Megkezdődött a visszaszámlálás a Magyar Posta Rt.-nél: az igazodási pont a 2003. évi piacnyitás. A versenyre való felkészülés a cégtől technikai és technológiai megújulást, vevőközpontú magatartást igényel.
Számítások szerint a Magyar Posta a hazai kommunikációs piac egytizedét tartja a kezében. Ez a jelenlét két fő pillérre építkezik. Az egyik, hogy a cég pillanatnyilag az ország 3200 pontján jelen van, így olyan értékesítési hálózattal rendelkezik, amely eljut valamennyi ügyfélhez. A társaság összesen 50 ezer embert foglalkoztat, a dolgozók közül 12 ezren a kézbesítésben vesznek részt. Ők naponta találkoznak ügyfelek millióival. A Magyar Posta másik erőssége, hogy ezt a hálózatot összeköti egy logisztikai rendszer. Az a technikai-technológiai váltás, amely a kommunikációban ma végbemegy, átrendezi majd a piaci szereplők helyzetét és a termékeket is. Ebben az új rendben kell megtalálnia saját helyét a postának. E cél érdekében fogalmazódott meg tavaly az a stratégia, amely a jövőben meghatározza és növeli a társaság szerepét az elektronikus kereskedelemben.
A postai lépésváltás egyik része a technológiai felkészülés. A teljes változáshoz szükséges logisztikai átvilágítást követően derül majd ki, hogy milyen szállítóeszközöket, rendszereket kell a társaságnak beszereznie és üzembe helyeznie a közeljövőben.
| Fejlesztések A kilencvenes években a Magyar Posta az Európai Unióhoz való csatlakozás szellemében tervezte és valósította meg fejlesztéseit. A postai szolgáltatóhelyek folyamatos rekonstrukciójára és újak építésére átlagosan másfél milliárd forintot használtak el évenként, és megvalósult néhány nagyberuházás a postai logisztikai rendszer kulcsfontosságú helyein. A kilencvenes évek közepén erősítették a posta pénzközvetítő tevékenységét, egy központosított és automatizált feldolgozórendszer telepítésével. Ez az új rendszer lehetővé tette a bizonylatok egyszerűsítését, az átutalások felgyorsítását, ellenőrizhetőségét és az értéknövelt szolgáltatások bevezetését. Új terméket fejlesztett ki a posta – az úgynevezett hibrid levelet – az Elektronikus Posta Központ létrehozásával, amely az elektronikus úton feladott leveleket kiváló minőségben, papír alapon állítja elő, és a kézbesítés a postai hálózaton történik. Ez a mintegy 800 millió forint értékű beruházás a legmodernebb gépi technológiával állítja elő a leveleket. A PostaMat szolgáltatás bevezetése ugyanerre az időszakra esik. Ennek keretében valamennyi postahelyre POS-terminál, vagyis kártyaleolvasó került. Így olyan településeken is lehet kártyával pénzt felvenni, ahol eddig erre nem volt lehetőség. A PostaMat-hálózat bővítése folyamatos. A járati és kézbesítőszolgálatban használatos nagy fogyasztású, környezetszennyező gépkocsik kiváltása folyamatosan történt, ami például 1998-ban és 1999-ben összesen 2,5 milliárd forintjába került a postának. Mára a teljes régi járműparkot lecserélték, csak korszerű és üzembiztos szállító járműveket használnak a postánál. A kilencvenes évek végén indult és várhatóan 2001-ben fejeződik be a részvénytársaság eddigi legnagyobb, több mint ötmilliárd forint értékű informatikai beruházása, az integrált postahálózat (IPH) programja. A posta gazdálkodását támogató SAP informatikai rendszer bevezetése szintén a kilencvenes évek végén kezdődött, s mára kialakult az egységes pénzügyi és számviteli rendszer. A Telepostaházak programja 1998-ban indult. Ennek révén a hagyományos postai szolgáltatásokon túl elérhetőek a modern információtechnológiai és kommunikációs szolgáltatások, így az internet-hozzáférés, az elektronikus levelezés, a szövegszerkesztés. |
Közelebb az igényekhez
Az áruk ajánlása, a megrendelések fogadása, az áruk kiszállítása és a fizetések lebonyolítása az elektronikus kereskedelem négy alapeleme. Ehhez a legfontosabb az integrált hálózat létrehozása, magyarán a postafiókokat számítógépes adatátviteli eszközökkel kell összekötni. Az első ütemben 200 nagy postafiók kerül az új hálózatba. Várhatóan a jövő év elején ezek a munkahelyek – amelyek a forgalom jelentős részét bonyolítják le – már integráltan működnek. Lesznek olyan postahivatalok, ahol a háttérfolyamatokat illesztik a rendszerbe. Így gyakorlatilag valamennyi küldemény kézbesítését a hálózaton belül végzik egy év múlva. A teljes integráció (a kétszáz nagy mellett ezer kisebb posta bekapcsolása a számítógépes hálózatba) körülbelül másfél év múlva fejeződik be. A projekt 4-4,5 milliárd forintba kerül. Ezzel a napi forgalom 80 százalékát fedik le. A program természetesen az integrálás teljes befejeződéséig folytatódik.
