Új számviteli törvény
2001. január 1-jével lép életbe az új számviteli törvény, amelynek rendelkezéseit először a 2001. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni. Lapunk októberi számának A hónap témája rovatában részletesen foglalkoztunk az új szabályokkal.
(Magyar Közlöny, 2000/95. szám)Kiskereskedelem
Október 21-étől változnak az üzletek működésének szabályai. A belkereskedelmi tevékenységre vonatkozó rendelet hatályát kiterjesztették a jármű- és üzemanyag-kereskedelmi, valamint a kölcsönzőtevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekre, külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire és a saját előállítású áruját üzletben értékesítő termelőkre.
Működési engedély
Az üzlet működési engedélyének kiadását minden kereskedő az üzlet helye szerint illetékes település jegyzőjétől kérheti. Ha a mozgóbolt több önkormányzat területén működik, a kereskedőnek a székhelye szerint illetékes jegyzőhöz kell fordulnia.
Az üzlet működésének engedélyezésében – az üzlet tevékenységétől függően – az ÁNTSZ, az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás, a tűzvédelmi szakhatóság, a környezetvédelmi szakhatóság, a közlekedési felügyelet, az építésügyi hatóság, a növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás és a rendőrhatóság működik közre.
Az üzletek működését és a kereskedelmi tevékenységet a jegyző ellenőrzi. A kereskedő haladéktalanul köteles bejelenteni a jegyzőnek a működési engedély adataiban bekövetkezett változást.
Nem kell működési engedélyt kérniük azoknak az ipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezeteknek – kivéve az élelmiszer-előállítókat –, amelyek egy helyiségben végzik a termelő- és értékesítőtevékenységüket, és rendelkeznek a termelőtevékenységhez szükséges engedélyekkel.
Alkalmi árusítás
Az alkalmi árusításra vonatkozó előírások kiegészültek azzal, hogy a szeszes ital és dohányáru alkalmi árusítását előzetesen be kell jelenteni a rendőrhatóságnak és a vámhatóságnak. Az alkalmi árusítás területén a jegyző írásban megtilthatja vagy korlátozhatja a szeszes italok értékesítését.
Szeszes italok árusítása
A rendelet hatálybalépését követően – a melegkonyhás vendéglátóüzlet kivételével – tilos szeszes italt kimérni az alsó- és középfokú oktatási, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény bármely bejáratától számított 200 méteres közúti (közterületi) távolságon belül. A jegyző azonban az előbbiekben felsorolt intézmények hivatali idejének lejárta utáni időszakra engedélyezheti a szeszes ital kimérését és árusítását. A kereskedő a szeszesital-kimérést köteles bejelenteni az árusítás helye szerinti vámhivatalnak és a rendőrhatóságnak.
Vendéglátóüzletben tilos szeszes italt kiszolgálni, illetve értékesíteni a 18. életévét be nem töltött, élelmiszerüzletben pedig a 14. életévét be nem töltött személy részére. Tilos szeszes italt árusítani a belföldi távolsági autóbuszjáraton, a diáksport-egyesület és az iskolai sportkör sportlétesítményében, egyéb sportlétesítmény területén pedig a bajnoki, a kupa-, valamint a nemzetközi mérkőzések kezdetét megelőző egy órától a mérkőzés befejezését követő egy óráig terjedő időszakban.
Nyitva tartás
Az üzlet nyitvatartási idejét a kereskedő állapítja meg, és azt írásban köteles bejelenteni a jegyzőnek. A nyitvatartási idő megváltozásáról a kereskedőnek 3 munkanapon belül értesítenie kell a jegyzőt.
Bizonylatok
A kereskedőnek az árusítás helyén – a saját előállítású áru kivételével – rendelkeznie kell az árusított termék eredetét hitelt érdemlően igazoló bizonylattal (számla, szállítólevél, termékkísérő okmány stb.). Amennyiben a kereskedő az üzleten kívüli helyen őrzi e bizonylatokat (és ezt az adóhatósághoz bejelentette), úgy köteles az üzletben tartani az eredeti bizonylatok másolatát. Az ellenőrzést végző hatóság felhívására azonban ilyenkor köteles az eredeti bizonylatokat 3 munkanapon belül bemutatni.
Türelmi idő
Az új rendelet hatálybalépésekor már működő üzleteket üzemeltető kereskedőnek az új üzletkörökre 2001. március 1-jéig kell megkérnie a jegyzőtől az üzlet működési engedélyét. Ezt követően az üzlet működési engedély hiányában nem folytathatja ezeket a tevékenységeket.
Az üzletek működésének szabályait a 160/2000. (IX. 21.) Korm. rendelet módosította.
