Adózási szempontból az olyan külföldi tartózkodás számít külföldi kiküldetésnek, amelyre a magánszemély a Magyar Köztársaság területén kívül (külföldön) tartózkodva szerzi a jövedelmét, vagy végzi a kifizető (a kiküldője) tevékenységével összefüggő feladatát, és ennek érdekében utazik külföldre. A külföldi kiküldetés minősített esete a külszolgálat, amely viszont csak a munkáltató-munkavállaló kapcsolatában jelenti a külföldi kiküldetést, függetlenül annak időtartamától (3. § 12. pont).
A külföldi kiküldetés minden esetére igaz, hogy az utazásra, a szállásra, a külföldi tartózkodás idejére bérelt lakás bérleti díjára és egyébként a törvény által elismert költségekre kapott összeg után nem kell adót fizetni, ha arról a magánszemély bizonylattal elszámol a kifizetőnek, vagy ha ezeket a kifizető közvetlenül viseli.
A személygépkocsi használatával megvalósuló külföldi kiküldetés alkalmával felmerülő utazás költségek elszámolása nem különbözik az általános költségelszámolási szabályoktól.
Cégautók használata
Ha a kiküldetés a munkáltató, a kifizető személygépkocsijával történik, úgy a kifizető nevére szóló bizonylat alapján elszámolható minden olyan kiadás, amely a gépjármű használatával kapcsolatos (üzemanyag-vásárlás számla alapján, autópályadíj, esetleges javítási költségek). Ha a külföldi kiküldetés alkalmával a cégautót magáncélra használják, akkor a cégautó utáni adófizetési kötelezettség az adott hónapra a kifizető részéről ugyanúgy fennáll, mintha a gépkocsit belföldön használták volna.
Járműhasználat munkaviszony keretében
Ha külföldi kiküldetés külszolgálat formájában valósul meg, azaz a munkáltató-munkavállaló kapcsolatában valósul meg a külföldi kiküldetés és az saját gépjárművel történik, akkor saját gépjármű hivatali, üzleti használatára vonatkozó szabályok érvényesek. Amennyiben kiküldetési rendelvény alapján történik az elszámolás, úgy kiküldetési rendelvény szerinti összeg számolható el.
Elszámolás kiküldetési rendelvénnyel
A kiküldetési rendelvény alapján a külföldi hivatali, üzleti utazások esetében utazási költségtérítésként elszámolható (jogszabály szerint igazolás nélkül elszámolható mérték) a kiküldetési rendelvényben feltüntetett-kilométer távolság szerint az utazáshoz használt gépkocsi futásteljesítménye alapján megállapított üzemanyag fogyasztási norma, a gépkocsihasználat idején érvényes APEH által közzétett üzemanyagár alapján megállapított üzemanyagköltség és a 3 Ft kilométerenkénti általános normaköltség figyelembevételével megállapított összeg.
Többlettérítés
A külföldi kiküldetés alkalmával sem kizárt, hogy a munkáltató a jogszabályban meghatározott mérték feletti térítést fizessen. Ez esetben a teljes térítési összeg minősül adóköteles bevételnek (bérjövedelemnek), amelyből a munkáltató levonhatja az igazolás nélkül elszámolható költségrészt (3. számú melléklet II/6. pont), és az év végi igazoláson is így tünteti fel.
Az adóköteles rész után a bérjövedelemre vonatkozó adóelőleg-szabályok alkalmazhatóak, és ha a munkáltatói adómegállapítás feltételei egyébként fennállnak, emiatt nem kell adóbevallást adnia a magánszemélynek.
Elszámolás útnyilvántartás alapján
A magánszemély a külföldi kiküldetésnél is választhatja, hogy ne kiküldetési rendelvény, hanem útnyilvántartás alapján történjen az elszámolás. Ez esetben a kapott költségtérítéssel szemben tételes költségelszámolás formájában történik a felmerült költségek érvényesítése az éves adóbevallásban. Ekkor is a munkáltató a magánszemély költségnyilatkozata alapján vonja le az adóelőleget, a költségnyilatkozat szerinti összeget meghaladó részt kell az adóelőleg-számítás alapjának tekinteni a 46. § (2) bekezdésének b) pontja alapján.
