Export kis kockázattal

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. november 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 31. számában (2000. november 1.)

 

Köztudomású, hogy az exportőrök közötti versenyben előnyösebb helyzetbe kerülnek azok, akik megengedhetik maguknak, hogy ne azonnali, hanem halasztott fizetésben állapodjanak meg kereskedelmi partnereikkel. Cikkünkben áttekintjük, miként mérsékelhetők az exportügyletek fizetési kockázatai a különböző exporthitel-biztosításokkal.

 

Az exportügyletek fizetési kockázatai

A halasztott fizetést engedő exportőrök gyakorlatilag meghitelezik vevőiknek az áru vagy a szolgáltatás ellenértékét a fizetési határidő leteltéig, azaz a futamidő alatt. A futamidő több évig is terjedhet az áru vagy a szolgáltatás jellegétől függően.

A hitelezés azonban magában hordozza annak kockázatát, hogy az exportőr a fizetés esedékességekor valamilyen oknál fogva nem jut hozzá az export ellenértékéhez. Az is előfordulhat, hogy már a gyártás időszakában bizonyossá válik, hogy a kiszállításra nem kerülhet sor. Az okok igen változatosak lehetnek: az adós nemfizetésétől, fizetésképtelenségétől kezdve az adós országában bekövetkezett politikai eseményekig (fizetési moratórium, háború, beviteli tilalom stb.). Ezek a kockázatok akkor is fennállnak, ha az exportőr már évek óta problémamentesen kereskedik az adott külföldi vevővel. Gondoljunk csak a délszláv háborúra vagy az oroszországi válságra.

Különösen nehéz helyzetben van az exportőr akkor, ha olyan új vevővel kerül kapcsolatba, akinek fizetési képességéről, fizetési készségéről nem rendelkezik információval. Ilyen esetben – ha a vevő megfelelő fizetési biztosítékot nyújt – a teljesítés kockázata jelentősen csökkenthető, az esetek többségében azonban erre nincs lehetőség.

Exporthitel-biztosítás

Az exporthitel-biztosítás a vagyonbiztosítások körébe tartozik. A biztosítható "vagyont" a külföldi vevővel szembeni követelés vagy – a kiszállítás meghiúsulása esetén – a gyártás önköltsége jelenti. A biztosító a díjfizetés ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy megtéríti a fent említett – a későbbiekben részletezett – biztosítási események következményeként elmaradt árbevételt vagy a gyártási önköltséget a biztosítottnak.

A veszteség megtérítése folytán a biztosított pénzügyi helyzete stabil marad, gazdálkodását nem rendíti meg a vevő fizetésének elmaradása. Az üzleti terv és a cash flow kalkulálhatóbb lesz, az értékesítési csatornák bővítése, az új vevőkapcsolatok kialakítása is biztonságossá válik.

Exportfinanszírozás

Az export finanszírozása céljából felvett hitelek kiegészítő biztosítékaként a hitelintézetek elfogadják az exporthitel-biztosítás alapján az exportőrt megillető kárfizetés engedményezését. A hitelezés így biztonságosabb lesz, mert a külföldi adós teljesítésének elmaradása esetén is hozzájutnak a hitelezett összeghez.

Az exporthitel-biztosításhoz kapcsolódó szolgáltatások

A biztosító – nemzetközi információs hálózat útján – adatokat, információkat szerez be az exportőr meglévő és jövőbeli vevőiről, ezek cégének adatairól, tevékenységük jellemzőiről, pénzügyi helyzetükről, a velük kapcsolatos fizetési tapasztalatokról. Ezen túlmenően folyamatosan elemzi, figyelemmel kíséri a vevő országának helyzetét is. Az így készített minősítések nagy segítséget jelentenek az exportőrnek abban, hogy külkereskedelmi tevékenysége során a megfelelő partnerekkel és feltételekkel kössön szerződéseket.

További előnye az exporthitel-biztosításnak, hogy a vevő teljesítésének elmaradása esetén a biztosító magára vállalja a kinnlevőség behajtásával kapcsolatos teendőket. Ehhez nemzetközi behajtói hálózattal, partnerkapcsolatokkal rendelkezik, ami biztosítja az adott vevővel szembeni leghatékonyabb igényérvényesítést, az adott ország jogrendszerének figyelembevételével.