A piaci értékesítési munkát a fogyasztói igényeknek megfelelően alakítják át. Ez a szolgáltatások választékát, minőségét és árát érinti majd – mondta Lipp István, a Magyar Posta Rt. marketing- és értékesítési vezérigazgató-helyettese. A létrehozandó szervezet, amelynek kiépítésén ma dolgozik a posta, kereskedői jellegű tevékenységet és működést ígér. Ez egyrészt a nagy vevők külön kiszolgálását, másrészt a levél- és csomagküldésben a minőség javítását és a kézbesítések – magasabb ár melletti – időgaranciájának bevezetését jelenti. Harmadrészt pedig minden tekintetben az értékesítés-központú arculat kialakítására törekszenek.
A postai munka minőségét javító intézkedések sorában az volt az első, hogy tavaly kísérletképpen megkezdték a levelek kézbesítésének tartalmi megkülönböztetése mellett azok időbeli szempontok szerinti szétosztását is. Magyarán, a magasabb árhoz egy garantált és az átlagosnál gyorsabb kézbesítés kapcsolódik. A csomagküldésnél felmérték a piacot is annak érdekében, hogy a megfelelő fejlesztésekkel, esetleg franchise alkalmazásával megtalálja a posta a maga szerepét az élesedő versenyben. Az ügyfelek számára a küldemények nyomon követését, garantált kézbesítését ígérik.
Egyre nagyobb teret kap az az elképzelés, miszerint a postahivatalokban a saját termékek mellett másokét is értékesítik a jövőben. A cél az, hogy valódi értékesítési környezetbe kerüljenek a posta termékei.
Mindez egy sor fejlesztési projekt keretében valósul meg. A vezérigazgató-helyettes ezek közül három témát tartott szükségesnek kiemelni. Igen fontosnak ítéli, hogy egyre több üzletházban, például a Pólus Centerben, a Lurdy-házban, a Camponában jelent már meg a posta. Ezek egy része önkiszolgáló, számos helyen például mobiltelefont is árusítanak. Nyitottak hasonló helyeken, így a Cora-üzletközpontokban vagy a ceglédi ABC-ben postasarkot. Nem kizárt, hogy a továbbiakban lesznek majd ilyen postasarkok az Ápisz-boltokban, különféle irodaközpontokban vagy akár benzinkutaknál is. Ezek a kezdeményezések a vezérigazgató-helyettes szerint a postának azt a törekvését jelzik, hogy az ügyfelek igényeinek megfelelően szeretné optimalizálni tevékenységét, megtalálni a költségtakarékos megjelenés lehetőségeit. A kisebb vevőközösségek igényeihez rugalmasan igazodó postahelyek hosszabb nyitva tartás mellett jobb kiszolgálást nyújtanak majd.
Bővülő termékskála
Ennek megfelelően alakul a posta által kínált termékpaletta is. A levél- és küldeménykézbesítésen túl belefér a mobiltelefonok árusítása éppúgy, mint a biztosítási üzletág vagy akár az okmányirodai funkció vállalása. A tavaly őszi kezdeményezéshez hasonlóan hamarosan kiad a társaság egy olyan katalógust, amelyben számítógépek, játékok, autóalkatrészek, gyógyszerek és számos más termék házhoz szállítását is vállalja. Tehát a posta (telefonon vagy a számítógépes hálózatban) fogadja a megrendeléseket, beszerzi az árukat, maga csomagolja és juttatja el azokat rendeltetési helyükre, és lebonyolítja a fizetést is. A tapasztalatok szerint ennek az újszerű szolgáltatásnak különösen vidéken van keletje. Az őszi akció az elmúlt év utolsó két hónapjában 50 millió forintos forgalmat hozott a vállalatnak.
