Köztudomású, hogy az exportőrök közötti versenyben előnyösebb helyzetbe kerülnek azok, akik megengedhetik maguknak, hogy ne azonnali, hanem halasztott fizetésben állapodjanak meg kereskedelmi partnereikkel. Cikkünkben áttekintjük, miként mérsékelhetők az exportügyletek fizetési kockázatai a különböző exporthitel-biztosításokkal.
Az exportügyletek fizetési kockázatai
A halasztott fizetést engedő exportőrök gyakorlatilag meghitelezik vevőiknek az áru vagy a szolgáltatás ellenértékét a fizetési határidő leteltéig, azaz a futamidő alatt. A futamidő több évig is terjedhet az áru vagy a szolgáltatás jellegétől függően.
A hitelezés azonban magában hordozza annak kockázatát, hogy az exportőr a fizetés esedékességekor valamilyen oknál fogva nem jut hozzá az export ellenértékéhez. Az is előfordulhat, hogy már a gyártás időszakában bizonyossá válik, hogy a kiszállításra nem kerülhet sor. Az okok igen változatosak lehetnek: az adós nemfizetésétől, fizetésképtelenségétől kezdve az adós országában bekövetkezett politikai eseményekig (fizetési moratórium, háború, beviteli tilalom stb.). Ezek a kockázatok akkor is fennállnak, ha az exportőr már évek óta problémamentesen kereskedik az adott külföldi vevővel. Gondoljunk csak a délszláv háborúra vagy az oroszországi válságra.
Különösen nehéz helyzetben van az exportőr akkor, ha olyan új vevővel kerül kapcsolatba, akinek fizetési képességéről, fizetési készségéről nem rendelkezik információval. Ilyen esetben – ha a vevő megfelelő fizetési biztosítékot nyújt – a teljesítés kockázata jelentősen csökkenthető, az esetek többségében azonban erre nincs lehetőség.
Exporthitel-biztosítás
Az exporthitel-biztosítás a vagyonbiztosítások körébe tartozik. A biztosítható "vagyont" a külföldi vevővel szembeni követelés vagy – a kiszállítás meghiúsulása esetén – a gyártás önköltsége jelenti. A biztosító a díjfizetés ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy megtéríti a fent említett – a későbbiekben részletezett – biztosítási események következményeként elmaradt árbevételt vagy a gyártási önköltséget a biztosítottnak.
A veszteség megtérítése folytán a biztosított pénzügyi helyzete stabil marad, gazdálkodását nem rendíti meg a vevő fizetésének elmaradása. Az üzleti terv és a cash flow kalkulálhatóbb lesz, az értékesítési csatornák bővítése, az új vevőkapcsolatok kialakítása is biztonságossá válik.
Exportfinanszírozás
Az export finanszírozása céljából felvett hitelek kiegészítő biztosítékaként a hitelintézetek elfogadják az exporthitel-biztosítás alapján az exportőrt megillető kárfizetés engedményezését. A hitelezés így biztonságosabb lesz, mert a külföldi adós teljesítésének elmaradása esetén is hozzájutnak a hitelezett összeghez.
Az exporthitel-biztosításhoz kapcsolódó szolgáltatások
A biztosító – nemzetközi információs hálózat útján – adatokat, információkat szerez be az exportőr meglévő és jövőbeli vevőiről, ezek cégének adatairól, tevékenységük jellemzőiről, pénzügyi helyzetükről, a velük kapcsolatos fizetési tapasztalatokról. Ezen túlmenően folyamatosan elemzi, figyelemmel kíséri a vevő országának helyzetét is. Az így készített minősítések nagy segítséget jelentenek az exportőrnek abban, hogy külkereskedelmi tevékenysége során a megfelelő partnerekkel és feltételekkel kössön szerződéseket.
További előnye az exporthitel-biztosításnak, hogy a vevő teljesítésének elmaradása esetén a biztosító magára vállalja a kinnlevőség behajtásával kapcsolatos teendőket. Ehhez nemzetközi behajtói hálózattal, partnerkapcsolatokkal rendelkezik, ami biztosítja az adott vevővel szembeni leghatékonyabb igényérvényesítést, az adott ország jogrendszerének figyelembevételével.