Ki köthet exporthitel-biztosítási szerződést?

Exporthitel-biztosítási szerződést a külkereskedelmi tevékenységet folytató belföldi gazdálkodó szervezet vagy a vele közvetlen jogviszonyban (pl. bizományosi szerződéses kapcsolatban) álló belföldi gazdálkodó szervezet köthet. Belföldi az a gazdálkodó szervezet, amely a hatályos devizatörvény (1995. évi XCV. törvény) rendelkezései szerint devizabelföldinek minősül, gazdálkodó szervezeten pedig a Polgári Törvénykönyv 685. §-ának c) pontjában meghatározottakat kell érteni. Idetartozik az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve ha a törvény e jogi személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz.

Devizabelföldi az a vállalkozás, amelynek székhelye belföldön van. Devizabelföldi továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ide nem értve a külkereskedelmi szerződés teljesítése érdekében belföldön létrehozott telephelyét, továbbá – ha devizajogszabály másképp nem rendelkezik – külföldi állampolgár önálló vállalkozása (egyéni vállalkozó – ideértve az egyéni céget is – és az önfoglalkoztató) az e minőségében tett jogügyletei és cselekményei tekintetében akkor is, ha a vállalkozást alapító egyébként devizakülföldi.

Mire köthető exporthitel-biztosítás?

Exporthitel-biztosítás köthető:

  • az exportszerződés alapján előállított termék, illetőleg szolgáltatás előállítási költségére,
  • a külföldi adóssal szembeni exportirányú külkereskedelmi szerződésből származó követelésre,
  • közép- és hosszú futamidejű (a hitelezési idő 360 napnál hosszabb), kivételes esetben rövid futamidejű egyedi, nagy volumenű ügyletekre vonatkozóan,
  • rövid futamidejű (a hitelezési idő maximum 180, kivételes esetben 360 nap) ügyletek esetében az exportőr teljes exportforgalmára, azaz minden külföldi vevőjére kiterjedően.

Mire nem terjed ki a biztosítás?

Nem terjed ki a biztosítás:

  • a kötbérből, a szerződéses bírságból, a késedelmi kamatból és a kártérítésből eredő követelésekre,
  • a számlába nem foglalt költségekre,
  • a számviteli bizonylattal nem igazolható költségekre,
  • a közvetett károkra, ideértve az elmaradt hasznot is,
  • azokra a károkra, amelyek más biztosítóval kötött vagy köthető más típusú vagyonbiztosítási szerződéssel biztosítottak vagy biztosíthatók (pl. szállítmány-, fuvarbiztosítás),
  • azokra a károkra, amelyek a biztosított vagy a vele a külkereskedelmi szerződés teljesítésében részt vevők nem szerződés szerinti teljesítéséből származnak.

Az utolsó kizárási esetkör azt jelenti, hogy a biztosító nem téríti meg a kárt akkor, ha a külföldi vevő azért nem fizet, mert a biztosított exportőr vagy annak alvállalkozója nem a külkereskedelmi szerződés szerint teljesített, például nem az abban foglalt árut, vagy nem a szerződés szerinti minőségben szállította le, vagy a szolgáltatást nem a szerződés szerint teljesítette. Ilyen esetben a biztosított és a külföldi adós közötti kereskedelmi vitát jogi úton kell rendezni. A biztosító nincs abban a helyzetben, hogy a felek közötti vitát eldöntse, a vitatott kérdések tisztázása nem is feladata. Amennyiben azonban az eljárás jogerősen lezárul, a biztosító a jogerős határozat alapján az exportőrt a külföldi adóssal szemben megillető követelést kárként kifizeti.

A külkereskedelmi szerződés mely szakaszaira köthető a biztosítás?

A külkereskedelmi szerződés szakaszaira biztosítás köthető:

  • a gyártási szakaszra, azaz az exportszerződés aláírásától a kiszállításig terjedő időre és/vagy
  • a hitelezési szakaszra, azaz a kiszállítás és a külföldi vevő fizetésének esedékességéig terjedő időre.

