A jósok egyértelműen fogalmaznak: amelyik cég nem használja ki az internet lehetőségeit, azt versenytársai pár év múlva egyszerűen lesöprik a porondról. Ma már a jövő helyett akár jelen időben is fogalmazhatnánk, hiszen a kőből épült bevásárlóközpontok mellett a kibertér is rohamosan fejlődik, megtelik üzletekkel, áruházakkal, nagykereskedésekkel.
Az elektronikus kereskedelemnek két fajtáját szokás megkülönböztetni: a business to businesst (B2B), valamint a business to consumert (B2C). A két típus céljait, sőt gyakran technológiai megoldásait tekintve is eltér egymástól, hiszen míg az első esetben két partner cég, addig az utóbbinál egy vállalkozás és egy "betérő" vásárló között jön létre üzleti kapcsolat. A B2B típusú kereskedelem az elmúlt egy-másfél évben hihetetlen mértékben fejlődött, aminek legfőbb oka, hogy a legnagyobb cégek a beszállítóiktól ma már megkövetelik az on-line összeköttetést. A kiskereskedelemben a tavalyi év szintén áttörést jelentett, ám itt, éppen a rendszerek nyíltsága miatt, számos új probléma felvetődik. Elég csak a magyarországi bankkártyacsalásokra, vagy a legnagyobb nemzetközi kereskedőoldalakat ért korábbi támadásokra utalni. Ezek is jelzik, a virtuális kereskedelem egyik neuralgikus pontja a biztonság, amit ha nem sikerül rövid időn belül megoldani, kerékkötője lehet a további fejlődésnek. A többszintes biztonsági megoldások egyik hazai példája a Passage Áruház. Bankkártyás fizetéseknél a világ internetes kereskedelmének 90 százalékában alkalmazott SSL – Secure Socket Layer – szabványt használják. A 128 bites titkosítás a "kommunikációs csatornát" védi az illetéktelen behatolóktól, így a bankkártyák adatai elvileg nem kerülhetnek rossz kezekbe. A tranzakció autorizálása, azaz engedélyezése on-line történik, a magyarországi Giro rendszeren keresztül, így még kisebb a visszaélés esélye.
Fő a biztonság
A vásárló által használt böngészőprogram – Netscape és Internet Explorer – a bankkártya-tulajdonos adatait az elküldés előtt titkosítja, így azok harmadik személy számára gyakorlatilag megfejthetetlen formában jutnak el az Inter-Európa Bankba – amely az áruház banki hátteréről gondoskodik. Az üzletek többségében, így a Passage-ban is, VISA és Eurocard/MasterCard kártyákkal egyaránt lehet fizetni. Magyarországon először a Passage-ban használták a SET – Secure Electronic Transaction – szabványt, ami a hírek szerint a ma fellelhető legbiztonságosabb titkosítási eljárás. A SET kifejlesztésében az IBM mellett olyan ősi riválisok is együtt dolgoztak, mint a VISA és a MasterCard, illetve a Microsoft és a Netscape. A szabvány révén bármelyik fél csak a számára szükséges információkat kapja meg – a bank a hitelkártya adatait, a kereskedő pedig a megrendelt termékek listáját. Szintén fontos, hogy a digitális aláírás segítségével a vásárló teljes biztonsággal beazonosíthatja a kereskedőt, így a kockázata is lényegesen kisebb.
Egyedül nem megy?
A fogyasztókat kiszolgáló virtuális üzletek száma az elmúlt hónapokban rohamosan nőtt. Leggyakrabban egy már meglévő kereskedés nyit internetes felületet, új vásárlók reményében. Mások, mint például a Compaq is, sajátosan ötvözték az új, illetve a már meglévő értékesítési csatornákat. Áruházában, a Compaq Depóban a vásárló egy egységes árukínálatból csemegézhet, ám a megrendelését már valamelyik viszonteladóhoz kell eljuttatnia, aki felveszi vele a kapcsolatot, majd a tételek egyeztetését követően szállítja a kért termékeket.
