Forrásbőség

Több támogatást kérnek a kis cégek

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. november 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 31. számában (2000. november 1.)

 

Legalább ezer kis- és középvállalkozó juthat hozzá a GM idei kamattámogatásos és vissza nem térítendő forrásaihoz a tárca reményei szerint. A szakma érdekképviseletei mégsem elégedettek: tízszer több, akár hatvan-hetven milliárd forintnyi segítséget kérnek, s gyorsíttatnák a pályázati mechanizmust is. A kormánytervek jövőre bőségesebb pályázati forrást ígérnek.

Őszig kilenc, a kis- és középvállalkozókat (kkv) segítő költségvetési támogatásról lehetett információt kapni a Gazdasági Minisztériumnál (GM), ha a mikrohitelhez kapcsolódó, maximum 7 millió forintos kisvállalati kölcsönt is e körbe soroljuk.

A kis- és középvállalkozási célelőirányzat (kkc) programjai közül szeptember közepéig ténylegesen hatot hirdettek meg, amelyekről részleteket a tárca nyomtatott kiadványában, faxbankon (fax: 235-4440) vagy az interneten (www.gm.hu/sme) is elérhető forrástérképében lehet olvasni.

A meghirdetett lehetőségek: a kkv-k fejlesztését segítő kamattámogatás, a pénzügyi lízinghez kapcsolódó támogatás, az integrátori beszállítói program tanácsadói feladataira, a vállalkozások működési feltételeinek javítására szolgáló források, a háziorvosi praxisprivatizációt segítő, illetve a gyógyturisztikai és szálláshelyfejlesztő beruházások támogatására szolgáló pályázatok. (Hármat kamattámogatásként, hármat vissza nem térítendő segítségként kapnak meg a nyertes cégek.)

Varga Ferenc, a GM kis- és középvállalkozás-fejlesztési főosztályának vezetője szerint az idén további két pályázatot – a vendéglátóhelyek dohányfüstmentes helyiségeinek kialakítására, illetve (meghívásos formában) az inkubátorházak létrehozására – bizonyosan meghirdetnek. További egy-két tenderről most folynak a szakértői egyeztetések.

Kiegészítő összegek

Júliusig a tárcához több mint 500 pályázat érkezett be, amelyek mintegy negyedét ítélték támogatandónak. A GM ennek alapján körülbelül 1,3 milliárd forint kifizetésére vállalt kötelezettséget. Akadnak olyan programok is, amelyeknél szinte minden jelentkező állami forráshoz jutott.

A turisztikai pályázatnál viszont jóval több az érdeklődő, mint a rendelkezésre álló keret. (Más forrásból szerzett információnk szerint az erre szolgáló pénz már el is fogyott, ám még az idén pótkeretet hoznak létre, így egyetlen, még jelentkezni kívánó cég sem maradhat le.)

A kkc idei összegéről bizonytalan számok láttak napvilágot. Egyes vállalkozói csoportok az 5,2 milliárd forintos költségvetési keret mellett – csak meghatározott célokra felhasználható – 1,6-1,8 milliárd forintnyi PHARE-pénzről is tudni véltek.

A kormányzat már 1999-ben számolt ezzel az uniós forrással, amelyet a feltételek szerint az államnak is ugyanekkora összeggel kell kiegészítenie – mondta a főosztályvezető. Ám kiderült: a PHARE-támogatást 2002-ig ütemezve lehet megkapni. Az idén ebből tehát 58 millió forint jut a kisvállalkozóknak.

A teljes 2000. évi keret 5,3 milliárd forint lenne, ami a valóságban valamivel kevesebb, hiszen a GM-nek a pályázatok mellett részben e forrásból kell egyéb kormányzati programokat is finanszíroznia. A végleges számok csak az év végére derülhetnek ki.

Tavaszi sajtóhírek szerint a keretből 1,64 milliárd forint jutna a vállalkozások működési feltételeinek javítására, 1,2, illetve 1,4 milliárddal az integrátori beszállítói célokat és a kkv-k hitelhez jutását segítenék, a piaci pozíció, a versenyképesség javítására pedig 1,05 milliárd forint fordítható.