Biztosítási események

A kereskedelmi kockázatból adódó biztosítási események a következők:

  • az adós, a garáns nemfizetése, amennyiben a követelést esedékességkor nem, vagy nem teljes egészében egyenlítette ki,
  • az adós fizetésképtelensége, feltéve hogy azt jogerős bírósági vagy más hatósági határozat állapította meg,
  • a külkereskedelmi szerződés vevő általi, jogalap nélküli, egyoldalú felmondása,
  • az áru átvételének vevő általi, jogalap nélküli megtagadása.

Politikai kockázatból adódó biztosítási esemény:

  • a háború, a polgárháború, a lázadás, a forradalom és hasonló jellegű politikai események és az ezek miatt foganatosított állami intézkedések, például átutalási tilalom, moratórium,
  • az államosítás, a kisajátítás, az elkobzás és hasonló politikai törvényhozási vagy adminisztratív intézkedések, ideértve a hatóságilag elrendelt átutalási és átváltási tilalmat,
  • a beviteli engedély visszavonása, a beviteli tilalom elrendelése, az embargó és hasonló állami intézkedések,
  • a Magyarországon elrendelt kiviteli tilalom, engedélyköteles körben a kiviteli engedély visszavonása.

MEHIB Rt.

A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. (MEHIB Rt.) – és a Magyar Export-Import Bank Rt. -1994-ben jött létre az Exportgarancia Rt. szétválásával. 100 százalékban állami tulajdonú, a tulajdonosi jogokat az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság gyakorolja. Jogállását a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény szabályozza, melynek megalkotására (a törvény preambulumát idézve)

  • a külgazdasági kapcsolatoknak, ezen belül kiemelten a magyar áruk és szolgáltatások exportjának ösztönzése és segítése,
  • az exporthoz fűződő állami érdekek érvényesítése,
  • az exportőrök külpiaci versenyképességének erősítése,
  • az export hagyományos piaci eszközökkel nem biztosítható pénzügyi kockázatainak megosztása,
  • a pénzügyi intézményrendszer, ezen belül az exportfinanszírozás és exporthitel-biztosítás rendszerének a piacgazdasági eszközökkel, valamint a nemzetközi normákkal összhangban történő továbbfejlesztése

érdekében került sor.

A MEHIB Rt. a piacképes biztosításokat viszontbiztosítási háttérrel, míg a nem piacképes biztosításokat a központi költségvetés terhére, a kormány készfizető kezességével végzi.

Piacképes biztosítások

A piacképes biztosítások körébe az olyan ügyletek biztosítása tartozik, melyek rövid futamidejűek, az export pedig a jelenleg hatályos szabályzat értelmében a következő országok valamelyikébe irányul:

Abu Dhabi, Amerikai Egyesült Államok, Andorra, Argentína, Ausztrália, Ausztria, Bahamák, Bahrein, Belgium, Bermuda, Bolívia, Botswana, Brazília, Brunei, Bulgária, Chile, Ciprus, Costa Rica, Cseh Köztársaság, Dánia, Dél-Afrika, Dél-Korea, Dubai, Egyesült Királyság, Egyiptom, Észtország, Finnország, Franciaország, Fülöp-szigetek, Gibraltár, Görögország, Hollandia, Hongkong, Horvátország, India, Írország, Izland, Izrael, Jamaica, Japán, Jordánia, Kanada, Kenya, Kolumbia, Kuvait, Lengyelország, Lettország, Libanon, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Makaó, Malajzia, Marokkó, Mauritius, Málta, Mexikó, Monaco, Namíbia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Panama, Paraguay, Peru, Portugália, Katar, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szaúd-Arábia, Szingapúr, Szlovákia, Szlovénia, Taivan, Thaiföld, Törökország, Trinidad és Tobago, Tunézia, Új Zéland, Uruguay, Vatikán, Venezuela.

Az említett ügyletek teljes forgalma biztosítható a biztosítási események folytán bekövetkező károkra.

Hitellimit

A biztosítás keretében a MEHIB Rt. minősíti az egyes külföldi vevőket, és azokra úgynevezett hitellimiteket állapít meg. A limit az az összeghatár, amely az adott vevővel szembeni biztosítható, adott időpontban fennálló követelést jelenti. Az exportőr ennek figyelembevételével kötheti meg a külkereskedelmi szerződést. Ha a limitösszegnél magasabb ellenértékben állapodik meg, azt a limitet meghaladóan saját kockázatára teheti meg, erre a biztosító nem fizet kárt.

