Virtuális boltok, valós üzletek

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 30. számában (2000. október 1.)

Egy weboldal sokat elárul tulajdonosáról és készítőjéről. Olyan, mint a kirakat, amely kialakítja az első benyomást a hálóról betévedt látogatókban. Vállalkozásoknak, komolyabb cégeknek éppen ezért érdemes odafigyelniük a megjelenésre.

Mielőtt bárki bármibe is belefogna, pontosan mérlegelnie kell, mit is vár a weboldaltól, illetve mennyi pénzt szán a fejlesztésére. Magánszemélyek, otthoni szörfösök, például maguk, szakemberek segítsége nélkül is szép dolgokat készíthetnek. Több CD és más kiadvány is fellelhető, amely segíti az önjelölt webmestereket. A didaktikus kalauzolással laikusok is létrehozhatják saját kikötőjüket. Nem is akármilyet, hiszen a könnyen kezelhető szoftverekkel megteremthető a kép és hang összhangja, amitől igazán "webessé" válik egy oldal.

A szépség ára

Professzionális igényekkel már érdemes szakemberhez, úgynevezett web-designerekhez fordulni. Ezeknél a cégeknél művész-tervezők, html-programozók segítenek a legjobb megoldásokat megtalálni. Természetesen ilyenkor mélyebben kell zsebbe nyúlni, de a szépségnek mindig és mindenhol megkérik az árát. Konkrét összegekről nemigen beszélhetünk, hiszen az alkalmazott ötletek, a felhasznált munkaóra mind-mind befolyásolja az árakat. Mindenesetre 100 ezer forint alatt nem nagyon lehet megúszni – ez egyszeri kiadás -, amihez a karbantartás és frissítés havi díját – 20 ezer forint körüli összegnél kezdődik – kell még hozzászámolni. A költségek határa gyakorlatilag a csillagos ég, hiszen a legkorszerűbb webes technológiák – Java, ActiveX, ASP, CGI stb. – fejlesztéséért és alkalmazásáért borsos árat kérnek a szolgáltatók.

Adattábla-szolgáltatásért az előbbinél valamivel kevesebbet kell fizetni. Ilyen jellegű honlap elkészítésénél nem annyira a megvalósítás, mint inkább a folyamatos karbantartás és frissítés emeli meg a számlát. Legtöbbször valamilyen standard formátumban – Word táblázat, Excel, Paradox, dBASE – készülnek ezek az adathalmazok, amelyek a rendszer felállítását követően egyetlen gombnyomással "webesíthetők". Ennek teljes költsége az egyszeri díjból – nagyjából 20 ezer forint -, a testreszabott kliensprogram árából, valamint a havi 15 ezer forint körüli összegből tevődik össze. A honlap önálló frissítése FTP-vel is készülhet, amit a WebStat-látogatottsági statisztika generálásával lehet kiegészíteni. Így mindig pontosan nyomon követhető, mennyien nézték meg a website-ot. A szolgáltatás igénybevételéért hozzávetőleg 5 ezer forint havi kiadásra számíthatnak a felhasználók.

Amennyiben bárkinek technikai segítségre lenne szüksége – például weblapok felhelyezéséhez, programozás-ellenőrzéséhez vagy helyszíni installáláshoz -, akkor 5 ezer forintos óradíjjal lehet szakembereket kérni.

A szolgáltatók a náluk készült weblapokat, kérésre, saját szerverükön is elhelyezik, amit azután az ügyfél önállóan menedzselhet. Ilyen webszerver elhelyezéséért körülbelül 10 ezer forintot kell egyszer, majd 20-35 ezer forintot havonta kifizetni.

Virtuális boltok

Manapság a cégek zöménél nem is annyira az a kérdés, hogy megjelenjenek-e vagy sem a világhálón, hanem az, miként tudják üzletmenetük minél nagyobb részét felvinni az internetre. Az úgynevezett e-businessen, azaz az elektronikus üzleten belül két, egymástól elkülönülő területet különböztetünk meg. A business to consumer a kiskereskedelem korszerű formája, míg a business to business a cégek közötti, beszállítói, illetve nagykereskedelmi kapcsolatok internetes megoldása.

Ahhoz, hogy egy üzlet vagy gyártó termékei eljuthassanak a végfelhasználókhoz, természetesen boltokra, üzletekre van szükség. Nincs ez máshogy a világhálón sem. A virtuális boltok tulajdonképpen nem sok újdonsággal szolgálnak, hiszen a könnyebb eligazodás érdekében általában az egyes termékcsoportokat a hagyományos módon osztályozzák, a kiválasztott holmikat pedig ugyanúgy "bevásárlókosárban" kell gyűjteni, hogy végül a kasszánál fizessünk. Ez utóbbi történhet közvetlenül, bankkártyával, illetve a csomag átvételekor utánvétellel. Jelenleg kártyás fizetés csak az Inter-Európa Bankkal szerződésben álló üzleteknél lehetséges. A tranzakciók biztonságát az Egyesült Államokban és Európában már elterjedt SSL-titkosítás garantálja, ám Magyarországon egyelőre mind a bankok, mind a felhasználók bizalmatlanok, ezért az utánvétel a gyakoribb.