Akik sikerrel pályáztak

Az idén sikeresen vagy eredménytelenül pályázók nevét a bírálók hétpecsétes titokként őrzik (mindegyiküknek titoktartási fogadalmat kellett tennie). A pályázatok elbírálását követően a nyertesek névsorát azonban természetesen nyilvánosságra hozzák a GM lapjában, az Ipari és Kereskedelmi Közlönyben.

Csugó György, a nagyvázsonyi Vázsonyplast műanyagfröccsöntő vállalkozás vezetője tavaly jutott GM- támogatáshoz a beszállítói célprogram keretében, az akkori rendszernek megfelelően még a gazdaságfejlesztési célelőirányzatból (gfc). Neki – hála a pályázat koordinálóinak – annak ellenére sikerült támogatáshoz jutnia, hogy javaslatának beadása után viszszamondta megállapodásukat az az exportcég, amelynek beszállítójául jelentkezett. Helyébe szerencsére két másik partnervállalatot talált, amely azután szintén külföldre szállította termékeit.

Pozitív tapasztalatokat szerzett tavalyi pályázata során Horváth János, a Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet elnöke is. A csabaiak egy felületkezelő gép beszerzéséhez nyújtottak be kérelmet, és meg is kapták a kívánt összeget.

A szövetkezet önállóan, külső tanácsadó nélkül állította össze beadványát, amelyet -„egyfaxos" gyors hiánypótlást követően – gond nélkül befogadtak a GM-ben. Az elnök úgy fogalmazott: „Azért vannak érdek-képviseleti szervezeteink, hogy segítsenek a pályázati előkészítésben, s ők erre ingyen vállalkoztak is."

Rekordidő, mindössze két hét alatt jutott a pályázati támogatáshoz a Szentesi Séf Kft., amely étterem és panzió építéséhez kért segítséget. Mint Dömsödi Imréné ügyvezető elmondta, vállalkozói környezetükben rossz véleményeket hallottak a pályázati rendszer bonyolultságáról. Ezért is volt öröm számukra, hogy minden gond nélkül megkapták a kért összeget.

A kft.-nek az űrlap kitöltése nem okozott nehézséget: mint az ügyvezető elmondta, a kért adatokat egyszerűen ki lehetett másolni a könyvelésből. A formaságok intézésénél mindössze annyi gond adódott, hogy a GM a már érvényes új helyett véletlenül a régi űrlapot küldte ki számukra. Ezt azonban egy gyors pesti utazással és a friss kérdőlap helyben való kitöltésével pótolni tudták. A sikeres pályázókhoz képest sokkalta „szemérmesebbek" az eredménytelenül pályázó vállalkozások, amelyek nem is vállalták a nyilvánosságot.

Rossz tapasztalatuk azonban már a döntésre váróknak is lehet. Szakmai körökben ismert az a Veszprém megyei építőipari cég, amelyik júniusban adott be kamattámogatási pályázatot tervezett gépvásárlása kapcsán. A mostani hírek szerint nem kizárt, hogy a bírálóbizottság csak novemberben dönt a beadványukról.

Több pénzt kérnek a kicsik

A kisvállalkozói szakmai szövetségek elsősorban a központi források szűkösségét említik a rendszert kritizálva. A mintegy 600 ezer hazai kkv – többségében egyéni vállalkozás – a bruttó hazai össztermék (GDP) közel felét adja, mégis a vállalati hitelállománynak csupán az 5 százaléka jut nekik. A támogatások jó része a multinacionális cégekhez kerül – emlékeztetett Kassai Róbert, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) alelnöke.

Úgy vélte: a kilencvenes évek első felében a gazdaságfejlesztési alap alrendszeréből jóval több állami forrás jutott a szférának. Azóta az infláció és a külföldi verseny növekedése miatt az összeg lényegesen csökkent, ráadásul a támogatási célok is szétaprózódtak. Az IPOSZ évi 60 milliárdos központi támogatási keretet tartana méltányosnak.

A szövetség szerint csak ekkora segítség révén előzhető meg, hogy az Európai Unióhoz (EU) csatlakozásunkkor, s nyomában a nyugati kkv-k itteni színre lépésével ne váljék még nehezebbé a hazai kisvállalkozók helyzete. Ezért „EU-célokra" – például környezetvédelmi, minőségi előírások teljesítésére, modernizációra – is elkelne az állami segítség.