(Magyar Közlöny, 2000/95. szám)Vásárok és piacok
Szeptember 29-étől megváltozott a vásárokon és piacokon forgalmazható áruk köre. Még működési engedéllyel rendelkező üzletben sem lehet forgalomba hozni a következő termékeket:
- nemesfém és az abból készült ékszer, drágakő;
- gyógyszer, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag és készítmény, valamint állatgyógyászati készítmény;
- kábítószernek és pszichotróp anyagnak minősülő termék;
- mérgező és veszélyes anyag;
- látást javító szemüveg, kontaktlencse;
- polgári használatra szolgáló kézi lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver, légfegyver, robbanó- és robbantószer (ideértve a petárdát is), gázspray;
- "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag;
- kulturális javak;
- védett vagy fokozottan védett, valamint nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növény-, illetve állatfaj egyede, egyedének része, illetve származéka, preparátuma;
- olyan termékek vagy hulladékok, amelyek forgalomba hozatala előzetes vagy egyéb engedélyhez kötött.
Kizárólag működési engedéllyel rendelkező üzletben lehet forgalomba hozni az alábbi termékeket:
- fűszerpaprika-őrlemény;
- jövedéki termék;
- növényvédő szer;
- barlangi képződmény, illetve szakmai tudományos szempontból kiemelkedő jelentőségű ásványi társulás, ősmaradvány;
- gázüzemű készülék és alkatrészei, valamint elektromos hálózatról üzemeltethető, illetve hálózati csatlakozási lehetőséggel rendelkező termék (berendezés, gép, készülék, eszköz) és ezek elektromos árammal kapcsolatba hozható alkatrészei (villamos csatlakozások és áramvezető részek).
A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal rendelkezők kizárólag
- a saját gazdaságukban előállított zöldséget, gyümölcsöt, virágot;
- a saját gazdaságban előállított mezőgazdasági termékből származó, nem hőkezelt, savanyított terméket;
- mézet (lépes mézet),
- saját tenyésztésű, nevelésű állattól származó tejet, tejterméket, tojást, valamint darabolás nélkül vágott és belezett baromfit, továbbá sertéshúsból előállított füstölt húst, étkezési szalonnát, olvasztott étkezési zsírt árusíthat.
A forgalomba hozatal szabályait a 161/2000. (IX. 21.) Korm. rendelet állapította meg.
(Magyar Közlöny, 2000/95. szám)Intervenciós árak a mezőgazdaságban
A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter közzétette a 2000. évi termésű élelmezési búza, a takarmánykukorica, valamint a cukorrépa és a kristálycukor alsó és felső intervenciós árait.
Élelmezési búza
Az Országos Gabona Terméktanács tagjai által megtermelt, 2000. évi termésű, MSZ 6383-98 szabvány minőségi követelményeinek megfelelő élelmezési búza (BTO 0111121000) első értékesítésekori alsó intervenciós ár 20 000 Ft/tonna; a felső intervenciós ár pedig 25 000 Ft/tonna.
Az intervenciós ár az általános forgalmi adót vagy a kompenzációs felárat nem tartalmazza, de magában foglalja a termelő telephelyétől számított 70 km-nél nem távolabbi helyre szállított búza szállítási költségét. Amennyiben a célszerű szállítási távolság ennél hosszabb, a 70 km-t meghaladó távolságra eső szállítási költségről külön megállapodásban kell rendelkezni.
Ha a búza piaci ára eléri az alsó intervenciós árat, avagy az alá csökken, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM)
- exporttámogatást nyújt a búza külpiaci értékesítéséhez, és/vagy
- elrendeli a búza felvásárlását, feldolgozását, bértárolását, illetve értékesítését, és/vagy
- hozzájárul az áruját közraktárba helyező termelőnek a közraktározással összefüggésben felmerült költségeihez, és/vagy
- egyéb módon gondoskodik a piaci zavar elhárításáról.
Ha a búza piaci ára eléri vagy meghaladja a felső intervenciós árat, az FVM intézkedik az állami és más belföldi készletek forgalomba hozataláról, és/vagy egyéb módon gondoskodik a piaci zavar elhárításáról.
Piaci áron a Magyar Mezőgazdaság című hetilapban minden tárgyhetet követő szerdán közzétett árat kell érteni.
Az élelmezési búza intervenciós árát a 64/2000. (IX. 21.) FVM rendelet határozta meg. A jogszabály szeptember 29-én lépett életbe, és 2001. július 1-jén hatályát veszti.
Takarmánykukorica
Az Országos Gabona Terméktanács tagjai által megtermelt, 2000. évi termésű, MSZ 12540 szabvány minőségi követelményeinek megfelelő takarmánykukorica (vtsz. 1005900000) első értékesítésekori alsó intervenciós ár 16 000 Ft/tonna; a felső intervenciós ár 21 000 Ft/tonna. Az intervenciós ár az általános forgalmi adót vagy a kompenzációs felárat nem tartalmazza, de magában foglalja a termelő telephelyétől számított 70 km-nél nem távolabbi helyre szállított takarmánykukorica szállítási költségét. Amennyiben a célszerű szállítási távolság ennél hosszabb, a 70 km-t meghaladó távolságra eső szállítási költségről külön megállapodásban kell rendelkezni.
Ha a takarmánykukorica piaci ára az alsó intervenciós árat eléri, vagy az alá csökken, illetve ha eléri vagy meghaladja a felső intervenciós árat, az FVM az élelmezési búza esetében felsorolt intézkedéseket hozhatja.
A 65/2000. (IX. 21.) FVM rendelet szeptember 29-én lépett életbe, és 2001. július 1-jén hatályát veszti.