Ki köthet exporthitel-biztosítási szerződést?
Exporthitel-biztosítási szerződést a külkereskedelmi tevékenységet folytató belföldi gazdálkodó szervezet vagy a vele közvetlen jogviszonyban (pl. bizományosi szerződéses kapcsolatban) álló belföldi gazdálkodó szervezet köthet. Belföldi az a gazdálkodó szervezet, amely a hatályos devizatörvény (1995. évi XCV. törvény) rendelkezései szerint devizabelföldinek minősül, gazdálkodó szervezeten pedig a Polgári Törvénykönyv 685. §-ának c) pontjában meghatározottakat kell érteni. Idetartozik az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve ha a törvény e jogi személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz.
Devizabelföldi az a vállalkozás, amelynek székhelye belföldön van. Devizabelföldi továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ide nem értve a külkereskedelmi szerződés teljesítése érdekében belföldön létrehozott telephelyét, továbbá – ha devizajogszabály másképp nem rendelkezik – külföldi állampolgár önálló vállalkozása (egyéni vállalkozó – ideértve az egyéni céget is – és az önfoglalkoztató) az e minőségében tett jogügyletei és cselekményei tekintetében akkor is, ha a vállalkozást alapító egyébként devizakülföldi.
Mire köthető exporthitel-biztosítás?
Exporthitel-biztosítás köthető:
- az exportszerződés alapján előállított termék, illetőleg szolgáltatás előállítási költségére,
- a külföldi adóssal szembeni exportirányú külkereskedelmi szerződésből származó követelésre,
- közép- és hosszú futamidejű (a hitelezési idő 360 napnál hosszabb), kivételes esetben rövid futamidejű egyedi, nagy volumenű ügyletekre vonatkozóan,
- rövid futamidejű (a hitelezési idő maximum 180, kivételes esetben 360 nap) ügyletek esetében az exportőr teljes exportforgalmára, azaz minden külföldi vevőjére kiterjedően.
Mire nem terjed ki a biztosítás?
Nem terjed ki a biztosítás:
- a kötbérből, a szerződéses bírságból, a késedelmi kamatból és a kártérítésből eredő követelésekre,
- a számlába nem foglalt költségekre,
- a számviteli bizonylattal nem igazolható költségekre,
- a közvetett károkra, ideértve az elmaradt hasznot is,
- azokra a károkra, amelyek más biztosítóval kötött vagy köthető más típusú vagyonbiztosítási szerződéssel biztosítottak vagy biztosíthatók (pl. szállítmány-, fuvarbiztosítás),
- azokra a károkra, amelyek a biztosított vagy a vele a külkereskedelmi szerződés teljesítésében részt vevők nem szerződés szerinti teljesítéséből származnak.
Az utolsó kizárási esetkör azt jelenti, hogy a biztosító nem téríti meg a kárt akkor, ha a külföldi vevő azért nem fizet, mert a biztosított exportőr vagy annak alvállalkozója nem a külkereskedelmi szerződés szerint teljesített, például nem az abban foglalt árut, vagy nem a szerződés szerinti minőségben szállította le, vagy a szolgáltatást nem a szerződés szerint teljesítette. Ilyen esetben a biztosított és a külföldi adós közötti kereskedelmi vitát jogi úton kell rendezni. A biztosító nincs abban a helyzetben, hogy a felek közötti vitát eldöntse, a vitatott kérdések tisztázása nem is feladata. Amennyiben azonban az eljárás jogerősen lezárul, a biztosító a jogerős határozat alapján az exportőrt a külföldi adóssal szemben megillető követelést kárként kifizeti.
A külkereskedelmi szerződés mely szakaszaira köthető a biztosítás?
A külkereskedelmi szerződés szakaszaira biztosítás köthető:
- a gyártási szakaszra, azaz az exportszerződés aláírásától a kiszállításig terjedő időre és/vagy
- a hitelezési szakaszra, azaz a kiszállítás és a külföldi vevő fizetésének esedékességéig terjedő időre.