Az eddiginél jobb, „támogatásesélyesebb" pályázatok beadása érdekében az IPOSZ megkezdte azoknak a tanácsadó cégeknek az átvilágítását, amelyek segíthetnek tagjaik beadványainak összeállításában. E cél érdekében együttműködési megállapodást kötöttek a Kopint-Datorg Rt.-vel is. Évi 70-80 milliárd forint költségvetési kkv-támogatást tartana szükségesnek a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége (Kisosz). Antalffy Gábor ügyvezető elnök – egyúttal a szakmai szervezeteket összefogó Kis- és Középvállalkozói Érdek-képviseleti Szövetség (KÉSZ) soros elnöke – indoklásként megemlítette: Németországban egy-egy kis cég éves közvetlen pénzügyi támogatása 2000 márkára rúg.

A nyertes pályázók gazdálkodási típusok szerint (1999)

Gazdálkodási forma

Pályázatok száma (db)

Rt.

13

Kft.

286

Bt.

47

Szövetkezet, mgtsz

9

Gmk

2

Kht.

1

Egyéni vállalkozó

60

Összesen

418

Forrás: Ipari és Kereskedelmi Közlöny

A kapkodás jelei

A kevés hazai pénz elosztásával is gond van. A GM élén éppen akkor történt személyi változás, amikor el kellett volna indulniuk a pályázatoknak. A döntések azonban így több hónapot csúsztak, s a mostani gyorsított tempó kevésbé hatékony pénzelosztást eredményez, s ez rányomja bélyegét az egész pályázati rendszerre. Előtűnnek a „gyermekbetegségek" – szögezte le az elnök.

Úgy vélte, kapkodva hozták létre a pályázatok lebonyolításában segítő GM- háttérintézményt, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht.-t. Mindez abból is látszik, hogy a pályázatok elbírálása után még hónapokba telik, mire értesítik a nyerteseket, és megkötik velük a megállapodást. A kisvállalkozóknak azonban gyorsan kellene a pénz.

Bonyolítja a helyzetet, hogy a Kisosz szerint kialakult Magyarországon egy vállalkozói kör, amelyik kitűnő pályázatokat tud írni, ám ezek mögött többnyire nem állnak tényleges projektek. Az ügyeskedők kiszűrése óriási felelősséget ró a GM munkatársaiból, független szakértőkből és a szakmai szövetségek delegáltjaiból álló bírálóbizottságokra.

Koltai István, az Országos Kisipari Szövetség (OKISZ) igazgatója elsősorban a szolgáltató – például fodrász, fényképész – cégeknek szóló pályázatokat hiányolta a termelő-beszállító vállalkozásoknak kiírt tendereket olvasva. Úgy vélte, jó pályázati cél lehetne például a szétszórtan, sok szolgáltatóhelyen működő autójavítók egy központba integrálásának támogatása. A kkc mai összegét egyébként e szövetség is kevesli, ők legalább 10 milliárd forintot szeretnének évente.

A kkc-n belüli kereskedelemfejlesztési pályázat hiányosságaként említette az igazgató, hogy az idén – ellentétben 1999-cel – innen nem igényelhető pénz ISO-minősítés elnyeréséhez (ez pedig például a PHARE-pénzek elnyeréséhez is elengedhetetlen).

Az OKISZ nem osztja a társszervezetek véleményét arról, hogy „álpályázatok" finanszírozását is megszavazták volna (a turpisságot a szakemberek bizonyosan észreveszik). Az viszont igaz, hogy sok kkv nem tud megfelelően pályázni. „Jó a cél, jó az elgondolás, de nincs összerakva a pályázat" – értékelte Koltai, aki az egyik bírálóbizottság tagja is. Egy példa: az egyik szállodaépítő vállalat úgy adott be támogatási kérelmet, hogy nem volt építési engedélye.

