három százalékkal visszaesik a forgalma. A cég vezetői szerint ugyanis gyorsabban bővül Budapesten a szállodakapacitás, mint a főváros iránt érdeklődő vendégek köre. Külföldi, túraszervező partnereik már most érzékenyebbek az árakra, keményebben alkudnak. Az árverseny az új szállodák belépésével csak erősödni fog.

Ma még nem ismert az újonnan belépő hotelek árpolitikája: lehet, hogy szerényebb bevezető árakkal kezdenek, de az sem kizárt, hogy a végleges tarifákat alkalmazzák. Mivel Budapesten ötcsillagos szállodákból épül a legtöbb, lehetnek majd olyan időszakok, amikor ezekben olcsóbb lesz egy-egy szoba, mint némelyik négycsillagos hotelban. Persze, sok múlik azon is, hogy a most piacra lépő szállodák hozzák-e magukkal a saját vendégkörüket, ami például a luxuskategóriájú Four Seasons láncra – amely a Gresham-palotában nyit új hotelt – jellemző.

Valójában ingatlanspekuláció?

Wolf Péter, a Magyar Szállodaszövetség elnöke is túlkínálatra számít, de másoknál hosszabbra, legalább öt-hat évre teszi azt az időt, amire a már most is üzemelő szállodák ismét elérik a jelenlegi kihasználtságukat. A szállodaépítési boom mögött ingatlanspekuláció is meghúzódik – mondta. Az építtetők elsősorban nem a szállodák működésétől várják befektetéseik megtérülését, hanem inkább az ingatlanpiac további felfutásától. Ma még nagyon alulértékeltek ugyanis a hazai ingatlanok, az áron alul megszerzett létesítményekbe fektetett tőke viszont az EU-csatlakozás után busásan megtérülhet.

Wolf Péter szerint a kapacitásbővülés okozta versenyhelyzetből a szállodaszövetség tagjai csak akkor kerülhetnek ki nyertesen, ha lényegesen javítják szolgáltatásaik színvonalát. A túlkínálat másik következménye az lehet, hogy erősödik a konkurenciaharc, ami lefelé nyomhatja az árakat, ezt azonban nem tartaná kívánatosnak a szakember.

A szállodaszövetség elnöke is egyetért azzal a véleménnyel, hogy túl sok első osztályú és luxusszálloda épül a fővárosban, ám az alacsonyabb árfekvésű szállásokból viszonylag szűkös a választék. „Az ellen nem tehetünk semmit, hogy a külföldiek elsősorban ötcsillagos szállodákat akarnak építeni. A nemzetközi turizmusban egyébként a minél teljesebb szolgáltatások iránt növekszik az igény. Ezt bizonyítja az is, hogy az egy-két csillagos szállodáknak gyengébbek a foglaltsági mutatóik."

Felső határ a csillagos ég

Kemény konkurenciával néz szembe az ország legelegánsabb szállodája, a Hotel Kempinski. A Deák Ferenc téren – a műemléki védettség miatti többéves huzavona után – végre épül a francia érdekeltségű Meridien szállodalánc legújabb tagja, 220 luxusszínvonalú szobával. Ennél is előkelőbb vendégkört vár az amerikai Four Seasons Hotels and Resorts, amelynek hoteljei a luxusszállodák között is a legmagasabb nívójúak. A világcég Budapesten a pompás kinézetű és csodálatos helyen fekvő, ám hányatott sorsú Gresham-palota társtulajdonosaként alakítja át az épületet, amelyet 2001-ben szeretnének átadni. A szálloda 280 dollár körüli szobaáraival Budapesten mindenképpen a csúcsot jelenti majd.

A vidék első ötcsillagos szállodáját magyar építési vállalkozás, a Baumag Holding Rt. hozta tető alá úgy, hogy az 1880-1882-ben épült parádsasvári Károlyi-kastélyt – amelyben a közelmúltban még úttörőket üdültettek – 2,5 milliárd forintért luxushotellé alakította át. A vidéki hotelprogram részeként a megyeszékhelyeken több patinás épületet is felújítanak: például a pécsi Nádort a Danubius-csoport, míg a szegedi Hungáriát az Accor-Pannónia vette meg. Luxusszállóra azonban vidéken nincs tömeges igény. Wolf Péter nemigen tudna megnevezni olyan vidéki helyszínt, ahol feltétlenül ötcsillagos szállodára volna szükség. Egy ilyenben ugyanis – a magas beruházási költségek miatt – olyan magas szobaárat kellene kérni, amit vidéken nem lehet elérni. Nem véletlen, hogy a kurta idegenforgalmi szezon miatt a Balaton partján sem létesül magas árkategórájú szálloda.