Cukorrépa és kristálycukor
A 16 százalék cukortartalmú, utánfejelt és az MSZ 1745:1985 szabványban előírt minőségi követelményeknek megfelelő cukorrépa első értékesítéskori alsó intervenciós ára 6000 Ft/tonna; felső intervenciós ára 7600 Ft/tonna.
Az 50 kg-os kiszerelésű, belföldi értékesítésű és a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak (MÉ 1-3-73/437) megfelelő kristálycukor gyártelepi paritáson számított első értékesítésekori alsó intervenciós ár 100 000 Ft/tonna; a felső intervenciós ár 125 000 Ft/tonna.
Az intervenciós ár az általános forgalmi adót vagy a kompenzációs felárat nem tartalmazza. Ha a cukorrépa, illetve a kristálycukor piaci ára eléri az alsó intervenciós árat, vagy az alá csökken, az FVM hozzájárul a megtermelt kristálycukor közraktározási költségeihez és/vagy egyéb módon gondoskodik a piaci zavar elhárításáról.
Ha a cukorrépa, illetve a kristálycukor piaci ára eléri vagy meghaladja a felső intervenciós árat, az FVM intézkedik az állami és más belföldi kristálycukorkészletek forgalomba hozataláról és/vagy kiegyenlítő befizetést rendel el, és/vagy egyéb módon gondoskodik a piaci zavar elhárításáról.
A piaci ár a Magyar Mezőgazdaság című hetilapban 2000. szeptember 20-án, 2000. október 18-án és 2000. november 15-én közzétett ár.
A 66/2000. (IX. 21.) FVM rendelet szeptember 29-én lépett életbe, és 2000. december 31. napján hatályát veszti.
(Magyar Közlöny, 2000/95. szám)Nyugtaadás
Szeptember 21-étől a termelőibor-kimérésre, valamint az utazási szolgáltatások tekintetében az utazási irodára, az utazási ügynökségre és az idegenforgalmi szolgáltatóirodára nem vonatkozik az az előírás, hogy nyugtát csak pénztárgéppel vagy taxaméterrel lehet adni.
A mentességről a 33/2000. (IX. 21.) PM rendelet határozott.
(Magyar Közlöny, 2000/95. szám)Kiállítási kedvezmény
A Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke közzétette, hogy kiállítási kedvezmény illeti meg azokat a találmányokat, védjegyeket, ipari és használati mintákat, amelyeket a 2000. november 29. és december 17. között Budapesten megrendezendő "Lépés a jövőbe" kiállításon bemutatnak.
A kedvezményt a 3/2000. (MK 95.) MSZH közleményben hirdették meg.
(Magyar Közlöny, 2000/95. szám)Devizaárfolyam
A Magyar Nemzeti Bank közölte a hivatalos deviza-árfolyamlapján nem szereplő külföldi pénznemek USA-dollárra átszámított árfolyamát.
(Magyar Közlöny, 2000/95. szám)Üzemanyagárak
Az APEH közzétette a 2000. október 1. és december 31. között alkalmazható üzemanyagárakat. Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges számlát beszereznie az üzemanyagról.
MSZ 11793 ólmozatlan motorbenzinek
ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin 248 Ft/l
ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin 257 Ft/l
Keverék 247 Ft/l
MSZ 1627 gázolajok
Gázolaj 0,2 normál gázolaj 228 Ft/l
(Magyar Közlöny, 2000/95. szám)Tehéntejkvóta
Szeptember 22-étől a Tej Terméktanács befizetési kötelezettséget állapíthat meg a tehéntejtermelők részére kvótaátruházás esetén. A befizetési kötelezettség mértékét a terméktanács küldöttközgyűlése határozza meg.
Ugyancsak fizetési kötelezettséget állapíthat meg a terméktanács a kvótaigénylő részére a meghatározott kvótamennyiségen felüli 100 millió liter többletkvóta után.
Az említett fizetési kötelezettségről szóló 67/2000. (IX. 22.) FVM rendelet egyben 1900 millió literről 2000 millió literre emelte fel a 2000. évre meghatározott tehéntej-termelési kvóta nagyságát.
A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter közzétette a 2001-es tehéntejkvótát és a garantált árat. A jövő évi termelési kvóta nagysága 2000 millió liter, ezen belül a garantált árhoz kötött kvóta az extra minőségű tej 100 százaléka. A 2001-re érvényes garantált ár az MSZ 3698 szabvány szerint minősített extra minőségű tejre 44 Ft/liter + áfa.
A 76/2000. (IX. 30.) FVM rendelet 2001. január 1-jén lép életbe.
(Magyar Közlöny, 2000/96., 99. szám)Agrárgazdasági beruházások támogatása
Új mezőgazdasági gépek, technológiai berendezések vásárlásának és pénzügyi lízingelésének támogatására november 30-áig lehet új kérelmet benyújtani a megyei földművelésügyi hivatalokhoz. A kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a forráshiány miatt 2000-ben általa igénybe nem vehető állami támogatást saját forrásaiból, éven belüli lejáratú pénzintézeti hitel igénybevételével (kamattámogatási igény nélkül) vagy más módon kívánja-e megelőlegezni.
