Magyarországon a hatvanas évek óta létezik autókölcsönzés. Akkoriban alig néhány száz kocsiból álló parkkal próbálták meg kielégíteni az autóhiánnyal küszködő ország igényeit. A kilencvenes években ezen a területen is robbanás ment végbe. Az évtized közepén a 15 társaság által alapított Magyar Autókölcsönzők Szövetsége évi hárommilliárd forintos nettó árbevétellel dicsekedhetett – ami az ezredfordulóra újabb kétmilliárddal nőtt.
Az autókölcsönzés napjainkban virágzik, évente több mint százezer szerződést kötnek. A bérlők között jelentős hányadot képviselnek a cégek. Ők a legkívánatosabb ügyfelek, melyeknek az igényei is különlegesek. Az autókölcsönzők igyekeznek megfelelni a várakozásoknak, hiszen a vállalatok akár saját autóparkkal is rendelkezhetnének. Ám nem véletlen, hogy gyakran mégis a bérautó mellett döntenek.
Eleinte szinte csak a multinacionális cégek, majd a külföldi magánszemélyek számítottak az autókölcsönzők legfontosabb célcsoportjának. Ma már szélesebb a skála, a nemzetközi vállalatok, az önkormányzatok mellett egyre több magyar magánember is állandó megrendelő. Az utóbbiak száma nő, ám összességében így is elenyésző. Nehéz pontos statisztikai adatokkal szolgálni, ugyanis nem mindig egyértelmű, hogy a bérlő melyik körhöz tartozik.
A magánmegrendelők döntő többsége külföldi – állítja cége tapasztalatai nyomán Trábert Bernadett, a Hertz marketingvezetője –, ugyanakkor nő a belföldi cégek aránya. Az autókölcsönzők forgalmának körülbelül a felét teszi ki a belföldi céges forgalom. Télen, a projektek beindulása idején ez az arány akár hetven százalék is lehet, míg nyáron ötven százalék alá csökken. A Forma-1-es verseny idején például nincs annyi kocsi, amennyi elég lenne a külföldiek igényeinek kielégítésére. Olyankor emiatt vissza kell fogni a belföldi megrendelések teljesítését.
| Autókölcsönzők napi bérleti díjai magánszemélyeknek (hét napnál hosszabb bérlet esetén, német márkában) |
|||
|---|---|---|---|
|
Kisautó |
Kompakt autó |
Nagyautó |
|
|
Budget |
60 |
84 |
149 |
|
Fox |
50 |
64 |
99 |
|
Eurent |
44 |
55 |
74 |
Cégnek féláron
Az üzleti élet gyakorlatában közismert: minél nagyobb tételt vesz valaki, annál jobb vevőnek számít, annál több kedvezmény illeti meg. Az autókölcsönzők is ismerik ezt az aranyszabályt, így a cégügyfelek jókora kedvezményekre számíthatnak. Az engedmény egyedül attól függ, hány gépkocsit bérelnek – mondja Ruppert Zoltán, a Fox Autorent marketingvezetője.
A piacvezető autókölcsönzők kedvezményes szerződést kínálnak a cégeknek, amiben a bérleti díj, a biztosítás önrésze és egyéb feltételek, mint például az extrák felszámítása olcsóbb, mint az egyszeri alkalomra betévedő magánszemélyek esetében. A Hertznél a legkisebb kategóriájú kocsi egynapos bérlését véve alapul, bizonyos feltételek teljesülése esetén a kedvezmény elérheti a díj ötven százalékát is.
Bár a cégeknek nyújtott csomagokról az autókölcsönzők szívesen beszélnek, konkrét összeget nem említenek, elsősorban azért, mert minden szerződés más. Van olyan ügyfél, akinek házhoz kell vinni a kocsit, van, aki szervizt vagy csereautót is igényel. Van, akinek mi vezetjük a benzinnyilvántartását, megint más csak belföldön használja a gépkocsit, nem viszi külföldre. Próbálkoztunk egyfajta keretszerződéssel is – fogalmaz Nagyné Polyák Krisztina, a Budget ügyvezető igazgatója –, de nem vált be. Nem találtunk három olyan céget, amely azonos feltételekkel bérelt volna autót.