Akárcsak a valós világban, a kibertérben is a hatalmas, bevásárlóközpont jellegű fejlesztések a legszembetűnőbbek, ám az önálló kis üzletek közül is sok az életképes. A kohéziós erő nem véletlen, hiszen az első és talán legfontosabb kihívás, hogy a potenciális vásárló egyáltalán eljusson az üzletig. Ebből következik, hogy a virtuális bevásárlóközpontok felfuttatása üzletekre lebontva lényegesen olcsóbb, ráadásul ezek mögött áll a legkorszerűbb technikai háttér is. Ilyen a Népszabadság Plazája is, ami az első hazai háromdimenziós üzlet, amelynek nyolc emeletén úgy sétálgathatunk, akárcsak egy valóságos épületben. Az Inter-Európa Bank (IEB), a Datanet és az IBM korábban említett közös áruháza, a Passage jó példa rá, milyen összetett feladat egy jól működő áruház kialakítása. Egyfelől meg kell oldani a bankkártyás fizetések megbízhatóságát, amiről ebben az esetben az internettechnológiában úttörő szerepet vállaló IEB gondoskodott. Az on-line üzletekben azonban polcok helyett szerverekről kell gondoskodni, ami nem kis kiadást jelent, nem is beszélve a működés feltételeinek megteremtésétől. Mindez azonban mit sem ér megfelelő minőségű és biztonságú kapcsolat nélkül, hiszen meg kell teremteni az összeköttetést a vevő, illetve az áruház között.
A vállalkozások tehát választhatják a külön utat, vagy társulhatnak egy-egy nagyobb befektető védőszárnyai alatt, aki gondoskodik mind a hírverésről, mind a technikai háttérről, azaz saját szervert üzemeltet, amire az egyes üzletek azután felkerülhetnek. Ez természetesen kiadásokat jelent, egy-kétszázezer forinttól több millióig is terjedhet. A Népszabadság Plaza érdekessége, hogy a virtuális térben olyan lehetőségeket kínál, amelyeket egy kétdimenziós üzlet nem. A valósághű élménynek azonban ára van, hiszen a látogatónak mindenekelőtt le kell töltenie a háromdimenziós világ megjelenítéséhez szükséges ingyenes Viscape Plugin programot. Ehhez azonban minimum egy Pentium gép, valamint legalább 32 MB RAM szükségeltetik, nem is beszélve a grafikai elemek betöltése miatti várakozásokról. Az üzlet tervezői azonban nem feledkeztek meg azokról sem, akik régebbi vagy gyengébb hardvereken szörföznek, így az áruház összes funkciója elérhető kétdimenziós, lebutított változatban is.
Gyakori, jól bevált megoldás, amikor portal-siteok tartanak fent üzleteket, hiszen náluk napi több tízezer potenciális vásárló is megfordulhat. Ezek nagy előnye, hogy az évek óta működő portálok bizalmat keltenek a látogatókban, így a védőszárnyaik alatt működő boltok is sikeresek lehetnek.
Külföldön, elsősorban az Egyesült Államokban önálló, saját raktárkészlettel rendelkező áruházakat is látni, amelyek részvénykibocsátásból finanszírozzák hihetetlen növekedésüket.
A virtuális tér "táptalajában" a megfelelő mag hihetetlen gyorsan fejlődik, fordul termőre. Sokan már most szüretelnek, hiszen az Egyesült Államokban olyan cégek részvényeiért adnak dollármilliókat, amelyek évekkel, esetleg hónapokkal ezelőtt még ismeretlenek voltak, többnyire nem is léteztek. Ezek a cégek forgalmukat olyan ütemben növelték, amely hagyományos keretek között lehetetlen lett volna. Tették mindezt minimális befektetés mellett, hiszen bár a szerverek, a programok és a kiszolgáló infrastruktúra nem olcsó mulatság, egy nemzetközi bolthálózat kiépítésének költségei ennek sokszorosát emésztenék fel. Nem is beszélve a működési költségről, ami lényegesen alacsonyabb, mint élő munkaerő esetében lenne.
"Lufi" vagy valóság?