A gépvásárló a támogatást 2001. január 15-étől igényelheti az illetékes adóhatóságtól. A gépvásárláshoz megelőlegezett támogatást és az éven túli lejáratú hitelhez kapcsolódó kamattámogatást az adóhatóság fizeti ki.
Az új kérelmek benyújtásának határidejét a 68/2000. (IX. 27.) FVM rendelet állapította meg.
(Magyar Közlöny, 2000/97. szám)Vidékfejlesztési támogatások
Módosították a vidékfejlesztési támogatások pályázati feltételeit. A pályázatok benyújtási határideje eddig augusztus 31. volt. A 69/2000. (IX. 27.) FVM rendelet alapján a jövőben az adott évi támogatásra a pályázati felhívásban meghatározott határidőig lehet majd pályázni.
(Magyar Közlöny, 2000/97. szám)Nyugdíjemelés
2000. január 1-jére visszamenő hatállyal 2,6 százalékkal emelik a 2000. január 1-jét megelőző időponttól megállapított öregségi nyugdíjat (ideértve a bányásznyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját, a szolgálati nyugdíjat és az előnyugdíjat), a rokkantsági nyugdíjat, a baleseti rokkantsági nyugdíjat, az özvegyi és a szülői nyugdíjat, az árvaellátást, valamint a baleseti hozzátartozói nyugellátásokat. Ha valakinek párhuzamosan több nyugellátást folyósítanak, akkor a nyugellátásokat külön-külön emelik.
Ugyancsak emelik a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékot, valamint a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékát is.
A 2000. január-november hónapokra járó nyugdíjemelést novemberben kamattal megnövelve, egy összegben utalják, a december hónapra járó nyugellátást pedig már az emelt összegben fizetik ki.
A nyugdíjemelésről a 165/2000. (IX. 29.) Korm. rendeletben olvashatunk.
(Magyar Közlöny, 2000/98. szám)Nyelvvizsga
Módosították a nyelvvizsgáról szóló rendeletet. Október 7-étől a hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben idegen nyelv szakos bölcsész, idegen nyelv és irodalom szakos tanári, nyelvtanári, tanító szakon idegen nyelv műveltségterületen szerzett tanítói oklevél államilag elismert C típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg. A külföldi közoktatási, felsőoktatási intézményben idegen nyelven folytatott tanulmányokat igazoló érettségi bizonyítvány – a honosítását követően – államilag elismert C típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg.
A nemzetiségi középiskolában az anyanyelven és a nemzetiségi nyelven, valamint a két tanítási nyelvű középiskolában, illetve a nemzetközi érettségi vizsgán az oktatás nyelvén nyelv és irodalom tantárgyból szerzett érettségi bizonyítvány C típusú államilag elismert nyelvvizsgának felel meg, jeles és jó eredménynél felső-, egyéb esetben középfokon.
A kétnyelvű, legalább középfokú, államilag elismert nyelvvizsgáról szóló bizonyítványok birtokosának az adott idegen nyelvből nem kell érettségi vizsgát tennie, bizonyítványába jeles érdemjegyet vezetnek be.
A változásokat a 166/2000. (IX. 29.) Korm. rendelet vezette be.
(Magyar Közlöny, 2000/98. szám)Vámmentesség
Szeptember 30-ától megváltoztak az útiholmi vámmentességére vonatkozó előírások. Az erről szóló 2000. évi CIII. törvény szerint a vámmentességet csak napi egy alkalommal lehet igénybe venni. A módosított rendelkezést a folyamatban lévő ügyek elbírálásakor is alkalmazni kell.
Ezzel egy időben változott a vámmentes útiholmik felsorolását tartalmazó 170/2000. (IX. 30.) Korm. rendelet is. Ennek értelmében vámmentesen lehet behozni:
- 200 db szivarkát, vagy 50 db szivart, vagy 250 g dohányt, vagy e termékek legfeljebb 250 grammos összeállítását,
- két liter bort és egy liter égetett szeszes italt,
- 1/4 liter kölnivizet és kis mennyiségű (100 ml) parfümöt.
A külföldi vadász vagy sportrendezvényen részt vevő személy a megengedett mennyiségű, vadászat és sportlövészet célját szolgáló fegyvert és lőszert is vámmentesen hozhatja az országba útiholmiként. A belföldi személy a magyar adójeggyel el nem látott dohánytermékekből 20 db szivarkát (cigarettát) hozhat be vámmentesen.
A kivitt, magyar adójeggyel ellátott szivarkát mennyiségi korlátozás nélkül lehet visszahozni.
A felsorolt vámárukat vámmentes útiholmiként csak naptári naponként egy alkalommal, az első belépéskor lehet vámkezelni.
(Magyar Közlöny, 2000/99. szám)Kémiai biztonság
Rendeletet alkottak a munkahelyek kémiai biztonságáról. A jogszabály előírja, hogy a munkáltató köteles felkutatni, megbecsülni és értékelni a veszélyes anyagok alkalmazásából eredő kockázatokat. Mentési tervet kell készítenie a munkahelyen előforduló veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek, üzemzavarok és veszélyhelyzetek kezelésére.