Az érdeklődés alapján megállapítható, hogy a forgalom gyorsan növelhető. Az elektronikus kereskedelem része a könyvlogisztika is. A vezérigazgató-helyettes úgy véli, az új üzletág az első évben ötmillió könyv mozgatását" jelentheti.
A hírlapterjesztéssel egyelőre mindenki – a kiadók, a fogyasztók és maga a posta is – elégedetlen. A társaság ez ügyben későn lépett, mivel ezen a területen már jó ideje versenyhelyzet van. A helyzet megváltoztatása, a gazdaságosság elérése érdekében a Magyar Posta a Magyar Lapkiadók Egyesületével arra vállalkozott, hogy fölvázolják azt a logisztikai és marketingrendszert, amelynek révén az ár és a minőség összhangba kerülhet. A változásoknak sokféle terepe lesz. Az ügyfélszolgálati irodák helyébe például call centereket alakítanak ki, a pénzbeszedési rendszert teljesen megváltoztatják, a kiszállításokat a vevők igényeinek megfelelően ésszerűsítik. A megújulásnak az idén végbe kell mennie, tehát jövőre már a fogyasztók is érezhetik a változásokat.
Az új, értéknövelt szolgáltatások bevezetése mellett a Magyar Posta felismerte, hogy készpénzkímélő technikáját ugyancsak fejlesztenie kell. Ezt a programot a Postabankkal folytatott együttműködéssel erősíti a jövőben.
Ma az Egyesült Államokban egy emberhez évente 900, Nyugat-Európában 400 küldemény érkezik, nálunk 100. Ebben nem a lakossági levelezések dominálnak, ez 10-12 százalékot jelent, hanem az üzleti és a magánfogyasztók kapcsolatrendszere a meghatározó, ahol például a számlalevél, az értesítés, az árukínálás, a direkt marketing akciók adják a forgalom javát. Nálunk ez utóbbi terület jelentős növekedés előtt áll.
| Postai teljes munkaidős havi átlagkeresetek 1990-1999 | |||
|---|---|---|---|
| Időszak | Létszám | Teljes munkaidős havi átlagkereset | Index előző év 100% |
|
1990 |
39 510 |
12 399 |
|
|
1991 |
38 860 |
15 989 |
129,0 |
|
1992 |
39 687 |
20 472 |
128,0 |
|
1993* |
37 798 |
24 748 |
120,9 |
|
1994 |
39 394 |
29 894 |
120,8 |
|
1995 |
38 940 |
35 228 |
117,8 |
|
1996 |
36 144 |
42 461 |
120,5 |
|
1997 |
34 784 |
51 363 |
121,0 |
|
1998 |
35 123 |
61 661 |
120,0 |
|
1999** |
36 220 |
71 429 |
115,8 |
| * korrigált adat ** báziskorrekciós engedély miatt 1998. évi alap 62 500 Ft, januárban 13,3% felett +1% teljesítményjutalom, bázisban nem maradóként 2000. évi induló bázis 70 813 Ft |
|||
Csomagszállítás
A hazai csomagszolgálatban már a kilencvenes évek elején megszűnt a Magyar Posta monopolhelyzete. A piacon ennek megfelelően teljesen átalakultak az erőviszonyok. A postacsomagokon kívül a darabáruk szállításának piacán a posta ma már csak 2-3 százalékot tart a kezében. Változatlanul 15 százaléknyi részesedés van olyan állami vállalatok, illetve szervezetek birtokában, mint a Magyar Államvasutak, a Belügyminisztérium. A magántulajdon piaci aránya 60 százalék. A fennmaradó 22 százalék a gyártóké és a kereskedőké, akik saját tulajdonú szállítási hálózattal dolgoznak.
Számítások szerint körülbelül 850 olyan társas vállalkozás működik az országban, amely szerződéses megbízás alapján végez szállítást és vállal áruelosztási feladatokat. E cégek zöme eleinte csak a szállítmányozás szervezésével foglalkozott, majd kinőve a szerepből, önállósodott. Helyzeti előnyt élveznek azok a társaságok, amelyek darabáruk nemzetközi fuvarozásával foglalkoznak, és emellett számottevő hazai áruelosztó kapacitással is rendelkeznek. Ők háztól házig képesek az úgynevezett garantált fuvarokra. Becslések szerint jelenleg e cégek száma kétszázra tehető, és folyamatosan bővül.