A kisiparosok tapasztalata is az, hogy a rengeteg feltétel teljesítése – például engedélyek beszerzése, a szükséges rajzok, ábrák elkészítése – érdekében sokan erre szakosodott „segítőket" alkalmaznak. Úgy tudni, jelenleg 300-500 ezer forintba is kerülhet egy 50-100 millió forintos pályázat megíratása külsősökkel.

Az OKISZ mindenesetre ingyen segíti saját tagszervezeteit a pályázatok összeállításában. Nem a megírást vállalják át, de elmagyarázzák az érdeklődőknek, hogy milyen engedélyeket kell beszerezniük, milyen kalkulációkat készítsenek, és mire vigyázzanak – tudtuk meg.

A pályázatok elbírálásánál az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) is szerepet kap, noha – mint Üveges László közgazdasági titkár rávilágított – az áfészek pályázati „mozgástere" ma igen szűk. A kiírt jogcímek alapján nem jelentkezhetnek például sem forgóeszköz-finanszírozásra, sem fejlesztésre szolgáló vissza nem térítendő pénzekért.

Ha viszont a szövetkezetek a közös árubeszerzésre, a szállítókkal való egyeztetésekre önálló beszerzési társaságokat hoznak létre, akkor ezek gond nélkül nyújthatnak be kérelmeket, s némelyikük már nyert is el efféle pénzeket.

2001-es tenderek: még az idén

A GM nem osztja a szakmai szövetségek aggodalmait sem a források összegét, sem a pályázatok vontatottságát illetően, és nem értékeli az „álpályázatok" veszélyét sem.

A csúszások mértékéről szóló hírek túlzóak, legrosszabb esetben egy-két hónap telhetett el addig, míg a pályázat elbírálása után a cég hozzájutott a pénzhez – szögezte le határozottan Varga Ferenc.

Hozzátette: a tárca megújult vezetésének eltökélt célja, hogy – szemben a 2000. évi gyakorlattal – a 2001. évi pályázati célokat még az idén közzétegyék. A lehetőségek „népszerűsítése" érdekében road-show-kon 30 hazai városban adtak tájékoztatást a lehetőségekről. A kis- és középvállalkozás-fejlesztési főosztály emellett konkrét javaslatokat dolgozott ki az eljárási rend gyorsítására és egyszerűsítésére.

A pályázatok elbírálói sohasem azt vizsgálják, hogy áll-e tanácsadó cég a beadvány mögött – utalt rá Varga Ferenc. A tanácsadó ráadásul nem is találhatja ki az ötletet, a projektet az igazi vállalkozó helyett. A kamattámogatásos lehetőségek esetében az adott cég már „bizonyított" is, annál a banknál, amelyiktől hitelt vesz fel.

Kóczián József, a GM pályázatokat kezelő munkatársa ehhez annyit tett hozzá: minden „külső" segítség ellenére a tárcához benyújtott pályázatok mintegy 80 százaléka továbbra is hibás vagy hiányos. Pedig elkelne a körültekintés, hiszen a kiírások szerint egy beadványt csak egy alkalommal lehet külön eljárási díj nélkül módosítani.

Ami a támogatás összegét illeti, a GM szerint egy 1999-ben indult folyamat elején tartunk, amelynek nyomán az eddiginél nagyságrendekkel javul a kkv-k támogatási rendszere. Ennek révén uniós csatlakozásunk idejére megerősödhet a kisvállalkozói kör az országban.

A tárca úgy látja: a központi kedvezményeket egységesen kell nézni, hogy valós képet kapjunk az állami segítség mértékéről. A kkc és egyéb költségvetési támogatási források mellett idesorolandók például az adó- és járulékterheknél várható könnyítések (2001-ben például a tervek szerint az induló vállalkozások vélelmezett költséghányadának 40 százalékra emelése, a 8 millió forintnál kisebb árbevételű cégek negyedévenkénti áfa-visszaigénylési lehetősége stb.).

Mit hozhat a jövő a kisvállalkozások számára? A GM-nél – a jövő évi központi költségvetés elfogadás előtt – csak annyit árultak el: 2001-ben az ideinél „lényegesen" több pénzhez juthatnak majd a kkv-k. A szakmai szövetségek információi szerint 2001-2002-ben összességében 23 milliárd forint jutna a kkv-k támogatására a kkc tervezete szerint. Ez valóban jelentős ugrás az ideihez képest.