Biztosítási események
A kereskedelmi kockázatból adódó biztosítási események a következők:
- az adós, a garáns nemfizetése, amennyiben a követelést esedékességkor nem, vagy nem teljes egészében egyenlítette ki,
- az adós fizetésképtelensége, feltéve hogy azt jogerős bírósági vagy más hatósági határozat állapította meg,
- a külkereskedelmi szerződés vevő általi, jogalap nélküli, egyoldalú felmondása,
- az áru átvételének vevő általi, jogalap nélküli megtagadása.
Politikai kockázatból adódó biztosítási esemény:
- a háború, a polgárháború, a lázadás, a forradalom és hasonló jellegű politikai események és az ezek miatt foganatosított állami intézkedések, például átutalási tilalom, moratórium,
- az államosítás, a kisajátítás, az elkobzás és hasonló politikai törvényhozási vagy adminisztratív intézkedések, ideértve a hatóságilag elrendelt átutalási és átváltási tilalmat,
- a beviteli engedély visszavonása, a beviteli tilalom elrendelése, az embargó és hasonló állami intézkedések,
- a Magyarországon elrendelt kiviteli tilalom, engedélyköteles körben a kiviteli engedély visszavonása.
MEHIB Rt.
A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. (MEHIB Rt.) – és a Magyar Export-Import Bank Rt. -1994-ben jött létre az Exportgarancia Rt. szétválásával. 100 százalékban állami tulajdonú, a tulajdonosi jogokat az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság gyakorolja. Jogállását a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény szabályozza, melynek megalkotására (a törvény preambulumát idézve)
- a külgazdasági kapcsolatoknak, ezen belül kiemelten a magyar áruk és szolgáltatások exportjának ösztönzése és segítése,
- az exporthoz fűződő állami érdekek érvényesítése,
- az exportőrök külpiaci versenyképességének erősítése,
- az export hagyományos piaci eszközökkel nem biztosítható pénzügyi kockázatainak megosztása,
- a pénzügyi intézményrendszer, ezen belül az exportfinanszírozás és exporthitel-biztosítás rendszerének a piacgazdasági eszközökkel, valamint a nemzetközi normákkal összhangban történő továbbfejlesztése
érdekében került sor.
A MEHIB Rt. a piacképes biztosításokat viszontbiztosítási háttérrel, míg a nem piacképes biztosításokat a központi költségvetés terhére, a kormány készfizető kezességével végzi.
Piacképes biztosítások
A piacképes biztosítások körébe az olyan ügyletek biztosítása tartozik, melyek rövid futamidejűek, az export pedig a jelenleg hatályos szabályzat értelmében a következő országok valamelyikébe irányul:
Abu Dhabi, Amerikai Egyesült Államok, Andorra, Argentína, Ausztrália, Ausztria, Bahamák, Bahrein, Belgium, Bermuda, Bolívia, Botswana, Brazília, Brunei, Bulgária, Chile, Ciprus, Costa Rica, Cseh Köztársaság, Dánia, Dél-Afrika, Dél-Korea, Dubai, Egyesült Királyság, Egyiptom, Észtország, Finnország, Franciaország, Fülöp-szigetek, Gibraltár, Görögország, Hollandia, Hongkong, Horvátország, India, Írország, Izland, Izrael, Jamaica, Japán, Jordánia, Kanada, Kenya, Kolumbia, Kuvait, Lengyelország, Lettország, Libanon, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Makaó, Malajzia, Marokkó, Mauritius, Málta, Mexikó, Monaco, Namíbia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Panama, Paraguay, Peru, Portugália, Katar, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szaúd-Arábia, Szingapúr, Szlovákia, Szlovénia, Taivan, Thaiföld, Törökország, Trinidad és Tobago, Tunézia, Új Zéland, Uruguay, Vatikán, Venezuela.
Az említett ügyletek teljes forgalma biztosítható a biztosítási események folytán bekövetkező károkra.
Hitellimit
A biztosítás keretében a MEHIB Rt. minősíti az egyes külföldi vevőket, és azokra úgynevezett hitellimiteket állapít meg. A limit az az összeghatár, amely az adott vevővel szembeni biztosítható, adott időpontban fennálló követelést jelenti. Az exportőr ennek figyelembevételével kötheti meg a külkereskedelmi szerződést. Ha a limitösszegnél magasabb ellenértékben állapodik meg, azt a limitet meghaladóan saját kockázatára teheti meg, erre a biztosító nem fizet kárt.