A rendelet melléklete előírja a veszélyes anyagok munkahelyi levegőben megengedett átlagos koncentráció- és csúcskoncentráció-határértékeit, illetve maximális koncentrációk értékeit. Tartalmazza továbbá azokat a veszélyes anyagokat és készítményeket, amelyek biológiai monitorozása kötelező, s felsorolja azok biológiai expozíciós mutatóit, megengedhető határértékeit. Az előírásokban foglaltak betartását az ÁNTSZ ellenőrzi.
Az említett előírásokat tartalmazó 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM együttes rendelet 2001. január 1-jétől lesz hatályos.
(Magyar Közlöny, 2000/99. szám)Rákkeltő anyagok elleni védekezés
2001. január 1-jétől rendelet szabályozza a munkavállalók egészségének védelmét a rákkeltő anyagok okozta foglalkozási eredetű egészségkárosodásokkal, illetve daganatos megbetegedésekkel szemben. A munkáltatónak kockázatbecslést kell végeznie, s köteles gondoskodni a munkavállalók megfelelő tájékoztatásáról, oktatásáról és képzéséről. A rendelet betartását az ÁNTSZ ellenőrzi.
A részletes szabályokat a 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2000/99. szám)Alkalmassági vizsgálat
Módosították a munkaköri, szakmai és személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatára vonatkozó szabályokat. Az erről szóló 27/2000. (IX. 30.) EüM rendelet december 1-jén lép életbe.
Az új előírások kedvezőbb körülményeket teremtenek a nők, a fiatalkorúak és az idősödő munkavállalók számára. A munkaköri alkalmasság vizsgálatánál és véleményezésénél figyelembe kell venni, hogy a nők (különös tekintettel a fogamzóképes korúakra és a terhesekre – ezen belül a terhesség korai szakaszában lévőkre –, a nemrégen szült, a szoptató anyákra, az anyatejet adókra) alkalmatlanok vagy csak bizonyos feltételekkel alkalmasak az egészségkárosító kockázatot jelentő vagy veszélyes megterhelésekkel járó munkakörülmények közötti munkavégzésre. A munkakörnyezetben jelen lévő kóroki tényezők esetében a munkáltató köteles kockázatbecslést végezni és megállapítani azokat az intézkedéseket, amelyekkel garantálni kell nők egészségét és biztonságát.
A rendelet 8. számú melléklete tartalmazza a fiatalkorúak munkaviszonyára vonatkozó tiltó vagy feltételekkel megengedő megterhelések listáját. A 9/A számú mellékletben találhatjuk azoknak a munkakörülményeknek a felsorolását, amelyeknél a fiatalkorú foglalkoztatásához az alkalmassági vizsgálat keretében elvégzett kockázatbecslés szükséges. A tanulónak a szakma elsajátításához szükséges – egészségkárosodás kockázatával járó munkakörülmények közötti – foglalkoztatása nem haladhatja meg azt az időtartamot, amely a szakma elsajátításához szükséges.
A munkaköri alkalmasság vizsgálatánál és véleményezésénél figyelembe kell venni, hogy az idősödő munkavállalók alkalmatlanok vagy csak bizonyos feltételekkel alkalmasak az egészségkárosító kockázatot jelentő vagy veszélyes megterhelésekkel járó munkakörülmények közötti munkavégzésre. Az idősödő munkavállaló foglalkoztatásánál a munkát a munkavállaló munkaképességéhez kell igazítani.
(Magyar Közlöny, 2000/99. szám)Aszálykárosultak támogatása
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatást nyújt az aszálykárt szenvedett mezőgazdasági termelők részére az idei őszi talajművelési költségek mérsékléséhez. Támogatásban azok a mezőgazdasági termelők részesülhetnek, akik 1,00-300,00 hektár közötti külterületi szántóterületen gazdálkodnak, és akiket az illetékes földművelésügyi hivatal 2000. október 15-éig aszálykár-bejelentésre nyilvántartásba vett. A támogatás összege 2500 Ft/ha.
A termelő a támogatást akkor igényelheti, ha a kára meghaladta az 50 százalékot, és vállalja, hogy az őszi talajmunkálatokat 2000. december 31-éig elvégzi. A termelő a támogatást december 20-ig igényelheti az adóhatóságtól.
A támogatás feltételeit a 71/2000. (IX. 30.) FVM rendelet írja elő.
(Magyar Közlöny, 2000/99. szám)Vágósertés felvásárlása
2001. január 1-jétől az állam felvásárolja a Vágóállat és Hús Terméktanács tagjaitól az általuk előállított, feldolgozott, minősített, meghatározott besorolási osztály előírásainak megfelelő minőségű, piaci forgalomba kerülő vágósertést (BTO 012310 32 00).