A virtuális üzletek mellett szól a hagyományos boltokban elképzelhetetlen áruválaszték is. Ha egy átlagos, szoftvereket árusító üzletben például pár száz nagy programcsomag már soknak számít, az interneten ennek 100-szorosa is elfér. Az árubőség persze mit sem ér világos, átláthatóan megszerkesztett üzlet nélkül, amiben a vásárló könnyen, gyorsan megtalálja a számára érdekes árucikkeket. A korszerű programok ezért "árgus szemekkel" figyelik a vásárló minden lépését, amiből meghatározzák annak érdeklődési körét. Ennek köszönhetően a reklámok, a képernyőre kerülő ajánlatok példátlan pontossággal jutnak el célközönségükhöz.
Az internetes kereskedelem ezenkívül óriási lehetőségeket teremt a gazdasági gócpontokon kívüli országok számára is. A szerver helye a vásárló szempontjából ugyanis lényegtelen. Legfeljebb a letöltési időből és a felsőbb szintű domainnévből következtethetünk a cég nemzetiségére. Ez utóbbi manapság egyre kevésbé mérvadó, sok országban ugyanis meglehetősen enyhék a domainnév regisztrációjára vonatkozó szabályok. Sőt vannak cégek, amelyek kifejezetten virtuális székhelyek kialakításával foglalkoznak. Így külső szemlélő nem is tudja meg, valójában milyen nemzetiségű boltban járt, esetleg vásárolt.
A világháló segítségével tehát bárki megmutathatja magát, ajánlhatja, árulhatja termékeit. A kérdés csak az, a hatalmas masszából vajon sikerül-e kitűnni, hiszen a portéka csak akkor kel el, ha a potenciális vásárlót sikerül becsalogatni az üzletbe.
Hazai biznisz
A Carnation Consulting prognózisa szerint a fogyasztói elektronikus kereskedelem idei forgalma elérheti a 440 millió forintot, ami a tavalyi 160 millió forintot figyelembe véve imponáló növekedés. Szakemberek szerint az előző év utolsó negyedéve jelentett áttörést, amikor számos új on-line áruház nyitotta meg kapuit, sikerrel. Akárcsak a világ más részén, Magyarországon is elsősorban CD-k, könyvek, illetve különböző számítástechnikai eszközök adják a forgalom zömét, ám megjelentek más, korábban az interneten nem kapható áruk is. Így a lusták, vagy akik valamiért nem tudnak kimozdulni lakásukból, akár élelmiszert is rendelhetnek a komputerükön. Mindenesetre a piacot a belátható jövőben még az olyan árutípusok uralják majd, amelyek kiválasztásához nem kell jelen lenni. A többi területen a hagyományos üzletek versenyelőnyben vannak, mert bármilyen fejlett is a technika, megfogni, megtapintani, ne adj' isten megszagolni az árut egy virtuális boltban aligha lehet.
Az internetes kereskedelem egyik megkerülhetetlen része a házhoz szállítás, feltéve persze, hogy nem valami letölthető árucikkről van szó. A magyar üzletek 94 százaléka a Magyar Postán keresztül juttatja el a megrendelt árut a vevőhöz. Ez jól jelzi, a cégek nemigen vesznek igénybe futárszolgálatokat, vagy építenek ki saját apparátust erre a célra. A Magyar Posta dominanciája magyarázható a készpénzes utánvétel elterjedésével, hiszen az üzletek alig 10 százalékában fizethetünk bankkártyával. Talán az ez utóbbival kapcsolatos bizonytalanságnak tudható be, de az elmúlt időszakban sem nőtt a kártyát elfogadó üzletek aránya. Mindenesetre a Carnation Research előrejelzése szerint ebben az évben áttörés várható ezen a területen, ugyanis több bank is elindítja a tranzakciók hátteréül kínálandó szolgáltatását. Bármilyen fizetési eljárásról legyen is szó, a szállítás költségeit néhány kivételtől eltekintve szinte minden esetben a vásárló állja.
Szakemberek véleménye szerint az idén a meglévő körülbelül 140 elektronikus kereskedés mellett számos új vállalkozás jelenik meg a kibertérben. Egyébiránt a piac koncentrációja várható, ami jelenleg is megfigyelhető, hiszen a legnagyobb 20 üzlet adja az összes forgalom mintegy kétharmadát.