Ugyanez a helyzet akkor, ha az adott vevőre 0 limitértéket állapítanak meg, vagy ha a biztosítási esemény bekövetkezett, és az exportőr ennek ellenére, illetve kárveszély esetén a biztosító tiltása ellenére folytatja az adott vevő részére a kiszállítást. (A biztosítási szerződés megkötése nélkül is lehetőség van próbalimit megrendelésére.)
Biztosítási díj, önrész
A teljes forgalom biztosítása alapján a biztosított exportőr havonta utólag jelenti be exportforgalmát, ennek alapján számlázzák ki részére a biztosítási díjat. Kár esetén a biztosítottat önrészesedés terheli, ennek mértéke minimum 15 százalék.
A vevő fizetésképtelensége
Kárfizetési türelmi idő (mely annak megállapítására szolgál, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett és tartósan fennáll) nincs abban az esetben, ha a biztosítási esemény a vevő fizetésképtelensége, azaz csődje, felszámolása. Ebben az esetben a MEHIB Rt. a fizetésképtelenséget megállapító jogerős határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül teljesít kárfizetést. Erre a követelés esedékességétől számított 180 nap elteltével kerül sor. Ez idő alatt a MEHIB Rt. közreműködésével megindul az adós ellen a behajtási eljárás, melynek eredményeként nagy valószínűséggel még a 180 nap letelte előtt maga az adós fizeti ki tartozását. Ha erre mégsem kerül sor, a biztosító teljesíti a kárfizetést. A külföldi adós ellen folytatott behajtási eljárás eredményeként megtérülő követelésből az önrészesedésnek megfelelő hányadot a biztosított részére fizetik ki.
Nem piacképes biztosítások
A nem piacképes biztosítások közé az olyan ügyletek biztosítása tartozik, melyek rövid futamidejűek és nem az előzőekben felsorolt országokba irányulnak. Idetartoznak továbbá a közép- és hosszú futamidejű ügyletek. Ezek közös jellemzője, hogy a viszontbiztosítási piacon nem viszontbiztosíthatók.
Figyelemmel arra, hogy a fentiek miatt e biztosításokból eredő kárfizetések fedezetét a központi költségvetés adja, ezért e biztosításokra speciális jogszabályi előírások vonatkoznak:
- a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény, és
- a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által vállalható biztosítások tárgyáról, valamint a központi költségvetés terhére, a kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről és a biztosítási eseményekről szóló 84/1998. (V. 6.) Korm. rendelet.
A nem piacképes, rövid futamidejű ügyletekre az előző pontban leírt, teljes forgalmú biztosítás köthető. Közép- és hosszú – kivételes esetben rövid – futamidejű ügyletek egyedi szerződéssel biztosíthatók. Ezek esetében a biztosítási díj előre fizetendő.
OECD-irányelv
A nem piacképes biztosítások esetében a biztosítási szerződés megkötésének feltétele, hogy a külkereskedelmi ügylethez kapcsolódó exporthitelnyújtás tartalmilag megfeleljen az OECD "Megállapodás a hivatalosan támogatott exporthitelek irányelveiről" című dokumentumában foglaltaknak.
A magyar termékek aránya
Amennyiben a hitelnyújtás keretében teljesített export legalább 90 százalékát magyar származású termék, illetve belföldi gazdálkodó szerv által külföldön teljesített szolgáltatás teszi ki, a MEHIB Rt. kockázatvállalása az idegen tartalomra is kiterjedhet. Ennél alacsonyabb magyar hányad esetében a MEHIB csak a magyar hányadot biztosíthatja. Az idegen tartalmat azok a termékek, illetőleg szolgáltatások jelentik, amelyeket külföldi beszállító vagy alvállalkozó szállít vagy nyújt az exportirányú külkereskedelmi szerződés teljesítéséhez.
A termékek származása
A termékek származásának megállapítására a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 16-17. §-aiban és a törvény végrehajtásáról szóló 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet 24-28. §-aiban és 1. számú mellékletében foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a külkereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szerv minden esetben köteles a származási bizonyítványt az arra felhatalmazott kamarai szervtől beszerezni.