Az állami felvásárlás megkezdésének feltétele, hogy a vágósertés hasított súlyára vonatkozó, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által 2001. évre meghatározott minőségi támogatással növelt piaci átlagár legalább két egymást követő héten a garantált ár szintje alá, a terméktanács árjelentésében szereplő heti minősített vágósertés felvásárolt mennyisége pedig az előző héthez képest legalább húsz százalékkal csökkenjen. A piaci árakat a terméktanács közli az FVM Agrárrendtartási Hivatalával minden péntek 12 óráig, térségi megbontásban. A hivatal a piaci árakat a tárgyhetet követő szerdán teszi közzé a Magyar Mezőgazdaság című hetilapban.
A garantált ár arra a vágósertésre vonatkozik, amelyet a tartási helyhez legközelebbi felvásárló által kijelölt helyre szállítottak. A garantált ár az általános forgalmi adót, illetve a kompenzációs felárat nem tartalmazza.
A vágósertés átvétele, vágóhídra szállítása, vágása és tárolása során a feldolgozottsági fok függvényében a felvásárló folyamatosan biztosítja az állatok elkülönített kezelését, azonosíthatóságát, tárolását, és az állami felvásárlással kapcsolatos gazdasági műveletek pénzügyi és számviteli szempontból való elkülönítését.
A vágósertés átadása és minősítése közötti időszakban az állatban – senkinek fel nem róható okból – bekövetkező kárt a termelő és az állam egymással egyenlő arányban viseli.
Az állami felvásárlás keretében átvett vágósertés ellenértékét a minősítés elfogadását követő harminc napon belül fizetik ki. Késedelmes fizetés esetén a termelő késedelmi kamatra tarthat igényt.
A vágósertés állami felvásárlását a 74/2000. (IX. 30.) FVM rendeletben hirdették meg.
Részvétel a felvásárlásban
A felvásárlás lebonyolításában a pályázat alapján szerződést kötött felvásárlók vehetnek részt. A részvételre az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, illetve egyéni vállalkozó pályázhat, aki/amely írásban nyilatkozik arról, hogy
- vállalja, hogy a vágósertés-felvásárlást hitelből, állami garancia mellett finanszírozza;
- rendelkezik vágóhíddal és húsfeldolgozó üzemmel;
- alkalmazni tudja a sertésminősítési rendszert;
- többletköltség-térítési igény nélkül biztosítani tudja a levágott vágósertések húsának tárolását;
- vállalja a jogszabályban felsorolt feldolgozottsági fokok közül legalább háromféle termék előállítását;
- legalább tízezer darab/év vágókapacitással rendelkezik;
- vállalja, hogy az állami felvásárlás elrendelését követő három napon belül megkezdi legalább napi kétszáz darab vágósertés átvételét, vágását, feldolgozását és tárolását;
- vállalja, hogy a mezőgazdasági termelőtől átvett, de az állami felvásárlásból kimaradó termék felelős őrzéséről – a termelő költségére – legalább harminc napig gondoskodik;
- vállalja, hogy az állami felvásárlás lebonyolítására megfelelő számú átvevőhelyet jelöl ki;
- vállalja az állatok átvétele, vágóhídra szállítása, vágása és tárolása alkalmával az állami felvásárlással érintett állatok elkülönített kezelését, azonosíthatóságát és tárolását;
- vállalja az állami felvásárlással kapcsolatos gazdasági műveletek pénzügyi és számviteli szempontból elkülönített kezelését;
- tudomásul veszi az állam áru feletti rendelkezési jogának fenntartását, és vállalja az áru értékesítését;
- vállalja, hogy jogutódlás esetén is gondoskodik a szerződésben foglaltak végrehajtásáról.
A pályázatokat "Pályázat vágósertés állami felvásárlására" jeligével ellátva, november 13-áig lehet benyújtani az FVM Agrárrendtartási Hivatalához. Előnyt élvez az a pályázó, aki saját vágóhíddal, illetve húsfeldolgozó üzemmel rendelkezik, és maximális költségtérítésnél alacsonyabb térítési érték mellett vállalja a felvásárlás lebonyolítását.
A felvásárlót megillető, illetve terhelő – általános forgalmi adót nem tartalmazó – maximális költségtérítés mértékét és az ahhoz kapcsolódó feltételeket a 75/2000. (IX. 30.) FVM rendelet melléklete tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2000/99. szám)Vágómarha felvásárlása
2001. január 1-jétől az állam felvásárolja a Vágóállat és Hús Terméktanács tagjaitól az általuk tenyésztett, feldolgozott, meghatározott fajtacsoportba tartozó, a minőségi osztályok előírásainak megfelelő, piaci forgalomba kerülő vágómarhát (BTO 012111 23 10). A minőség és fajtacsoport meghatározásánál az MSZ 6915-79 számú szabvány előírásait kell figyelembe venni.
A vágómarha súlyának megállapításakor a ténylegesen mért súlyból 7 százalékot le kell vonni. Az így megállapított súly az elszámolás alapja.
Az állami felvásárlás megkezdésének feltétele, hogy a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által 2001-re meghatározott minőségi prémiummal növelt élősúlyra vonatkozó piaci átlagár legalább két egymást követő héten a garantált ár szintje alá, a terméktanács árjelentésében szereplő heti összes felvásárolt mennyiség (I., II., III. fajtacsoport, hímivar) pedig az előző héthez képest legalább húsz százalékkal csökkenjen. A piaci árakat a terméktanács közli minden pénteken 12 óráig, térségi megbontásban. Az FVM Agrárrendtartási Hivatala a piaci árakat a tárgyhetet követő szerdán teszi közzé a Magyar Mezőgazdaság című hetilapban.