A szakértők véleménye az, hogy a versenyző társaságok még korántsem fejezték be a piac felosztását, és egyikük sem rendelkezik olyan anyagi és szakmai háttérrel, mint a Magyar Posta. Ezért vannak még esélyei a piac jelentős részének visszahódítására a megújulás előtt álló postának – véli Deák György, a csomagüzletági igazgatóság vezetője.
A magyar piacon 1998 óta egyre több internetes áruház működik, melyhez már a Magyar Posta is csatlakozott. Bár érezhető a hazai fogyasztók bizalmatlansága a vásárlásnak e formájával szemben, a tapasztalatok mégis kedvezőek. A Magyar Posta az internetes áruházak 94 százalékának szállítója.
Privatizáció külföldön
Különös folyamat vette kezdetét az elmúlt néhány évben Európában egy klasszikus" monopolágazat, a posta magánosításával. Igaz, a szakértők egy része erősen vitatja, hogy a holland és a német posta részleges magánosítása valamilyen általános trendbe illeszkedne. Szerintük a két cég különleges helyzetéből adódó tőkeszükséglet indokolttá tette ugyan a részvények egy részének eladását, ám ez aligha válik a kontinensen általánossá, a Magyar Posta Rt. többször beharangozott (ám az utóbbi időben keveset emlegetett) privatizációjával pedig végképp nem hozható összefüggésbe.
A postai szolgáltatás tipikusan állami monopólium a világ legnagyobb részén. Olyannyira, hogy az állami lét, pontosabban az állami szuverenitás egyik ismérve a saját posta léte (hangsúlyosabban, mint mondjuk az önálló hadsereg vagy a saját pénz). Ezért is tűnt sokak számára hihetetlennek, amikor két EU-tagállamban – a 2003-tól várható ágazati liberalizációra készülve – hozzákezdtek a részvénytársasági formában működő posták egy részének magánkézbe adásához. Hogy a holland és a német példa ragadós lesz-e, abban viszont sokan kételkednek.
A németek piacot vettek
Ami a kontinens legnagyobb postavállalatát, a Deutsche Postot (DP) illeti, a cég már az európai piacnyitási törekvések megfogalmazása előtt, a kilencvenes évek elején elhatározta, hogy a csomagszállítás, a gyorsposta, a szállítmányozás és a logisztika területén a Belgiumtól Lengyelországig és Svédországtól Olaszországig terjedő térség vezető szolgáltatójává kíván válni. Ehhez a stratégiát Klaus Zumvinkel, a Quelle csomagküldő szolgálattól átcsábított csúcsmenedzser alakította ki. A szakember végtelenül egyszerű, ám igen költséges haditervet eszelt ki: meg kell vásárolni a regionális piacokon egy-egy szolgáltatási ágban erős pozícióval rendelkező kisebb magáncégeket. Az első lépés a vállalati küldemények szállítására specializálódott vállalkozások begyűjtése volt. A lengyel Servisco, a belga Parcel Distribution, a brit Securicor csomagszállító leánycége és további svájci, francia és olasz vállalkozások kerültek az utóbbi 2 évben a DP csapatába. Ezután a gyorsposta-szolgáltatásban vetette meg a lábát a német óriás, megszerezve a DHL 25 százalékát.
A szállítmányozási és logisztikai üzletágban a svájci Danzas Holding két évvel ezelőtti bekebelezésével indult a helyfoglalás, amiért 1,8 milliárd márkát fizetett a DP. Több mint 1 milliárdba került a holland Royal Nedlloyd megszerzése is.