Szeptember végén adták át az Inter-Continental Szálloda közel ezerszemélyes nagy konferencia-központját, ahol a legkorszerűbb audiovizuális technikával felszerelt nagyterem mellett nyolc kisebb is várja a vendégeket. Így a Budapest Kongresszusi Központ mellett már két olyan létesítménye van a fővárosnak, ahol nagyszabású rendezvényeket is megtarthatnak. A szakma vezetői azt nem tudják pontosan megmondani, hogy hány, sok ezer résztvevős konferenciától esünk el amiatt, mert hiányzik a megfelelő létesítmény. Azt viszont tudjuk – mondta Wolf Péter –, hogy a kisebb létszámú, 250-450 fős kongresszusokat szívesen rendezik Budapesten. 5000-6000 vendég befogadására alkalmas terem azonban továbbra sincs a fővárosban.

Apartmanok – ideiglenes lakások

Az apartmanházak építésének divatja Magyarországon alig két-három éves múltra tekint vissza. Ekkor már olyan sok vezető külföldi szakember érkezett több hónapra Budapestre, hogy biztos üzletnek ígérkezett kifejezetten rájuk számítva építkezni. Szakmai evidencia ugyanis, hogy akik sok millió dolláros beruházások – autópályák, bevásárlóközpontok, mobiltelefon-rendszerek, híradás-technikai beruházások – építését irányítják, illetve akik multinacionális cégek itteni vállalkozásainak beindítását végzik, vagy nemzetközi ismertségű filmrendezők, filmsztárok, akik otthonuktól távol forgatnak, nem rajonganak a szűk, 20-30 négyzetméteres szállodai szobákért. Utóbbiak a szűkösség mellett a szállodai hallok jelentette nyilvánosságot is igyekeznek elkerülni. Szívesebben választanak ezért a különféle rendszerű apartmanházak közül.

Az újlipótvárosi Thurzó utcában létrehozott négycsillagos Sydney Apartmanhotel (SAH) Ausztrália legnagyobb, apartmanhoteleket üzemeltető csoportjának, a Medinának a rendszerét alkalmazza. A hagyományos apartmanházakkal ellentétben ez a turistákra is számít, vagyis a lakásszerű lakosztályokat akár egy-két napra is kiadja. Persze magasabb áron, mintha hosszabb időre foglalná le a bérlő. A SAH 55-75 négyzetméteres lakosztályai első ránézésre alig különböznek némely tehetősebb magyar család minden kényelemmel felszerelt otthonától. A bérleti díj a tartózkodási időtől függ. Két hálószobás lakosztály – ha három hétnél rövidebb időre bérlik – napi 295 márkába kerül, hat héten túl már csak 230-ba. A hasonló színvonalú szállodáknál lényegesen olcsóbb szálláslehetőség a nagy családokat is vonzza.

Az amerikai Marriott szállodalánc tulajdonosai Budapesten hozták létre, egyelőre kísérleti jelleggel, első apartmanházukat, amelyben 32-87 négyzetméteres, amerikai bútorokkal berendezett, légkondicionált lakosztályok vannak. A Marriott a budapesti tapasztalatok birtokában már megkezdte prágai apartmanhotelének építését, több más európai nagyváros számára pedig készen állnak a tervek, amelyek a Pesti Barnabás utcai Millennium Courtot tekintik etalonnak.

Gyógyfürdők programja

Legkevesebb húszmilliárd forint lesz jövőre a turizmus kasszájában, aminek tekintélyes részét vissza nem térítendő támogatásként szívesen fordítanánk a gyógy-, illetve a termálvízre épülő vendégfogadás fejlesztésének ösztönzésére – közölte a közelmúltban Kraft Péter, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. A Hortobágyi Nemzeti Park területén lévő Hortobágy faluban, illetve a Tisza-tó közvetlen közelében, Abádszalókon is feltör a földből olyan összetételű víz, amely fürdő- vagy ivókúra formájában különféle betegségek eredményes kezelésére alkalmas. Ezen a két településen már érdeklődéssel fogadták a pályázati lehetőséget.

A központi költségvetés turizmust támogató programjának hátterében az áll, hogy a kormány a Széchenyiről elnevezett ötéves országfejlesztési tervet „egészségturizmus-programmal" egészítené ki. A még távolról sem kész munkáról pillanatnyilag annyit tudni, hogy három változat készül, 100, 180, illetve 320 milliárd forintos fejlesztéssel számolva a 2001 és 2005 közötti időszakra. A hatalmas összegek megítéléséhez jó tudni, hogy az országban mintegy 400 helyen van betegségek kezelésére alkalmas vízforrás, amelyek mellett nívós szállodák építhetők. A pénzből – bármennyi lesz is végül – a kivitelezési költség 15 százalékának erejéig már 2001-ben vissza nem térítendő támogatást nyújtanak a gyógyvízre épülő vendégfogadás jelentősebb beruházásaihoz.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. november 1.) vegye figyelembe!