Legyen világosság!

Az irodai komfort meghatározó része a világítás. A fényviszonyoknak közérzet-, kedélyállapot- és egészségbefolyásoló hatásuk van: ezért célszerű szakemberre bízni az iroda világítástechnikai rendszerének megtervezését. De önmagában hozzáértő tanács is sokat segíthet: óvhatjuk egészségünket, s megtakaríthatunk némi pénzt is.A különféle irodák megvilágításához szükséges fénymennyiséget – s az ehhez rendelt minőséget – nemzetközi szabványok írják elő, a gyakorlati eligazítás tehát egyértelmű – tájékoztat Pollich János villamosmérnök, a General Electric világítástechnikai állomásvezetője. Az előírások szerint a kisebb irodákban – feltételezve a természetes fényt is – legkevesebb 300 luxnak kell érnie a munkasíkot, míg ez az érték a nagyobb irodákban – ahol a munkaterek távol esnek az ablaktól – 500 lux. E fénymennyiséget ma már rendkívül korszerű eszközök produkálják, olyan fénycsövek és lámpatestek, amelyek gazdaságosan és hosszú élettartammal üzemelnek.A fénycsöves – köznyelvben neonként használt – megvilágítással szemben még mai is megnyilvánul bizonyos ellenérzés, aminek az a magyarázata, hogy évekkel ezelőtt hiányoztak a ma már gyártott és forgalmazott korszerű eszközök. Korábban egy fénycső vagy sok, vagy jó minőségű fényt biztosított, ám e két követelmény együtt nem teljesült, míg ma egyidejűleg érvényesíthető. A mai eszközök fényhasznosítása, színvisszaadó képessége jó, élettartamuk pedig hosszú. Óriási fejlődés következett be a lámpatestek gyártásában is: e működtetőegységek korszerűsödtek, fényterelő elemeket tartalmaznak, amelyekkel adott pontra irányítható a fény.

Képernyőkímélő lámpák

E fejlesztési korszerűsítéseket alapvetően a számítástechnikai eszközök irodai megjelenése váltotta ki. Pollich János kifejtette: a komputerek megjelenésével a világítástechnika azon dilemmáját kellett feloldani, hogy a sok és jó minőségű fény visszatükröződését miként lehet kiküszöbölni a képernyő felületén. A probléma megoldásához váltak szükségessé a fényterelő elemekkel ellátott lámpatestek, amelyek segítségével elérhetővé vált a képernyős megvilágítás normája, azaz: a képernyőn tükröződő térben a fénysűrűség ne érje el a 200 cd/négyzetméternyi értéket.A szakember kifejtette: a lámpatestek és a fénycsövek hazai kínálatában ma már minden korszerű eszköz megtalálható. Az irodák általában megvásárolják a fejlett technikát, egyfelől mert a képernyős munkahelyek megvilágítását előírások szabályozzák, másfelől, mert a hosszú távon költségtakarékos és gazdaságos világítástechnikai beruházás megtérül. Az új fényforrások élettartama 12-18 ezer óra, míg a világítótestek ennél is tovább kitartanak. A fényforrások működési ideje különösképpen kitolódik, ha elektronikai üzemeltetésűek: ez esetben ugyanis a nagy frekvenciájú áramot hasznosítják, ráadásul erre a tartományra az emberi szem már nem érzékeny.

Hallgassunk a szakemberre!

A világítástechnikai rendszerek kialakítása során érdemes szakember tanácsát kérni – figyelmeztetett Pollich János. A korszerű eszközökkel nemcsak használni, de – a kellő ismeretek hiányában – ártani is lehet. Az adott iroda térbeli és egyéb sajátosságainak megfelelően számos tényezőt kell figyelembe venni. Bár a tehetős cégek hajlanak arra, hogy a világítástechnikai eszközök közül a legdrágábbakat vásárolják meg, ez azonban még nem garantálja az optimális fényviszonyokat. Különösen az exkluzív irodák hangulatkeltő megvilágításával kell óvatosan bánni: számos esetben ugyanis éppen az extrém megoldások okozhatnak kellemetlen közérzetet, vagy idézhetik elő a korai kifáradást. A fejlett technika tehát csak lehetőség a korszerű megvilágítás kialakítására, ám a kivitelezéshez tudás, szakértelem is kell.(vasvári)