Mint mondja, az egyik kategóriában például évente 36 ezer kilométeren használhatták volna a gépkocsit a partnerek. Ez azonban a legtöbb érdeklődőnek nem felelt meg, mert legalább 80 ezer kilométeren nyűtték volna a járműveket. A bérlők igényei még olyan, talán első hallásra apróságoknak tetsző dolgokban is alapvetően különböznek, hogy milyen extrákat kérnek a kocsiba.
A bérlet kényelmei
Miért jó a cégeknek autót bérelni? A válaszok többsége kézenfekvő. Talán a leggyakoribb eset, amikor egy nemzetközi nagyvállalat magyarországi érdekeltsége veszi igénybe a kölcsönzők szolgáltatásait. Hozzá sokan és sűrűn érkeznek az anyacégtől, akiknek gépkocsira van szükségük. Nemegyszer olyanra, amivel ők maguk nem rendelkeznek. A legegyszerűbb megoldás az, ha a vendég a repülőtéren veszi át a minden kívánságnak megfelelő bérautót, amellyel nincs sem adminisztrációs, sem műszaki probléma, s amin a napi bérleti díjért nagyobb távolságot lehet megtenni, mint taxival.
Megesik, hogy korlátozott a vállalatok beruházási kerete. Bővül a munkatársak köre, az új dolgozóknak autóra van szükségük, méghozzá azonnal. A zöldmezős beruházók gyakran "csupán" főtevékenységükre költenek, s nem vásárolnak gyorsan amortizálódó gépkocsikat. Ők is inkább a bérlet mellett döntenek, aminek költségeit leírhatják, s visszaigényelhetik az áfát is. Más vállalkozások pedig olyan profilúak, amitől igencsak messze áll ez a terület. Így aztán szívesen bízzák annak kezelését profira, valamelyik autókölcsönző cégre.
Ésszerűbb autót bérelni akkor is, ha egy cég próbaidőre vesz fel alkalmazottat, vagy olyan munkatársat szerződtet, akinek megbízatása meghatározott időre, három-hat hónapra szól. Több ilyen van a Hertz legnagyobb és leghűségesebb ügyfelei között – például a könyvvizsgáló cégek –, amelyek a munkájukkal együtt járó költséget továbbszámlázzák megbízóiknak. Bérautó esetén ebben nincs vita, míg saját autó használatakor bonyolultabb a számla kiállítása. A kisebb kft.-k gyakorlatában pedig nem ritka, hogy nincs sok millió forintjuk az autóparkra, vagy az, hogy nincs állandóan szükségük gépkocsira, teherautóra, reprezentációs autóra.
Kicsik és nagyok
A piacot jól körülhatároltan ketté lehet választani. A nemzetközi autókölcsönző-hálózatok hat magyarországi képviselője az egyik csoport. A másikat a hazai kisebb vállalkozások alkotják, számuk több ezer is lehet, ügyfeleik között alig találni cégeket. Van köztük olyan, amelyiknek három Lada Samarája és egy mobiltelefonja van, és esetenként számlát sem ad – mondja a Budget ügyvezető igazgatója.
A világpiacot vezető hálózatok magyarországi képviseletei drágábbak, viszont legalább évente cserélik a kocsikat, a legújabb típusokat kínálják, és soha nincs 30 ezer kilométernél több a gépkocsik számlálójában. Volt rá példa, hogy az Egyesült Államokból érkezett vendég a féléves, tizenötezer kilométert futott bérautót öregnek találta – mutat rá az igények különbözőségére Nagyné Polyák Krisztina.
Az autókölcsönzők szövetségének tagjai – a hat nemzetközi és a fontosabb hazai cégek – számítanak megbízható vállalkozásoknak. Ám szükség van a kis kölcsönzőkre is. Sok olyan cég van ugyanis, amelynek nincs pénze az új, alig futott járművekre, elégedettek az idősebb típusokkal is.