Napidíj
A külföldi kiküldetés alkalmával a kiküldetési rendelvényen természetesen nem számolható el a belföldi kiküldetésre adható, jogszabály szerinti élelmezési költségtérítés, de a külföldi tartózkodásra adható napidíj. A külföldi kiküldetésre tekintettel bármilyen összegű napidíjat adhat a munkáltató vagy a kiküldő, de a kapott bevétel a magánszemélynél adóköteles jövedelem, amelyből igazolás nélkül levonható 30 százalék, legfeljebb azonban a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 168/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet szerint naponta számított összeg.
Jövedelem
A külföldi kiküldetésre tekintettel kapott összegből a jövedelem úgy állapítható meg, hogy ezen összegből – mint igazolás nélkül elszámolható átalányköltség – levonható annak 30 százaléka, legfeljebb azonban a külszolgálat időtartamára számítva napi 10 USA-dollárnak megfelelő forintösszeg, ha a külszolgálat időtartama egybefüggően nem éri el a 90 napot. Ezen túli külföldön való tartózkodás esetén is legfeljebb a bevétel 30 százaléka, maximum napi 10 USA-dollárnak megfelelő forintösszeg számolható el. Ez az összeg azonban a 91. naptól kezdődően további napi 3 USA-dollárnak megfelelő forintösszeggel egészül ki a külföldön tartózkodó házastárs és kiskorú gyermek (ideértve örökbe fogadott, nevelt, mostoha gyermeket is) után személyenként, akkor, ha ők a saját jogukon nem minősülnek külföldi kiküldetésben lévőknek, és a külföldi tartózkodásuk tényleges időtartama egybefüggően több, mint 90 nap.
A külföldi kiküldetés címén kapott adóköteles összeg munkaviszonyból származó bérnek számít, így a munkáltató az adott összeg jövedelemtartalma után az adóelőleget a rendszeres és a nem rendszeres bér adóelőleg-számítására vonatkozó szabályok alkalmazása mellett állapíthatja meg.
Járműhasználat önálló tevékenység keretében
Ha a magánszemély a kifizető megbízása alapján önálló tevékenység keretében használja a saját gépjárművét, és a gépjármű használatára tekintettel a kifizető részére költségtérítést fizet, akkor a kapott költségtérítéssel szemben a tényleges költségek elszámolása ugyancsak az év végén – útnyilvántartás vezetése mellett – a hivatali célú használattal arányosan történik, a magánszemély döntésétől függően tételesen vagy átalányban.
Ha egyéni vállalkozás vagy önálló tevékenység részeként kerül sor a külföldi tartózkodásra, úgy a személygépkocsi használatával összefüggő költségek a kapott bevétellel szemben számolhatók el a magánszemély döntésétől függően tételesen vagy átalányban. Itt csak arra kell figyelni, hogy a 3 Ft/km általános normaköltség választása esetében az összes üzleti célú út így számolható el.
Az összeállítást készítette:Lucz Zoltánné
| Üzemanyag-megtakarítás A nem önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítása szempontjából nem minősül bevételnek az az összeg, amelyet a munkáltatótól az alkalmazottja, a társas vállalkozástól a társas vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tagja üzemanyag-megtakarítás címén kap a munkáltató, a társas vállalkozás által üzemeltetett gépjármű használatára tekintettel. Üzemanyag-megtakarítás akkor fordulhat elő, ha a gépjármű a fogyasztási normánál kevesebb üzemanyagot fogyaszt. Az üzemanyag-megtakarítás címén adómentesen kifizethető összeget a 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet alapján megállapított üzemanyagnorma szerint meghatározott üzemanyag-mennyiség és a számla (számlák) szerint elszámolt üzemanyag-mennyiség különbözetéből kell kiszámítani az APEH által közzétett áron [25. § (2) bekezdés a) pont]. Gyakori eset, hogy a munkáltató saját kezelésében lévő töltőállomáson biztosítja az üzemanyag felvételét (különösen jellemző ez a nagy járműparkkal rendelkező cégeknél). Az Szja. törvény nem tartalmaz speciális rendelkezéseket arra az esetre, ha a dolgozó a munkáltató saját kezelésében lévő töltőállomásán tankol, mert az üzemanyag-megtakarításnál ekkor sem számít jövedelemnek a norma és a tényleges felhasználás különbségének APEH-áron történő kifizetéséből származó bevétel. |