Az SSL a Secure Socket Layer rövidítése, amely a vásárló számítógépén futó internetes böngésző (Internet Explorer, Netscape) és egy távoli szerver közötti kommunikációs csatornát titkosítja. A "csatorna" 128 bites titkosítása révén a kommunikációban haladó bankkártyaadatok mások számára nem hozzáférhetőek. A kártyával, illetve a lopott kártyaadatokkal történő visszaélések megakadályozása céljából a fizetések on-line engedélyezésére is sor kerül az Inter-Európa Bank és a Giro Rt. rendszerén keresztül. A rendszer emberi beavatkozás nélkül, automatikusan ellenőrzi, hogy az adott bankkártyán rendelkezésre áll-e a megrendelt áru megvásárlásához szükséges összeg, és azt le is emeli a bankkártyához kapcsolt számláról. A vásárláshoz az Eurocard/MasterCard és a VISA családba tartozó dombornyomott bankkártyákkal lehetséges a fizetés.

Jelenlét a hálón

Az utánvételen és az interneten keresztüli, bankkártyás fizetésen kívül lehetőség van a hagyományos módszerre is: a számla ellenében, átutalással. Ez a fizetési mód ugyan nem kötődik szorosan az internetes kereskedelemhez, de jelentősége rendkívüli. A vállalatok közötti elektronikus kereskedelem esetében is alkalmazható fizetési mód a számlaküldés és a számla banki átutalással történő kiegyenlítése, amely módszer nem tér el a vállalat megszokott gyakorlatától, és így nem okoz többlet logisztikai feladatot. A hagyományos fizetési megoldás használata rendkívüli mértékben meggyorsíthatja a business to business típusú elektronikus kereskedelem bevezetését egy vállalatnál. Az a cég, amelyik letette a voksát az elektronikus kereskedelem mellett, két lehetőség közül választhat. Az egyik megoldás, hogy nagyobb pénzügyi, illetve szakmai befektetők által fémjelzett áruházban bérel "területet". Az ilyen jellegű áruházak előnye, hogy a hagyományos bevásárlóközpontokhoz hasonlóan egy kézben van a marketing, és az üzemeltetés technikai kérdéseivel sem kell a tulajdonosoknak egyenként foglalkozniuk.

A másik megoldás, amikor az elektronikus bolt önállóan, többnyire a cég weboldalához kapcsolódva üzemel. Ilyenkor azonban fel kell készülni rá, hogy a nonstop elérhetőség, a működtetéshez szükséges hardverek, valamint a program megírása tetemes költségekkel jár.

Akár önállóan, akár egy nagyobb áruházhoz csatlakozva kíván egy cég jelen lenni az interneten, mindenképp létre kell hoznia magát az on-line boltot. Az arculat megtervezéséért körülbelül 100 ezer forintot kérnek a programozócégek, amihez hozzájön még a program elkészítésének 50 ezer forintnál kezdődő díja. Az üzlet természetesen számos nem változó, úgynevezett statikus weboldalt is tartalmaz, amiért oldalanként hozzávetőleg 7 ezer forintot számolnak fel. A szövegben, illetve a grafikus részben való módosítás szintén néhány ezer forintos kiadást jelent.

Amennyiben nem saját, hanem más cég szerverén üzemeltetjük az áruházat, az attól függően, van-e mód bankkártyás fizetésre, 20-50 ezer forintba kerül havonta.

B2B, a csendes befutó

Miközben a szaksajtó folyamatos hírverést csap az úgynevezett business to consumer megoldások körül, az igazi forradalom szinte észrevétlenül, a cégek közötti internetes tranzakciók területén zajlott le. Nem csoda, hiszen a biztonsági problémák megoldása, éppen a kevés, egymást jól ismerő partner miatt lényegesen egyszerűbb. A SET (Secure Electronic Transaction) a világ legbiztonságosabb titkosítása jelenleg. Kifejlesztésében a világ két piacvezető kártyatársasága, a VISA és a MasterCard mellett részt vett az IBM, a Microsoft és a Netscape is. A SET-es szabvány során elérhető rendkívül nagyfokú biztonság kiválóan alkalmas a business to business típusú tranzakciók lebonyolítására, mivel ebben az esetben a vevőkör kisebb és előre jól behatárolható.

A business to business megoldások sikere tulajdonképpen a multinacionális, nagy beszállítói és partneri hálózattal rendelkező cégek nyomásának köszönhető. Ezek a vállalatok az alacsonyabb költségek és a nagyobb hatékonyság miatt gyakorlatilag kizsarolták partnereiktől a váltást, a technikai korszerűsítést. Igazi problémát ez csak azoknak okozott, amelyeknek fejletlen informatikai infrastruktúrájuk miatt még csak belső számítógépes, illetve vállalatirányítási vagy ügyviteli rendszerük sem volt, amelyre az elektronikus kereskedelem ráépülhetett volna. Ebből a szempontból az elmúlt év kétségtelenül áttörést hozott, hiszen ma már a legkisebb cégek is rendelkeznek valamilyen hálózattal, illetve elektronikus nyilvántartással.

Vírusirtók webhelyei:
  • http://www.mcafee.com – McAfee VirusScan
  • http://www.f-secure.com/products – F-Secure Solutions
  • http://www.2f.hu/(termekek)/termekek/index.html – F-Secure vírusvédelmi eszközök és adatbiztonsági termékek
  • http://www.complex.is/f-prot/Products.html – FRISK F-PROT Antivirus
  • http://www.norman.no/nl – Thunderbyte (TBAV) antivirus
  • http://www.symantec.com/nav/index.html – Norton AntiVirus (NAV)
  • http://origo.hu/szoftverbazis/virusvedelem

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. október 1.) vegye figyelembe!