Matolcsy György gazdasági miniszter március végén már azt is bejelentette: a következő évben a kkc-t össze akarják vonni a GM által kezelt másik három célelőirányzattal, és egységes vállalkozási és foglalkoztatási alapot kívánnak létrehozni.

A kisvállalatoknak a legtöbb reményt adó hír talán mégis a Széchenyi-tervnek – amely a 2001. évi költségvetési irányelvek öt prioritásának egyike – a bejelentése volt. A Széchenyi-terv ugyanis kiemelten kezeli – a GM alapjaira és más forrásokra támaszkodva – a kkv-k fejlesztési programjait.

Az eddig napvilágot látott tervezet 25 milliárd forinttal számol 2000-2002-re, és szép summával segítenék a beszállítói programot (18 milliárd forint), valamint a turizmusfejlesztést is (16 milliárd forint). Elképzelhető, hogy a tervezet véglegesítésénél az összegek módosulnak (a terv további kiemelt területei: autópálya-fejlesztési program, innovációs program, regionális gazdaságépítési program).

Tőkejuttatási program

Egyelőre kérdéses viszont, hogy megvalósul-e egy, eredetileg szintén Matolcsy György által bejelentett elképzelés. E szerint 10 kereskedelmi bank, valamint a GM és a pénzügyi tárca (PM) részvételével 10 milliárd forintos tőkebefektetési alapot hoznának létre. A két minisztérium 500-500 millió forintot adna a starthoz.

A tőkealap célja az lenne, hogy (mint a nevéből is adódik) hitel- és kamattámogatás helyett tőkéhez juttassa a kisvállalkozói szektort. A tőkerészesedéseket azután az adott kkv-knak 5 éven belül kellene visszavásárolniuk.

A nagyívű tervek mindenképp elmozdulást jeleznek a kormányzat korábbi, meglehetősen visszafogott támogatási rendszeréhez képest. A forrásokat minden bizonnyal előteremti a kormányzat, hiszen a felfutó gazdaság a vártnál többet fizet be a központi büdzsébe. Kétséges azonban, hogy a rendelkezésre álló idő – a 2004-re tervezett uniós csatlakozásig – elegendő lesz-e a szféra megerősödéséhez. Az mindenesetre biztató, hogy a kisvállalkozások egyre nagyobb része immár exportra is termel. Örvendetesen gyarapszik azok száma, akik a feldolgozóiparban tevékenykednek.

A kkv-k fontosságát jelzi, hogy e szektor foglalkoztatja a hazai alkalmazottak mintegy 60 százalékát. Az ágazatban jelenleg összesen 820 ezer gazdasági egységet tartanak nyilván, ami még akkor is nagy szám, ha tudjuk: a nem jogi személyiségű vállalkozások számottevő része nem végez tényleges tevékenységet.

A kormányzatnak a jövőben minden bizonnyal nagy figyelmet kell szentelnie a kkv-k földrajzi elhelyezkedésének egyenetlenségeire is. Statisztikák szerint ugyanis jelenleg a fővárosban és Pest megyében működik a jogi személyiségű vállalkozások mintegy 53 százaléka.

Vidéken viszont számarányuknál sokkalta nagyobb jelentőségük lehet a közepes vagy kisvállalkozásoknak, hiszen – egy-két régiót leszámítva – kevés igazán nagy vállalat tevékenykedik.

A GM kötelezettségvállalásai kkv-k számára gfc-forrásból*

Év

Sikeres pályázók száma (fő)

Kötelezettség-vállalás összege (M Ft)

1996

45

500

1997

323

3400

1998

335

2900

1999

418

2200

Összesen

1121

9000

* Kamattámogatási kötelezettség a jelenlegi támogatási rendszer életbelépése óta, nem azonos a tárgy- és a következő években kifizetett összeggel. Utóbbi a kkv tényleges banki hitelfelvételétől és a jegybanki alapkamat mértékétől függ. A 2000. évi összesített adatokat jövő tavasszal publikálják.
Forrás: GM

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. november 1.) vegye figyelembe!