Előtársaságok beszámolója
Az előtársasági beszámolási kötelezettségnek – a korábbi előírástól eltérően – nem az alapításkori, hanem a beszámolási időszakban érvényes előírások szerint kell eleget tenni.
A cégbejegyzés iránti kérelem elutasítása
Amennyiben nem jegyzik be a cégjegyzékbe a vállalkozót, az előtársasági beszámolót követően, a jogutód nélküli megszűnés (alapvetően a végelszámolás) szabályai szerint kell elszámolni az előtársasági időszak hitelezőivel és az alapítókkal.
Átalakulás
Az átalakulás számviteli előírásainál a változások alapvetően a számviteli törvény egyéb változásaihoz kapcsolódnak.
Ilyen kapcsolódó módosítás például, hogy
- ha a vagyonértéket az üzleti értékelés, a jövedelemtermelő képesség módszerével határozzák meg, a kötelezettség értékével együtt a céltartalékokat, a passzív időbeli elhatárolásokat is figyelembe kell venni, negatív üzleti vagy cégértéket is ki lehet mutatni;
- a vagyonmérlegben lekötött tartalék is lehet, illetve az előírások szerint lekötött összegeket a lekötött tartalékba kell helyezni stb.
Devizanemek közötti áttérés
A devizanemek közötti áttérés elszámolási szabályai kiegészültek a devizáról devizára való áttérés szabályaival. Egyéb pontosításai kapcsolódnak a számviteli törvény más előírásainak változásához is. Ennek kapcsán egyebek mellett a megváltozott szabályok rögzítették, hogy amikor a cégbíróságon bejegyzett jegyzett tőke eltér az átszámított értéktől, akkor a különbözettel mikor kell a tőketartalékot, illetve az eredménytartalékot csökkenteni, illetve növelni.
Üzleti év – naptári év
A törvény szerint a beszámolót az üzleti évről kell készíteni. Az üzleti év a törvényben rögzített esetekben eltérhet a naptári évtől. A tulajdonos (csak a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél), illetve a tulajdonos külföldi anyavállalat dönthet arról, hogy az üzleti év mérlegfordulónapja eltér a naptári év utolsó napjától, de kizárólag akkor, ha ezt az eltérést a külföldi székhelyű vállalkozás egyedi, vagy a külföldi anyavállalat konszolidált – naptári évtől eltérő – üzleti éve indokolja. Ez utóbbi esetben azonban a külföldi anyavállalat magyarországi leányvállalata konszolidálásba bevont leányvállalatánál is el lehet térni.
Ezzel a lehetőséggel nem élhetnek a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a biztosítóintézetek.
A számlarend tartalma
A számlarendnek tartalmaznia kell a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet is. A módosítás kimondta, hogy a számlarend összeállításáért, annak folyamatos karbantartásáért, a naprakész könyvvezetés helyességéért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős. A számlarend elkészítésére, illetve módosítására általában 90 napot biztosít a törvény.
A bizonylatok nyelve
A számviteli bizonylatot – ideértve természetesen a számlát is – magyar nyelven kell kiállítani. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a magyar nyelven kiállított bizonylaton az adatokat a külföldi megrendelő nyelvén is feltüntessék (kétnyelvű számla). Ugyanakkor előírja, hogy a külföldi szállító, szolgáltató számláján – a könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítést megelőzően – a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez, az utólagos ellenőrzéshez feltétlenül szükséges adatokat, megjelöléseket magyarul is fel kell tüntetni. Az előírás természetesen nem jelenti azt, hogy minden számlát szakfordítóval kell magyarra fordítani.
A hitelesség igazolása
Követelményként fogalmazódott meg az is, hogy a számla alaki és tartalmi hitelességét, valamint megbízhatóságát – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a gazdálkodó képviseletére jogosult személy vagy az általa a bizonylat aláírására feljogosított személy – a gazdálkodó azonosító adatainak feltüntetésével és aláírásával – igazolja. A számla vonatkozásában az ismertetett aláírási kötelezettség bevezetésének elsődleges indoka az volt, hogy a számla címzettje csak hiteles bizonylatok alapján könyvelhessen gazdasági eseményeket.
Mentesülés
Az aláírási kötelezettség alól az a gazdálkodó mentesülhet, aki főtevékenységként olyan szolgáltatást végez, ahol
- a szolgáltatásról számítógépes úton,
- zárt rendszerben,
- a számlázási rendszer által mért adatok alapján,
- emberi beavatkozás nélkül,
- folyamatosan és
- tömegben állítanak ki számlát, egyszerűsített számlát vagy számlát helyettesítő okmányt.