Az ASG Group részvénytöbbségének megvásárlásával Svédországban, a Global Mail és a Yellow Stone nevű, lapterjesztéssel foglalkozó cég megvételével pedig az Egyesült Államokban is piacot szerzett a Deutsche Post, megvetve az alapját egy valódi globális posta-szupermarketnek", amely a hagyományos postai szolgáltatások mellett a bankszektorban (Postbank) és az irodai termékek piacán (McPaper) is jelen van.
| Postarablók Az évtized eleje óta nemcsak a postahivatalok elleni rablótámadások száma növekszik, hanem a rablásokkal okozott kár értéke is. Gyakorlatilag minden hétre jut egy postarablás – az újságolvasónak már-már az a benyomása, hogy az erőszakos pénzszerzés legbiztosabb módja egy-egy védtelennek látszó postahivatal kirablása. 1990-ben 127 betörést, illetve betörési kísérletet, tizenkét rablást és öt kézbesítő elleni támadást jegyeztek fel a Magyar Posta krónikásai. Az évtized végére a betörések száma 60 százalékkal csökkent, a rablásoké három és félszeresére, a támadásoké háromszorosára nőtt. A tendencia egyértelmű: a postára betörni üzemidőben" érdemes – akkor van ott a pénz –, a pénzes postás pedig az őrző-védők és egyéb fegyveresek elszaporodásával párhuzamosan a legvédtelenebb pénzszállítóvá vált. Minden komolyabb" akció (azaz nagyobb pénzmennyiség elrablása vagy személyi sérüléssel járó támadás) után fellángol a vita: eleget költ-e a Magyar Posta Rt. a biztonságra? Magyarországon 3207 postahivatal működik, s – a cég hivatalos álláspontja szerint – sem mód, sem ok nincs rá, hogy mindegyiket fegyveres őr védje (a kézbesítőkről nem is beszélve). Két komoly érv is a fegyverkezés ellen szól: egyrészt a szigorúbban őrzött bankokat is gyakran kirámolják, másrészt pedig a kisebb, falusi hivatalokban tényleg nem fordul meg több pénz, mint mondjuk a szomszédos – és szintén védtelen – kocsmákban. A támadások zöme az ügyféltérben zajlik, pedig a bennfentesek szerint a hivatalok gyenge pontját sokkal inkább azok a belső helyiségek jelentik, amelyekben a pénzt zsákolják és számolják. Miután a több mint háromezer hivatal bombabiztos védelmi rendszerének kiépítése túlságosan drága lenne, a posta ennél defenzívebb taktikát választott: szó nélkül lenyeli a rablások okozta veszteséget (ilyesmi ellen ugyanis még biztosítást sem lehet kötni), a dolgozókat pedig elsősorban a támadások sértetlen átvészelésére próbálja felkészíteni. A mindenki számára kötelező oktatás – amelyben rendőrök is közreműködnek – a semmi hősködés, semmi ellenkezés" gondolatának jegyében zajlik. Tavaly egyébként több százmillió forintért rendelt meg a cég egy szakértői tanulmányt a biztonság növeléséről. Hogy ez mennyire volt jó befektetés, az egyelőre még nem derült ki, a vállalat új vezetése most mindenesetre annak az összesen közel kétmilliárd forintnak a felkutatásával tölti az ideje egy részét, amelyet 1999-ben hasonló szakértői megbízásokra – a hírek szerint nem mindig megalapozottan – kifizettek. |
Tőzsde és szabadság
Az egypályás" szolgáltatócégek szisztematikus felvásárlásának látszólag semmi köze a DP privatizációjához, valójában azonban a postapapírok tőzsdére vitele igen szoros ok-okozati összefüggésben van a fentebb ismertetett bevásárlókörúttal. Az erősítésre azért volt szükség, mert a Deutsche Post még az európai liberalizáció startja előtt ki akart építeni egy regionális postai birodalmat, illetve egy olyan komplex szolgáltatót, amely a vállalati és a magánügyfelek minden postával kapcsolatos igényét ki tudja elégíteni – az építkezés folytatásához pedig pénz kell, amit a legegyszerűbben a tőzsdén lehet megszerezni. További fontos szempont, hogy a részvények mintegy 40 százalékának tavalyi szétterítése" a befektetők között minden bizonnyal növeli az eddig az állami tulajdonos által rövid pórázon tartott DP mozgásterét.
Bár más helyzetből indult, alapvetően hasonló motívumok vezérlik a másik, a magánosításban legtovább jutó európai úttörőt, a Koninklije PTT Nederlandot, azaz a holland királyi postát is. A recept itt is ugyanaz: megvenni mindent, ami a kialakítandó regionális vagy globális profilba illeszkedik, és tőkét, illetve szabadságot szerezni a tőzsde révén. Az 1996-ban indult átalakulási hullám elején a hollandok megszerezték a TNT gyorspostát, majd pedig magyar módra" leválasztották a telefonszolgáltatót (azóta az anyacég TNT Post Groep-PG néven működik). Ezután egy francia gyorspostaszolgálat, a Financiere Jet Services beépítése következett.