A Hertz szabályzata szerint a bérelhető autónak egyévesnél fiatalabbnak kell lennie. Ez azért fontos, mert egy év alatt átlagosan húszan-huszonöten bérlik ugyanazt az autót. Ez húsz-huszonötféle vezetési stílust jelent, ami, ha nem cserélnék le a gépkocsit, egy idő után jócskán meglátszana annak műszaki állapotán, külsején. Mint Haraszti Géza, az Eurent ügyvezetője rámutatott, van olyan gépkocsikölcsönző cég, amelyik maga is bérli az autókat, egy-két éves szerződés keretében.
Éves váltás
A jó megrendelőnek számító, több tucat járművet bérlő cégek rendszeresen versenyeztetik az autókölcsönzőket, és évente más ajánlatra mondanak igent. Az erős konkurencia miatt minden ügyfelünkre úgy kell vigyáznunk, mint a hímes tojásra – fogalmaz a Budget vezetője. Tekintettel arra, hogy a szolgáltatás színvonalában a legjobbak között nincs jelentős eltérés, szinte csak az számít, ki megy lejjebb az árral. Ettől eltekint a megrendelő például akkor, ha több országban is jelen lévő vállalkozása nemzetközi szintű szerződést köt valamelyik autókölcsönző hálózattal – ez esetben Magyarországon is – ugyanazt a partnert részesíti előnyben.
A bérelt járművek száma változó, egytől kétszázig terjed. Van olyan céges partner, amelyik húsz-negyven kocsit bérel heti rendszerességgel. A szerződések átlagosan hat hónapra szólnak. A Budgetnél nyáron, az idegenforgalmi csúcs idején 300 autó szolgál, a Hertz flottája jelenleg 420 autóból áll. Magyarországon azonban az Eurent a piacvezető a forgalom és a gépkocsipark nagysága alapján: náluk 700 autó bérelhető egy időben.
A gépkocsikat általában ki lehet vinni külföldre – ami a vállalatok számára nagy vonzerőt jelent –, de csak bizonyos megkötésekkel. A Szovjetunió utódállamaiba a kölcsönzők nem szívesen engedik tulajdonukat, míg más országok esetében engedékenyebbek, bár tisztában vannak a kockázatokkal. Romániában rendszeresen kátyúba fut a kocsi, Lengyelországban gyakran feltörik az autót, Jugoszlávia szintén veszélyes hely. Kelet-Közép-Európából Horvátország, Szlovénia és Csehország már biztonságos területnek számít. Míg a nyugat-európai országok többségébe általában minden további nélkül kivihető a bérautó, Görögország esetében csak az a sofőr hozhatja át a határon a járművet, aki kivitte.
Az elmúlt öt év alatt az Eurent a nyolcszorosára növelte a gépkocsiparkját, jórészt a cégeknek köszönhetően, s azt remélik, hogy a vállalkozások a jövőben is az autókölcsönzők partnerei maradnak. Elsősorban azonban a nagy cégek bizakodhatnak a piac áldásos működésében, a kisebbeknek a kölcsönzői tortából egyre kisebb szelet jut.
| A másik oldal Az Eurenttel exkluzív szerződésben álló Audinál azért döntöttek a kölcsöngépjárművek igénybevétele mellett, mert a cég németországi központjában folyik a magyar munkatársak betanítása. A dolgozók egy-két napos ingolstadti útjaihoz ideálisabb megoldásnak találták a bérautót, mintha saját tulajdonú járművet használnának. Mindkét megoldásnak megvannak a maga előnyei – érvel egy volt rendszeres bérlő, Burger-Balogh Ingeborg, a Siemens beszerzési és logisztikai vezetője. Jól ismeri mindkét megoldás hasznát és kárát, hiszen a Siemens két részre bomló magyarországi érdekeltsége egyaránt használt bér- és saját autót, március óta azonban kizárólag saját autókat használnak. Nem egyetlen ok motiválta ezt a döntést. Személyi és pénzügyi változások állnak a háttérben, s a kölcsönzővel sem volt teljes az egyetértés. |