Kötelező tarifa- és származási információs rendszer
A kötelező információs rendszer alkalmazhatósági lehetősége 2001. január 1-jétől nyílik meg, amely kiszámíthatóbbá teheti a vámrendszer anyagi jogi szabályainak érvényesülését, miután az ügyfél kérésére a vámhatóság szakszerű és hosszú távon kötelezően alkalmazandó vámtarifa besorolási döntést, vagy származási helyzetet rögzítő határozatot hoz az adott áru/vámáru tekintetében.
Érvényességi idő
A vámtarifa-besorolási döntés hat évig, míg a származó állapotot megállapító határozat alkalmazása – természetesen a termék előállítási feltételeinek változatlansága esetén – három évig érvényes. Ilyen kötelező vámhatósági döntés birtokában a vámeljárásban érvényesítendő közterhek is biztonsággal tervezhetők.
A rendszer alkalmazása
Fontos megjegyezni azonban, hogy a rendszer csak a tényleges kiviteli, illetve behozatali forgalomban használható fel. További félreértésre adhat okot, hogy nem szabad összetéveszteni ezeket a vámjogi normákat az adótörvény szerint adott információval, mivel a kettő közötti leglényegesebb különbség, hogy az utóbbi esetén a vonatkozó jogszabályban meghatározott időpillanatban "befagyott" vámtarifát kell alkalmazni, az akkori egyéb előírások függvényében.
EU-felvilágosítás
A jogi norma az EU gyakorlatát veszi át és előlegezi meg. Magyarországon azonban a csatlakozásig az EU-felvilágosítások jogi hatállyal nem bírnak, így minden esetben a magyar felvilágosításról adott határozat alkalmazandó még akkor is, ha később esetleg eltérő EU-norma született.
A felvilágosítások alkalmazási körének határait a Tv. tartalmazza, amikor kimondja, hogy például a kötelező származási felvilágosítás nem mentesít a szabadkereskedelmi megállapodásokban előírt származás igazolására vonatkozó feltételek teljesítése alól.
Módosított részletszabályok
Az előzőekben bemutatott szabályokon kívül fontos részletszabály-változások is megjelennek a módosítás következtében, melyek egyértelműsítik a vámjogi jogviszony ügyféli szereplőire vonatkozó előírásokat.
Megbízott
Ennek megfelelően rendezi a megbízott jogállását, és ennek megfelelően a vámkezelést kérő fogalmába beleértendő a rendelkezni jogosult, a megbízott és a képviselő személye is.
Megtekintés, mintavétel
A vámkezelést kérő jogosult az árunyilatkozat benyújtása előtt a vámkezelésre szánt vámárut a vámhivatal ellenőrzése mellett megtekinteni vagy abból szükség esetén mintát venni.
Árunyilatkozat
A vámkezelés céljából benyújtott árunyilatkozatot a vámhatóság az átvételkor köteles ellenőrizni, és – ha az az előírásoknak megfelel – elfogadni. Ez az elfogadás vagy visszaadás a tervek szerint év, hónap, nap, óra és percben lenne meghatározható, amire azért van szükség, mert ez az időpont jogot és kötelezettséget keletkeztet. A Tv. azonban rögzíti az elfogadás vonatkozásában az írásbeliséget és a nyilvántartásba vételi tételszám vámhatóság általi feltüntetésének a kötelezettségét az átvétel igazolásakor.
Természetes, hogy az árunyilatkozatot – annak a hatóság általi elfogadásáig – a vámkezelést kérő módosíthatja, illetve visszavonhatja. Ugyanígy a módosítását az elfogadás után is lehetővé kell tenni abban az esetben, ha valamelyik adat hibás bejegyzése nyilvánvaló tévedésnek minősül, amely lehet számelírás vagy számszaki hiba egyaránt.
Nyilvántartásba vétel
Fontos, hogy az elfogadott árunyilatkozatot a vámhatóság nyilvántartásba veszi, és a vámkezelést kérővel egyidejűleg közli azt, hogy a vámkezelést mikor és milyen módon fogja megkezdeni. Amennyiben a vámkezelés feltételei fennállnak, a vámhatóság a vámkezelést az árunyilatkozat elfogadásának napján, de legkésőbb az elfogadástól számított három munkanapon belül köteles elvégezni. Gyorsan romló áruk, életmentő küldemények és adminisztratív vámvizsgálat esetén, továbbá a vámszervezet központi szerve által kiadott általános engedély alapján a vámkezelést az árunyilatkozat elfogadása napján kell elvégezni.
A határozat közlése
Amennyiben a vámkezelés során vámterhet (vámot, forgalmi adót stb.) szab ki a hatóság, az arról szóló határozatot legkésőbb
- normál eljárásban a belföldi forgalom számára történő vámkezelést, az ideiglenes behozatal és az aktív feldolgozás vámeljárásokban a vámvizsgálat elvégzését követő munkanapon;
- a vámfelügyelet melletti feldolgozás vámeljárás esetén az elszámoláshoz benyújtott árunyilatkozat elfogadását követő munkanapon;
- az első esetben meghatározott vámkezelések egyszerűsített eljárása esetén a kiegészítő árunyilatkozat átvételét követő két munkanapon belül kell a vámhivatalnak meghoznia.
Azonnali vámfizetés
Lényeges változás, hogy az esedékes vámterhet a vámfizetésre kötelezettnek főszabályként a belföldi forgalom számára történő vámkezelés esetén a vámáru kiadása előtt kell a fizetés jogcímeinek megfelelően elkülönített bevételi számlára megfizetnie (azonnali vámfizetés). Itt fontos felhívni a figyelmet a Vámtörvény 80. §-ának (1) bekezdésére, amely a kiadás feltételéül a vámteher megfizetését, illetve annak hiányában a készpénzbiztosíték nyújtását írja elő az azonnali fizetési rend esetén.
A vámteher kiszabása, megfizetése
A vámteher kiszabására vonatkozó szabályok újrafogalmazását (143- 146. §) az indokolja, hogy az egyszerűsített eljárások bevezetésével szükségessé vált az ilyen esetekben alkalmazandó eljárás meghatározása.
Ezek között a szabályok között szerepel a vámteher megfizetésének egyszerűsített eljárására vonatkozó különös szabályozás is. E szerint a számlavezető szervvel történő megállapodás alapján a gazdálkodónak lehetősége nyílik arra, hogy összevont módon, mindig azonos meghatározott időpontokban teljesíthesse a vámteher-fizetési kötelezettségét. Ennek révén egyszerűbbé válik a vállalkozás számára is a fizetési határidők nyilvántartása, és csökken annak a kockázata, hogy fizetési késedelem esetén a gazdálkodó elveszíti a vámszempontból megbízható minősítést, amely egyebek mellett feltétele a tevékenységhez kötött működési engedély folyamatosságának.
Az összeállítást készítette:Bencs Zoltán