Pillanatnyilag a TPG két, önálló gazdálkodást folytató vállalatból áll: a Royal PTT Post (a klasszikus postacég) és a TNT. A szolgáltatásokat mindkét vállalat a saját márkaneve alatt kínálja.
Ami a TPG tevékenységét illeti, azt a tulajdonos három üzleti területre (azon belül pedig több üzletágra) bontotta. A küldeményüzleti" terület a PTT Posté, a belföldi, a nemzetközi és a DM-küldemények célba juttatása, valamint a postahivatalok működtetése tartozik ide. Érdekesség, hogy a postahivatalok tulajdonosa csak 50 százalék erejéig a PTT, a másik 50 százalék a Postbanké. Az expressz", vagyis gyorspostai üzleti terület TNT márkanév alatt fut, s minden európai és tengerentúli expresszküldeménnyel ez a részleg foglalkozik. A logisztikai területen szintén a TNT a szolgáltatások márkaneve, s ez a részleg nem üzletáganként, hanem földrajzi területek szerint rétegződik.
A TPG papírjait 1998-ban vitték a tőzsdére, jelenleg a részvények 56 százaléka forog az amszterdami, a frankfurti, a londoni és a New York-i tőzsdén (a részvények legalább egyharmada tartósan állami tulajdonban marad, s az állam rendelkezik az ún. speciális részvénnyel is, amely jóváhagyási jogot biztosít a szervezeti átalakításokkal és a részvénykibocsátásokkal kapcsolatban).
Stratégiai megállapodások
A részvények tőzsdei bevezetésekor meghirdetett stratégia szerint a cég a postai, az expressz és a logisztikai szolgáltatások területén globális pozíció megszerzésére törekszik, vállalatfelvásárlásokon és stratégiai szövetségkötéseken keresztül (a tőzsdére menetel mindkét megoldásnál előnyös). Az első szövetség már 1999 novemberében – a svájci postával – megköttetett, s hasonló stratégiai együttműködés körvonalazódik az ír postával is. Az idén márciusban azt is bejelentették, hogy a TNT átveszi a görög, a spanyol, a francia, az olasz és a portugál postatársaságoktól a nemzetközi expressz szállítási üzletágat. Ugyanilyen szerződést kötöttek egyébként a Deutsche Posttal, az osztrák postával és az UPS gyorspostai magáncéggel is.
A TPG átalakítása elsősorban a jövőnek szól, de már a jelenben is hozza gyümölcseit. Erre utalnak a cég igen kedvező szolgáltatási mutatói: a pontos címre kézbesítés aránya 99,7 százalékos, az ügyfél-elégedettségi index tartósan 86-87 százalék körül mozog, a tarifák pedig az EU-n belül itt a legalacsonyabbak. A vállalat 100 ezer főt foglalkoztat, 20 ezer járművet és 38 repülőgépet üzemeltet.
A privatizációval kacérkodó társaságok között emlegetik a szakértők az angol és a francia postát is. Előbbi, az 1997-ben privatizálásra kiválasztott Royal Mail máris ráutaló magatartást" tanúsít. 1999 januárjában megvette a német csomagszállítási piacon dobogós helyezést kivívott German Parcelt, utóbbi, azaz a La Poste pedig főként a logisztikai piacon erősítve próbálja vonzóvá tenni magát a befektetők számára. Az elemzők ugyanakkor kételkednek benne, hogy a magánosítási divat általánossá válik a kontinensen.
Magyar magánosítás
Ekképp vélekedik Budai Iván, a Magyar Posta Rt. nemzetközi igazgatója is, aki szerint az eddigi privatizációs lépéseket az érintett cégek speciális helyzete és törekvései indokolták, s aligha képzelhető el, hogy a többi EU-tagállam postája is regionális vagy globális hegemóniára törne.
Enélkül viszont a tőzsdekényszer nem áll fenn: a kvázi-monopolpiacok a szolgáltatásfejlesztéshez szükséges tőke felhalmozására lehetőséget nyújtanak, erőteljes növekedést pedig nem kell finanszírozni. Valódi monopóliumokról egyébként egyre kevésbé lehet beszélni, hiszen gomba módra szaporodnak az olyan vállalkozások – magán-postafiókszolgálat, motoros és biciklis futárszolgálat, kiscsomag-fuvarozás stb. –, amelyek a posta egy-egy üzletágának hasznát lefölözve próbálnak érvényesülni. Nyilvánvaló, hogy a magáncégek és az elektronikus szolgáltatók egyre élesebb versenyt gerjesztenek: a gyorspostaüzletágban az UPS, a FedEx és a DHL International helyezkedik el az élen, a hagyományos levélnek pedig az e-mail jelent mind veszélyesebb konkurenciát.