A garantált ár arra a vágómarhára vonatkozik, amelyet a tartási helyéhez legközelebbi felvásárló által kijelölt helyre szállítottak. A garantált ár az általános forgalmi adót, illetve a kompenzációs felárat nem tartalmazza.
A vágómarha átvétele, vágóhídra szállítása, vágása és tárolása során a feldolgozottsági fok függvényében a felvásárló folyamatosan biztosítja az állatok elkülönített kezelését, azonosíthatóságát, tárolását és az állami felvásárlással kapcsolatos gazdasági műveletek pénzügyi és számviteli szempontból való elkülönítését. A vágómarha átadása és minősítése közötti időszakban az állatban – senkinek fel nem róható okból – bekövetkező kárt a termelő és az állam egymással egyenlő arányban viseli.
Az állami felvásárlás keretében átvett vágómarha ellenértékét a minősítés elfogadását követő harminc napon belül fizetik ki. Késedelmes fizetés esetén a termelő késedelmi kamatra tarthat igényt.
Az állami felvásárlásról a 72/2000. (IX. 30.) FVM rendeletben intézkedett a miniszter.
Részvétel a felvásárlásban
A felvásárlás lebonyolításában azok a felvásárlók vehetnek részt, akikkel pályázat alapján szerződést kötöttek. A felvásárlásra az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni vállalkozó pályázhat, aki/amely írásban nyilatkozik arról, hogy
- vállalja, hogy a vágómarha-felvásárlást hitelből, állami garancia mellett finanszírozza;
- rendelkezik vágóhíddal és húsfeldolgozó üzemmel;
- többletköltség-térítési igény nélkül biztosítani tudja a levágott állatok húsának tárolását;
- vállalja a jogszabályban meghatározott feldolgozottsági fokon az állatok feldolgozását:
- vállalja, hogy az állami felvásárlás elrendelését követő három napon belül megkezdi az állatok átvételét;
- legfeljebb tíz munkanapon belül a teljes kijelölt állományt átveszi, levágja, feldolgozza és tárolja;
- vállalja, hogy a Vágóállat és Hús Terméktanáccsal egyeztetve az állami felvásárlás lebonyolítására megfelelő számú átvevőhelyet jelöl ki;
- vállalja az állami felvásárlással érintett állatok fajtacsoport és minőségi osztály szerint elkülönített kezelését, azonosíthatóságát;
- vállalja a felvásárlással összefüggő gazdasági műveletek pénzügyi és számviteli szempontból elkülönített kezelését;
- tudomásul veszi az állam áru feletti rendelkezési jogának fenntartását, és vállalja az árunak az FVM Agrárrendtartási Hivatala által megjelölt időpontban való értékesítését;
- vállalja, hogy jogutódlás esetén is gondoskodik a szerződésben foglaltak végrehajtásáról.
A pályázatokat "Pályázat vágómarha állami felvásárlására" jeligével ellátva, november 13-áig lehet benyújtani az FVM Agrárrendtartási Hivatalához. Előnyben van az a pályázó, aki saját tulajdonú vágóhíddal, illetve húsfeldolgozó üzemmel rendelkezik, és maximális költségtérítésnél alacsonyabb térítési érték mellett vállalja a felvásárlás lebonyolítását.
A felvásárlót megillető, illetve terhelő maximális költségtérítés mértékét és az ahhoz kapcsolódó feltételeket a 73/2000. (IX. 30.) FVM rendelet melléklete tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2000/99. szám)Sárga rendszámtábla
November 1-jétől a területi közlekedési felügyelet értesítése alapján jegyzi be a rendőrhatóság a jármű forgalmi engedélyébe a közúti közlekedési szolgáltatásra jogosító engedély számát és azt, hogy a járművet különleges – a szabványtól eltérő színű (sárga) – rendszámtáblával látta el. Korábban az illetékes kereskedelmi és iparkamara értesítette a rendőrhatóságot.
A 27/2000. (X. 6.) BM rendelet utalta a közlekedési felügyelet hatáskörébe az értesítési kötelezettséget.
(Magyar Közlöny, 2000/100. szám)Mezőgazdasági őstermelő
A mezőgazdasági őstermelő a saját gazdaságában előállított mezőgazdasági termékből származó nem hőkezelt, savanyított terméket, mézet (lépes mézet), saját tenyésztésű, nevelésű állattól származó tejet, tejtermékek közül tejfölt és túrót, tojást, valamint darabolás nélkül vágott és belezett baromfit, sertéshúsból előállított füstölt húst, étkezési szalonnát, olvasztott étkezési zsírt árusíthat a vásáron és a piacon.
Az őstermelőnek rendelkeznie kell őstermelői igazolvánnyal az árusításhoz. Október 6-át követően az őstermelő köteles az igazolványt a vásáron vagy a piacon magánál tartani, és azt az ellenőrző hatóság képviselőjének bemutatni. Ha ezt elmulasztja, az ellenőrző hatóság megtiltja a vásári vagy piaci árusítást, és szabálysértési eljárást kezdeményezhet, vagy helyszíni bírságot szabhat ki.