Önrész
A nem piacképes biztosítások esetén alkalmazott önrészesedés mértéke:
- az előállítási költség minimum 10 százaléka (a gyártási időszakra kötött biztosítás vonatkozásában),
- a szállítói hitel minimum 10 százaléka (a hitelezési időszakra kötött biztosítás vonatkozásában).
Türelmi idő
A kárfizetési türelmi idő minimális tartama:
- 180 nap gyártási kockázat esetén,
- 90 nap hitelezési kockázat esetén.
Nincs kárfizetési türelmi idő az adós fizetésképtelensége, valamint kétoldalú kormányközi adósságátütemezési megállapodások esetében.
Belföldi hitelbiztosítás
A MEHIB Rt. azon ügyfelei, akik exporthitel-biztosítási szerződést kötnek, vagy azzal már rendelkeznek, igénybe vehetik az exportforgalom biztosításán túlmenően a belföldi partnerekkel kötött kereskedelmi ügyleteik hitelbiztosítását is. (A hatályos 1994. évi XLII. törvény vonatkozó rendelkezése nem teszi lehetővé, hogy a MEHIB Rt. önmagában a belföldi kereskedelmi ügyleteket biztosíthassa.)
E biztosítások a piacképes exporthitel-biztosítások teljes forgalom elve szerint működnek.
Az exportfinanszírozáshoz kapcsolódó exporthitel-biztosítás
Sok esetben az exportőr hitelintézete nyújt hitelt a külföldi vevőnek vagy a vevő bankjának. Ez konkrét ügylethez is kapcsolódhat, de olyan formában is lehetséges, hogy a hitelintézetek egymással hitelkeret-megállapodást kötnek, melynek terhére több, egymástól független exportügyletet finanszíroznak.
Ebben az esetben a biztosítási szerződést az exportügylethez hitelt nyújtó hitelintézet mint biztosított köti meg. A biztosítás tárgya a külkereskedelmi szerződéshez kapcsolódó hitelszerződésből eredő követelés.
Figyelemmel arra, hogy e biztosítási tevékenység központi költségvetési háttérrel valósul meg, a finanszírozásnak meg kell felelnie a már említett OECD-irányelveknek, a finanszírozott ügylet tekintetében pedig ezen túlmenően alkalmazni kell a biztosítható magyar hányadra vonatkozó rendelkezéseket.
Az önrészesedés minimális mértéke a külföldi vevő vagy a külföldi vevő bankja részére nyújtott hitel 5 százaléka.
Befektetés-, beruházásbiztosítás
A külföldön közvetlen vállalkozásba befektető belföldi gazdálkodó szervezet abban az esetben, ha részesedése eléri a külföldi vállalkozás alap- vagy törzstőkéjének, illetve – az előzőek hiányában – vagyonának 10 százalékát, biztosítást köthet a közvetlen vállalkozásba befektetett tőkére. (A közvetlen vállalkozás fogalmán a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény 3. §-ának 17. pontjában foglaltakat kell érteni. Ebbe a körbe tartozik a devizabelföldi részvételével alapított, létesített külföldi vállalkozás, külföldi vállalkozásban való részesedés, továbbá a devizabelföldi által a helyi jog alapján létrehozott külföldi fiók.)
A befektetésbiztosítás megkötésére leginkább akkor van szükség, ha a befektetés országának gazdasági, politikai helyzete hosszabb távon bizonytalan, és ebből adódóan felmerülhet a befektetett tőke, illetve annak hozamának elvesztése valamely későbbi szükséghelyzetben foganatosított állami intézkedés, például államosítás, kisajátítás miatt.
A befektetésbiztosítás megkötéséhez a befektetőnek be kell mutatnia az érvényes devizahatósági engedélyt, illetve igazolnia kell, hogy eleget tett a devizahatósághoz történő bejelentési kötelezettségének.
Az önrész minimuma a befektetett tőke 10 százaléka.
A biztosítás a politikai kockázatokból adódó biztosítási események bekövetkezése esetére nyújt fedezetet, nem pedig a közvetlen vállalkozás gazdálkodásából eredő károkra, s az erre visszavezethető tőkevesztésre.
dr. Barbél Mónika