A Magyar Posta gőzerővel készül a 2003-ban nálunk is beköszönt(het)ő piacnyitásra, mégpedig egy 50 milliárd forintos fejlesztési csomaggal. A gazdasági kabinet számára készített tervek szerint az összeg döntő hányadát saját forrásból és hitelekből kívánják finanszírozni, ami nem utal gyors tőzsdei megjelenésre. Lipp István elmondta: a vállalatnak bizonyosan szüksége lesz tőkebevonásra. Ennek többféle változata lehetséges. Elképzelhető szakmai vagy pénzügyi befektetők közreműködése különböző projektek végrehajtásában, konzorciális segítség formájában. Ma azonban a tőzsdei megjelenést nem kívánja mindenáron elérni a társaság vezetése. Pontosabban nem ez, hanem a gazdaságos és nyereséges működés van előtérben.
Azonban a kabinet számára készített tervek között szerepel a részvények egy részének eladása: 20-30 százalék külföldi intézményi és pénzügyi befektetőknek, 10-20 százalék pedig hazai kistulajdonosoknak jutna. Az állam hosszú távon 25 százalék + 1 szavazatnyi részvényt kíván megtartani. Szakmai befektetőt csak a tőzsdei megjelenés után kívánnak bevonni. Mivel a kabinet 2003-2004-re teszi a felkészülési időszak befejezését, a magánosítás konkrét teendői minden bizonnyal a következő kormányra maradnak.
| Megszűnt az ingyenes pénzhasználat Mintegy 30 milliárd forint kamatmentes, a pénzforgalmat elősegítő hitelt von ki a Magyar Posta Rt.-ből a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a második félévben. A postaügyek és a távközlés különválasztása, azaz a kilencvenes évek eleje óta a Magyar Nemzeti Bank – kamatmentes kölcsön formájában – biztosította a Magyar Posta Rt. számára a pénzforgalom lebonyolításához szükséges, évi mintegy 30 milliárd forintot. A jegybank az idén júliusban, októberben és az év végén fokozatosan kivonul ebből a finanszírozásból, így a posta kénytelen takarékossági intézkedésekkel maga kigazdálkodni a pénz egy részét, a hiányzó másik részt pedig kamatért veszi fel a jövőben a bankoktól. A posta 15 milliárd forintot meg tud spórolni készpénzgazdálkodása szigorításával, a pénzszállítás ésszerűsítésével, rugalmasabbá tételével. A szükséges összeg másik felét várhatóan kedvező, 8-11 százalékos (vagy talán ennél is kisebb) kamattal tudja a következőkben használni a posta. A jegybanki ingyenes kölcsön visszavonása nem okoz színvonalromlást a fogyasztók kiszolgálásában – ígérik a postánál. Azt is ígérik, hogy lényegesen nem drágulnak a szolgáltatások, de a szolid áremelés lehetőségét mégsem lehet kizárni. A hitelfelvétel kamatterheit a posta a fejlett országokban már régóta alkalmazott, úgynevezett overnight műveletekkel is csökkentheti. Ez azt jelenti, hogy a nappal használt pénzeszközök éjszakára kamatozó bankbetétekbe kerülnek. A posta tagja a jegybank által működtetett, úgynevezett valós idejű bruttó elszámolási rendszernek (viber), amellyel napközben akár egy-két órán belül is átutalhatják a számlán lévő pénzeket a bankok, és ezzel tovább növelhető a pénz forgalmi sebessége, állásideje" pedig egy-két órára zsugorítható. A viber tavaly szeptember óta létező rendszer. Ez év júniusáig azonban csak a bankok, a Magyar Államkincstár, a Központi Elszámolóház és Értéktár Rt., valamint a Magyar Nemzeti Bank teljesített ilyen megbízásokat, méghozzá másodpercek alatt. Az eddig belterjesen" és igen drágán működő rendszer a jövőben olcsóbbá és szélesebb körűvé válhat. |