Ugyanez a helyzet akkor, ha az adott vevőre 0 limitértéket állapítanak meg, vagy ha a biztosítási esemény bekövetkezett, és az exportőr ennek ellenére, illetve kárveszély esetén a biztosító tiltása ellenére folytatja az adott vevő részére a kiszállítást. (A biztosítási szerződés megkötése nélkül is lehetőség van próbalimit megrendelésére.)

Biztosítási díj, önrész

A teljes forgalom biztosítása alapján a biztosított exportőr havonta utólag jelenti be exportforgalmát, ennek alapján számlázzák ki részére a biztosítási díjat. Kár esetén a biztosítottat önrészesedés terheli, ennek mértéke minimum 15 százalék.

A vevő fizetésképtelensége

Kárfizetési türelmi idő (mely annak megállapítására szolgál, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett és tartósan fennáll) nincs abban az esetben, ha a biztosítási esemény a vevő fizetésképtelensége, azaz csődje, felszámolása. Ebben az esetben a MEHIB Rt. a fizetésképtelenséget megállapító jogerős határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül teljesít kárfizetést. Erre a követelés esedékességétől számított 180 nap elteltével kerül sor. Ez idő alatt a MEHIB Rt. közreműködésével megindul az adós ellen a behajtási eljárás, melynek eredményeként nagy valószínűséggel még a 180 nap letelte előtt maga az adós fizeti ki tartozását. Ha erre mégsem kerül sor, a biztosító teljesíti a kárfizetést. A külföldi adós ellen folytatott behajtási eljárás eredményeként megtérülő követelésből az önrészesedésnek megfelelő hányadot a biztosított részére fizetik ki.

Nem piacképes biztosítások

A nem piacképes biztosítások közé az olyan ügyletek biztosítása tartozik, melyek rövid futamidejűek és nem az előzőekben felsorolt országokba irányulnak. Idetartoznak továbbá a közép- és hosszú futamidejű ügyletek. Ezek közös jellemzője, hogy a viszontbiztosítási piacon nem viszontbiztosíthatók.

Figyelemmel arra, hogy a fentiek miatt e biztosításokból eredő kárfizetések fedezetét a központi költségvetés adja, ezért e biztosításokra speciális jogszabályi előírások vonatkoznak:

  • a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény, és
  • a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által vállalható biztosítások tárgyáról, valamint a központi költségvetés terhére, a kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről és a biztosítási eseményekről szóló 84/1998. (V. 6.) Korm. rendelet.

A nem piacképes, rövid futamidejű ügyletekre az előző pontban leírt, teljes forgalmú biztosítás köthető. Közép- és hosszú – kivételes esetben rövid – futamidejű ügyletek egyedi szerződéssel biztosíthatók. Ezek esetében a biztosítási díj előre fizetendő.

OECD-irányelv

A nem piacképes biztosítások esetében a biztosítási szerződés megkötésének feltétele, hogy a külkereskedelmi ügylethez kapcsolódó exporthitelnyújtás tartalmilag megfeleljen az OECD "Megállapodás a hivatalosan támogatott exporthitelek irányelveiről" című dokumentumában foglaltaknak.

A magyar termékek aránya

Amennyiben a hitelnyújtás keretében teljesített export legalább 90 százalékát magyar származású termék, illetve belföldi gazdálkodó szerv által külföldön teljesített szolgáltatás teszi ki, a MEHIB Rt. kockázatvállalása az idegen tartalomra is kiterjedhet. Ennél alacsonyabb magyar hányad esetében a MEHIB csak a magyar hányadot biztosíthatja. Az idegen tartalmat azok a termékek, illetőleg szolgáltatások jelentik, amelyeket külföldi beszállító vagy alvállalkozó szállít vagy nyújt az exportirányú külkereskedelmi szerződés teljesítéséhez.

A termékek származása

A termékek származásának megállapítására a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 16-17. §-aiban és a törvény végrehajtásáról szóló 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet 24-28. §-aiban és 1. számú mellékletében foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a külkereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szerv minden esetben köteles a származási bizonyítványt az arra felhatalmazott kamarai szervtől beszerezni.