Az őstermelőnek be kell tartania a vonatkozó élelmiszer-higiéniai, közegészségügyi (élelmezés-egészségügyi és környezet-egészségügyi) és állat-egészségügyi szabályokat, amelyet az illetékes hatóságok a helyszínen ellenőrizhetnek.
Az őstermelők ellenőrzéséről a 77/2000. (X. 6.) FVM-EüM-GM együttes rendelet határozott.
(Magyar Közlöny, 2000/100. szám)Szabványok
Módosították a nemzeti szabványok alkalmazásáról szóló rendeletet. A 33/2000. (X. 6.) GM rendelet mellékletében felsorolt szabványokat 2001. december 31-éig kell alkalmazni.
A jogszabály október 14-étől hatályos.
(Magyar Közlöny, 2000/100. szám)Zárjegy
Október 14-étől az alkoholtermék és a bor adóraktár-engedélyesének (adóraktári zárjegyfelhasználó) igényei szerinti zárjegymennyiség előállíttatását, a zárjegyek előállítási költségének a megfizettetését a Pénzügyminisztérium Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága végzi.
A zárjegy előállítója a gyártott, a tárolt és az országos parancsnokságnak átadott zárjegyekről tételesen, naptári félévenként köteles elszámolni.
A zárjegyeket a VPOP-nál kell megrendelni kétpéldányos megrendelőlapon úgy, hogy az legkésőbb a megrendelésben kért átvételi időpontot megelőző 10. munkanapon beérkezzen. A megrendelés visszaigazolását megküldik, vagy a zárjegyek átvételekor átadják a zárjegyfelhasználónak. Zárjegyet az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és természetes személy rendelhet meg, aki rendelkezik a jövedéki termék importálására jogosító érvényes jövedéki engedéllyel. Az átvételre jogosult személyében bekövetkezett változást haladéktalanul be kell jelenteni.
A zárjegyek átadásáról-átvételéről kétpéldányos szállítólevelet kell kiállítani.
A feleslegessé vált, valamint a zárjegyeket tartalmazó dobozok, kötegek, tekercsek felbontásakor és a zárjegyek felhelyezése során talált minőséghibás zárjegyeket a zárjegyfelhasználó nem semmisítheti meg, azokat a zárjegyelszámolásig meg kell őriznie, majd azt követően az országos parancsnoksághoz vissza kell küldenie.
A bankszámlával rendelkező zárjegyfelhasználó a zárjegy előállítási költségét banki átutalással köteles megfizetni.
A kiskereskedelmi boltok üzlethelyiségében és raktárában, a vendéglátó-ipari üzletek és a kereskedelmi szálláshelyek raktárában és a nagykereskedés raktárában csak bontatlan csomagolású, zárjeggyel ellátott jövedéki terméket lehet tartani. A forgalmazás során tilos a zárjegyet eltakarni, felülragasztani, a zárjegyen feliratot alkalmazni. A zárjegy nélküli vagy a hamis zárjegyű jövedéki terméket – vámhatóság értesítése mellett – ki kell vonni a forgalomból.
A zárjegyfelhasználás részletes szabályait a 34/2000. (X. 6.) PM rendelet tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2000/100. szám)Helyi adók
2001. január 1-jétől a fővárosi építményadót, telekadót, a magánszemély kommunális adóját, a vállalkozók kommunális adóját és az idegenforgalmi adót a kerületi önkormányzat, a helyi iparűzési adót a fővárosi önkormányzat vezetheti be. A fővárosi önkormányzat akkor vezethet be más helyi adót, ha ezzel a kerületi képviselő-testületek többsége egyetért.
2001. január 1. után a fővárosi közgyűlés által korábban bevezetett adót csak akkor lehet kivetni, ha a fővárosi közgyűlés beszerzi a kerületi képviselő-testületek többségének egyetértését.
A fővárosi önkormányzat adómegállapítási jogát a 2000. évi CV. törvény korlátozta.
(Magyar Közlöny, 2000/100. szám)Állat-egészségügyi szolgáltatások díja
Október 19-től megváltoztak az egyes állat-egészségügyi igazgatási szolgáltatások díjai.
A szolgáltatások díjait a 80/2000. (X. 11.) FVM rendelet melléklete tartalmazza. A jogszabály rendelkezéseit a hatálybalépését követően kezdeményezett eljárásokban kell alkalmazni.
(Magyar Közlöny, 2000/101. szám)Gőz és meleg víz ára
Október 15-étől módosították a közcélú villamosművek és a hőtermelő létesítmények (fűtőművek) által értékesített gőz és melegített víz árát. A 34/2000. (X. 11.) GM rendelet mellékletében közzétett árak (díjak) a korábban kötött szerződések részévé válnak, kivéve ha a felek az eredeti szerződés változatlan fenntartásában vagy a rendeletben foglaltaknál alacsonyabb árak (díjak) alkalmazásában állapodnak meg.
(Magyar Közlöny, 2000/101. szám)