Önrész

A nem piacképes biztosítások esetén alkalmazott önrészesedés mértéke:

  • az előállítási költség minimum 10 százaléka (a gyártási időszakra kötött biztosítás vonatkozásában),
  • a szállítói hitel minimum 10 százaléka (a hitelezési időszakra kötött biztosítás vonatkozásában).

Türelmi idő

A kárfizetési türelmi idő minimális tartama:

  • 180 nap gyártási kockázat esetén,
  • 90 nap hitelezési kockázat esetén.

Nincs kárfizetési türelmi idő az adós fizetésképtelensége, valamint kétoldalú kormányközi adósságátütemezési megállapodások esetében.

Belföldi hitelbiztosítás

A MEHIB Rt. azon ügyfelei, akik exporthitel-biztosítási szerződést kötnek, vagy azzal már rendelkeznek, igénybe vehetik az exportforgalom biztosításán túlmenően a belföldi partnerekkel kötött kereskedelmi ügyleteik hitelbiztosítását is. (A hatályos 1994. évi XLII. törvény vonatkozó rendelkezése nem teszi lehetővé, hogy a MEHIB Rt. önmagában a belföldi kereskedelmi ügyleteket biztosíthassa.)

E biztosítások a piacképes exporthitel-biztosítások teljes forgalom elve szerint működnek.

Az exportfinanszírozáshoz kapcsolódó exporthitel-biztosítás

Sok esetben az exportőr hitelintézete nyújt hitelt a külföldi vevőnek vagy a vevő bankjának. Ez konkrét ügylethez is kapcsolódhat, de olyan formában is lehetséges, hogy a hitelintézetek egymással hitelkeret-megállapodást kötnek, melynek terhére több, egymástól független exportügyletet finanszíroznak.

Ebben az esetben a biztosítási szerződést az exportügylethez hitelt nyújtó hitelintézet mint biztosított köti meg. A biztosítás tárgya a külkereskedelmi szerződéshez kapcsolódó hitelszerződésből eredő követelés.

Figyelemmel arra, hogy e biztosítási tevékenység központi költségvetési háttérrel valósul meg, a finanszírozásnak meg kell felelnie a már említett OECD-irányelveknek, a finanszírozott ügylet tekintetében pedig ezen túlmenően alkalmazni kell a biztosítható magyar hányadra vonatkozó rendelkezéseket.

Az önrészesedés minimális mértéke a külföldi vevő vagy a külföldi vevő bankja részére nyújtott hitel 5 százaléka.

Befektetés-, beruházásbiztosítás

A külföldön közvetlen vállalkozásba befektető belföldi gazdálkodó szervezet abban az esetben, ha részesedése eléri a külföldi vállalkozás alap- vagy törzstőkéjének, illetve – az előzőek hiányában – vagyonának 10 százalékát, biztosítást köthet a közvetlen vállalkozásba befektetett tőkére. (A közvetlen vállalkozás fogalmán a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény 3. §-ának 17. pontjában foglaltakat kell érteni. Ebbe a körbe tartozik a devizabelföldi részvételével alapított, létesített külföldi vállalkozás, külföldi vállalkozásban való részesedés, továbbá a devizabelföldi által a helyi jog alapján létrehozott külföldi fiók.)

A befektetésbiztosítás megkötésére leginkább akkor van szükség, ha a befektetés országának gazdasági, politikai helyzete hosszabb távon bizonytalan, és ebből adódóan felmerülhet a befektetett tőke, illetve annak hozamának elvesztése valamely későbbi szükséghelyzetben foganatosított állami intézkedés, például államosítás, kisajátítás miatt.

A befektetésbiztosítás megkötéséhez a befektetőnek be kell mutatnia az érvényes devizahatósági engedélyt, illetve igazolnia kell, hogy eleget tett a devizahatósághoz történő bejelentési kötelezettségének.

Az önrész minimuma a befektetett tőke 10 százaléka.

A biztosítás a politikai kockázatokból adódó biztosítási események bekövetkezése esetére nyújt fedezetet, nem pedig a közvetlen vállalkozás gazdálkodásából eredő károkra, s az erre visszavezethető tőkevesztésre.

dr. Barbél Mónika

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. november 1.) vegye figyelembe!